LECTURA VIII ,
avagy az olvasmány tanulmányozása
"...a sorrendet a következőképpen állapítja meg Hamvas: első a szó (kinyilatkoztatás), ezt követi a gondolat , amelyben a szó elhatározássá érik, majd a tett , amely a gondolatot követi (realizálás) . Ez azonban az élet valóságában bonyolultabb, hiszen az ember hétköznapi életében többnyire mindig cselekvésben van , így magát a cselekvőt kell ráébreszteni saját belső válságára, inautentikus létére. Mindez nagyon hasonlatos Kierkegaard Vagy-vagy– béli érvelésére, ahol a kétségbeesés felismerésével és akarásával lehet túllendülni az esztétikai létminőségen az etikai felé. Hamvas szerint is a cselekvőből kell kiindulni, azaz „az áttörésnek a megvalósításból kell a szó felé történnie. (…)Ha az ember a helyeset megteszi, a szót is érteni kezdi, amely a tettben él. Elkezdi érteni, hogy a tett nem egyéb, mint a szó aktivitása” – írja H. B.: Mágia szutra. 226.
A szó és a tett közötti feszültség az alapja az egzisztenciális válságnak, ezért a kiindulásipontnak valahol a szó és a tett között kell lenni. Ez a „középhely” Hamvas szerint az emberben van, nemmás, mint a szubjektum belsővilága. Ezt a belső világot azonban Jakob Böhme nyomán hármas értelemben tekinti a döntés, a választás és a cselekvés közös fundamentumának, szellemi, lelki és testi értelemben.--Thiel Katalin - Teória és praxis Hamvas Béla életművében
 |
| FOTO: MUHI SÁNDOR - központi park SZATMÁRNÉMETI |
Hamvas Béla : Mágia szutra /az életvezetés gyakorlata
Gondolati fogalmak az én olvasatomban : Folyt.:
70. a személytelenség,
az eldologiasítás utolsó mozzanata, mikor az ember is dologgá (tárggyá) válik.
71. és megszólíthatatlanság.
A démonok mágikus lények. Szellemük oly mértékben rongált, hogy a szót nem értik, sőt a szó ébresztő hatalmától félnek. A démonok ilyen értelemben állandóan őrültek. Démoni megrongáltság jelenléte minden esetben megállapítható ahol valaki a szótól fél, elzárkózik és elkülönül és határokat emel és kapcsolatokat megszakít és falat épít, vagyis amikor kísérletet tesz arra, hogy a létezést egyedül önmagában élje. Valaki minél erősebb démoni megszállás alatt él, a szó iránt annál kevésbé tud megnyílni. A személytelenné vált ember megszólíthatatlan és meggyőzhetetlen és rábeszélhetetlen. Nem tud kapcsolódni. Az uralkodó démoni szenvedély a létezés közösségéből kitépi. Nem hozzáférhető. A szenvedély rögeszméket teremt. A rögeszme maszkká alakul. Régebben a démoni megszállottságot ráolvasással próbálták gyógyítani, mert a démont, ha megszólíthatatlan is, a szó ereje az egyetlen, amely el tudja űzni.
72. Ebben a helyzetben
- vagyis abban a helyzetben, amikor az ember a látszatok összetévesztése következtében a világot eltárgyiasodva, eldologiasítva, személytelenül, s így végül is megszólíthatatlanul éli,
73. az ige nem beváltható.
A realizálás lehetősége megszűnt. Az ilyen eset ritka. Reménytelen eset pedig egyáltalán nincs. Mert ha valaki teljes egészében eldologiasítva és személytelenül és megszólíthatatlanul, kizárólag saját démoni szenvedélyétől megszállva, rögeszméjébe zárva, mint merő maszk élhetne, azt jelentené, hogy tökéletesen derealizált (valóságtalan) létezésben lenne, vagyis megsemmisülne. Bár különösen a legutóbbi korszakban ezen a területen a törekvések figyelemreméltóak, a negatív létezés megvalósításának lehetősége mégis egyre kisebb lesz. Mindenesetre olyan személytelenség és megszólíthatatlanság, amely realizálni többé nem képes, nincs. Ami gyakori, éspedig rendkívül gyakori, hogy éber életterv megteremtésének híján az emberélet elköltözéskor az üdvtől ugyanolyan távol (esetleg még távolabb) áll, mint a születés pillanatában.
74. A valóság egészének megismerése
- más szóval az életképzelet alkalmazása (realizálása)
75. csak a démonok kiűzése árán történhet.
A megismerés tevékenysége végeredményben exorcizmus. Miért? Mert az éberség (bűntelenség, egészség) alkalmazása. A démonok csak a világosságtól félnek. Ezért félnek a szótól. Ezért válnak személytelenné (dologgá), és teszik magukat megszólíthatatlanná. A démonok kiűzését különösen a buddhizmus elsőrendűen fontos tevékenységnek tartja, és ezen az alapon sokan azt hiszik, ez az egyetlen teendő. Ismét a létezés eredeti minőségtelenségéről van szó. Tibetben azt mondják, az embernek egy feladata van, leépíteni. Mindent leépíteni. A tulajdonoságokat, a tehetségeket, a képzeletet, a gondolkozást, az érzékelést leépíteni. Kiürülni. Az ürességet megvalósítani. De tudjuk, hogy a létezés eredetileg nem üres. Az, életképzelet sem fehér papír, hanem az őskép bélyegével él. A buddhista nirvánát nem mint a nemlétezőt és a semmit, hanem mint a létezés teljességét kell értelmezni. A démonok kiűzésének legegyszerűbb és leghatásosabb módja az ellentétek felszabadítása. Az elv a következő: valamely tulajdonsággal szembe az ellentétes tulajdonságot kell helyezni. Vagyis minden démonikus hatalommal szembe az ellentétes démonikus hatalmat kell állítani. Negatívval szembe a pozitívat, pozitívval szembe negatívat. Betegséggel szembe egészséget, egészséggel szembe betegséget. Bűnnel szembe erényt, erénnyel szembe bűnt. Nem kell megijedni. Ha a két démon egymást egymás tükrében meglátja és felismeri, hatalmát mindkettő elveszíti. Elvégre a realizálás művelete nem valamely rész-erénynek, vagy rész-egészségnek megszerzésén, hanem az egész létezés birtokbavételén, múlik. A cél nem egyes tulajdonságok kifejlesztése. Aki ilyesmit kíván, valamit az egészből illetéktelenül kiemel, az egységet megbontja, dologiasít és személytelenít. Az összes tulajdonságot fel kell szabadítani. Ha pedig azok felszabadultak az egészben, helyüket az üdvtervben megtalálják. Az úgynevezett erények megőrült realizálása az emberiségben kimondhatatlan bajok seregét idézte. CSUANG-CE a szenteket éppen olyan kártékonyaknak tartja, mint a gonosztevőket, mert a szent éppen olyan púp, mint a haramia. Az ellentéteket fel kell szabadítani (és nem elnyomni), hogy egymás világosságában egymást és önmagukat felismerhessék, helyüket elfoglalhassák és a szám-súly-mérték rendjében teremtett világban természetük szerint tevékenységüket kifejthessék. Aki e ponton zavarban van, lapozza fel ismét a 37. szutrát, amelyben csaknem fölösleges részletességgel a kinyilatkoztatásnak a mélységek fölött való hatalmáról van szó. Ezek a mélységek (örvény, sötétség) megvannak, és a teremtésben mindig meg is lesznek. A teremtés nem a pietisták kiskatekizmusa alapján készült. A baj nem az, hogy az infernális hatalmak megvannak, hanem az, hogy a világosságtól külön vannak, és így törvény- és rendellenes tevékenységet fejthetnek ki. A teremtés varázsvilágában (Wunderwelt) a felszabadított ellentétek élnek, és nem kell megrémülni attól, hogy a sötétség a világosságot elnyeli. Nem kell félni azért, mert a kinyilatkoztatás szava a mélységeken uralkodik.
76. Fontos, amit mindenki
A tehetségek és tulajdonságok elemzése befejeződött. Most annak megállapítása következik, hogy az üdv megszerzésében a tehetség privilégiumára nincs szükség. A tulajdonságokon túl levő világba kerültünk. Minden tulajdonsággal szemben az ellentétes tulajdonság (tükör) áll, amelyben minden tulajdonság önmagát meg- és felismerheti, és kvalitásához képest helyét elfoglalhatja.
(Jegyzet: Persze téved az, aki a tehetségek elutasításából arra következtet, hogy ezek alapján a létezés színvonalát leszállítja. A nagy ember (nagy teljesítmény mű, kivételes képesség, géniusz) jelentősége változatlanul fennáll. Mert a normálisat (ép, egészséges, tiszta, egész) nem lent, hanem igenis fent kell keresni. A géniusz, számunkra azért oly fontos, mert nagyságával a létezés valódiságáról ad ízelítőt. A szellemi-(kultúr)nép ugyanúgy. A normális fent van, a kultúrnépben, a nagy emberben, a nagy művészben, a nagy teljesítményekben jelzett színvonalon.)
77. egyenlő eséllyel
Ha valamely tulajdonság nem privilégium, az üdv mindenki számára lehetővé válik, és csak egyre van szükség: megvalósítani.
78. elér
Nem az a fontos, amit valamely mértéktelenül megpuffadt képességgel érek el. Nem az a fontos, hogy nagy műveket alkossak. Nem az a fontos, hogy a világot meghódítsam. Mindez a tehetségek, vagyis a démonok dolga, mint az intellektus, a testi ügyesség, a begyakorlás teljesítményei. Kivételek és jelentéktelenek. A fontos az, amit minden ember egyenlő eséllyel elér. Tehetségeket nézve egymástól különböző feltételekkel indulunk. De az üdvöt nézve egymással tökéletesen egyforma esélyünk van.
79. a normális ember ősképe
A megrongált létezésről túlontúl sokat volt szó. Tudjuk, hogy a hindu hagyomány az őrületből, a héber hagyomány a bűnből, a görögség és a modern kor a betegségből indul ki. Ezek szerint a hindu hagyomány normális embere a felébredett (buddhi), a héber hagyomány normális embere az igaz ember (caddik), a görög és a modern kor normális embere az egészséges (kalokagathosz) ember. A korai kereszténység PÁL apostol nyomán a héber hagyományt átvette, és abban a hiszemben volt, hogy az Evangélium az igaz emberről szóló tanítás, ezek szerint imaginációjában a caddikot (PÁL apostolnál dikaiosz) helyezte. Később, főként a misztikusoknál a középpontban a felébredett ember áll. Többen, mint a skolasztikusok, a kérdést nem ismerik. A reformáció és kommunizmus ezen a területen is anarchiát teremt. A helyzetet ismét BÖHME menti meg (Vom dreifachen Leben des Menschen), amikor azt mondja, hogy a normális ember ősképét egyszerre három felől kell megközelíteni. A normális ember az igaz, az éber és az egészséges egyben. A normális ember a morál, az esztétika és a logika síkján is ép, testben, lélekben, szellemben. Tulajdonságainak és tehetségeinek és képességeinek jelenléte nem rongáltságának aránytalansága (púp, démon) hanem a létezés gazdagságának elemi kitörése.
 |
| kép : ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT BUDAPEST |
Gasztronómia : A rizs a japán konyhaművészetben
A rizs a japán konyha alapvető élelmiszere, amely minden étkezésnél főfogás. Köretként okazu-nak (おかず) nevezik. A japán beszédben a rizs mint növény neve ine (稲 vagy 禾), főzetlenül, vagyis nyersen kome (米). A megfőzött rizst hannak, iinek vagy mesinek (飯) hívják, egyúttal az étkezés is ezt jelenti. (Udvarias beszédben azt mondják: gohan (ご飯), a kis gyerekek azt mondják: manma (まんま) idősebb emberek pedig azt mondják: mama .A japán rizs kisszemű és főzéskor ragacsossá válik. A legtöbb rizst hakumaiként (白米, "fehér rizs") árulják – azaz a szemek külső héját (糠, nuka) lepolírozzák. A nem ilyen eljárással készült barna rizst (玄 米, genmai) kevésbé kívánatosnak tekintik, de népszerűsége az utóbbi években nőtt.-https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_konyham%C5%B1v%C3%A9szet
A rizs népszerűségének valódi oka az, hogy számtalan formát képes ölteni a japán konyhában: a hagyományos fehér, főtt rizs mellett találkozunk vele mocsi (rizssütemény), szenbei (sós rágcsálnivaló) vagy miso formájában.
A rizs vásárlásánál figyeljünk arra hogy a rizsszemek ne legyenek töredezettek és sárgák mert akkor már oxidálódtak . Mielőtt hozzákezdünk a rizst átvállogatjuk .
 |
| https://www.buvosszakacs.com/wp-content/uploads/2018/08/6375.jpg |
A mosást a rizs elkészítése előtt egy órával kezdjük el. A műveletet gyorsan és óvatosan kell végezni. Egy szűrőre és két tálra lesz szükségünk. Míg az egyik tálban végezzük az öblítést, a másikat feltöltjük a következő adag öblítővízzel. A bő vízben a rizst ujjbegyünkkel nyomkodva megmossuk, de óvatosan (a japán úgy mondja: „mintha újszülöttet mosdatnánk”). A rizst ezután minél gyorsabban leszűrjük, s rögtön áttesszük a másik vizes edénybe. Ezt megismételjük még vagy négy alkalommal, míg közel tiszta nem marad az öblítővíz. A rizs egyszerre 10-12 másodpercnél többet ne töltsön a rizsporos öblítőlében, mert mellékízt kap. Ezenkívül a túláztatott rizs törékeny. Fontos, hogy félóráig száradni hagyjuk, szűrőben. (A közepén fúrjunk egy kis mélyedést, így könnyebben távozik víz, a rizs gyorsabban, egyenletesebben szárad.)
Egy csésze rizst (korától függően) 15-20%-kal több vízzel öntünk fel, lehetőleg valamilyen lágyabb ásványvízzel vagy lágyított vízzel. Közepes lángon felforraljuk, lefedjük, fél perc múltán a lángot kicsire állítjuk. 17-18 perc múlva lezárjuk a tüzet, a fedő alá ruhát terítünk a lábosra (hogy a gőzt magába szívja), s további tíz percig lefedve pihenni hagyjuk. Ekkor falapáttal nagyon óvatosan fellazítjuk a rizst.-
Itt emlitjük meg hogy csak a sushihoz használnak
ecetes rizst , a sashimit sima rizzsel készítik.
Hozzávalók: 50 dkg rizs, 5 dl víz, 4 evőkanál rizsecet, 3 teáskanál cukor, só .
A rizst átválogatjuk és alaposan megmossuk, majd vízben feltesszük főzni. (Az eredeti susirizst kilencszer öblítik le.) Felmelegítjük az ecetet, és a cukrot meg a sót feloldjuk benne. Főzés közben a rizshez adjuk és lapátkanállal állandóan keverjük, szellőztetjük. Így lesz megfelelő állagú és fényű
És most lássuk a rizs ételeket , a miso leves mellé adott sima főtt rizsről és a sushiról már volt szó azért azt itt külön nem tárgyaljuk .
Tamago gohan : reggeli tojásos rizs
Hozzávalók : 10 dkg , meleg , frissen főtt rizs , 1 tojás , 1 tk. szójaszósz . A tojást jól felverjük az evőpálcikával , hozzákeverjük a szójaszószt és a rizshez keverjük , ha valami különlegeset akarsz akkor teszel hozzá még egy kis finomra vágott norit és megszórod egy kis furikake-val , a tetejére még ütsz egy extra tojássárgáját .
A hófehér rizsre nem illik szójaszószt önteni vagy más étellel összekeverni. Ha a rizst egy másik étel fölé helyezve tálalják, az ételnek a neve megváltozik. (Így lesz például a tempurából tendon.) A rizs Japánban ugyanazt a szerepet tölti be, mint Európában a burgonya. Még a legszegényebb időkben is számtalan változatát készítették: tengeri sásba (noriba) tekerték, formába préselték, gombócot gyúrtak belőle, s megtöltötték hús- és haldarabokkal, kagylóval vagy szilvával, vagy csak meghintették szezámmaggal.
Onigiri ,japán riszgombóc:
Az onigiri (お握りor御握り) , más néven omusubi (お結び) , nigirimeshi (握り飯) vagy rizsgolyó , egy japán étel, amelyet háromszög vagy henger alakú, nori alakú és gyakran tekercselt formájú fehér rizsből készítenek . Az onigirit hagyományosan pácolt ume -val ( umeboshi ), sózott lazaccal , katsuobushival , kombuval , tarakóval , mentaikóval ,takanazuke (ecetes takana) vagy bármely más sós vagy savanyú összetevő természetes tartósítószerként . A legtöbb japán kisbolt különféle töltelékekkel és ízekkel kínálja onigirijét. Vannak még olyan szaküzletek is, ahol csak kivitt onigirit árulnak
A gyakori tévhitek ellenére az onigiri nem a sushi egyik formája, és nem tévesztendő össze anigirizushinak vagy egyszerűen nigirinek nevezett sushi típussal .https://en.wikipedia.org/wiki/Onigiri
Nagyon sokféle onigiri létezik.
Klasszikus: Rizzsel , kevés vízzel, sóval és nori hínárral készül.
 |
 |
| https://www.sal-pimienta.com/wp-content/uploads/2020/05/Takoyaki-jpg |
Tonhal és majonéz Onigiri: egy klasszikus onigiri tonhal és kewpie majonézzel/csak tojássárgájával és rizsecettel kevert almaecettel és borecettel , valamint MSG-vel készül , cukor nélkül csak egy kis sóval és sokkal krémesebb és unami ízt is kapunk /
Okaka onigiri: Szójaszósszal kevert katsuobushival /Bonito / töltve.
Furikake onigiri: Ongiri furikakéval. Az egyik legkönnyebben elkészíthető. Válaszd ki kedvenc furikakédat: katsuobushi, tojás, lazac vagy akár wasabi.
 |
| https://images.squarespace-cdn.com/content/v1 |
Yaki onigiri: Serpenyőben/grillezőben megpirítva ízletes szósszal lefedve.
 |
| https://yjc.tokyo/wp-content/uploads/DSC07587-700x467.jpg |
Fűszeres csirke: Pácolt csirkével, újhagymával, sárgarépával, gyömbérrel és kewpie majonézzel és gochujanggal /chili paszta / készült .
és még sok más változat :
 |
| https://gurunavi.com/en/japanfoodie/article/onigiri |
A Donburi (丼, szó szerint "tál", utótagként "-don"-nak is rövidítve, egy japán "rizstál étel", amely halból, húsból, zöldségekből vagy más összetevőkből áll, párolva és tálalva. rizs fölött.
1.18 Chūkadon
A chahan ( japánul :チャーハン/炒飯, más néven Yakimeshi (japánul: 焼飯), egy japán sült rizsétel , amelyet elsődleges összetevőként rizsből és számtalan további összetevőből és fűszerekből készítenek . Az ételt általában sütik, és wokban is elkészíthető .
 |
| https://i8b2m3d9.stackpathcdn.com/wp-content/uploads/2018/02/Fried_Rice_0127.jpg Az Omurice tojásos omlettbe csomagolt sült rizs. Ez egy fúziós étel, amely ötvözi az ázsiai sült rizst nyugati omletttel és ketchuppal.
Ez az omlett rizs, az omurice (오므라이스) Japánból /Osaka/ indult ki, és más ázsiai országokban is elterjedt, beleértve Koreát is.  |
japán rizssütemény, mely mocsigoméből, vagy más néven ragacsos rizslisztből készül. A rizst pépes állagúvá ütik, majd a kívánt formájúra olvasztják.
A mocsi több összetevőjű étel, amely poliszacharidokat, lipideket, proteint és vizet is tartalmaz. A mocsi heterogén elegyet alkot amilopektingélből, keményítőből és légbuborékokból. Ez a rizs jellemző a keményítőben lévő kevés amilozónról és rövid, vagy közepes méretű japonica rizsből származik. A protein koncentráció magasabb benne, mint az átlagos, normál méretű rizsben és a kettő szintén különbözik az amilozón tartalomban is. A mocsi rizsben az amilozón mennyisége elhanyagolható, ennek köszönhetően zselészerű az állaga.
Veszélyek:fulladást okozhat különösen az idősek körében okoz fulladásos halált !A japán hatóságok minden évben figyelmeztetik az embereket, hogy evés előtt vágják apró darabokra a mocsit. A Tokiói Tűzoltóságnak külön weboldala is van, ahol ötleteket adnak, hogyan segítsenek a mocsitól fuldokló embereken.
Rengeteg fajta vagasi (wagashi) és mocsigasi (mochigashi) (hagyományos japán édességek) készül mocsival. Például a daifuku, amely egy gömb alakú, puha mocsi, melyet édes vörös babkrémmel (anko) vagy fehér babkrémmel (shiro an) töltenek meg. Az icsigo daifuku (ichigo daifuku) egy változata ennek, amelybe egy egész epret tesznek.
A kusza mocsi (kusa mochi) egy zöld változata a mocsinak, amit jomogival (yomogi, fekete üröm) színeznek. Amikor a daifukut kusa mocsival készítik, akkor jomogi daifukunak nevezzük.
Rengeteg változata létezik -https://hu.wikipedia.org/wiki/Mocsi#Vesz%C3%A9lyek
 |
| https://i0.wp.com/tokyotreatblog.wpcomstaging.com/wp-content/uploads/2021/05/bee74277-a871-410a-90e4-bafec3911e84_image_0b1d83a7f55f1aca_lg.jpg?fit=640%2C480&ssl=1 |
 |
| http://asiafan.hu/files/2019/08/katanin.jpg |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése