A  NAPOS  OLDAL

Ötletek és hírek  , ...

Pásztor Anna 

4-7

blogját szemlézve , ...

A VR szemüveg nekem egyenlőre  nem jön be , úgyhogy ezzel nem foglalkozom , ... engem a saját realitásom érdekel . ... 

Ebben az epizódban nem volt számomra érdekes történés , de szembejött velem egy másik dolog , ... mégpedig a kvantumos tévhit  : a tudatod nem dönt , ... a környezet figyel , ... a részecske másképp viselkedik ha valaki nézi , ...

...a megfigyelő tudata idézi elő a hullámfüggvény összeomlását , ...

... mintha a Világegyetem arra várna hogy valaki odanézzen és csak azután döntené el hogy mit mutasson . ... Ez a megállapítás hamis , ... az elektronnak fogalma sincs arról hogy megfigyelik , ... a tudatnak ebben semmi szerepe nincs . Ami tönkreteszi a kvantumos viselkedést az személytelen , rollmechanikus folyamat és másodpercenként több milliárdszor végbemegy a szobád minden köbcentiméterében . Ez attól függetlenül hogy él-e bárki egy több milliárd sugarú környezetben .

... a neve : dekoherencia , ... ezt már közvetlenül is mérik laboratóriumokban . A dekoherencia nem magyaráz meg mindent és úgy tesz tesz mintha megtenné , csak csinosabb csomagolásban , - ami egy másik tévhit - , ... De hogyan került egyáltalán a képbe a tudattal rendelkező megfigyelő ? ... 11932-ben John von Neumann ( Neumann János magyar fizikus és matematikus a számítógép atyja  ) kiadott egy könyvet a kvantummechanika matematikai alapjairól . Ez a könyv máig az elmélet matematikai leírásának az alapja .

Neumann észrevett valami kellemetlent , ha kvantumosan írod le a mérést egy láncot kapsz . A részecske kölcsönhatásba lép a mérőműszerrel , így a műszer is szuperpozícióba kerül , ... a műszer kölcsönhatásba lép a mutatóval , a mutató is szuperpozícióba kerül . A mutató kölcsönhatásba lép a fotonokkal , a fotonok a szemed retinájával , ...

... a retina a látóideggel , a látóideg az aggyal , ...

... a Schrödinger egyenlet egyik ponton sem áll meg , ... nincs egyetlen eredmény , ... Neumann ezt láncnak nevezte és felismerte hogy valahol megkell húzni egy határt . Ahol megállapodás szerint azt mondjuk hogy innentől már klasszikus egyértelmű eredményünk van . Csakhogy maga az elmélet nem mondja meg hová húzzuk ezt a határt ? ... Neumann megmutatta hogy matematikailag tetszőlegesen eltolhatod , ... az eredmények mégsem változnak . 

És itt jön a kísértés , ha ezt a határt bárhol meghúzhatjuk , akkor talán a éppen a lánc legvége a természetes helye . Az utolsó láncszem , a megfigyelő tudata az egyetlen dolog az egész láncban , ami nem pusztán egy újabb , az egyenleteknek engedelmeskedő anyagdarab . 1939-ben Fritz London és Edmond Bauer tovább fejlesztették ezt a gondolatot . 1961-ben pedig Wigner Jenő , - a későbbi Nobel díjas - , írt egy rövid esszét . Wigner elképzelte hogy egy barátja  egy zárt laboratóriumban mérést végez  , ... a barát számára már megszületett az eredmény , ... A kint álló Wigner számára az egész rendszer , - a barátjával együtt - , még mindig szuperpozicíóban van , ... Wigner ezt képtelenségnek tartotta , és arra jutott hogy a tudatnak kell megszakítania a láncot . Ez volt a döntő pillanat , ... innen indult minden , ...

... a tudat omlasztja össze a hullámfüggvényt , ... A történet folytatásáról ritkán esik szó , ... Wigner maga is feladta ezt az álláspontot , ... A '70-es években a dekoherenciáról szóló kutatások hatására , már nem tekintette a tudatot a mérés fizikai tényezőjének . Az az ember akit ma az elme erejéről szóló állítás tekintélyes támaszaként idéznek , még életében elvetette ezt az állítást .

Ha ebbe belegondolunk , ... a tévhit fél évszázaddal  túlélte a megalkotóját , méghozzá abban a változatban amit elutasított . ...  A kvantumfizikában a mérés az egész mást jelent , ... a mérés olyan kölcsönhatás amelyben a rendszer állapotáról információ szivárog ki a környezetbe , ...

Kiszivárog , nem arról van szó hogy leolvassák , kiszivárog ? ... A kvantumos szuperpozíció olyan mint egy titok amit a rendszer megtart magának , ...

Amikor egyetlen levegőmolekula visszapattan a vizsgált tárgyról , amikor egyetlen foton szóródik rajta , a tárgy helyzetéről szóló információ kijut a világba , és ez elég , ...

De hol félrevezető ez a hasonlat ? ... mert az , méghozzá két ponton is , ... Először is azt sugallja hogy a mi tudatlanságunkról van szó , hogy a szuperpozíció egy olyan titok amit meg lehetne őrizni , ha senki sem hallgatódzna . Pedig nem , a dekoherencia nem azt jelenti hogy mi többé nem tudunk valamit , hanem azt , hogy az interferencia , - vagyis egy fizikailag mérhető hatás - , ténylegesen hozzáférhetetlenné válik ebben a rendszerben . Nem a fejünkben változik meg valami , hanem abban hogy mit lehet műszerekkel megmérni . Másodszor a hasonlat egy befogadót feltételez , valakit aki meghallotta . A dekoherenciában viszont a levegő a befogadó , a háttér fotonjai , a mikrohullámú sugárzás , amely 14 milliárd éve kitölti az egész Világegyetemet .  A környezet semmit sem ért , ...

... egyszerűen összefonódik a rendszerrel , az összefonódáshoz pedig nem kell szemtanú .

A fizikusok kezében van a jelenség kapcsolója , ... a kétréses kísérlet , ... Részecskéket küldünk egy két réssel ellátott fal felé , ...

... és a mögötte lévő ernyőn interferencia csíkok , jelennek meg , ...

 

... ez a mintázat azt mutatja , hogy bizonyos értelemben minden részecske egyszerre ment át mindkét résen , Amint megpróbálod kideríteni hogy melyik úton ment , eltűnnek a csíkok , ... és épp ebből a tényből lett a megfigyelőről szóló szlogen . 1999-bem Anton Zeilinger és Marcus Arnt , bécsi csapata kísérletet nem elektronokkal hanem fullerénekkel végezte el . 60 szénatomból álló molekulákkal , amelyek apró focilabdákra hasonlítanak , ...

... 60 atom , összesen 720 proton és neutron  és ezek a molekulák interferáltak , ... ott voltak a csíkok , ...De a legérdekesebb öt évvel később jött , 2004-ben ugyanez a csoport közölt egy tanulmányt a Nature-ben , amelyben valami zseniálisan egyszerűt csináltak . A fulerén molekulákat melegíteni kezdték , ... semmi más , ... se detektor a réseknél , se megfigyelő , se mérés , ... csak a molekula belső hőmérséklete , ... a forró molekula sugároz , ...infravörös fotonokat bocsájt ki , pontosan úgy mint egy forró radiátor , csak mikroszkópikus méretben . Ezek a fotonok pedig információt visznek arról hogy hol volt a molekula a kibocsáts pillanatában . Az eredmény : 1000 Kelvin körüli hőmérsékleten az interferencia csíkok jól kivehetők voltak , de ahogy melegítették a molekulákat csökkent a kontraszt , nagyjából 3000 Kelvinnél , az interferencia gyakorlatilag eltünt .

Mi történt itt ? ... - A fizikusok kezébe került egy tekerőgomb , ... ha az egyik irányba tekered , ... a világ kvantumos , ... ha a másik irányba tekered a világ klasszikussá válik . Ez tekerőgomb pedig a hómérséklet , az hogy a molekula mennyi információt enged ki a környezetébe .

Ugyanez a csapat gázzal is megmutatta ugyanezt , ... a kvantummechanikában a megfigyelő akár egy nitrogén molekula is lehet . Ha nevén nevezzük a dolgot és visszatérünk az elmélethez akkor 1970-ben Heinz-Dieter Zehn német fizikus közölt egy tanulmányt a mérés értelmezéséről :  On the interpretation of measurement in quantum theory (A mérés értelmezéséről a kvantumelméletben) címmel , amelyben először mondta ki kereken hogy egyetlen makroszkopikus rendszer sem elszigetelt , ezért így leírni puszta fikció . Zehn megmutatta hogy a környezettel való összefonódás önmagában megmagyarázza miért nem látunk soha nagyléptékű szuperpozíciókat ? ... hűvösen fogadták , a téma jó 10 évig parlagon hevert . ... Wojciech  Żurek a '80-as években Los Alamosban dolgozó lengyel fizikus hozzátett egy elemet , amelytől az érdekes észrevételből számításokra használható eszköz lett . .... Żurek feltette a kérdést hogy miért éppen ilyen a klasszikus világ ? ; ... miért nincsenek a tárgyak a helyzetek egy meghatározott szuperpozíciójában , hiszen a kvantummechanika matematikája egyetlen bázist sem tüntet ki . Żurek válasza : einszelekció , vagyis a környezet általi kiválasztás . A környezet nem minden állapotot pusztít el egyformán , különösen kíméletlenül pusztítja azokat amelyeknek elmosódott a helyzetük , mert a világunk leggyakoribb kölcsönhatásai , vagyis a fotonok szóródása és a molekulák ütközései éppen a helyzetre érzékenyek . A jól lokalizált állapotok túlélik ,  Żurek  ezeket mutató állapotoknak nevezte . A klasszikus világ nem a valóság külön rétege , hanem azoknak a kvantumállapotoknak az összessége amelyek elég ellenállók ahhoz hogy túléljék a környezet szüntelen bombázását . ... Na és akkor a számok , mert nélkülük nincs súlya ennek a történetnek : Erich Joos és Heinz-Dieter Zehn 1985-ben kiszámolta a dekoherencia sebességét , különféle objektumokra , különféle környezetekben  , ... A dekoherencia ideje 10⁻³⁰ másodperc nagyságrendjébe esik , ez olyan kicsi szám amit már sehogy sem tudunk elképzelni , ... összehasonlításképpen a fény ennyi idő alatt az atommag méreténél több milliárdszor kisebb távolságot tesz meg .  ... Ugyanez a porszem  a legjobb laboratóriumi vákuumban amit elő tudunk állítani nagyjából 10⁻¹⁷másodperc . ... Ugyanez a porszem a galaxisok közötti térben szállítva , messze csillagoktól , bolygóktól , portól , mindentől , csak a mikrohullámú háttérsugárzás marad neki , az ősrobbanás visszhangja , 3Kelvinnel az abszolút 0° fölött . A dekoherencia ideje 1 másodperc nagyságrendjébe esik . 1 másodperc , a létező legüresebb helyen , már a Világegyetem keletkezésének puszta visszhangja is elég ahhoz hogy megfosszon egy porszemet a kvantumos viselkedésétől . A környezet elől nem lehet elbújni , ... a környezet mindenütt ott van és már előttünk is itt volt . Ezért nem volt esélye Schrödinger macskájának , ami egy vicc , ... azért mert a macska meleg , lélegzik és olyan ütemben szórja a fotonokat , hogy bármely élő vagy holt , szuperpozíció végtelenül rövid ideig marad fenn bárminél , amit mérni lehetne . ... Nade mi történik most ? ... - A dekoherencia első közvetlen menetközbeni mérését Serge Haroche az École Normale Supérieure (ENS) laboratóriumában , Párizsban  1996-ban , ... Azt látták hogy minél nagyobb a távolság a szuperpozíció két összetevője között , annál gyorsabb a felbomlás . Nem hirtelen összeomlás , hanem folyamatos mérhető lecsengés és az idő múlásával . ... 2021-ben a LIGO gravitációs hullámdetektornál dolgozó csapat közölt egy tanulmányt , ... amelyben a tükrök 10kg effektív tömegű közös mozgását 77 nano Kelvinre hűtötték .  Ez azt jelenti hogy ez a szabadságfok átlagosan mindössze 11 rezgési kvantummal került az alapállapot fölé . 10kg. ; ... nem molekula , nem ion , ... egy nagy görögdinnye tömegű tárgy , szinte a kvantumos alapállapotba hozva .

Hol ér véget a diadal és hol kezdődik az igazi probléma ? ... Most jön az a rész amelyben a tudat szerepének a mítoszát cáfolók hallgatnak . A dekoherencia megmagyarázza miért nem látunk interferenciát a macskák , asztalok és emberek világában ? ... Megmagyarázza miért tűnik klasszikusnak a világ ? ...

 

... megmagyarázza miért a helyzet tűnik kitüntetettnek , de a dekoherencia azt nem magyarázza hogy miért egyetlen eredmény következik be . ... A dekoherencia előtt a rendszer két  lehetőség szuperpozíciójában van . A dekoherencia után a rendszer úgy fonódik össze a környezetével hogy a két lehetőség közötti interferencia helyben már nem hozzáférhető , de a leírásban továbbra is mindkettő szerepel . A Schrödinger egyenlet soha semmit nem húzott ki , lineáris és nem ismer olyan műveletet amely ágakat törölne . A dekoherencia amely úgy fest hogy mindkettő egyszerre egymással interferálva olyan helyzetté alakítja Rod ,  amely úgy fest hogy vagy az egyik vagy a másik , csak nem tudjuk melyik ?  Ez pedig nem ugyanaz minthogy csak az egyik van .

Dekoherens kvantumállapot: A teljes univerzum (rendszer + környezet) hullámfüggvénye továbbra is egy tiszta állapot, amely mindkét ágat tartalmazza. A linearitás miatt egyik ág sem semmisül meg.

A dekoherencia tehát csak azt magyarázza meg, hogy a két ág miért válik egymás számára láthatatlanná (ortogonálissá). Nem ad választ arra, hogy a mi szubjektív tapasztalatunk miért választ ki mégis egyetlen konkrét kimenetet.

Összegezve: A dekoherencia zseniálisan leírja az interferencia eltűnését, de a „Vagy az egyik, vagy a másik van” és a „Mindkettő létezik külön ágakon, de nem tudnak egymásról” közötti ontológiai szakadékot önmagában nem hidalja át. Ezt leírta Steven Adler 2003-ban , hasonlóképpen érvelt Adrien Kent is Cambridge-ben 

AZ ÉRTELMZÉSEK KÖRÜLI VITA MÉLYREHATÓ ÉS ELDÖNTETLEN , DE NEM ARRÓL SZÓL HOGY A NÉZÉS MEGVÁLTZTATJA-E A VALÓSÁGOT !

A dekoherencia effektív elmélet ,leírja hogy hogyan szivárog ki az információ a környezete , de közben adottnak veszi a kvantummechanika teljes eszköztárát és semmit sem mond az eszköztár eredetéről . Lehet hogy csak a kvantumfizikát a gravitációval egyesítő elmélet mutatja meg hogy rosszul tettük fel az összeomlás kérdését . Ahogy az a kérdés is hogy az elektron , hullám-e vagy golyó ? ... A világ nem várja meg hogy ránézz , ... folyamatosan maga rendezi a dolgokat , ... minden kölcsönhatással ami az elmúlt 14 milliárd évben lezajlott .

Ez a fejtegetés elég méretesre sikeredett , ... -https://www.youtube.com/watch?v=cWeLgoovzhg

- de anélkül hogy megértsük a kvantumvilágot , nincs kvantum ugrás .

A Schrödinger macskája gondolatkísérlet pontosan azt a pillanatot világítja meg, ahol a kvantumvilág furcsasága találkozik a mi hétköznapi valóságunkkal.

A Sokvilág-interpretációt (Many-Worlds Interpretáltidon) Hugh Everett fizikus javasolta 1957-ben, és ez a legmerészebb válasz Schrödinger macskájának paradoxonára. Nincs összeomlás: A hagyományos (koppenhágai) magyarázat szerint a mérés pillanatában a szuperpozíció összeomlik, és a sok lehetőségből véletlenszerűen kiválasztódik egyetlen fizikai valóság. Everett szerint viszont a szuperpozíció soha nem omlik össze.

A valóság szétágazása: Amikor kinyitod a dobozt, az univerzum kettéágazik (dekoherencia útján). Az egyik univerzumban te egy élő macskát találsz, a másik, párhuzamos univerzumban pedig egy halottat. Mindkét univerzum ugyanolyan valóságos, és mindkét verziód szentül meg van győződve arról, hogy az ő verziója az egyetlen létező.

Kozmikus szuperpozíció: Eszerint te magad is minden egyes pillanatban szuperpozícióba kerülsz és szétágazol, amikor a testedet felépítő részecskék vagy a környezeted kvantumos döntési pontokhoz érnek. Létezik egy univerzum, ahol ma reggel mást reggeliztél, és egy másik, ahol egy teljesen más életutat jársz be. Mivel ezek a világok a szétválás után többé nem tudnak kommunikálni egymással, sosem fogsz találkozni a többi éneddel.

Míg a Sokvilág-elmélet egyelőre filozófiai/matematikai elmélet, addig a kvantumbiológia egy bizonyított, létező tudományág. Kiderült, hogy az élővilág évmilliárdok alatt megtanulta kicselezni a dekoherenciát, és meleg, nedves környezetben is képes fenntartani a szuperpozíciót mikro-szinten.

A fotoszintézis és a kvantum-labirintus .

Amikor a napfény (egy foton) eltalál egy növényi levelet, egy energiacsomag (exciton) indul el a sejt belsejében lévő kémiai reakcióközpont felé. A klasszikus út: Ha ez a csomag vakon, össze-vissza pattogna a molekulák között (mint egy golyó a flipperben), az energia nagy része elveszne hőként.

A kvantumos trükk: A növényi sejtek szuperpozícióba kényszerítik ezt az energiacsomagot. Az exciton egyszerre az összes lehetséges útvonalon elindul a sejtben. Így a kvantum-szuperpozíció révén azonnal és tévedhetetlenül megtalálja a leggyorsabb, leghatékonyabb utat a célhoz. Ezért a fotoszintézis hatásfoka csaknem 100%-os – erre semmilyen ember alkotta napelem nem képes.

A madarak iránytűje és a kvantum-összefonódás

A vándormadarak (például a vörösbegyek) képesek érzékelni a Föld rendkívül gyenge mágneses mezejét a navigációhoz. A szemükben lévő egyik fehérje (a kriptokróm) rejti a titkot: Amikor fény éri a madár szemét, a fehérjében létrejön egy radikális pár: két olyan elektron, amelyek kvantum-összefonódott állapotban vannak, és szuperpozícióban billegnek.

A Föld gyenge mágneses mezeje hajszálpontosan megváltoztatja ennek a törékeny kvantumállapotnak az arányait (hogy mennyi időt töltenek bizonyos konfigurációkban).

A madár idegrendszere ezt a finom kvantumos eltolódást alakítja át vizuális jellé – vagyis a madár lényegében szabad szemmel látja a Föld mágneses erővonalait, mint egy beépített kiterjesztett valóságot (AR).

Az illóolajkeverékek népszerűsítése továbbra se érdekel , de az étrendkiegészítők se nagyon , ....

És akkor most egy vers : 

József Attila Reménytelenül

...

 A semmi ágán ül szívem,

kis teste hangtalan vacog,

köréje gyülnek szeliden

s nézik, nézik a csillagok.

....

Pásztor Anna életmódváltása miután végignézte dr. Schváb Richárd gasztroenteorológus podcastjeit és még félig meddig elolvasata a dr. Steven R. Grandy : Bél jólét c. könyvét , ... ki többek között leírja a Blueprint étkezési protokollt , ...ami a tech-milliárdos Bryan Johnson által kifejlesztett, rendkívül szigorú és tudományosan követett anti-aging (öregedésgátló) étrend és életmód .

 Namost el kell mondjam hogy nem Bryan Johnson találta fel a spanyolviaszt , mert már a múlt században is voltak olyanok akik ezt egészen jól csinálták , pl. Ferenc Jóska ,az osztrák császár , ... Nem kedvelem a Habsburgokat , de ő katonás életmódja példásan egészséges életvitele , ... szóval jól csinálta . Hajnal 3óra 30 kor kelt és tisztálkodás után egy pohár tejet ívott majd nekiállt dolgozni . Este 9-kor nyugovóra tért . Ebéd 13 órakor gyakran az íróasztalánál , ami általában egy tál húslevesből és némi főtt húsból / tafelspitz /állt. Vacsora 17-18 óra között , hideg húsok , vagy főzelék virslivel , ... gyakran ivott egy pohár sört . ...

... amivel ha belegondolok egyet tudok érteni , van olyan része ami nálam is működik .

Tehát Pásztor Annánál miután volt egy vérkép egy vizelet és székletvizsgálat , ultrahang és röntgen , aztán a dietetikus elemzi és felméri hogy milyen állapotban van a mikrobiom , aztán  felírták neki , ... : Zéró alkohol , ... szénhidrátokból gluténmenteset eszik , édesburgonya , kinoa , barnarizs , ... ez a három . Húsokból csak halféléket és szárnyasokat , ... a tejtermékeket elhagyta , ... egy kevés natúr joghurt és magvak , nyilván mindent teljesen cukormentesen , ...nincsenek péksütemények , sütemények , semmilyen üdítőital , ... reggelire zabkása forró vízzel és ételkiegészítők , meg bogyós gyümölcsök , banán  meg fahéj , - én a banánt azt kihagynám . egészen puritán módon magyarosan fogalmaz az áteresztő bélszindrómáról , ugyanis a lyukas bél folytán olyan dolgok kerülnek a véráramba és ezáltal mindenhova , - ami a széklettel kellene hogy ürüljön - , az agyba is , ... és   gyulladást okoznak , ... magyarul szarban vagy , vagy ha még nem akkor  leszel . Közben elegendő tiszta vizet kell inni , és az étkezési időablakot le kell csökkenteni fokozatosan 8 órára , du. 6 után már nem enni és az időablakban nem nassolni , de azon kívül se .

és akkor jöjjön a vers , amely olyan mint a D-vitamin , ... és ezennel nem csak részlet hanem , teljes egészében :

Kosztolányi Dezső: 

Hajnali részegség

Elmondanám ezt néked, ha nem unnád,
múlt éjszaka, háromkor, abbahagytam
a munkát.
Mégis aludni nem tudtam, az agyam
bolygott, pörgött, mint a bűvös kerék,
melyet magában hajt a szenvedély,
mert felbujtatták a kávé-szemecskék.
Gyújtottam egy cigarettára. Úgy
ültem az ágyon,
mindent elhagyva, mint a túlvilágon.
A szoba sötét volt. Úgy dőlt belé a csönd.
Csak a nehéz óra ketyegett.
De künn, figyeld csak, ablakom alatt,
a Logodi-utcában valami
derengeni kezdett.
Gázlámpa gyúlt, egy szürke, drótos ember
mászott a fára, s kék lángot csiholt.
Aztán a házak fala megingott,
s a sötétségből, mint koszos vederből,
kiömlött a moslék, a pesti szürkület.
A józan, bolond, tiszta, fura reggel.
A házak sora még aludt.
Az ablakok csukva, mint a koporsók.
A csöndben egy bérkocsi döccent,
a sárga lámpája világolt,
a fáskamráknál egy macska nyivákolt.
Aztán a villamos is megcsörrent az uccán,
jelzett a napnak, hogy kezdődik a munka.
A kelő nap fénysugara, mint egy tüske,
szúrt át a ködön, s a gyárak unalmas,
szürke képe tágult a messzeségben.

S egyszerre csak – nem is tudom, hogyan –
kinéztem az ablakon,
s megláttam a végtelent.
A tiszta, mély, sötétkék éjszakát,
melyben a csillagok énekeltek,
s a hold, mint egy ezüst tál,
lebegett a világ felett.
Istenem, milyen szép volt!
Mintha egy nagy, fényes bálteremben
jártam volna, ahol királyok s hercegek
táncolnak a fényben.
Az égbolt teli volt ékszerrel,
gyémánttal, gyönggyel, ragyogással,
s én ott álltam, a szegény rokon,
ki csak ámul s bámul a küszöbön.

Aztán a fények lassan kialudtak,
a bál véget ért, a vendégek hazamentek,
s a nap arany sugarai elárasztották a földet.
De én még mindig ott álltam az ablakban,
s a szívem teli volt hálával,
hogy láthattam ezt a csodát,
hogy részese lehettem ennek a titoknak,
s hogy az én otthonom is
ez a fényes, végtelen otthon.

Voltál valaha temetésen ? Álltál már a halott mellett ? ... tudtál vele kommunikálni ? - akkor tapasztalhattad hogy már őt semmi sem érdekli , ... sem a pénz , sem a nők , sem a kocsik , sem az élvezetek , ... Semmi ! Ha az élet már abbamaradt  , akkor már semmi sem számít , ... tehát csak az élet számít , azt kell megtartani és jól élni !

Namost at egyensúly megtartása érdekében érdemes néha , - mintahogy a régi öregek is tették - , böjtölni . Pásztor Anna : A nagymamám a Vasárnapot arra használta hogy lélekben és testben is megtisztuljon , imádkozott és nem is evett , nem is dolgozott ! ... 99 évesen is még a kertben tevékeny volt .

Szabó Gál Bence : ... az hogyha hetente egy napot valaki nem eszik , - nyilván az emésztőrendszer ilyenkor tisztul - , annak nincs különösebb előnye ahhoz képest minthogyha valaki megfelelő időtartamot rendszeresen tartana két étkezés között , de hogyha ez nem valósul meg , akkor ezt korrigálni lehet azzal hogy időnként tart egy egynapos , vagy egy több napos böjtöt , ennek során az elektrolitokra kell figyelni , az izommegőrzést segíti a testsúlykilogramonként egy 0,5 g kollagénfehérjét / kocsonya , terápiás csontleves , pacal , esetleg fehérjeporok , - én ennek nem vagyok a híve -  / bevinni és zöldségléből az elektrolitok bevitele ez kb. 1000 kcal / nap , ez bárhogyan jó .

Én a következőképpen étkezem : egy nap általában 2-3 főtt tojás , mondjuk úgy 10 dkg húst összesen , minden étkezéssel 2-3 dkg -ot , nem sokat , ... viszonylag alacsony a fehérjebevitelem , úgy nagyjából 0,8 g / testsúlykilogram , egy 10 dkg csirkemell az kb. 25 gr fehérjét tartalmaz , ez elegendő , elég sok zöldséget szoktam enni ,kinoa kását , magvak , törökmogyoró ,mandula , a hüvelyeseket 1-2 napig áztatni és 12 óránként cserélni az áztatóvizet és utána nagyon puhára , akár pépesre főzni , lehetőleg kuktába , így lehet csökkenteni a lektin tartalmat meg a puffadást okozó hatást . 

Kocsis Fanni , ... alternatív köretek amelyek a krumplin és a tésztán kívül , ami beívódott a magyar köztudatba és ami lehet enni úgy hogy jó mikrobiomunk legyen . Ilyenek a barna rizs , a kinoa , parmezános polenta ( magyar neve juhtúrós puliszka ) , köles , hajdina , édesburgonya , párolt zöldségek , ... zöld leveles zöldségek .

Szerintem a Hamvas Béla útmutatója az egyik legjobb :

A test a hardware , a motor , elsősorban azt kell megtisztítani , rendbe tenni . ... Csak az igazi böjt számít amiről Hamvas Béla a következőket írja :

"Fent a hegyen az erdei házban silentiumot és böjtöt készülök tartani. Este nyolckor könnyű vacsorát eszem. Az emésztés éjjel tizenkettőkor fejeződik be. A böjt kezdete. Az egész következő nap, harmadnap délután négyig. Összesen negyven óra....Ádám a paradicsomban negyven napig élt, Izrael negyven évig bolyongott. Jézus negyven napig volt a pusztában, Krisztus negyven óráig feküdt a sírban. Ezért választottam a negyvenet....A negyven óra alatt egyetlen hangos szót sem ejtek ki. Csendesen sétálok, testi munkát nem végzek, inkább az árnyékban ülök, olvasok, meditálok, ha szükségét érzem, imádkozom. A gyomor lázongó követelőzését időnkint enyhén citromos vízzel kell csillapítani. Reggel és este tetőtől talpig megmosdani....kell a csend és a magány és a böjt és a mosdás, ez a vesztegzár, az élettempót lelassítani, ha lehet, megállítani, és így az értelem teljes felismerésére a lehetőséget megteremteni....mert tudom, hogy azt, amit meg akarok érteni, csak ebben a mágikus állapotban vagyok képes megközelíteni....és azokra a fényes pillanatokra, amelyekben a kedélyem többször villámszerűen felragyogott , nagyon is jól emlékszem. "

Ezt a 40 órás böjtöt manapság a dolgozó ember csak nehezen tudja megtartani , inkább csak hétvégén de akkor is szükséges a család toleranciája . Ami mostanság inkább elérhető vagy könnyebben megvalósítható az , az időszakos böjt avagy intermitent fasting (IF) /ami már divatdiéta lett /- A mi esetünkben ezt úgy kell elképzelni hogy délután 6-ig bezárólag egy könnyű vacsorát eszünk , lehetőleg valami kis salátát , aztán másnap délig semmit , esetleg egy kis vizet , teát citrommal vagy kávét cukor nélkül , maximum édesítővel , eközben találunk egy órát az imádkozásra , meditációra , lehetőség szerint reggel mindjárt felkelés után .

A böjtből való kijövés egyik legjobb étele , a rántott leves , ahogy Hamvas Béla írja : Messze túl azon hogy valaki szereti , vagy sem , a rántott leves mindennemű feszültség nélkül való étel , ami különösen szeretetre méltó benne , hogy szelíd és egyszerű .Az ember a nap bármely órájában eheti, reggelire, ebédre, vacsorára, forrón, langyosan, vagy hidegen. Zsíron, vagy olajon pörkölt liszt és víz: „A püthagóreusok kétféleképpen ismerték, sósan, esetleg köménymaggal, ahogy mi esszük, vagy a halványan pirított lisztet tejjel föleresztve, mézzel édesítve. A tibeti csámpá is ilyesféle étel, de a lisztet forró teával öntik fel, és néha faggyúdarabokat tesznek bele. ”Nem ínyencség, és nem torkoskodni való, vagyis nem izgalom, hanem az éhes ember számára készült, és kenyérrel a legjobb: ”ha pedig a kenyeret megpirítják, vagy különösen ha azt apró kockákra vágva forró zsírban kicsit megsütik, gazdag, tömény és laktató, annyira, ha az ember két tányérral megeszik, semmit sem kíván utána, csak egy pohár félédes bort.”

A böjtben cselekvéssé válik a hit, és ez a világon a legcsodálatosabb, egyben a legnehezebb dolog.

Ha mindezt belátjuk, igazat kell adjunk a gondolkodónak, hogy “aki a böjthöz nyúl, az valószínűleg nem csak foltozgatni akarja az életét.” (Hamvas B.)

dr. Balsai T. : a böjt gyógyulás , ... Nobel díjjal jutalmazott folyamat az autófágia , ... mindenhol van böjt , ez többezer éves történet a böjt , ... ráadásul ha a kutya beteg akkor nem eszik , ...

https://www.facebook.com/reel/917794750739521

Rá kell jönni arra hogy mi az ami ad a léleknek ? ... Mert manapság az emberek nagyon könnyen kibillennek és nagyon könnyű rámenni a profitra és a kényelemre és elveszíteni azt a józan gondolkodást ami azt mondja hogy jobb adni mint elvenni , ... ott van a kezedben a döntés hogy mi után nyúlsz . ... 

És akkor a vers :

Guillaume Apollinaire híres, Búcsú (L'Adieu) című verséről van szó :

Letéptem ezt a hangaszálat.

Már tudhatod az ősz halott.

E földön többé sose látlak.

Ó idő szaga hangaszálak.

És várlak téged tudhatod.

Elon Musk szerint az esélye annak " hogy az eredeti nem szimulált valóságban élünk egy a milliárdhoz "(one in a billion) volt, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag biztosra vette a szimuláció létezését. 

Azóta azonban változtatott ezen a számon: egy Walter Isaacsonnal készített beszélgetésben (2026 októberében) már 50%-os (1:2-es) esélyt adott rá. Ezt az új becslést egy vacsorás anekdotával magyarázta, ahol megkérdezett egy vezető fizikust és egy számítógéptudóst: a fizikus 0%, a számítógéptudós pedig 100% esélyt mondott, mire Musk „középre osztotta” a különbséget.

Nick Bostrom svéd filozófus 2003-ban publikálta híres tanulmányát, amelyben bemutatta a szimulációs trilemmát. A gondolatmenet lényege, hogy egy technológiailag fejlett civilizáció fejlődését és a szimulációk készítését vizsgálva az alábbi három állítás közül pontosan az egyiknek igaznak kell lennie:

- 1. A civilizációk szinte mind kihalnak, mielőtt elérnék a „poszthumán” (technológiailag szuperfejlett) szintet. Vagyis valamilyen globális katasztrófa (háború, járvány, AI-apokalipszis) miatt egy faj sem jut el odáig, hogy elég számítási kapacitása legyen valósághű világok futtatásához.

- 2. A szuperfejlett civilizációk szinte egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy „ős-szimulációkat” (olyan világokat, mint a miénk) futtassanak. Végtelen technológiai tudás birtokában etikai okokból (mert a szimulált lények szenvednek) vagy egyszerű unalomból betiltják, vagy nem tartják fontosnak a történelem szimulálását.

Szinte biztosan egy szimulációban élünk. Ha az első két pont hamis (vagyis a civilizációk túlélnek, és szeretnek is szimulálni), akkor egyetlen valódi civilizáció idővel milliónyi virtuális világot és milliárdnyi szimulált embert fog létrehozni. Mivel a szimulált emberek száma csillagászati mértékben meghaladná a valódi, hús-vér emberek számát, statisztikailag szinte nulla az esélye annak, hogy mi pont az egyetlen valódi világban vagyunk.

Hogyan következik ebből Elon Musk állítása?

Elon Musk (és sok más technológiai vezető) abból indul ki, hogy az 1. és 2. pont hamis. Látva a számítógépes grafikák és az AI elképesztő ütemű fejlődését, úgy vélik, az emberiség nem fog kihalni a közeljövőben (vagy legalábbis van esély a túlélésre).

Úgy gondolják, a jövő emberei (vagy gépei) igenis akarnak majd szimulációkat futtatni.

Ha ezt a két pontot kizárjuk, a trilemma logikája szerint automatikusan a 3. opció marad az egyetlen igazság, vagyis az, hogy egy program részei vagyunk.

A fizikusok és kozmológusok komolyan vizsgálják a kérdést. Bár közvetlen, megdönthetetlen bizonyíték nincs, számos olyan fizikai jelenséget és elméleti korlátot azonosítottak, amelyek mellette szóló „optimalizációs trükként”, vagy éppen ellene szóló, áthághatatlan fizikai akadályként értelmezhetők.

🟢 Érvek a szimuláció MELLETT: A világunk mint optimalizált szoftver

Ha egy mérnök óriási virtuális világot tervez (mint a Grand Theft Auto vagy a Cyberpunk), korlátozott számítási kapacitással gazdálkodik. Ezért optimalizációs trükköket alkalmaz. Meglepő módon a kvantumfizika pont úgy viselkedik, mintha a mi univerzumunk is spórolna a hardverrel: Kvantum-szuperpozíció és a megfigyelő szerepe (Lazy Evaluation): A videójátékok csak azt a szobát vagy tájat jelenítik meg (renderelik) teljes felbontásban, amire a játékos éppen ránéz, hogy spóroljanak a memóriával. A kvantummechanikában a részecskék (pl. az elektronok) hullámként, pontos hely nélkül léteznek egészen addig, amíg egy műszerrel vagy szemmel meg nem figyeljük őket. Ekkor a hullámfüggvény összeomlik, és a részecske felvesz egy konkrét értéket – pont úgy, mintha a valóság csak akkor számolná ki a részleteket, amikor muszáj. 

A fénysebesség mint a processzor órajele: Miért van a világegyetemben egy abszolút sebességhatár (kb. 300 000 km/s)? A szimulációs elmélet hívei szerint a fénysebesség nem más, mint a szimulációt futtató számítógép maximális processzorsebessége. Ez a hardveres korlát akadályozza meg, hogy az információ gyorsabban terjedjen, mint ahogy a rendszer frissíteni tudná a környezetet.

A Planck-hossz, mint a képernyő pixelmérete: A fizikában a Planck-hossz (\(1,6 \times 10^{-35}\) méter) ,  1,6 × 10⁻³⁵ méter a létező legkisebb értelmezhető távolság. Ennél kisebb térköz nem létezik, a tér nem folytonos, hanem „darabos”. Ez kísértetiesen hasonlít egy digitális kijelző pixeljeire vagy egy 3D-s rácshálóra, ami alá nem lehet bontani a képet. 

Információ-alapú univerzum (It from bit): John Archibald Wheeler és más neves fizikusok szerint a valóság legmélyebb szintjén nem anyag vagy energia áll, hanem információ (bitek). A fizikai törvények valójában matematikai algoritmusokként írhatók le, ami egy programozott világ sajátossága.

🔴 Érvek a szimuláció ELLEN: A fizikai és energetikai korlátok :

A közelmúlt asztrofizikai és kvantummechanikai kutatásai szerint a jelenlegi fizikai törvényeink mellett szinte teljesen lehetetlen, hogy egy hozzánk hasonló univerzumban szimuláljanak minket. A brutális energiakorlát (Kvantum-szimulációs paradoxon):

A kvantumos rendszerek szimulációja exponenciálisan nehezedik. Egy nemrégiben (2025/2026-ban) megjelent átfogó asztrofizikai tanulmány kiszámolta a szimuláció energiaszükségletét az információ-energia ekvivalencia alapján: A teljes látható univerzum anyagszintű szimulációjához több energiára lenne szükség, mint amennyi az egész univerzumban összesen létezik.

Még a Föld molekuláris szintű szimulációja is akkora energiát igényelne, ami megegyezik egy egész galaxis gravitációs potenciális energiájával.

Emiatt a tudósok arra jutottak, hogy egy azonos fizikai törvényekkel rendelkező „felsőbb” világ képtelen lenne minket ilyen részletességgel futtatni. 

Gödel nemteljességi tétele és a logikai korlát: Matematikusok és fizikusok kimutatták, hogy ha a mi univerzumunk leírható egy mindenre kiterjedő kvantumelmélettel, az annyira összetett, hogy érvényesek rá Kurt Gödel logikai tételei. Ez azt jelenti, hogy léteznek benne olyan kiszámíthatatlan, nem-algoritmikus igazságok és jelenségek, amelyeket egyetlen digitális vagy kvantumos számítógép sem képes szimuláció útján előállítani. 

A Nyquist-Shannon felbontási korlát: Az információelméleti mintavételezési törvények alapján egy beágyazott szimuláció (szimuláció a szimulációban) térbeli és időbeli felbontása legfeljebb fele lehet a felette álló valóságénak. Ez azt jelenti, hogy a szimulációk láncolata nem lehet végtelen, és a felbontás gyorsan romlana, a mi világunk viszont rendkívül finom és konzisztens mikroszkopikus szinten is. 

Összegzés :

Ha a szimulációs elmélet igaz, akkor a felettünk álló „alapvalóság” fizikai törvényeinek és energiakapacitásának radikálisan különböznie kell a miénktől (például sokkal több dimenzióval vagy végtelen energiával kell rendelkezniük), mert a mi univerzumunk szabályai szerint egy ekkora szimulációt megépíteni fizikai képtelenség. 

Mivel a szimuláció készítői elméletileg minden bizonyítékot elrejthetnek előlünk, a hipotézis tudományosan egyelőre nem cáfolható (nem falszifikálható), így részben megmarad a filozófia és a hit határán. 

Ezekhez kapcsolódva Pásztor Anna két könyvet ajánl olvasásra : Szepes Mária : A vörös oroszlán , és a Beavatás , ... ezek spirituális művek , A Vörös Oroszlán (1946), amely egy reinkarnáción és az alkímián alapuló, klasszikus beavatási regény. A „Beavatás” cím azonban gyakran keveredik Elisabeth Haich népszerű, Beavatás – Óegyiptomi misztériumok című önéletrajzi-spirituális regényével, vagy Szepes Mária egyéb ezoterikus munkáival (például a Misztériumok könyvével vagy a szakrális írásaival) .

Elon Musk azt mondja hogy amennyiben egy kultúra képes arra hogy virtuális valóságot hozzon létre , ... na és ez már megvan , ... hiszen itthonról GPT-vel beszélgetünk számítógépen vagy mobilon keresztül , ... a Facebook-on , az Instán , Tik-Tok-on , Youtube-on kb. 50-60 % az ami AI , mesterséges intelligencia által létrehozott valóság ( vagy annak hitt valami ) , ... ez elhatalmasodik egy virtuális valóságban levő lét . Gyerekkorunkban a televízió , aztán a számítógép , majd a mobil telefon és videotelefon és nemsokára VR szemüveggel fogunk közlekedni az utcán és nélküle már nem is fogunk létezni . Majd pedig teljesen digitalizálva leszünk , lesznek chipek a kezünkbe , az agyunkba , ... és talán egyes szerveinkbe is , ... a digitális valóság körülöttünk egy burkot épít , ...

Na de ha rázoomolunk erre a 3 D-s világra amiben élünk , kiderülhet hogy létezik egy 4D , 5D , ... 12D-s világ is .

Mégis hány dimenziója van a valóságnak ? ... erre valahogy rá kell jönni , ... 

High tech hír : Az orvosi felhasználása a VR szemüvegeknek : 

VR terápia , ... a lényege az hogy biztonságban , kontrolláltan lehet átélni ugyanazt a helyzetet amitől félsz . Pl. depresszió esetén tud segíteni abban hogy egyáltalán el tudj kezdeni valamit is . ... Nagyon könnyű azt mondani hogy : legyen már jó kedved , menjél ki a rétre , ... szedjél virágot , menj el táncolni a haverokkal , igyál meg egy sört , stb. De van olyan mértéke a depressziónak amelyben egyszerűen a konyháig nehéz eljutni , ... Ebben az esetben egy virtuális hack , egy ilyen szemüveg , ... majdnem hogy fekvőbetegnek , elképesztő nagy segítséget jelent hogy egy kezdő löketet adjon .

Egy depressziósnak az hogy menj el sétálni , sokszor egy akkora feladat mint egy hegymászás , a VR szemüveggel egy virtuális séta , egyszerű feladat , ami segít egy kicsit kimozdulni .

A másik a PTSD , vagyis a posztraumás stressz , ... Itt a módszer lényege az hogy a terápia biztonságos keretek között segít visszamenni , traumatikus emlékekhez és újra átélve azokat , feldolgozni őket . ...