A tudat művészete a TAN / 5.

 

 Mireisz László : Mi Európában újra kell gondoljuk a buddhizmust , mert ami 2500 évig jól működött , a kolostorokban a keleti világban , a nyugatiaknak egészen más feltételrendszer között kell a buddhizmust gyakorolnunk . Változik-e a buddhizmus ? ; / Itt jegyezzük meg hogy a buddhizmus annak idején India és Nepál területén keletkezett és amikor átment egy másik kultúrkörbe  Tibetbe és onnan terjedt Kína , Vietnám és Japán területére vagy Mongóliába ,  akkor mindig megújult és megváltozott és ebből mindig jó dolgok jöttek ki . Tehát feltételezhetjük azt hogy ha a buddhizmus Európába jön , akkor az itteni viszonyok és körülmények közepette is ezt a megújulást végre tudja hajtani . ...  

Laár András : Az alap az hogy én zenész vagyok , a zenének a varázsereje , a zene csak mint fény a dimenziók közötti átvezető út , ; Ebből fakad hogy alkalmas a zene a tudatállapotok váltására , ezért én minden nap zenélek otthon , és próbálom azokat a tudatállapotokat céltudatosan megjeleníteni a zenében amelyet én szeretnék magamnak . ; .... A mantrák , a napi mantrázás és a napi gyakorlatok , / gyakorlataimnak 70-80 %-a mantrikus jellegű / tematikus szertartások a mantrák között , ... ez egy kiegyensúlyozottságot  és nyugalmat hoz . ... A másik pedig az abszurd humor /ami mindig az életem része volt /, ... az abszurditás az nagyon fontos /nekem / , a humorban van egy akkora megvilágosító erő , hogy legyőzhetetlen . Tehát mikor az ember a démonaival szembesül , amikor kívülről nyomják őt , ilyen démoni alakzatok mint pl. egy rossz főnök , / akitől állandóan félni kell / vagy egy hülye munkatárs / aki állandóan cseszegeti az embert /, ilyen démoni erők amelyek állandóan jönnek a világban . .... na most ha ezeket ki tudjuk nevetni , akkor kipukkadnak . ... Ennek nagyon erős mentálhigiénés szerepe van . ... Egy biztos pont van : egy szempont , aminek már nincs attribútum rendszere hogy micsoda az a szempont ? ; de azért mégiscsak az a szempont , az azért stabil ! És ebből a szempontból elkezd ránézni a dolgokra , ... ez egy tiszta szempont , a szemlélődő szempontja , ez segít abban hogy az összes mindenféle  jelenségre rá lehessen nézni hogy az ember nem tüdőzi annyira le , mint amennyire le lehetne .

Mireisz László : .... Az abszurd a dolgoknak a fonákját megmutató jelenség tud lenni és az ember rögtön az ellentétjére is rálát és abban a pillanatban feloldódik ez az egész . Vannak még jó viccek amelyek röhögést váltanak ki , na ezek is oldanak . ... Gyakorlatilag sokkal nagyobb szerepe van az életben annak hogy a másik mit gondol rólunk , és mi ennek teljes mértékben alávetjük magunkat ,; meg a világ az hogy alakul körülöttünk , milyen benyomások és befolyások érnek . Teljesen extrovertált módon , kivagyunk fordulva magunkból és ennek eredménye nyilván az hogy zavart helyzetbe kerülünk . ...Kétségtelen tény hogy a humor és amikor az ember dolgokon nevetni tud / függetlenül attól hogy milyen típusú humor / és hogy hozza be a humor a valóságot az illuzórikus világba , ... A lényeg az hogy a humor megnevettet velünk olyan dolgokat amikben mi tévesen benne tartózkodunk , vagy úgy hogy megmutatja a fonákját és az ellentétét és ezáltal kiegyenlíti a dolgot , vagy rámutat egy olyan helyzetre amiben tényleg rájövünk hogy mi is csak képzeljük a dolgot . ... Visszakanyarodva a mindennapi élethez pl. egy könyvelő hogy tudja belevinni az életébe a buddhista elveket ? / hogy ne keljen neki színésznek lennie /, van rá lehetőség ?

Laár András : Hát hogyne volna ? Pl. a precizitás és a gondoskodás erejét felfejleszti a végtelenségig , és áldozatkész , ez a cselekedet minden egyes szellemi úton egy gyakorlat , ... tehát segítésként csinálja , akkor már az egy lélektani háttér ahhoz hogy megnyugodjon , és pláne hogy , ... én pl. rajzolni szoktam hosszasan és precízen , ... kitartóan csinálni , .... ez lélektisztító hatású tud lenni . De ha az ember közben végig unatkozik és közben azt mondja hogy a franc vigye el és most már legyen vége , akkor sanszos hogy ez inkább kártékony erő !

Mireisz László : Az összpontosítás , az egy jó technika , .... mindent lehet úgy csinálni hogy az valamiféle épülés legyen és milyen jó lenne ha az emberek most úgy élnének hogy amit csinálnak abban megtalálnák a szellemi útjukat .

Laár András : Ez az , ez benne a lényeg , mert minden egyes tevékenység jó lehet , /lehet jól csinálni , élvezettel , úgy hogy örömét lelje benne az ember és nem fárad / .

Mireisz László : Attól lesz jó világ hogy mindent amit csinál az ember azt nagyon összeszedetten , koncentráltan , és úgy csinálja hogy neki abban szellemi lehetőségei vannak . ....Ha a különböző területeken mindenki így csinálná a munkáját , képzeljük el micsoda tökéletesen jó világ lenne ? 

Laár András : Hát igen , az lenne a jó világ , mert semmi különbség , ugyanaz lenne csak mindenki örülne . .... "Ahol vagyok , oda jöttem " - na mármost ha az emberek azt az egy dolgot tudnák / beismernék / hogy ahol vannak oda ők mentek , ... vagy ki a feleségem ? ; Ő , ... na de én vettem el , hát akkor most ne nyavalyogjak azon hogy ő a feleségem .

Mireisz László : Arról nem is beszéltünk hogy minden nő , minden tulajdonsága ott van benne a férfiban / a párjában / , az más kérdés hogy mi most látjuk benne , .... de lehet hogy nem is látjuk , .... a szemléletünk periférikusan kezd gondolkozni , keresi a hibákat . És nem centrálisan keresi a nőt , a nőben , hanem a periférián keresi a nőnek a gyengeségeit és ezáltal  megállapítja hogy : hát ez a nő nem is olyan jó mint a másik nő .

Laár András : Hát igen , ráadásul úgy hogy az ember a nőtől várná a boldogságot ! De hát ez egy hiba ! ; hát senki nem tud senkit boldoggá tenni , ráadásul a nő tőlem várja hogy én tegyem boldoggá . ... Ha az ember rájön ! ;  és nemcsak rájön , adott esetben képes is megcsinálni hogy abból a amilyennek nézi a nőt , olyan lesz a nő ! Mint ahogy minden olyan , amilyennek nézzük tulajdonképpen . Mert hogyha a nőből kinézzük azt a tündért aki benne lakik , akkor az egy tündér . De viszont hogyha én részegen hazamegyek , .... és ráböfögök és utána ledöntöm az ágyra , / és ez félig-meddig családon belüli erőszak / akkor az a nő egy házsártos , ronda háziasszonnyá degradálódik . ...

Mireisz László : Most akkor ha azt mondanánk ugye pl. Indiában egy bevett szokás az / nemcsak ott , másutt is / hogy a lányt fogták és 14 éves korában hozzáadták valakihez . ... A mai világban pedig minden nő és férfi maga választhatja meg hogy ki lesz a felesége . Abban a helyzetben azt gondolták hogy tök mindegy hogy  ki a párja , meg kell találnia benne a tökéletes nőt , vagy a tökéletes férfit , mert rajta belül ott van a megoldás , és hogy az egészet megoldja . Elve a helyzet olyan hogyha nem oldja meg , akkor megette a fene . Na most a mai modern világban mindenki kiválaszthatja hogy ki legyen a párja , ... és elválik tőle . Abba  a régi determinált helyzetbe , amikor semmi szabadsága nem volt , mert megvolt szabva hogy kihez menjen hozzá , ... abban több szabadság van mint ebben , mert abban tudta hogy neki meg kell oldania , őneki látnia kell abban a nőben a tökéletes nőt , vagy a nőnek látnia kell abban a férfiban a tökéletes férfit . Ez az ő feladata , szellemi feladata , szellemi lehetősége , mert tulajdonképpen ki tudja látni a tökéletességet egy másik emberben , az aki tudja hogy mi a tökéletesség és benne magában ott van legalább a csírája . 

Laár András : Hát ez olyan nehéz , én teljesen egyet értek de én már 60-on túl vagyok ,... azok akik épp ezzel foglalkoznak azok huszonévesek és rájöttem hogy nem lehet megspórolni semmit ! ... Ok. hogy mi mutatunk irányt és mondjuk hogy így néznénk , úgy néznénk , ... ez ok. , csakhogy nem tudjuk az embereket megmenteni attól a rettenetes sok bolyongástól , mert hiszen neki az az élete . Tehát ő belülről bolyong . ...

Mireisz László : Nagyon érdekes ez is , de vannak fiatalok , ... vannak olyan emberek akik olyan spirituális érzékenységgel születnek , minthogyha az előző életükből hoznák azt hogy valamit meg kell tudniuk , meg kell tanulniuk . Sokan pl. ezt a bolyongást ki tudják védeni , bolyongnak , de általában úgy szokott lenni hogy egyesíteni kell a bölcsességet meg az erőt . Ifjúkorban van erő , időskorúan van bölcsesség , ritkán jön össze a kettő . De van olyan fiatal aki érzékenysége folytán még az ereje birtokában a bölcsességet is meg akarja szerezni . Kétségtelen tény , hogy a nagy többség , a nagy tömeg , az általában a saját szenvedésein keresztül jut el a meglátáshoz és mire eljutnak a halál / kapujába , addigra pontosan látják hogy mekkora hülyeség az egész . ... Csak már nincs erejük arra hogy , ... megragadják önmagukat , hogy a tudatot összeszedjék és szembesüljenek , szembenézzenek azzal az ürességgel ami ott a halál pillanatában vár rájuk ! De a felismerés mindenkinél létrejön , szóval azt kellene csinálni hogy egyre  közelebb kellene csempészni / hozni a felismerésnek a lehetőségét , hogy már adott esetben tudja hogy amit megcsinál az az övé . Az aktusai gyümölcseként ott találja magát egy helyen / ahol vagyok , oda mentem / , tehát amit csináltam azt magamnak köszönhetem . Ebből rögtön következik az hogy ha máshova megyek , akkor máshol leszek és más lesz , .... és lehet máshova menni mert van az embernek lába , és .... Lehet másképp csinálni , és annak más a gyümölcse , ... tehát a tudat szabadsága ebben megtud mutatkozni . ; .... és ez már tulajdonképpen egy jó dolog . A buddhizmus a mindennapokban nem is olyan bonyolult dolog , ... és nem is olyan kényelmetlen , sőt ... !

Laár András : ... Egyszerűen az indidttatásról van szó mert százszor jobban szeretek mantrázni egy autóban /egyedül , vezetés közben /, mint rádiót hallgatni , ... / hacsak nem a Buddha FM.-ről van szó , mert ott mennek ugye mantrák , ... / , ... megyek és mondjuk hallgatom a slágereket , mi történik ? ; ... semmi , de ha mantrázok , egyből , egy perc múlva energia van , egyszerűen a mantrából energia fakad , miért ? ; mert rezgés . Mivel minden rezgés , az anyag is rezgés , tehát nincs is semmi más , mint valójában egy rezgés , ami egy mérhetetlen térben rezeg , és kihagyja ezeket a jelenségeket , .... fizikailag is átlátható hogy ez működik . Igazából figyelni az megint csak egy jó dolog , mert sokkal jobb mint nem figyelni / elbambulni .

Mireisz László : Hát igen , ... végül is az Om , mantra mindennek a kezdete és az alapja és abból származik a világ , akkor végül is nem egy hülyeség kipróbálni az Om mantrát , mert lehet hogy onnan olyan kreatív erő jön az ember életébe amitől olyan dolgokat is meg tud csinálni amit úgy egyébként nem vállalna be . ... Nagyon érdekes hogy , ... lecsengett úgy 300 év , amikor az emberek azt hitték , gondolták hogy , van egy olyan szilárd alap , ... hogy a világ az valóság , ... és az anyag , ... és az anyagból megtaláljuk a kis atomot és újraépítjük a világot , és volt egy ilyen magabiztos létezési forma ami többek közt kiebrudalta a hagyományt a világból . A vallások közül is csak az maradhatott aki nagyon a hitre és nagyon szerényen ott meg tudott lenni . Na de ez a világkép összedőlt . Ez gyakorlatilag azt jelenti hogy az a fajta anyagi biztonság , - nem a pénzügyire gondolok - , hanem az anyagnak mint valóságnak a biztonságérzete , az megszűnt . A világ kezd egy ilyen virtuális irányba elmenni , amikor minden lehet , bármi lehet , bárhogy lehet , ... szóval , virtualizálódik tulajdonképpen a valóság . Ugyanakkor megjelenik a pszichizmus , tehát hogy hogy lehet az emberekre hatni , hogy mennyire kiszolgáltatottak így , tudatilag és hogy pl. a reklámban egy gyerekkacajt oda betenni és akkor már mindjárt jobban veszik a mosóport , ilyen pszichikus operációkkal , operálni . Tehát jön egy  virtuális világ , egyfajta nihilizmus , amikor az emberek többsége fogja a fegyvert , bemegy a suliba és lelő mindenkit . Nem tudja hogy miért ? ; ... mert olyan nihiles , ... és egyszerűen nem látja az érzelmeit semminek , tehát ez a nihilizmus fokozatosan úgy kezd beúszni az emberiség életébe , a társadalmakba , a világba , az emberi tudatba . 

A buddhistáknak ez a nihilizmus egyfajta kezdőpont lehet , mert eleve a buddhisták azt mondják hogy semmi sem valóság . Eleve arra építik fel az utat hogy tulajdonképpen nincs egy önmagában valóságos világ , egy ilyen anyagi világ ami van , hanem nekünk kell megtölteni a teret , tárgyakkal mert a végső tudat üresség természete az olyan mint az üres tér , amiben megjelennek a jelenségek . ... Jön egy új világ , egy új megközelítés , amikor , - amit a Jobbs-al lehetne leginkább érzékeltetni aki egy új gondolkodást hozott be a számítástechnikába , mert azt mondta hogy az emberi kreativitás megjelent - a buddhizmus nagyon jó helyzetben van , mert kezdettől fogva azt tanítja ami befog állni . Kérdés hogy a buddhizmus tud egy hatóerő lenni a rendezés irányába ? Nagyobb az érdeklődés a buddhai gondolatok iránt ?

Laár András : Határozottan nagyobb , nagyon erősen érezhető , ... mindenhol nagyon nagy érdeklődés volt , pl aziránt hogy buddhizmus a mindennapi életben egy kicsit népszerűbb formában , pl. a hogyan ne dögöljünk meg . ... Kifejezetten azokat az ártó erőket tártam fel az előadásban , ami az embernek az életerejét elveszi , ezek tudati dolgok . Legelső sorban , a téveszmék , az ahhoz kapcsolódó téves érzelmek és az ahhoz kapcsolódó hülye cselekedetek sora , amiben az ember fogságban van . Érdekli az embereket nagyon és minél kevésbé vallási jellegű a dolog , annál jobban képesek elfogadni . Tehát minél kevésbé dogmatikus , minél kevésbé arról van szó hogy ez valami nagyon körülhatárolt dolog , és minél inkább az van mondva hogy a belátás a tiszta tudat  tiszta fényével történő belátás az alapja , az annál inkább  tud ővele mit kezdeni . ....  Mert pl . ha azt mondom hogy .... ezzel ganthával / tibeti csengettyű /csengessen és akkor majd az üresség ereje megjelenik , ez olyan misztikus , / vagy inkább nem kell hozzá eszköz / , ... De hogyha valaki az ő hétköznapi tapasztalataira építkezve egyszer csak látja hogy de hát ő már ötször volt szerelmes és pont amikor épp szerelmes volt azt hitte hogy az mennyire nagy stabil valami és mennyire kellet fájnia utána , mig kitépődött a lelkéből a dolog ? ;... és utána megint mennyire örült hogy neki van egy újabb szerelme , .... és mikor már 4-5-ször megtörténik ez a váltás , akkor neki megvan az az átélése amikor az ember azt mondja hogy az emberi kapcsolatok voltaképpen üresek , üres természetűek , amiket fel lehet tölteni azzal ami van . És persze hogy nem tőle várom hogy én legyek boldog , meg te tőlem várod hogy boldog légy , hanem legyünk külön  boldogok és akkor boldogok leszünk együtt is . Egy ilyenfajta ráismerés ez adott a mostani emberek számára , mert nagyon sok ilyesmi tapasztalatuk van . A stabil dolgoknak a széthullásáról , sok a tapasztalat a remények szétfoszlásáról . Vagy pl. hallgatják a nagy igazságokat a rádióból és aki mondjuk már 15 éve hallgatja a nagy igazságokat a rádióból és rájön arra hogy ez mind ellentmond egymásnak így az időben , mert arra azt gondolták , az most erre van , stb. ; Szóval az ember látja hogy ami kívülről mondanak neki hogy mi hogy van , ... nem azt mondom hogy nem igaz , de az igazságtartalma minimum kétes ,  valóságtartalma kétes . Na most ha az ember így áll hozzá hogy a valóságot tulajdonképpen az én szemléletem tölti fel , az én hozzáállásom alapján lesz gyűlöletteljes egy valóság vagy gyűlölet mentes , mert ha bennem nincs gyűlölet akkor a világomban nincs gyűlölet ! ; ... konkrétan nincs , de mikor én elkezdek elítélni akkor mindjárt felbukkannak , ... 

.... nagyon nagy szerepe van a buddhizmusnak hogy a világ van , ... 

Mireisz László : A virtuális világban a buddhizmus nagyon otthon van , olyan értelemben hogy egy olyan közeg amiben ő legalább olyan intenzíven kitudja fejteni az igazságait mint a korábbi világok bármelyikében , sőt talán még felfokozottabban . Pl. amikor egy ember kétségbe van esve mert teljesen kiürül és nem tudja most mit csináljon , mi legyen , mi érték , mi nem érték , akkor ott az , ... megteremtődik a buddhizmus alapfeltétele , na akkor az üresség , ... vedd komolyan a saját életedet ,vedd komolyan a saját dolgaidat , ... 

A dalai láma az azt mondta hogy : az etika , az erkölcs az fontosabb mint az hogy milyen vallásosak vagyunk . Tehát az hogy ne ártsunk másoknak az fontosabb annál hogy milyen vallásúak vagyunk ! ; ... A vallás az olyan mint a tea , az etika pedig egy olyan alaphelyzet bennünk mint a víz , megízesíthetjük valamivel a vizet és akkor tea lesz belőle , de valójában a víz az igazán fontos dolog . ... Ez azért izgalmas mert a buddhizmus szempontjából egy olyan önkéntes hátralépés történik amikor azt mondja hogy a vallások nem fontosak . Az a fontos hogy egymást tiszteljük , hogy erkölcsileg legyen megalapozva a létünk , hogy pl. ne ártson senki a másiknak , az fontosabb hogy milyen vallású , ....

.... Előfordult már a történelem során hogy a vallás kerekedet felül és az erkölcs háttérbe szorult , / Isten nevében követtek el dolgokat , ... /  A buddhizmus a mindennapokban úgy igazán hasznos és úgy van hatóereje , ha nem is annyira a vallási aspektusát , hanem inkább a megoldás aspektusát helyezi előtérbe . Tehát a megoldást mutatja fel hogy igenis meg lehet oldani a 21. századi dolgokat , a kihívásokat , meg minden egyebet és csak másodszor jön az hogy nahát ez buddhizmus , ....

Nagyon fontos hogy belénk ivódjon a radikális tudat természete , ... még egy vallástól mentes embernek is , aki szeretné a világát valahogy rendezni és szeretné az életét hasznossá tenni . Azt az attitűdöt , ami mind a tudatnak a játéka és egy mozit nézünk , és egy álmot álmodunk , és hát felfogunk ébredni és hát ez nagyon jó dolog . 

Én  mindenkinek azt kívánom hogy ébredjen fel   

Mindennapi buddhizmus– Mireisz László és Laár András beszélgetése (2. rész) - alapján

a TAN

 A negyedik nemes igazság

 

Középút: a nyolcrétű nemes ösvény • Együttérzés és bölcsesség • Etikus viselkedés • Tudati fegyelem • Bölcsesség • Kétféle megértés • A négy nemes igazsághoz kapcsolódó négy funkció

 

Magga:Az ösvény

A negyedik nemes igazság a dukkha megszűnéséhez vezető ösvény igazsága (dukkhaniródhagáminípatipadá-arijaszaccsa). Ez a középút (maddzshima patipadá), mivel elkerüli a két végletet: azt, amikor az ember az érzéki örömök segítségével keresi a boldogságot, ami „alacsonyrendű, közönséges, hasztalan és a közönséges emberek útja”, valamint azt, amikor az ember az aszkézis különféle formáit alkalmazva az önkínzás révén keresi a boldogságot, ami „fájdalmas, méltatlan és hasztalan.” A Buddha, miután maga is kipróbálta e két végletet, saját tapasztalataiból kiindulva ismerte fel a középutat, amely „látáshoz és tudáshoz vezet, s elvezet a nyugalomhoz, belátáshoz, megvilágosodáshoz, nirvánához.” Ezt a középutat általában a nemes nyolcrétű ösvénynek (arija-atthangika-magga) nevezik, mivel nyolc csoportból vagy részből áll:
- helyes megértés (szammá ditthi),
- helyes elgondolás (szammá szankappa),
- helyes beszéd (szammá vácsá),
- helyes cselekvés (szammá kammanta),
- helyes megélhetés (szammá ádzsíva),
- helyes erőfeszítés (szammá vájáma),
- helyes éberség (szammá szati),
- helyes összeszedettség (szammá szamádhi).

 

Tulajdonképpen a Buddha teljes tanítása (amelynek negyvenöt éven át szentelte magát) valamilyen  módon ezzel az ösvénnyel foglalkozik. Különböző módon, különböző szavakkal magyarázta különböző embereknek, aszerint, hogy hallgatósága milyen képességekkel rendelkezett, és mennyire tudta megérteni vagy figyelemmel követni a hallottakat.
Azonban a buddhista szentiratokban található több ezer tanítóbeszéd lényege a nemes nyolcrétű ösvény.
Ne gondoljuk, hogy az ösvény nyolc csoportját vagy részét egymás után kell gyakorolni, a fenti, általában használatos lista számozása szerinti sorrendben. Az egyes részeknek többé-kevésbé egyszerre kell kialakulniuk, mégpedig olyan mértékben, amennyire az egyes emberek képességei lehetővé teszik. A részek mind összefüggnek, és mindegyik kifejlődése segíti a többi kifejlődését.
E nyolc tényező célja az, hogy a buddhista gyakorlás és fegyelem három alapelemét tökéletesítse. Ez a három: 

(a) az erkölcsös viselkedés (szíla), 

(b) a tudati fegyelem (szamádhi), és 

(c) a bölcsesség (pannyá).
Az ösvény nyolc részét tehát átfogóbban és mélyebben értjük meg, ha e három nagy kategória szerint rendezzük őket.
Az erkölcsös viselkedés (szíla) alapja a minden lény iránt érzett egyetemes szeretet és együttérzés nagyszerű gondolata, a Buddha tanításának magja. Sajnálatos, hogy sok tudós megfeledkezik a Buddha tanításának e nagyszerű eszméiről, és csak száraz filozófiai és metafizikai kalandozásokat tesz, amikor a buddhizmusról beszél vagy ír.
A Buddha „sokak javára, sokak boldogságáért, a világ iránti együttérzésből” (bahudzsanahitája bahudzsanaszukhája lókánukampája) tanított. 

A buddhizmus szerint az ember akkor tökéletes, ha az együttérzést (karuná) és a bölcsességet (pannyá)
azonos mértékben fejleszti ki. Az együttérzés itt nem más, mint a szeretet, a jóindulat, a kedvesség, az elfogadás és a többi hasonló, az érzelmi oldalhoz köthető pozitív tulajdonság, azaz a szív minőségei. A bölcsesség pedig az intellektuális oldalhoz tartozik, azaz a tudat minőségeihez. Ha az ember úgy fejleszti az érzelmi oldalt, hogy közben elhanyagolja az intellektuális oldalt, akkor jószívű bolond lesz, ha pedig csak az értelmet fejleszti, de elhanyagolja az érzelmi oldalt, annak az lehet a következménye, hogy keményszívű, intellektus lesz belőle, aki semmit sem érez mások iránt. A tökéletes embernek tehát mindkét oldalt egyaránt fejlesztenie kell. Ez a buddhista életmód célja: ebben az életmódban a bölcsesség és az együttérzés elválaszthatatlanul összefügg, ahogy azt majd később látjuk.
A szereteten és együttérzésen alapuló erkölcsös viselkedést (szíla) a nemes nyolcrétű ösvény következő három része alkotja: a helyes beszéd, a helyes cselekvés és a helyes megélhetés (a listán a harmadik, a negyedik és az ötödik).
A helyes beszéd azt jelenti, hogy tartózkodunk (1) a hazugságtól, (2) a rágalmazástól, a becsmérléstől, és az olyan beszédtől, amely egyének vagy csoportok között gyűlöletet vagy ellenségeskedést szíthat, szakadást vagy diszharmóniát idézhet elő, (3) a durva, nyers, udvariatlan, rosszindulatú és sértő beszédtől, és (4) a fölösleges, üres és ostoba fecsegéstől és a pletykától. Ha az ember tartózkodik a helytelen vagy káros beszéd e formáitól, annak természetes következménye, hogy barátságos, jóindulatú, kellemes, szelíd, értelmes és hasznos módon szól. Nem szabad könnyelműen beszélnünk: a beszédnek megvan a megfelelő ideje és helye. Ha pedig nem tudunk hasznos módon szólni, akkor a „nemes csöndet” kell megtartani.
A helyes cselekvés célja az, hogy az erkölcsös, tisztességes és békés viselkedést mozdítsa elő. Arra figyelmeztet minket, hogy tartózkodjunk az élet kioltásától, a lopástól, a tisztességtelen ügyletektől, a kifogásolható szexuális viszonyoktól, valamint arra, hogy másokat is segítsünk, hogy békés és tisztességes életet élhessenek.
A helyes megélhetés annyit tesz, hogy nem olyan tevékenységből tartjuk fent magunkat, amely másoknak kárt okoz: például nem kereskedünk fegyverekkel, szeszes itallal, méreggel, nem ölünk állatokat, nem csalunk, és így tovább, hanem olyan szakmát művelünk, amely tisztességes, ártalmatlan és nem okoz kárt másoknak. Láthatjuk itt is, hogy a buddhizmus igen határozottan ellene van mindenféle háborúnak, amikor kijelenti, hogy a fegyverrel és hasonló eszközökkel történő kereskedés a megélhetés rossz és hibás módja.
A nyolcrétű ösvény e három tényezője (a helyes beszéd, a helyes cselekvés és a helyes életmód) alkotja az erkölcsös viselkedést. Fel kell ismernünk, hogy a buddhista etika és erkölcs célja az, hogy mind az egyén, mind a társadalom boldogan és harmonikusan létezhessen. Eszerint az ilyen erkölcsös viselkedés minden magasabb rendű szellemi megvalósítás nélkülözhetetlen alapja. Ha nincs meg ez az erkölcs, az alap, akkor a szellemi fejlődés nem lehetséges.
A következő a tudati fegyelem, amely a nyolcrétű ösvény három másik elemét foglalja magában: a helyes erőfeszítést, a helyes éberséget (vagy tudatosságot) és a helyes összeszedettséget (a listán a hatodik, a hetedik és a nyolcadik számú elem).
A helyes erőfeszítés az az energikus akarat, amely arra irányul, hogy (1) megakadályozzuk a rossz és káros tudatállapotok megjelenését, (2) a már megjelent rossz és káros tudatállapotoktól megszabaduljunk, (3) a még meg nem jelent jó és hasznos állapotokat kialakítsuk, vagy elősegítsük kialakulásukat, és (4) a már meglévő jó és hasznos tudatállapotokat fejlesszük és tökéletesítsük.
A helyes éberség (vagy figyelem) azt jelenti, hogy tudatában vagyunk (1) a test (kája) tevékenységeinek, (2) az érzéseknek vagy érzeteknek (védaná), (3) a tudat (csitta) tevékenységeinek, (4) valamint az elképzeléseknek, gondolatoknak, fogalmaknak és dolgoknak (dhamma), és hogy ezen jelenségek felé éberséggel és figyelemmel fordulunk.
A légzésre irányuló összpontosítás (ánápánaszati) gyakorlata az egyik olyan jól ismert gyakorlat, amely a tudati fejlődés érdekében a testet vizsgálja. A testtel kapcsolatos tudatosság kifejlesztésének több más módja is van.
Ami az érzeteket és érzéseket illeti, teljes mértékben tudatában kell lennünk minden érzésnek és érzetnek, kellemesnek, kellemetlennek, semlegesnek egyaránt – annak, ahogy megjelennek, majd eltűnnek.
A tudati tevékenységek tekintetében pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy a tudatunkban van-e vágyakozás, vagy nincs, hajlik-e a gyűlöletre, vagy nem, van-e benne tudatlanság, vagy nincs, hogy szétszórt-e vagy sem, és így tovább.
Így kell tudatában lennünk minden tudati mozzanatnak, ahogy megjelenik és eltűnik.
Ami az elképzeléseket, gondolatokat, fogalmakat és dolgokat illeti, ismernünk kell természetüket, azt, ahogy megjelennek és eltűnnek, hogyan alakulnak ki, hogyan szoríthatók vissza, és hogyan szűnnek meg.
A Szatipatthána-szutta (Az éberség megalapozása) foglalkozik részletesen a tudat művelésének, a meditációnak e négy formájával.
A tudati fegyelem harmadik és utolsó tényezője a helyes összeszedettség, amely a dhjána (páli:dzshána) négy fokozatához vezet – ezeket általában elmélyedéseknek nevezik.
A dhjána első fokozatánál eltűnnek a szenvedélyes vágyak és bizonyos nem üdvös gondolatok, mint például az érzéki vágy, a rosszindulat, a tunyaság, az aggodalom, a nyugtalanság, valamint a szkeptikus kétség, és megmarad az öröm és boldogság érzése, valamint bizonyos egyéb tudati tevékenységek. A második fokozatnál minden intellektuális tevékenység megszűnik, kialakul a nyugalom és az összpontosítás, miközben megmarad az öröm és boldogság. A harmadik szakaszban az öröm érzése – amely aktív érzet – szintén eltűnik, míg a boldogságra való hajlam és a tudatos vagy éber kiegyensúlyozottság megmarad. A dhjána negyedik fokozatán eltűnik minden érzés, ideértve a boldogságot és boldogtalanságot, az örömöt és bánatot, és csupán a tiszta kiegyensúlyozottság és a tudatosság marad.
A helyes erőfeszítéssel, helyes éberséggel és helyes összeszedettséggel így képezhetjük,fegyelmezhetjük és fejleszthetjük tudatunkat.
A fennmaradó két tényező – a helyes gondolkodás és helyes megértés – alkotja a bölcsességet.
A helyes gondolkodás az önzetlen lemondás vagy vágytalanság, a szeretet és az erőszakmentesség minden lényre kiterjedő gondolatait foglalja magában. Ezen a ponton meg kell jegyeznünk, hogy az önzetlen lemondásból, szeretetből és erőszakmentességből fakadó gondolatok a bölcsesség körébe tartoznak. Ez világosan mutatja, hogy a valódi bölcsességben megvannak ezek a nemes minőségek, és hogy minden olyan gondolat, amely az önző vágyból, a rosszindulatból, a gyűlöletből és az erőszakból fakad, voltaképpen a bölcsesség hiányának következménye. Ez az élet minden területére igaz, az egyéni, a társadalmi és a politikai életre egyaránt.
A helyes megértés azt jelenti, hogy a dolgokat a valóságnak megfelelően értjük meg, ezt a négy nemes igazság fejti ki.
Ez a megértés a legmagasabb bölcsesség, amely belátja a végső valóságot. A buddhizmus szerint kétféle megértés létezik.
Az, amit általában megértésnek nevezünk, nem más, mint tudás, felhalmozott emlékek összessége, egy adott tárgy intellektuális megragadása bizonyos adatoknak megfelelően.
Ez az úgynevezett megfelelő tudás (anubódha), ami nem különösebben mély. A valódi, mély megismerés az átlátás (pativédha), ami a dolgokat a maguk igazi természete szerint látja, anélkül, hogy megnevezné vagy kategorizálná azokat.
Az ilyen átlátás csak akkor lehetséges, amikor a tudat minden szennyeződéstől mentes, és a meditációnak köszönhetően már teljes mértékben kifejlődött.
Ahogy ebből a rövid összefoglalóból is látszik, az ösvény életmód, amely minden egyén számára követendő, gyakorlandó és fejlesztendő. Nem más ez, mint önfegyelem testben, beszédben és tudatban, önmagunk fejlesztése és megtisztítása. Semmi köze a hithez, imákhoz, szertartásokhoz.
Ebben ez értelemben semmi köze sincs ahhoz, amit általában vallásosnak nevezünk. Olyan ösvény ez, amely az erkölcsi, szellemi és intellektuális tökéletesedésnek köszönhetően a végső valóság felismeréséhez, teljes szabadsághoz, boldogsághoz és békéhez vezet.
A buddhista országokban vannak vallási alkalmakhoz köthető egyszerű és szép szokások és szertartások. Ezeknek nem sok közük van a valódi ösvényhez. Értékük abban áll, hogy kiszolgálnak bizonyos vallási érzelmeket, és egyes, az út elején járó embereket segítenek abban, hogy fokozatosan haladjanak előre.
A négy nemes igazsággal kapcsolatban négy feladatunk van:
Az első nemes igazság a dukkha, az élet természete, az élettel járó szenvedés, az élet szomorúságai és örömei, tökéletlensége és elégtelen mivolta, mulandósága és éntelensége. Ezzel kapcsolatban az a dolgunk, hogy ezt tényként, világosan és teljes mértékben megértsük (parinnyéjja).
A második nemes igazság a dukkha eredete, a vágy vagy szomj, amelyhez az összes többi szenvedély, szennyeződés és tisztátalanság járul. Ezt nem elég pusztán megértenünk; ebben az esetben az a dolgunk, hogy elhagyjuk, eltávolítsuk, elpusztítsuk és megszüntessük ezt a ragaszkodást (pahátabba).
A harmadik nemes igazság a dukkha megszűnése, a nirvána, az abszolút igazság, a végső valóság. Itt az a dolgunk, hogy ezt megtapasztaljuk (szaccshikátabba).
A negyedik nemes igazság a nirvána megvalósításához vezető ösvény. Ehhez nem elegendő, ha pusztán ismerjük az utat, bármilyen tökéletesen is ismerjük. Az a dolgunk, hogy ezen az úton járjunk, és tartsuk magunkat hozzá (bhávétabba).

A fentiek Valpola Ráhula: A Buddha tanítása. alapján lettek szintetizálva .