Aktualizálás - summa summarum -XL - JERUZSÁLEM

Történelmi áttekintés 2

Ha körűlnézünk a mai Jeruzsálemben azt tapasztaljuk hogy minden vezető vallás igyekszik kisajátítani a krisztusi kálvária szent helyeit különböző templomok , kápolnák , oltárok és egyebek építésével és ezek birtoklásával . 

Óváros

A muszlimoké a hegy, ahol egykor Salamon temploma állt, a zsidóké pedig a fal, ahová Mohamed próféta kikötötte a lovát, a Jézus sírjának helyén álló keresztény templom kapuját pedig csak egy muszlim nyithatja ki – ilyen és ehhez hasonló furcsaságokkal van tele Jeruzsálem.

 JERUZSÁLEM , az óváros 

A legjelentősebb pont Jeruzsálemben egyértelműen az Óváros közepén fekvő Templom-hegy, amely a zsidó és az arab negyed között található.

Több muszlim szentély is van itt: a 7. századi Sziklamecset vagy Szikladóm, amelynek aranykupolája uralja a város látképét és a 11. századi feketekupolás al-Aksza mecset (a többi között).

a Szikladóm

A Szikla dóm (Kubat asz-Szahra) aranykupolája ragyog Jeruzsálem felett. Az Ószövetség erre a helyre, a Moria hegyére teszi Ábrahám történetét Izsákkal. Ezt a földet vásárolta meg Dávid Araunától, a jebuziták utolsó királyától, és ide építtette Salamon csodálatos templomát i.e. 960-ban , melyet több száz év után lerombolt Nabukodonozor , akkor el is tűnt a frigyláda i.e 587-ben , és a száműzetésből visszatért zsidók újra felépítettek. A nagyravágyó Heródes a világ legcsodálatosabb szentélyét varázsolta ide i.e. 18-ban. Ünnepnapokon elképzelhetetlen sokadalom lehetett a Templom a téren. A központi oltáron száz és száz állatot áldoztak Jahvének. Itt mutatta be Istennek József és Anna lányukat, Máriát, majd Mária gyermeke Jézus, az ünnepeket itt töltötte. De ez már újszövetségi história. A pogány Róma Jeruzsálem második templomát lerombolta Titus  i.u. 70 -ben. Ide épített Hadrianus egy nagy Jupiter templomot és Jeruzsálemet átkeresztelték Aelia Capitolinának ,valamint az országot Palesztinának hogy eltöröljék a zsidó gyökereket . 

A város nyugati dombja, amelyet ma Sion- hegynek neveznek, részben megmenekült a pusztulástól , 135- ben , amikor Hadrianus belépett Jeruzsálembe , a Sion-hegy romokban hevert . Ælia Capitolina új városa Jeruzsálem helyén épült fel kisebb méretekben, mint a zsidó város 15 , egy római kolónia terve alapján , amelynek főútja, a Cardo Maximus oszlopokkal és bódékkal szegélyezve a rue David  jelenlegi helye felé ér véget .

Madaba kisvárosában görög szerzetesek véletlenül és meghökkentő módon felfedeztek egy nagy mozaikot, amely egy templom talaját díszítette volna. Valójában a szerzetesek-felfedezők tanúsága szerint a mozaik szinte érintetlen volt, az ókori templom teljes padlóját lefedve, melynek tárgya a Szentföld térképe volt, Jeruzsálemmel a közepén .

Madaba fontos keresztény város lehetett a bizánci korszakban, mivel a régészek kilenc másik templomot fedeztek fel, amelyek padlóját szintén gyönyörű mozaikok díszítették.

Madaba térképe - 6. század 
A: Damaszkusz-kapu; B: Porte de Saint-Étienne; C: Golden Gate; D: Jaffa-kapu; E: Nea kapuja; F: Azonosítatlan épület; G: Szent Sír; H: La Nea; J: Szent Sion temploma.

a CARDO MAXIMUS maradványai 

Forrás : Guy Couturier (1929-2017) orientalista és az Ószövetség egzétája volt. A Montreali Egyetem emeritus professzoraként a bibliai régészet kutatójaként ismerték el. Tagja volt a Szent Kereszt Atyái Rendnek, és az első kanadai, aki a Pápai Bibliai Bizottság tagja lett.

A Palesztina elnevezés létezett, ezt tényleg a rómaiak adták, de azért, hogy bosszantsák a zsidókat, mert a Palesztina elnevezés a filiszteusoktól ered, a filisztea szóból. A filiszteusokkal mindig harcban állt Izrael, és akkor a római hadvezér és a szolgái kigondolták, hogy hogyan tudják felbosszantani a zsidókat. Hogy hívjuk ezt a területet? Hát hívjuk Filiszteának!   Ráadásul a filiszteusok nem voltak részei a kánaáni népeknek, egy különálló nép volt, és nem is voltak arabok, hanem görögök voltak. Krétán volt egy kultúra, amit egy tűzhányó kitörése tönkretett, ezt el tudjuk most a cunamik, meg a földrengések idejében képzelni könnyen, ezek a görög telepesek bejöttek a tengerparti vidékre. Tehát a filiszteusok eredetileg görögök, ami abból is látszik, hogy olyan struktúrájú városállamokat hoztak létre, mint Görögországban.

Ilyen értelemben az arab népeknek semmi köze nincs a filiszteusokhoz, mivel ők nem is közel-keleti nép. Akiket viszont most palesztinok kifejezés alatt értünk, ők Izmael leszármazottai, különböző arab törzsektől származnak, és semmi közük a filiszteusokhoz. Hogy még bonyolultabb legyen a kép tudni kell, hogy mielőtt Izrael megalakult a zsidókat hívták palesztinoknak. Arafat óta a történelmet egyszerűen meg akarják hamisítani, hogy kimutassák a jogfolytonosságot az egységes palesztin állam számára, márpedig zsidók, Ábrahám leszármazottai több, mint 3000 éve lakják ezt a földet.

Mohamedet  (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.)  az iszlámban Isten küldöttének (raszúl Alláh) és a próféták pecsétjének, azaz az utolsó prófétának tekintik, aki az Ó- és Újszövetség után tolmácsolta az emberiség számára Isten üzenetét, a Koránt.

Mohamed a legenda szerint közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ősatyjának, elsőszülött fián, Izmáelen keresztül. Mohamed tehetős családba született, a kurajs törzsbeli Abdallah és Amína fiaként, Mekkában (a mai Szaúd-Arábiában).

Mohamed foglalkozása kereskedő volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Hadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre: itt jelent meg előtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet), és 6348 áját (verset) tartalmaz, és ezek összességét Koránnak nevezzük. A legelső muszlimok köre a szahába volt (jelentése: társak). Összeütközésbe kerültek a többistenhívő Mekka lakóival, akik kegyetlenkedni kezdtek Mohameddel és követőivel, így 622-ben Jaszriba, a későbbi Medinába menekülnek (ez volt a hidzsra). Ekkor kezdődik az iszlám időszámítás. 630-ban Mohamed győztesen tért vissza Mekkába.

Lerombolta a régi jelképeket, és helyreállította a Kába szentélyt, melyet maga Ábrahám emelt.

610 körül, tehát negyvenéves korában megjelent neki Gábriel arkangyal, a Korán 96. szúrájának első 5 versével, ezzel kezdődött meg a Korán kinyilatkoztatása, illetve Mohamed prófétasága.

Tanításaiban kezdetben a monoteizmus hangsúlyozása kapta a legnagyobb szerepet. Elutasította Jézus isteni származását és a szentháromságot.

Jézust a próféták közé sorolta:" Jézus, a Messiás, Mária fia küldötte Allahnak, és az Ő szava, amit sugalmazott Máriának, és lélek Tőle." Az emberek egyenlőségét hirdette, akik csak az istenfélelemben különböznek egymástól Isten előtt . ... Az ember és az Isten közvetlen kapcsolatát hangoztatta, a közvetítők (gyóntatók, egyházi személyek, szentek) szerepét elvetette. Mekkában nyilvános fellépése során a végítélet napját és a paradicsombeli boldogságot hirdette, valamint megtérésre és jó cselekedetekre hívta fel honfitársait, hogy ezáltal szabaduljanak a kárhozat veszedelmétől. Vallását, Ábrahám vallása megújításának mondta, melynek Jézus (Isa) és János (Jahja), azaz Keresztelő Szent János a kiemelkedő prófétái. Álláspontja szerint : Allah Mózesnek éppúgy, mint Jézusnak kinyilatkoztatta magát, azonban híveik ezeket az isteni kinyilatkoztatásokat meghamisították (átírták). Ezek az „írások birtokában levő" vallások csak elferdített formában bírják az igazságot, a pogányokkal szemben azonban mégis előnyös helyzetben vannak, mert azok teljes sötétségben tévelyegnek.

A legenda szerint ebben az időben / 629 / szólította fel a Bizánci Birodalom császárát, az egyiptomi helytartót és a perzsa királyt is, hogy térjenek át az iszlámra, vejét, Alit pedig 631-ben Mekkába küldte és elrendelte, hogy a mekkai szent helyekre hitetlennek nem szabad a lábát tennie. Az ellen, aki nem ad szabad vallásgyakorlatot az iszlámnak, vagy aki megtámadja az iszlámot, háborút kell viselni. 632-ben, a nagy ünnep alkalmával járt utoljára Mekkában. Ekkor mondott prédikációjában Mohamed az arab törzsrendszerrel kapcsolatos addigi társadalmi felfogást eltörli és helyébe az egyenlőség tanát helyezi: „Ó emberek! Íme Alláh eltávolította tőletek a hitetlenség korszakának híreskedését és a származásból merített pöffeszkedést. Mindnyájan Ádámtól származtok, Ádám pedig porból vette eredetét. Az arab embernek nincs semmi előbbrevalósága a nem arab fölött; Alláh csak az igaz hitet tekinti”.

 Mohamed fellépése azonban nem csak vallási szempontból rendkívüli, birodalomalapítóként is számon tartjuk: a halála előtti tíz évben sikerült egyesítenie az addig széttagolt arábiai törzseket, amelyeket ő és utódai, a kalifák állammá szerveztek. A kalifák az új vallás nevében sikeres hódító hadjáratokat vezettek, és óriási területeket uraltak Ázsiában, Afrikában és Európában is.  

 

A Mohamed  látomásában itt imádkozott együtt Mózessel és Jézussal, és Gábriel arkangyal erről a helyről vitte fel őt a „hét mennyországba”. Ennek emlékére emeltetett a legtávolabbi szentély, az El Aksza mecset és a csodálatos Szikla dóm.

 A muszlimok számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb város Mekka és Medina után, hiszen ide utazott hitük szerint Mohamed próféta egy szárnyas ló hátán, majd vágtatott a mennybe a Templom-hegy egyik sziklájáról. Ezt a sziklát ma a Szikladóm öleli körbe, ez a létesítmény központja. A hagyomány szerint ugyanezen a helyen kellett volna Ábrahámnak feláldoznia fiát, Izsákot (a muszlimok szerint Iszmáilt), aki helyett végül egy kost ölt meg.

a Szikladóm

A Korán 17. szúrájában az Iszrában (Éjjeli utazás) különös látomásról ír. Idézzük csak! „ Áldás és dicsőség annak, aki Mohamed szolgáját egy éjszaka átvitte a szent imahelyről a legtávolabbi szentélyig. Az útját mi megáldottuk , hogy megmutassuk neki jeleinket, mert Allah hall és lát mindent”. A Korán 17. szúrájában említett legtávolabbi szentély a jeruzsálemi al-Aksza mecset. Érdekesség, hogy a Korán csak ezen az egyetlen helyen tesz említést Jeruzsálemről, de itt sem név szerint, hanem mint a legtávolabbi mecset helyszíneként.

Al - Aksza mecset fekete kupolája 

A Korán 17. szúrájának története időrendben nem hiteles, mert Omar, a harmadik kalifa, Mohamed halála után, i.sz. 638-ban-a hidzsra (a muszlimok kivonulása Mekkából Medinába) 15. évében foglalta el Jeruzsálemet, és csak ezután építettek a muzulmánok a templomhegyen mecsetet.

A hivők valóságként élték meg a Isztrát, és csodás úti kalandot formáltak a próféta lelki élményéből. Utazz velem és nagy dolgok fognak történni veled!- szólította Gábriel arkangyal Mohamedet. És a próféta al-Burák nyergében követte az angyalt. Hegyen völgyön suhantak át, felhők szegélyezték az útjukat. Először a Sinai-hegyre repültek ahol Mózes a kőtáblákon megkapta Istentől a törvényeket, onnan Hebronba , Ábrahám ősatya sírjához, majd Bethlehembe Jézus szülővárosába. Ezután érkeztek a Legtávolabbi szentélyhez. Kapuit ezen az éjszakán a szolgák nem tudták becsukni, mennyei hatalom tartotta nyitva. A prófétát már várták. Ábrahám(Ibrahim), Mózes (Musza) és Jézus (Isza) lelkeivel találkozott, és együtt imádkoztak. Ekkor az égből fénysáv tört elő és megvilágította Jákob kövét. A szikláról hosszú hétfokú létra, a mihrádzs emelkedett az ég felé, és Mohamed felfelé kapaszkodott. Mohamed bejárta a hét eget, látott minden titkot, jutalmat és büntetést, múltat és jövendőt. A hetedik ég felett Allah trónja ragyogott. 

Az Örökkévalónak kilencvenkilenc neve van, a századikat a legtitkosabbat csak Ő tudja. Hetven fátyol borította az arcát, hogy senki ne láthassa, faragott képet ne készíthessenek róla. Ez a titok Mohamed előtt sem lebbent fel. Allah szívesen fogadta küldöttét. Jobb kezét a próféta vállára tette, bal kezét a mellére, és hosszasan barátságosan beszélt hozzá. Kioktatta az élet minden dolgáról, megmagyarázta az imádság értelmét, az üdvösség útját. Kilencvenkilencezer szót intézett hozzá, és valamennyi tele volt jóindulattal. A titkok feltárása után a próféta kilépett a hetedik ég kapuján és elbúcsúzott Gábrieltől, és Al-Burak hátán Mohamed visszarepült Mekkai házába. Mennyi ideig tartott a csodálatos utazás? Amikor Mohamed felkelt ágyáról, és siettében felborított egy vízzel teli kancsót. Hazatértekor a kancsó széle még nem érte el a földet. Mohamed sohasem beszélt a hét ég bejárásáról, a csodás utazáshoz talán a hosszas karavánutak unalmat elűző meséi, apokrif legendák, apokaliptikus víziók kölcsönözték a legszebb motívumokat. Az Éjjeli utazás szúrája és Mohamed lovának al-Burák patájának nyoma még nem emelte volna Jeruzsálemet az iszlám harmadik szent városának rangjára. A három szent város Mekka, Medina, és Jeruzsálem. A Korán népi értelmezését Abd el-Malik kalifa (685-705) látta el politikai töltettel. Goldziher Ignác A hadísz kialakulása című tanulmányában kibogozta a Jeruzsálemre szerkesztett mohamedán tradíciót. „ Amikor Abd al-Malik omajád kalifa meg akarta akadályozni a mekkai zarándoklatot, mert aggódott amiatt, hogy riválisa Abd Allah b. Zubayr kényszeríteni fogja a szent helyekre utazó szíriai zarándokokat arra, hogy hűségesküt tegyenek neki- akkor kisegítő eszközként a jeruzsálemi Kubbat asz-Szahrához tehető helyettesítő zarándoklat tanához nyúlt. Elrendelte, hogy a kötelező mekkai körülfutás Jeruzsálem szent helyén is megtehető, és ez azonos értékű a Mohamed által a Kába körül előirt körülfutással.” A jámbor teológus az-Zuhari a hadísz segítségével szolgáltatott hátteret a Kalifa rendeletéhez. A hadísz Mohamed prófétára visszavezetett , szentesített mondások értelmezése, lényegét tekintve reveláció, mondhatni a Korán melléklete. Abd el-Malik omajád kalifa uralma alatt épült a Kubbat asz-Szahra, a Szikladóm. Abd el-Malik kalifa 691-ben imát mondott az elkészült új szentélyben, és ettől kezdve, dinasztikus változásoktól függetlenül, Jeruzsálem az iszlám harmadik legtiszteltebb városa al-Kudsz, a Szent . 

- Rapcsányi László: Jeruzsálem című könyve felhasználásával.

Egyes rabbinikus elképzelések szerint az első- és a második templom helye azonos azzal a paradicsommal, és az első ember teremtésének helyével is.

 

 

A 7. századtól a muszlim hódítóké lett a terület, csak egy rövid ideig került a keresztesek kezébe, akik templomokká alakították a mecseteket, az al-Aksza mecsetet pedig „Salamon templomának” nevezték át. Miután azonban Szaladin szultán visszafoglalta Jeruzsálemet, a mecseteket helyreállították, és a Templom-hegy egészen 1967-ig muszlim ellenőrzés alatt volt. Az 1967-es hatnapos háborút követően az akkor alig 20 éve megalapított Izrael elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, ami óriási aggodalmat váltott ki az iszlám világban. Mivel az izraeli hatóságok nem akarták az egyébként is puskaporos hordóra emlékeztető Közel-Keletet belobbantani, a mecsetek feletti adminisztratív irányítást muszlim kézen hagyták: hivatalosan egy olyan iszlám alapítvány (Wakf) hatáskörébe utalták, amely a jordán kormány fennhatósága alatt áll. A terület feletti vallási hatalmat a jeruzsálemi főmufti gyakorolja, de az izraeli rendfenntartó erők bemehetnek a területre. Az eredeti megállapodás szerint a területet látogathatják zsidó csoportok, de nem imádkozhatnak ott – a muszlimok nagy félelme, hogy ezt az érzékeny status quo-t Izrael fel akarja borítani.

Manapság a Templom-hegy 11 kapujából tíz a muszlimok számára, egy a nem muszlimok számára használatos.

A Templom-hegyet időről időre teljesen lezárják a látogatók előtt, ha mégis megnyitják, akkor is csak egy-két órára szabad az út a turisták előtt, akik szigorúan kendőben léphetnek csak a hegyre, a mecsetekbe pedig 2000 óta egyáltalán nem engednek be mást a muzulmánokon kívül.

A zsidó vallás követői is szent helynek tekintik a Templom-hegyet: a zsidóság számára ez a világ közepe, ahol a bibliai Első Templom idejében az ég összeért a földdel. A Salamon király idején épült Második Templomot 70-ben a rómaiak rombolták le, ezt az eseményt szimbolizálja a mai napig a zsidó esküvőkön egy pohár széttörése – a Szentély lerombolását és a zsidóság szétszóródását a világban. Ebből a Második Templomból egyetlen fal maradt meg: az al-Aksza területét határoló Nyugati-fal, más néven Siratófal. Mivel a Templom-hegy területén elméletben nem tehetik, itt imádkoznak a zsidó hívek. Számukra ez nagy szomorúság forrása, mivel úgy tartják, hogy Jahve a Templom-hegyen teremtette meg Ádámot az összegyűjtött porból, Káin itt ölte meg Ábelt, és a Messiás eljövetelét is erre a helyre várják.

A templom-hegy közepén a Szikla mecset helyezkedik el, elfoglalva azon területet, ahol egykor a Jeruzsálemi Templom állt. Az építmény az iszlám hívők egyik legfontosabb szent helye. A 7. század végén épült. A mecset középpontjában a Mórijá- (Móriá-) hegy tetejének sziklája áll, ahol a hagyomány alapján Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot és az iszlám alapján innen ment Mohamed a mennybe.

Az Al-Aksza-mecset a Templom-hegy déli részén található. Az iszlám harmadik legszentebb helye. A 8. század elején épült.

A Lánckupola kis kör alakú, kupolás építmény. A hegy egyik legrégebbi muszlim építménye, az eredeti 691-ben épült. Az építményt a Sziklamecset modelljének szánták; ide helyezték az ajándékokat, amelyeket a mecsethez hoztak. Ma szintén imaházként szolgál. A Sziklamecset mellett, attól keletre áll.

A Mennybemenetel kápolnája a Sziklamecset mellett, attól északnyugatra áll. A muszlim hagyomány szerint ezen a helyen imádkozott Mohamed, mielőtt a mennybe szállt.

El-Kasz (El Kas / Kehely)- szökőkút: Ez a díszes kút a Sziklamecset és az el-Aksza -mecset között található. A 14. században épült. Mielőtt a mecsetbe lépnének, az igazhívőknek meg kell mosniuk a kezüket és a lábukat, illetve ki kell öblíteniük a szájukat. Erre szolgált a szökőkút.

A Salamon istállói vagy arab nevén Marwani-imádságház (arab: المصلى المرواني) a hegy délkeleti sarkában fekszik. 100 x 55 m alapterületű, föld alatti építmény. Eredetileg raktárként használták, majd a keresztesek korában istállót rendeztek be benne. 1996-ban a Waqf (wd) átalakította imádságházzá fények és padlóburkolatok hozzáadásával. A Templom-hegy teraszát tartó falak legtöbb kőtömbje 2–5 tonna súlyú, míg a nagyobbak akár 50 tonnásak, a legnagyobb pedig kb. 517 tonnát nyom. A Nyugati fal (másképp Kotel) – amelynek egy része a siratófal – főleg a heródesi templom idejéből való támfal. (Az alsó 12 m-e való Heródes idejéből.) A fal 488 m hosszú, magassága 19 m.

A Déli falat Heródes uralma alatt építették. 281 m hosszú.

Az Északi fal a Nyugati fal északi részével együtt lakóépületek mögött rejtőzik.

A Keleti fal ma látható állapotában legalább négy szakaszban épült: Ezékiás uralkodása idején, Zerubbábel idején, a Hasmoneus időszakban és a heródesi korszakban. Javításokat és nagyobb felújításokat a későbbi időszakokban végeztek. Itt található a befalazott Arany kapu.

Siratófal

A mai Siratófal a Heródes által kibővített és felújított Templom-hegy négy hatalmas támfalának egyike. Heródes nagyszabású építkezéséből, egyedül az északi semmisült meg teljesen. A déli és a keleti falat beépítették az Óváros falaiba. A befalazott Aranykapu, más néven a Kegyelem kapuja (Sáár Háráchámim), melyen keresztül a Messiás bevonul majd a városba, a keleti támfalban található. Egy XVI. századi földrengés nyomán a fal további szakaszai is láthatóvá váltak, ekkor alakult ki a ma imádkozásra használt tér nagy része. Valószínűleg ekkortól számítható az a hozzáállás, miszerint a megmaradt támfalak közül csupán ez hordoz szentséget.

Az Arany (vagy Irgalom) kapu a Morijá-hegy keleti falában levő, a Kidron-patak völgyére és az Olajfák hegyére néző kapu. A szentély eredeti keleti kapujának a helyén áll. A keresztény hagyomány szerint Jézus e kapun át ment Jeruzsálembe tanítványaival Virágvasárnapkor. A kapu kettős ívű nyílását Szaladin egyiptomi szultán falaztatta be, amikor 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet .

A muszlimok a Siratófalat is szent helynek tekintik, mivel úgy tartják, hogy itt kötötte ki Mohamed próféta azt a szárnyas lovat, Burákot, amelyen Mekkából Jeruzsálembe repült a mennybemenetelének éjszakáján – arabul ezért a falat al-Buráknak hívják, az előtte található teret pedig al-Burák térnek.

A keresztényekkel kapcsolatos vonatkozások a Templomhegyről és a Templomról :

Aki járt már Jeruzsálemben, annak éreznie kell, hogy valami van a levegőjében. Talán maga az Isten, de ha személyesen nem is ő, akkor a hozzá szóló imák

- 132 Zsolt 13-14

Mert a Siont választotta ki az ÚR, azt kívánta lakóhelyéül: Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!

- Honnan tudta Dávid, hogy egyáltalán hol kellene templomot építeni? Úgy történt, hogy egy angyal jelent meg egy jebuszi ember- Arauna szérűjén, majd Dávid Gád próféta tanácsára megvette ezt a szérűt és ott oltárt épített. Mindez ugyanannak a hegynek (Mórijja) a tetején történt, ahol annakidején Ábrahám Izsákot feláldozta volna, ha Isten helyettesítő áldozatot nem ad. Ez az a hely, ahol később a Salamon temploma felépült. Fontos tudnunk, hogy Dávid megvette ezt a területet. Arauna ingyen akarta adni neki, de ő kifizette és azóta nem történt adás-vétel. Erre a helyre épített Salamon templomot i.e. 960-ban. 

- Zakariás a templomi szolgálat közben azt a látomást kapta, hogy fia lesz, Keresztelő János. Lukács 1:13: 

De az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Zakariás, mert meghallgatásra talált a te könyörgésed, és feleséged, Erzsébet szül neked fiút, és nevezd Jánosnak.

-  Jézust az Úrnak szentelték a templomban. Lukács 2:22: Amikor pedig eljött az idő, hogy megtisztuljanak Mózes törvénye szerint, felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.

- 12 éves korában Jézus megjelent és párbeszédet folytatott a vallási vezetőkkel a templomban. Lukács 2:46–47: Három nap múlva a templomban találták őt, a tanítók között ülve, hallgatta őket, és kérdéseket tett fel nekik. 47 És mindazok, akik hallották őt, csodálkoztak értelmén és válaszain.

- A templom az volt, ahol Krisztust megkísértette az Ördög, hogy fejjel levesse magát. Lukács 4:9-12: És elvitte őt Jeruzsálembe, a templom ormára állította, és így szólt hozzá: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innen, 10:- mert meg van írva: Megparancsolja rólad angyalainak, hogy őrizzenek téged.” 11:- és „A kezükön hordoznak téged, nehogy kőbe üsd a lábad.” 12:- Jézus így válaszolt neki: „Azt mondják: Te nem teszed próbára az Urat, a te Istenedet." 

- Krisztus gyakran tanított a templomban.

Lukács 19:47: És mindennap tanított a templomban. 

- Krisztus kiűzte a pénzváltókat a Templom-hegyen. Márk 11:15–17: És eljöttek Jeruzsálembe. És bement a templomba, és elkezdte kiűzni azokat, akik árultak és vásároltak a templomban, és felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit. 16: És nem engedte, hogy bárki bármit is átvigyen a templomon. 17: Ő pedig tanította őket, és így szólt hozzájuk: "Nincs meg van írva: Az én házam imádság háza lesz minden nép számára? De ti rablók barlangjává tettetek." 

- Krisztust Pilátus előtt bíróság elé állították az Antónia-erőd Templomhegye mellett.

- A Templom-hegy mellett, a déli lépcsőnél van az a hely, ahol a pünkösd lezajlott, 3000 embert sikerült megmenteni, és megszületett a korai egyház. ApCsel 2:41: Azután megkeresztelkedtek azok, akik örömmel fogadták szavát; és azon a napon mintegy háromezer lélek gyarapodott hozzájuk. 

- Péter és János meggyógyított egy sánta embert a Templom-hegyen, aminek következtében 5000 férfit ment meg. ApCsel 3:1–8: Péter és János pedig felmentek a templomba az imádság órájában, a kilencedik órában. 2: És egy születésétől fogva sánta embert vittek, akit naponta a templom kapujához fektettek, amelyet Szép Kapunak neveznek, hogy alamizsnát kérjen a templomba bemenőktől. 3: Látva, hogy Péter és János a templomba készülnek, alamizsnát kért. 4: Péter rá szegezte tekintetét, akárcsak János, és így szólt: "Nézz ránk!" 5: És rájuk szegezte a figyelmét, remélve, hogy kap tőlük valamit. 6: Péter azonban így szólt: Nincs ezüstöm és aranyom, de amim van, azt neked adom. A názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj! 7: És megfogta őt a jobb kezénél, felemelte, és azonnal megerősödött a lába és a bokája. 8: És felugrott, felállt és járni kezdett, és bement velük a templomba, járva, ugrálva és dicsérve Istent.

- ApCsel 4:4: De azok közül, akik hallották az igét, sokan hittek, és a férfiak száma körülbelül ötezerre emelkedett. 

- A Templom-hegy lett a korai gyülekezet találkozóhelye.ApCsel 2:46–47: És napról napra, amikor együtt jártak a templomban, és megtörték a kenyeret otthonaikban, örömmel és nagylelkű szívvel fogadták az ételt, 47: dicsérve Istent és az egész nép kegyében. És az Úr napról napra hozzáadta a számukhoz azokat, akik üdvözültek.

- A Templom-hegy közelében István mártírhalált halt (ApCsel 7).

- Mivel Izrael elutasította Krisztust, a rómaiak i.sz. 70-ben elpusztították a Messiásukat, Jeruzsálemet és a Templomhegyet.Lukács 19:41-44: Mikor pedig közeledett, és meglátta a várost, elsírta magát, 42: mondván: "Bár te is tudnád ezen a napon a békét hozó dolgokat! De most el vannak rejtve. a te szemedtől 43: Mert jönnek majd rád a napok, amikor ellenségeid barikádot állítanak körül és körülvesznek és beszegnek minden oldalról 44: és a földre tépnek, te. és a gyermekeid benned, és nem hagynak követ el benned, mert nem ismerted a látogatásod idejét.

- Az Antikrisztus a nyomorúság időszakának közepén elköveti az elhagyatottság utálatosságát a Templom-hegyen. 2Thesszalonika 2:3-4: Senki ne tévesszen meg titeket, mert nem jön el, hacsak nem jön előbb a hitehagyás, és meg nem jelenik a törvénytelenség embere, a pusztulás fia, 4: aki szembeszáll, és mindenek fölé emeli magát. - istennek vagy imádat tárgyának nevezik, így elfoglalja helyét Isten templomában , és Istennek mutatja magát.

- Krisztus a Templom-hegyről fog uralkodni (a hívőkkel együtt) 1000 évig a nyomorúság időszaka után.Jelenések 20:6: Boldog és szent, aki részt vesz az első feltámadásban! Az ilyenek felett a második halálnak nincs hatalma, hanem Isten és Krisztus papjai lesznek, és vele együtt uralkodnak ezer évig.

1Korinthus 3:16–17: Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és hogy Isten Lelke lakik bennetek? Ha valaki lerombolja Isten templomát, azt Isten elpusztítja. Mert Isten temploma szent, és ti vagytok az a templom.