A PIRAMISOK
I.
És a piramisok túloldala , ....
Megpróbáltam utánanézni e relytélyes építményeknek . Erről a témáról még igen sok relytély megfejtésre vár ! Nézetem szerint az egyiptológusok korántsem mondtak el mindent , sok tisztázatlan részletet figyelmen kívül hagytak .
Először vegyük sorba a Földön található piramisokat.
A különböző kultúrákban és kontinenseken jelen lévő piramis formák megmutatják az ókori civilizációk építészeti sokféleségét .
Egyiptomban a gízai ikonikus piramisok a mérnöki munkák monumentális bravúrjai, példázva a precíz kőműves munkát. A középamerika lépcsős piramisai, mint például a Teotihuacan-i Nap piramis és a Chichen Itzai Kukulkan piramis, szertartási központként szolgáltak, meredek lépcsőkkel a templomokhoz. Szudánban a Meroe-nál lévő núbiai piramisok kisebbek és meredekebbek, királysírként használják. Mindeközben Mezopotámia zigguratjai, mint az Ur Nagy Zigguratja, templomi platformként működtek. Ezek a különböző piramisformák, különböző célúak és kialakításúak, tükrözik saját társadalmuk egyedi kulturális és vallási gyakorlatát ...
Egyiptomban száznál is több piramis található.
Először nézzük a leghíresebbet a Gízai nagy piramist . A legrégebbi, a legnagyobb és egyben az egyedüli fennmaradt csoda , amely 147 méteres magasságával / ma már csak kb. 137 m / , négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben , az ókori világ hét csodája közül.
*Az elektrum a terméselemek ásványosztályban, a fémek alosztályon belüli aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja. Természetes ötvözet, amely aranyból és ezüstből áll. A termésarany minden esetben tartalmaz ezüstöt, mert atomi tulajdonságaik nagy egyezést mutatnak. Amennyiben az ezüsttartalom eléri a 20%-ot, a terméselemet elektrumnak nevezik. Ez az érték a 20 karátot megközelítő 800‰-es finomságú aranyminőségnek felel meg. Az ezüsttartalom miatt a felülete gyakran elszíneződve futtatódig.
Krisztus után 1200 körül heves földrengés rázta meg a tájat , ekkor a külső burkolat megrepedt és fokozatosan lehullott amit aztán a lakosság széthordott és az építkezéseiken felhasznált . Az eredeti burkolat maradványait ma már csak néhány helyen lehet látni az építmény alapjainál , ...
A hivatalos verzióban sok a feltételezés és kevés a bizonyíték , a mai napig nem került elő közvetlen korabeli beszámoló arról hogy miként építették a nagy piramist . A legrégebbi beszámoló Hérodotosztól származik , ő Krisztus előtt 500- ban látogatott Egyiptomban és ezután adott leírást a munkálatokról .
Az egyiptomi történelem eseményeiről Jean Leclant híres egyiptológus szerint csak i.e. 680 - ból vannak biztos adataink , melyeket görög és római források is alátámasztanak , előtte minden homályos és a különbség akár 200 év is lehet ide , vagy oda . Az egyiptomi fáraók közül szinte senkiről nem maradtak fent történelmi hitelű szövegek és ez igaz Kheopsz fáraóra is , akinek állítólagos siremléke a piramis , nem tudjuk mikor és meddig uralkodott . Mindössze a sírfelirat hieroglifái és néhány papirusztekercs homályos , sokszor ellentmondásos tartalmából kell kihámozni a lényeget , az ősi nyelv nehéz és több ezer év telt el a történések óta . Az egyiptológusok között egyáltalán nincs egyetértés , ... , de azt sem tudjuk, hogy szolgált-e végül sírhelyűl, mert a piramisok sem mindenhol töltötték be a végső nyughely funkcióját. Hosszas értekezések tárgyalják viszont a piramis építésénél alkalmazott azon matematikai , aritmetikai , geometriai és csillagászati bravúrokat amiket több piramissal ellentétben itt alkalmaztak , ezért sokan nem is temetkezési helynek tekintik .
A nagy Hufu úgy párolgott el a történelemből, hogy a kairói Egyiptom Múzeum egyik legkisebb szobra őrzi emlékét mindössze.
A nagy piramissal kapcsolatos elméletek mind feltevésen alapulnak és mindmáig nem bizonyítottak .
Jean Pierre Martin francia építész szerint : lehet hinni Istenben és a földönkívüliekben de azt hogy hogyan építették a piramisokat azt nem tudhatjuk .
Az egyiptomiak mindent részletesen dokumentáltak a hétköznapi élet eseményeitől kezdve az uralkodói ceremóniákig , mégis semilyen egyértelmű feljegyzést nem hagytak hátra arról hogy hogyan épült legnagyobb művük . Bár mélyen elrejtett kamrákban halvány jelzéseket és festett neveket találtak ezek évszázadokkal a piramis első felfedezése után kerültek elő .
A felhasznált kőtömbök kb. 2,5 millió drb. mennyiségűek és különböző formájúak és méretűek és kb. 350 db.-ot építettek be naponta , darabonként átlagosan 1 m3 tömegűek és 2 tonna súlyúak , ...
.... ezenkívül vannak még a piramis belselyében gránit tömbök amelyek 12-70 tonna súlyúak . Az egészet kb. 20 év alatt építették be , kiszámolva kb. 2,5 perc alatt illesztettek egyet a helyükre , és tökéletesen vízszintben , úgy horizontálisan mint függőlegesen .
A nagy piramis alapja elképesztően sík. Alapjának egyetlen sarka sem magasabb vagy alacsonyabb, mint a többi. Figyelembe véve, hogy a piramis alapja több mint tizenhárom hektáron terül el, ez a szinte tökéletes szintezés messze meghaladja a mai legkiválóbb építészeti szabványokat is.
Megvizsgáltuk két modern eszközökkel történő építkezés eseményeit , hogy érzékeltessük a piramis építéséhez szükséges munkálatok nagyságrendjét . Az egyik az Asszuáni gátnál található D'ABOU SIMBEL templom áthelyezése hogy megóvják a gát felől érkező áradástól . A '60-as években , 22 ország támogatásával és a legmodernebb technológia felhasználásával folytak a munkálatok . A daruk és a teherautók öt éven át dolgoztak hogy kiemeljék , majd újra felépítsék a 2200 kőtömbből álló épületet . .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A másik helyszín egy valamikori agyagbánya , amelyet törmelékkel töltöttek fel ESSONE , Franciaországban . A gödör mérete valamivel kisebb mint a nagy piramis alapterülete , 12 évig tartott a gödör megtöltése miközben átlagosan 3 percenként érkezett egy törmeléket szállító dömper , ez egy nap alatt 80 forduló és ez még csak a feltöltés , ráépítésről nincs szó .
A nagy piramisnak 8 oldallapja van , miért ? ; elég lett volna 4 is . ...
... nem igazán , ... az őszi napéjegyenlőségkor a felvétel tanúsága szerint , a piramis déli oldala látható rajta , tisztán ketté osztva , az egyik sötét , a másik megvilágított , ...
Ez a jelenség évente csak két alkalommal figyelhető meg , csupán pár másodpercre , a napéjegyenlőségek idején amikor a Nap távolkeleten kel fel , ... ez pontosan jelzi a napéjegyenlőség idejét .
Ez a precizitás kivitelezhetetlennek tűnik a korabeli eszközök használatával . ... Ezek a hajlatok nem csupán a véletlen műve , elképzelhetetlen hogy egy szerkezet az egyik , majd a másik irányba is pont ugyanolyan szögben hajoljon meg , ez nem természetes viselkedés , pláne nem mind a négy oldalon . A szakértők szerint az oldalak hajlítása szándékos volt , és a napéjegyenlőséget figyelték meg , ... ezért lett ilyen bonyolult maga az építkezés . Ezt egyetlen egyiptológus sem ismeri el , mivel ez azt jelentené hogy a nagy piramis pont ebből a célból épült éppen itt és ezekkel a méretekkel és akkor megdőlne a síremlék elmélet .
Hosszú ideje hallani olyasmit , - de sohasem egyiptológusok véleménye - , hogy ezek a piramisok talán valami másfajta funkciót is betöltöttek . De ha a piramis nem Kheopsz sírja , akkor mi lehet ?
Mikor az első görögök Athénben letelepedtek, Hufu piramisa már egy évezrede állt – kirabolva, kifosztva. Nagy valószínűséggel mivelhogy a piramisban soha nem találtak uralkodói sírt , vagy múmiát , az arab sírrablók semmit sem találtak és üres kézzel távoztak .
A Hérodotosz elé táruló látvány fenséges lehetett, hiszen nem sokkal követte a szaiszi kor / Kr. e. 672-től Kr. e. 525-ig /nagy felújítási hullámát. Óriási monolitokként ragyogtak, fehér burkolatuk érintetlen (jórészt új) volt, felújították a templomokat, az oszlopcsarnokokat és a holtak városaiban szertartásokat tartottak. A piramisokat minden tekintetben kijavították, felújították, feltört bejárataikat újra lezárták és gondosan álcázták. Hérodotosz előtt érdekes módon, egyetlen nem-egyiptomi forrás sem emlékezik meg róluk. Ő azonban az összes egyiptomi építmény közül a Labyrinthosz * komplexumának ítélte a pálmát, bár elismerte a piramisok lenyűgöző voltát is.
*Óegyiptomi eredet: Lope-ro-hunit – a Tóparti Templom, III. Amenemhat halotti temploma , https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Amenhotep_halotti_temploma
... , amelyet Hérodotosz keresett fel. ... A labirintus 5000 éves szimbólum, amely eredetileg a temetkezésekhez, a halottak kultuszához kapcsolódott, majd a halálból való újjászületés jelképeként mint belső út–beavatási út, mitikus jelentést hordozott és a termékenységkultuszok részévé vált. Jelképrendszerét tekintve a labirintus egyfelől belső út, amely a holtak világába vezet, és lehetővé teszi, hogy az élők kapcsolatba lépjenek a holtakkal; másfelől beavatási jellegű út, ahol a „szent középpont” hozzáférhetetlen marad a be nem avatottak számára. Ebben a legendás-mitologikus korban teljesedett ki az az elképzelés, amely szerint minden emberre nehéz próbatételek várnak élete során, és ha valaki elérte a középpontot (a halált, illetve az istennel való meditatív találkozást), az utat ellenkező irányban bejárva újjászülethet. A halálból való újjászületés – a növényvilágra alkalmazva – a termékenységi kultuszok és tavaszközöntő rítusok ősi motívuma a földművelő társadalmakban.
A Hérodotosz által meglátogatott labirintusokról érdemes áttekinteni egy ide tartozó vonatkozást : A hawari piramis (vagy Fajjúmi piramis) egy ókori egyiptomi piramis, melyet III. Amenemhat fáraó építtetett a XII. dinasztia idején, a 19. században i.e. A Fajjúm-oázis bejáratánál található, Arsinoë (Medinet el-Fajjúm) déli részén. A piramis építésekor nehézségek adódtak, ezért a fáraó egy másik piramist is építtetett Dahsúrban. A hawari piramis ma már romos állapotban van, de egykor a fáraó temetkezési helye volt.
A piramis érdekessége a benne található bonyolult, spirális járatrendszer. A piramis eredeti méretei 105 méter hosszú alap és 58 méter magas volt. A piramis romos formája miatt ma egy hatalmas kősziklához hasonlít.
A hawari piramis a fajjúmi piramis néven is ismert, és a Fájjúm-oázis szélén helyezkedik el. Hawara egy ókori Egyiptom régészeti lelőhelye , Crocodilopolis („Arsinoë”, más néven „Medinet al-Faiyum”) helyétől délre, a Fayyum oázis mélyedésének bejáratánál . Itt állt a 12. dinasztiabeli III. Amenemhat fáraó által a Kr. e. 19. században épített piramis. Úgy tartják, hogy a piramis mellett eredetileg álló hatalmas halottasház képezte Hérodotosz „ Labirintusának ” nevezett, galériákkal és udvarokkal rendelkező épületegyüttesének alapját ; ezt az épületet Sztrabón és Diodórosz Szikulusz is megemlítette .
..... egy ide vonatkozó videó:
A legnagyobb ellentmondás maga a piramis állítólagos célja : Kheopsz díszes sírhelye , mégis semmiféle díszítés , sírmelléklet vagy maradvány nem került elő , szemben más uralkodói sírokkal ahol ezek bőséggel megtalálhatók . Vajon a nagy piramis valójában teljesen más célt szolgált ? A piramis pontos tájolása is megdöbbentő , a valódi északhoz képest csupán tizednyi eltérés mutatkozik , ez olyan pontosság amit ma is nehéz elérni . A földrajzi északi irány azonban változik, ma már pontosan ismerjük a 4500 évvel ezelőtti döféspontot. / Mark Lehner. Piramisok nagy könyvé, i.m., 108. o. /
A Szfinx és az azt körülvevő árok eróziós nyomai feltűnően eltérnek más egyiptomi emlékekétől . A felületük lekerekített , hullámos mintázatot mutat , ami rendszeres esőzések és csapadék okoz , nem pedig szél vagy homok .
Itt kezdődik a relytély , a Szaharában több mint 12000 évvel ezelőtt hullott elegendő eső ehhez a víz erózióhoz még a legutóbbi jégkorszak végén . Ez az időpont arra utal hogy a Szfinxet egy sokkal régebbi civilizáció építhette , jóval az ókori Egyiptom ismert kezdete előtt . John Anthony West szerint a Szahara és a Giza-i fennsík egykor termékeny szavanna volt . A Szaharában vízhez kötött állatok (például krokodilok) több mint harmincezer sziklarajzát találták meg (több mint felüket a délkelet-algériai Taszilin-Ádzserben). Dinoszauruszok – köztük az Afrovenator, a Jobaria és az Ouranosaurus – fosszíliái is előkerültek. ... I. e. 7000 és i. e. 2000 közt a Középső-Szahara síkságain dús füvű puszták hullámoztak, gazdag állatvilággal, folyókkal, mocsarakkal.
 |
| Elefántot ábrázoló kőkori sziklavéset Nyugat-Líbia Akkakusz-hegység nevű sivatagi régiójában |
A Szahara éghajlata az elmúlt néhány százezer évben többször is nagyot változott. Az utolsó jégkorszak idején nagyobb volt, mint ma, délen mai határain túl terjeszkedett. A jégkorszak vége után, i. e. 8000 és i. e. 6000 közt éghajlata az élővilág számára kedvezőbbre fordult — talán azért, mert az északon zsugorodó jégmezők alacsony nyomású övezeteket alakítottak ki. A jégmezők eltűnése után északi része kiszáradt. ... A legújabb kutatások alapján a terület mai formáját mintegy 2700 évvel ezelőtt, azaz Kr. e. 700 körül nyerte el. ....
Atlantisz , már hallottuk a történetet , egy hatalmas civilizáció , gazdag tudással és hatalommal , egyetlen nap és éjszaka elpusztult . Ez verzió Platóntól , a több mint 2000 évvel ezelőtt élt filozófustól származik . ... A korai egyiptomi feljegyzések is utalnak egy elfelejtett korszakra , az egyiptomi dinasztiák felemelkedése előtti aranykorra , amely rejtélyes módon eltünt . Ezek az emberiség emlékezetének szétszórt darabjai .
... Atlantisz nem természeti katasztrófa miatt tűnt el , ez csak a történelem által használt verzió, hogy a történet sekélyes maradjon . Atlantisz bukását a hatalommal való visszaélés , a lelki romlás okozta , ... mert az isteni rend jelképének számított , az emberek a kozmikus renddel összhangban éltek . ... Egy energetikai szakadás történt , egy szakadék a magasabb tudatosság és az alacsonyabb vágyak között . Az energetikai egyensúly összeomlott és ha a spirituális alapok összeomlanak akkor a fizikai világ is követi őket . ... Atlantisz túlélői megalapították Egyiptom misztikus iskoláit , tudásukat templomokba , piramisokba és szájhagyományokba kódolták . A tavaszi napéjegyenlőségkor a felkelő Nap felé néző Szfinx régebbi mint ahogy nekünk mondják . Az egyiptológusok vitatják hogy az erózió nem egyezik a neki tulajdonított idővel . De ha az idő helytelen , akkor az egész narratíva is amelyet ráépítettünk szintén helytelen .
Richat Szerkezet , vagy Guelb er Richât amelyet gyakranAfrika szemének vagya Szahara szemének, egy kiemelkedő kör alakú geológiai képződmény a Szahara Adrar-fennsíkján Ouadane közelében található, Mauritániában,
– Ezt a feltűnő, kör alakú képződményt, amelyet Richat-szerkezetként ismernek, Mauritánia Szahara sivatagában gyakran felfigyelik az űrhajósok, mivel egy feltűnő, 50 kilométer széles célpontot alkot a sivatag egyébként meglehetősen jellegtelen kiterjedésén.
Matton és munkatársai (2005, 2008) a szerkezet kialakulásának tanulmányozása során arra a következtetésre jutottak, hogy nem becsapódási szerkezetről van szó.
A felszín alatti mély szerkezet további elemzése, beleértve az aeromágneses és gravimetrikus térképezést is, arra a következtetésre jutott, hogy a szerkezet gyűrűs vetődések eredménye, ... amelyek gabbroos gyűrűs töltésekhez vezettek egy nagy intruzív magmatest felett , valamint egy dóm felemelkedése és későbbi eróziója, amely a repedezett alépítményen keresztüli intenzív hidrotermális aktivitáson keresztül folyt.
A képen használt magassági adatokat a 2000. február 11-én felbocsátott Endeavour űrsikló Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) gyűjtötte. Nézet mérete: 68 kilométer (42 mérföld) széles és 112 kilométer (69 mérföld) hosszú
Azonban mióta Théodore Monod 1974-ben először felfedezte ezeket a lelőhelyeket, a szerkezet területén található leletek feltérképezése azt mutatta, hogy ezek általában .... , a több jégkorszaki - interglaciális ciklus során bekövetkezett defláció okozta koncentráció és keveredés eredménye .
Számos egybeeső radiokarbonos kormeghatározás azt mutatja, hogy ezeknek az üledékeknek a nagy része 15 000 és 8 000 BP között halmozódott fel az afrikai nedves időszakban .
Namost még egy pár kép gondolat ébresztőnek a
Secret Files on The Eye of The Sahara & The Lost Ancient City of Atlantis | Richat Structure Africa
- dokumentumból :
És itt van még Pomponius Mela a rómaiak földrajztudósa által készített térkép az akkor ismert világról :
Nem elhanyagolható Hérodotosz térképe sem :
.... na és a tengeri összeköttetés ...
Az ősi árvízi forgatókönyv alátámasztására titokzatos legendák és feljegyzések mesélnek a Nagy Piramis mészkő burkolókövein látható vízjelekről, mielőtt az arabok eltávolították ezeket a köveket. Ezek a vízjelek félúton voltak a piramis oldalain, vagy körülbelül 400 lábbal a Nílus folyó jelenlegi szintje felett. Továbbá, amikor a Nagy Piramist először kinyitották, egy hüvelyk vastagságú sólerakódásokat találtak benne. Noha e só nagy része a piramis köveinek természetes kiválása, a kémiai elemzés kimutatta, hogy a só egy részének ásványianyag-tartalma megegyezik a tengeri sóval. Ezek a sólerakódások, amelyeket a külső felületen hagyott vízszintjeleknek megfelelő magasságban találtak, további bizonyítékai annak, hogy a piramis magasságának felénél elmerült valamikor a távoli múltban.
Egy történész szerint a gízai nagy piramis valójában nem a fáraók korából, hanem egy több mint 12 ezer évvel ezelőtti, elveszett civilizáció idejéből származik, derül ki a Daily Star cikkéből. A kijelentés komoly felháborodást váltott ki a fősodorhoz tartozó régészek és egyiptológusok körében.
A piramis oldalai az égtájakhoz igazodnak, attól való átlagos eltérésük mindössze 3 ívperc és 6 ívmásodperc . Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes, mai ismereteink szerint az eredeti oldalhosszak 4 cm-en belül azonosak voltak a négy oldalon. Az oldalak dőlésszöge átlagban 51° 50’ 40’’, a legnagyobb eltérés két oldal dőlése között 2° 48’. A piramis oldalainak mai hossza: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Mai magassága 137,3 méter. Az oldalhosszak azonban a burkolat hiánya miatt ma rövidebbek, mint eredetileg, amikor 232,4 méteres oldalhosszon 146,7 méter magas volt.
A nagy piramis alapméretei olyan méréseket tartalmaznak, amelyekből a Föld mérete és alakja kiszámítható. A piramis a félgömb méretarányos modellje, amely magában foglalja a földrajzi szélességi és hosszúsági fokokat. A Nagy Piramisnál metsző szélességi és hosszúsági vonalak (30 fok északi és 31 fok keleti) nagyobb részt kereszteznek a föld felszínén, mint bármely más vonal. Így a piramis a föld földtömegének középpontjában található (a piramis a metszésponthoz legközelebbi helyen épült). A piramis eredeti kerülete pontosan az egyenlítői szélesség fél percének felel meg, ami arra utal, hogy építői rendkívüli pontossággal mérték fel a Földet, és ezt az információt az építmény méreteiben rögzítették. Összességében ezek a mérések azt mutatják, hogy az építők olyan pontosan tudták a bolygó pontos méreteit, mint amennyire a közelmúltban a műholdas felmérések meghatározták.
Caius Plinius Secundus (idősebb Plinius) volt valószínűleg az első nem-egyiptomi, aki behatolt a piramisba. A Historia Naturalis című munkája hatodik könyvében olyat állít, amelyet csak szemtanú írhatott: "A nagy piramis belsejében van egy nyolcvanhat könyök mélységű akna...". Ez az akna ma is megvan, de olyan eldugott, hogy a villanyfény mellett sétálgató turisták sem szokták észrevenni. Plinius megfigyelései pontosak, ... Sztrabón idejében még ismerhették a bejáratot. Mivel al-Mamún új bejáratot vágott, a bejáratot legkésőbb a római korban újra lezárták, méghozzá olyan alaposan, hogy a későbbi arabok csak annyit tudtak róla, hogy az északi oldalon keresendő.
A piramis legfontosabb részei a királykamra, a királyné kamrája, az alépítmény, a nagy galéria és a bejárati folyosók. ; valamint a legújabb felfedezés amit a japánok tettek egy müon generátor segítségével felfedeztek egy titkos kamrát , ~ 50-70 méterrel a nagy galéria felett , ... ez 30 m hosszú és 6 m magas , és mellette egy nagyon kicsi járatot is , ... amit az egyiptológusok nem fogadnak el . A korábbi vizsgálatok egy másik, jóval kisebb üreget is kimutattak, ez az emlékmű északi oldalánál található, és funkciója szintén ismeretlen.
A Kheopsz-piramisban a Király kamrája a Nagy Galériából nyíló vízszintes folyosón és egy előcsarnokon keresztül közelíthető meg. Ez a helyiség, mely három fala vörös gránitból készült, 10,5 méter hosszú, 5,2 méter széles és 5,8 méter magas. A piramis un. királyszobájának méreteiben (Lapátló:≈7.57 m; alapél≈10.5 m; testátló: ≈12,94 m.) az ismert pitagoraszi számhármas a 3, 4, 5 fedezhető fel (az egység ≈2,59 m).
Középen, de nem a csúcs alatt található, és egy hatalmas, vörös gránitból kifaragott szarkofág foglal helyet benne. A szarkofág szélesebb, mint a bejárat, ezért már a kamra építésekor elhelyezték. A kamra a piramis belsejében, 42,3 méterrel a terepszint felett található.
A bejárati folyosó ami a nagy galéria alatt van ezen keresztül lehet a galériába felmenni .
A nagy galéria , 46,7 méter hosszú, 2,1 méter széles és 8,5 m magas folyosó , olyan nagy hogy elfér benne egy Boeing , persze szárnyak nélkül , ... 7 hatalmas gerenda van itt elhelyezve, amely a belső rész felé haladva 8cm-el van beljebb.
... grandiózus , ... és amikor felküzdi magát az ember a nagy galéria tetejére , akkor itt egyetlen egy fehér kő van a piramisban és az pontosan a tengelyében és a szívében van elhelyezve , ez egy fehér márványtömb .
Amikor beérünk a király kamrába , akkor meglehetősen tyúklépesben és ilyen törpejárásban kell megtennünk az út ezen részét , ...
...Király kamrája előtti „előszoba” be- és kijárata 1,6 m magas és 0,7 m széles, maga a helység 5 m széles, 3 m magas és ugyanennyi mélységű. A helység déli, keleti és nyugati fala vörös gránitból készült. Négy nagyméretű rést vágtak a keleti és nyugati falakba. Ezek közül három leér egészen a padlóig, míg a legészakibb, a társainál kisebb rés az átjáró mennyezeténél állapodik meg.
... és ott még négy vörösgránittábla volt ami elzárta ezt az utat , a kibontás folyamán mikor az elsőt kibontották , lezuhant a következő és így tovább ....
Az építmény középvonalán, de nem teljesen a csúcs alatt megbúvó, kelet-nyugati irányban 10,5 méter hosszú, észak-déli irányban 5,2 méter széles és 5,8 méter magas termet nevezzük királyi sírkamrának.
Falait 5 sorban lerakott, 100 db gránitkőtömb alkotja, a mennyezet pedig 9 hatalmas (kb. 5,5 m hosszú) monulitból áll, melyek összsúlya mintegy 400 tonna.
Királykamra , erre az itt található szarkofág szolgáltat alapot. A sírkamra 42,3 méterrel a terepszint felett helyezkedik el. A kamra közepén áll a hatalmas szarkofág , 2,24 m hosszú és 96 cm széles , melyet egy darab vörösgránit-tömbből faragtak, és ma erősen rongált állapotban van.
A Királykamra furcsaságai: a királykamra a Királyné kamrájától eltérően fekete gránitból készült és olyan simára csiszolták, amit a mai építőmesterek is megirigyelhetnének. A kövek közé egy késpengét sem lehet beszúrni. Hogyan voltak képesek a gránitot ilyen tökéletesen megmunkálni bronzeszközökkel?
... és a Király kamra egyik részén ott volt a nagy szarkofág , ...... hogy ennek a szarkofágnak volt-e teteje vagy nem , azt nem tudjuk , ... de írásos feljegyzések vannak arról hogy Al Mamum abbászida kalifa / az Ezer egy éjszaka meséiből , ismerős /, üresen találta , ... Hol van a gránitszarkofág teteje, ha egyáltalán volt-e? Kik és miért vitték el a fedőlapot? Hogyan tudták kivinni ezt a hatalmas fedőlapot és miért érte meg nekik ez a fáradtságos munka? Lehet, hogy nem volt teteje, de akkor mire szolgált? Ha a fáraó nem ide temetette magát, akkor hová és miért?
Az egyiptológusok hirdették, hogy a piramisban található egészen szűk járatok, ún. szellőzőjáratok.
A déli kürtő 2,49 m-re a keleti faltól található. A nyílás magassága 14 cm, szé-lessége 18 cm. Teljes hossza 53,55 m. Előbb vízszintesen halad 1,72 m-t, majd 2,2 m-en 39°12' szögben emelkedik, aztán 4,35 m-en 54°32'24" alatt és 45,3 m-en 45° alatt. A külső burkolat 104. szintjén ért ki a piramis oldalára.
Az északi kürtő 14 cm magas és 21 cm széles és 2,48 m távolságra van a keleti faltól. Teljes hossza 71,54 m, mely előbb vízszintesen halad 2,63 m-t, majd fokozatosan elkezd felfelé emelkedni északnyugati irányban. A következő 2,09 m-en 17°-os dőléssel, majd 2,09 m-en 25° alatt, majd újabb 2,09 m-en 29°30' alatt, ezután egy 3,14 m-es szakasz következik 34° emel-kedéssel és az utolsó 59,5 m-en 32°36'8" alatt emelkedik, egyenesen az északi fal irányában. A hajdani külső burkolat 103. szintjén ért a felszínre. Az északi irányból, a piramis oldalfelező magasságának közepe tájától induló vájat a piramist képező gúlametszet oldalfe-lező vonala, amely a szemközti alap- és oldal találkozásánál ér véget. Tehát a súlypontkijelölő vonal egyik szakasza. A másik szellőzőakna a piramis déli oldalának közepe tájáról indul, és a Király kamra aljánál érkezik be. Ha folytatnánk a szellőzőnyí-lás útját a Királyné kamrája felé, akkor az annak a tető-pontjába érkezne be.
A járatokat Rudolf Gantenbrink térképezte fel teljesen 1992-ben a saját tervezésű és kamerával el-látott, Upuaut51 nevű robotjával. Megtisztította az azo-kat eltömítő sok kiló ho-moktól és törmeléktől, amit a szél, az erózió, és a beha-tolni igyekvő tolvajok hordtak be. Szerződésének meg-felelően a kutatási engedélyért cserébe ventillátorokat szerelt a járatok végére, aminek köszönhetően a turisták lehelete kevésbé károsítja a falakat.
A Király kamrája fölötti felépítmény (Davidson-kamrák) , vagy tehermentesítő felépítmény , amelynek együttes magassága 17 m , átlagos magassága 3 m és 5 kamrából áll , az alsó 3-nak szabálytalan, durván faragott a gránitpadlója, de sima a mennyezete, keleti és nyugati falaik pedig mészkőből készültek. A felső kettőnek teljes egészében mészkőfalai vannak, a legfelső nyereg-tetőben végződik, ez osztja meg a nagyjából 1 millió tonnás kőtömeg nyomását, hogy ne egyenesen a sírkamrára nehezedjék.
A Nathaniel Davidson által a 18. században felfedezett gerendázatos boltozat. Davidson áttörte a mennyezetet alkotó gránittömböt, így vált láthatóvá a kamra, majd Vyse és Perring robbantással jutott tovább a másik négybe. Ezek közül a felső két üregben találta meg a – valószínűleg a munkások által felírt – Hufu nevet. A mennyezetet alkotó kilenc monolit teherelosztóként funkcionált, és önmagában ez a szerkezeti elem mintegy 400 tonnát nyom , melynek legtetején nyeregtetőként ferdén összetámasztott kváderek állnak. A szerkezet túlbiztosított azonban ennek lehet jogosultsága : itt is a gerendák közül több megrepedt már, ami statikai bizonytalanságot mutat – legalábbis az építés közben. Emellett nem tett jót az állagának Vyse 1837-es robbantása sem, amellyel a Davidson-kamrákat felnyitotta, szerkezetét és rendeltetését megállapította.
Waynman Dixon ( 1844–1930 ) híressé azzal vált, hogy 1872-ben a gízai nagy piramisban korábban ismeretlen aknákat fedezett fel és ezekben egy kőgolyót és egy bronzból készült kettős horgot talált az északi aknában számos apró cédrusfa darabot is talált . Az aknák jelentése ma is vitatott; lehettek csillagászati objektumok felé irányuló léleknyílások, vagy egyszerűen légaknák.
Egyes vélemények szerint ezek az építők szerszámai lehettek A fa ugyanis a rádiókarbonos vizsgálat szerint körülbelül Kr. e. 3341 és 3094 közötti időszakból származhat, mintegy ötszáz évvel megelőzve Hufu fáraó uralkodását .
A cédrusfa Dixon lelet egyik kapcsolata a hajó építéssel: a temetési hajókat a Nagy piramis építésekor cédrusfából építették, a piramis mellett megtalálták a fáraó cédrusfa temetési hajóját a sivatagban és rekonstruálták, a fahajó közel olyan csoda, mint maga a piramis.
A Királyné kamrájának nevezett helyisége feltehetően egy kultikus kamra volt, nem tervezték sírkamrának. A kamra 15,2 méterrel az alap felett található.
A hozzá vezető, vízszintes folyosó mintegy 35 m hosszú, 70 cm széles és 160 cm ma-gas.
A kamra kelet-nyugati irányban 5,76 m, észak-déli irányban 5,24 m, az alaptól 21,19 m-nyire van, pontosan a piramis tengelyénél. Magassága 5,18 és 5,48 m között van, a csúcsos – sátorszerű – meny-nyezeté pedig 6,22 m. A keleti falban egy 1,06 m mély, 4,67 m magas és 1,52 m széles fülke található, amiben feltételezhetően egy szobor állhatott. A helyiség falai és a mennyezet gondosan lesimított bazalt alkotja, amik hézagmentesen illeszkednek egymáshoz.
A legalsó kamra , a sziklába vájt első kamra mintegy 30 m-nyire az alap alatt, és nem pontosan a tengelyen fekszik, attól kissé déli irányba. A hozzá vezető, lefelé tartó folyosó 58,5 m hosszú, 60-70 cm széles, a magassága 1,19 m. Mindvégig megtartja a 2618’9,7”-os leejtési szöget, mígnem egy 8,8 m hosszúságú vízszintes szakasszal a barlanghelyiségbe torkollik.
A terem kelet-nyugati irányban 14 m, észak-déli irányban pedig 8,3 m hosszú és 3,5 m magas. Csak a mennyezetét fejez-ték be, mert egyedül ez van simára csiszolva. A terem közepén egy kútszerű akna van mélyítve (jelenleg 2-2,5 m mély), a bejárattal szemben, a terem déli sarkában, egy 60 x 60 cm-es nagyságú befejezetlen folyosó található, ami 16,5 m hosszú.
A terem a hivatalos magyarázatok szerint az eredeti sírkamra helyéül szolgált volna, de miután módosították az építési tervet, így félbehagyták, és elkezdték építeni a második kamrát. Ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy miért nem volt jó ez a terem sírkamrának, mivel mindegyik fáraó sírhelye a piramisban a talajszint alatt vagy nem sokkal felette helyezkedett el. Az is érdekes tény, hogy a teremhez vezető folyosó túl szűk ahhoz, hogy a szarkofágot le lehessen vinni oda. Márpedig ha ez lett volna a cél, akkor már a kezdet kezdetén kitágították volna, mert úgy könnyebb lett volna a kivésett kőtörmeléket is kiszállí-tani onnan, és több levegő is jutott volna be a helyiségbe és a folyosóba (a kemény fizikai munkához ez elengedhetetlen felté-tel). Másfelől akkor miért építettek a másik befejezetlen folyosót? Végezetül pedig ott van az a „kút”, ami nem illik bele egy temetkezési sírkamrába.
Két lehetséges magyarázat van arra nézve, hogy mire szolgálhatott ez a helyiség, ha tényleg nem sírkamrának szánták:
1. Talajtani vizsgálat céljára mélyítet-ték ki a folyosót és a termet. Ugyan-is a sziklapadnak, amelyre a piramist építették, a talajtani szerkezete nem egységes. Úgynevezett réteges mészkő és mészkőtufa képezi a felső réteget, amely néhol szivacsos állományú, és így nemigen alkalmas alapul olyan több mint 6 millió tonnás épületnek, mint a Nagy Piramis. Tehát az építőnek meg kellett győződnie arról, hogy a terület, ahová a piramist építette, kellően stabil altalajjal rendelkezik. Ezt a célt a folyosóval, valamint a piramis tengelye közelében kialakított barlangteremmel el is érte, és nyilván ezért van, hogy a plafont képező részt faragták ki az egész terület fölött, mert annak esetleges deformációját vagy repedését figyelve észrevehették volna, ha a piramis tömege túlterhelné az alapzatot.
2. A felrakott súlyt egyenletesen kell elosztani az építkezés közben, nehogy túlsúly keletkezzen valahol, és ezzel az egész építmény megbillenhessen. Erre szolgálhatott az a kút, amelyet a piramis barlangterme aljában mélyítettek, mert ha ebbe egy kötélen egy nehezéket lebocsátottak, az jelezhette, ha valamelyik oldalon az építkezés közben nem egyenletesen terhelték az építményt.
A bejárat , az eredeti, dupla boltíves bejárat az északi oldalon, az alaptól függőleges mért magassága 16,76 m, a középvonaltól 7,24 m-re keletre helyezkedik el. Innen indul az 1,19 m magas, 1,04 m széles, lefelé lejtő folyosó, amely 18,29 m után két ágra oszlik. Az egyik ág felfelé halad tovább, a mások ág pedig előre. A jelenlegi bejárat mintegy 5,95 m-rel az alaptól van kialakítva a turisták számára. Kb. 10 m után betorkollik az eredeti folyosóba.
Földrajzi- és csillagászati érdekességek .
A három nagy piramis tökéletesen tükrözi az Orion öv csillagainak elhelyezkedését , de nem Kheopsz idejében , hanem ie. 10500 körül , ez többezer évvel korábbi dátum mint amit a hivatalos egyiptológia elfogad , ez aligha lehet véletlen .
A piramis a 30° szélességi fokon fekszik (valódi érték: 29°58'45”; ez kevesebb mint 5 km-es eltérést jelent). Ebből következik, hogy az építmény az Egyenlítő és az Északi-sarkpont közötti távolság harmadánál helyezkedik el.
A Nagy Piramis becslések szerint a világ középponti elválasztó vonalán fekszik. Ez azt jelenti, hogy ha függőleges vonalat húzunk rajta keresztül, a tőle keletre eső földterület pontosan egyenlő lesz a vonaltól nyugatra esővel.
A piramisban lévő 4 kürtő („szellőzőjárat”) i. e. 2500 körüli időkben négy olyan csillagra mutattak, amiknek az egyiptomi mitológiában jelentős szerepük volt. A négy nyílás mindegyike a délkör irányába van tájolva: kettő északi irányba néz, kettő pedig délnek. A jeles csillagokat abban az időpontban veszik célba, mikor azok átkelnek az égboltot kettészelő északdéli meridián, vagyis a délkör képzeletbeli vonalán.
A Királyné kamrájából induló északi kürtő a Kismedve (Ursa Minor) csillagképhez tartozó Kochab (Beta Ursa Minor) csillag felé, a déli pedig a Nagy Kutya (Canis Major) csillagkép Szíriusz csillaga felé mutatott. A Király kamrájából induló északi nyílás a Sárkány (Draco) csillagkép legfényesebb csillagára, a Thuban-ra (Alpha Draconis), a déli pedig az Ori-on öv bal szélső, legfényesebb csillagára, az Al Nitak-ra (Zeta Orionis) nézet.
Matematikai, geometriai érdekességek
Ha a piramis kerületét magasságának kétszeresével osztjuk, a π értékét kapjuk . A pontosság csak attól függ, hogy kinek a mérési adataival számolunk. Íme néhány példa:
Petrie: 3,14017 Rutherford: 3,14174 Cole: 3,13998
A dőlt oldalak magassága (apotémája) és az alap felének aránya megközelítőleg megadja a φ értékét. A pontosság itt is csak attól függ, hogy kinek a mérési adataival számolunk. Íme néhány példa:
Petrie: 1,6194476 Rutherford: 1,6189466 Cole: 1,6195067
A piramis alapjának kerülete azonos ama körvonal hosszával, melynek sugara megegyezik a piramis magasságával (ez azt jelenti, hogy a piramis magassága úgy aránylik az oldalak hosszához, mint 2 a π–hez).
Az oldallapok felülete megegyező méretű azzal a négyzettel, aminek az oldala a piramis magassága.
A Király termének méretei egy olyan derékszögű háromszöget adnak meg, aminek az oldalai úgy aránylanak egymáshoz, mint 3:4:5.23 Ezt a háromszöget úgy kapjuk, hogy vesszük az É-i vagy D-i fal átlójának-, a padló átlóját-, és a kamra köb-átlójának az arányát.
A Király kamra hossza és oldalfalainak kerülete úgy aránylik egymáshoz, mint 1a π–hez.
Furcsaságok a piramis körül
Nemcsak a fentebb említett dolgok teszik különlegessé a piramist, hanem azok az eltérések is, amik a többi piramisnál egyál-talán nem vagy csak másként fordulnak elő. Ezek az alábbiak lennének:
A legszembeötlőbb különbség a belső termek elhelyezkedésében van. A Nagy Piramis az egyedüli olyan építmény, ami-ben a kamrák jóval a földfelszín felett helyezkednek el, szemben az összes többi egyiptomi piramissal, amikben a kamrák és járatok mind a talajszínt alatt, illetve nem sokkal felette helyezkednek el.
A Nagy Piramis mellett, keleti irányban lévő 3 kisméretű piramis elhelyezkedése is egyedülálló. Ezeket mindig a főpiramis déli oldalához építették, nem pedig a keletihez.
A Király- és Királyné termében található kürtőkhöz hasonlót nem találni egész Egyiptomban, azaz nincs még egy olyan piramis, amiben lennének ilyen járatok (a miértre nincs hivatalos álláspont). Az egyiptológusok szerint két magyarázat le-hetséges, arra vonatkozóan, hogy mire szolgálhattak ezek a vájatok:
1. A járatokat szellőztetés céljából építették. Ez a feltevés legfeljebb csak a Király kamrában lévőkre lehet érvényes, mi-vel a Királyné kamrájában elhelyezkedő kürtők egyike sem éri el a felszínt, így nem alkalmasak az említett feladatra.
2. A másik feltevés az, hogy a vájatok a fáraó lelkének a kijutását biztosították a piramisból. Ezzel csak a gond van, hogy egyik egyiptomi piramisban sem találtak ilyeneket. Ez azt jelentené, hogy a többi piramisban eltemetett fáraók lelke nem juthatott ki a piramisból, így a túlvilágra sem nyerhettek bebocsátást (pedig ez kulcsfontosságú volt az egyiptomiak számára).
Amint olvasható, több olyan eleme is van a Nagy Piramisnak, ami nem illik rá az Egyiptomban található többi piramisra. Vajon miért változtattak a régi szokásokon és hagyományokon? Vajon az utókor miért nem vett át legalább egy újítást is?
További talányos kérdések
A kairói múzeumban őrzött ún. Leltárkövön olyan írás található, amely Hufu után keletkezett és világosan tudósít minket arról, hogy a gízai piramisok és a Szfinx már létezett azelőtt is, hogy Hufu trónra került volna.
Manethón, az i. e. III. században élt egyiptomi történetíró azt írja: „A Nagy Piramist nem Kheopsz, hanem Szufisz ki-rály építette.” Manethón dolgozta fel először hitelesen az egyiptomi történelmet, és az ő névéhez főződik még az egyiptomi dinasztiák és a királylista összeállítása, amit kisebb módosításokkal máig használunk. Ezek fényében felté-telezhető, hogy az előbb említett kijelentésének lehet valóság alapja .
Az arab világ egy történetírója, Abu Masar Dzsafar Ibn Mohammad Ibn Amaral Balchi szerint : „Az özönvíz előtti bölcs férfiak, előre látván, hogy víz és tűz alakjában büntetés jön az égből, s hogy minden élő el-pusztul. Egyiptomban számos kőpiramist építettek, hogy majd menedéket adjanak a katasztrófa elől. Az építmények közül kettő fölébe nyúlt a többinek, mert 400 láb magas és ugyanilyen hosszú és széles volt. A 8-10 könyök széles és hosszú kövek olyan tökéletesen illeszkedtek egymáshoz, hogy a közöttük lévő réseket szinte látni sem lehetett , ... "
Viszont azon is érdemes elgondolkozni, hogy tulajdonképpen a legtöbb (ókori) írásos emlékre rá lehet mondani, hogy kitaláció, nem hiteles. Pontosan ezt tették a történészek annak idején Homérosz Odüsszeia című eposzában szereplő Trója városával, amiről utólag kiderült, hogy helytelen feltételezés volt, mivel Heinrich Schliemann megtalálta a romjait 1873-ban. Ezért nem szabad teljesen elvetni ezen elbeszélések igazságtartalmát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése