A PIRAMISOK
III.
Christopher Dunn : A SÍRPIRAMIS elmélet nagyjából a végét járja .
Christopher Dunn : A SÍRPIRAMIS elmélet nagyjából a végét járja .
A Királyné kamrájába vezető szellőző aknák öt hüvelykkel azelőtt véget érnek hogy oda bemennének - ezt Wayman Dixon fedezte fel - , 1″ = 2,54 cm. Ez az úgynevezett nemzetközi hüvelyk, amelyet 1958-ban határoztak meg. A különböző történelmi változatok 2,0–3,1 cm között mozogtak , szóval volt ott ~ 12 cm vastag mészkő ami blokkolta a bejutást . ... Vannak még ott talányos dolgok pl. amit találtak a nagy galéria felett és ami hosszabb mint a Király kamrája , kb. akkora mint egy Boeing 707 kabinja . Szóval ha ezek az aknák áthaladtak és végül találkoztak a mészkővel , mi történt ? Az egyik legfontosabb bizonyíték amit egy folyamat felvetésére használtam az az északi akna . Az északi akna méretei és vezetése hasonló egy hullámvezetőhöz , amit a mikrohullámokhoz használnánk és a méretei megközelítőleg a hidrogén hullámhosszának felelnének meg . ... Ez úgy működik mint egy hullámvezető ami a mikrohullámú sütők elektromágneses energiáját továbbítja . Ez hatékonyabban halad át egy csövön vagy hullámvezetőn és ezt használják , ezek nagyon bonyolult rendszerek . A hidrogén hullámhossza 21,106 cm , és az északi akna szélessége 8,4 hüvelyk és egy hullámvezető általában a hullámhossz felével rendelkezik magasságban , tehát ez egy téglalap / keresztmetszetű / alakú akna /folyosó/, - ahogy az összes akna /folyosó/ is az - , a Királynő aknája /folyosólya/ egy kicsit négyzetesebb mint a Király kamrába vezető , ... Mikrohullámok bombáznak bennünket nap mint nap , ez a jel az ősrobbanástól kezdődően van és van egy ami atomi hidrogénből származik az Univerzumban , az űrben és ezek a részecskék bombáznak minket . Ha azt mondjuk hogy építünk egy eszközt és energiával akarjuk ellátni a hidrogént , akkor magasabb energiaállapotba hozzuk . És ahogy egy lézernél ahol egy mikrohullámú erősítés van indukált emisszió révén , ... szóval ha energiát akarunk gyűjteni ami egy gáznemű közegben van , mondjuk hidrogén közegben és a hidrogénben lévő elektronokat felpumpáljuk egy magasabb energia állapotba és azt az energiát be akarjuk vezetni / fogni / , akkor egy mikrohullámú jelet átvezetünk a gázon és stimuláljuk az energia kibocsátását , összegyűjtjük ezt az energiát és leadjuk a levegőben lévő aknába , ... ez működhet . Szóval milyen gázt ? ; hidrogén , de honnan van a hidrogén ? Szóval a hidrogén hogyan kerül a Királynő kamrájába ? Nem hidrogénként jön be , - ez az erőmű elméletének része - , van két vegyi anyag amit bevezetnek a kamrába és a vegyi anyagok összekeverednek és elforrnak /elpárolognak /a hidrogénből , ... A Királynő szellőző aknái elég messze megálnak a külső felülettől , itt van egypár ellentmondás mert nem mindegyik rajzon szerepel egyformán .
Szóval nem egyformán működik a Király és a Királynő kamrájának szellőző aknája . ... A Királynő kamrája volt a reakciólánc de ott termelődött a hidrogén . A hidrogén kitöltötte a Nagy Piramis belső tereit és a Király kamráját is majd a különböző hatások révén , legyen az FR effektus / emberi füllel hallható frekvenciatartomány, vagy a fűrészfog hullámforma / , - ez az elektronok felszabadulása a litoszférából - ,vagy a rezgés felhalmozódása vagy a rezgés összegyűjtése és hogy hogyan volt fókuszálva a Király kamrába ? ; ... - egy nagyon energikus légkört hozott létre és így bejutottak az északi és déli aknákba , a Királynő kamrájába , ... A nagy galéria feletti újonnan felfedezett kamra ami valahogy körbeveszi vagy közel van az északi aknához . Ez egy érdekes hely ami előerősítőként szolgál a mikrohullámú "sütőhöz" / ez az ami jelenleg hiányzik az elméletből . ... Innentől kezdve az okfejtés számomra zavaros , ...
Turisták nemzedékek óta Gízai Nagy Piramisban található Király Kamrában különös akusztikáról számoltak be . A terem még a leghalkabb suttogó beszédet is felerősíti , az itt található gránit láda /állítólag szarkofág /amikor megütik csengő hangot ad .
A Királyné kamrájába vezető szellőző aknák öt hüvelykkel azelőtt véget érnek hogy oda bemennének - ezt Wayman Dixon fedezte fel - , 1″ = 2,54 cm. Ez az úgynevezett nemzetközi hüvelyk, amelyet 1958-ban határoztak meg. A különböző történelmi változatok 2,0–3,1 cm között mozogtak , szóval volt ott ~ 12 cm vastag mészkő ami blokkolta a bejutást . ... Vannak még ott talányos dolgok pl. amit találtak a nagy galéria felett és ami hosszabb mint a Király kamrája , kb. akkora mint egy Boeing 707 kabinja . Szóval ha ezek az aknák áthaladtak és végül találkoztak a mészkővel , mi történt ? Az egyik legfontosabb bizonyíték amit egy folyamat felvetésére használtam az az északi akna . Az északi akna méretei és vezetése hasonló egy hullámvezetőhöz , amit a mikrohullámokhoz használnánk és a méretei megközelítőleg a hidrogén hullámhosszának felelnének meg . ... Ez úgy működik mint egy hullámvezető ami a mikrohullámú sütők elektromágneses energiáját továbbítja . Ez hatékonyabban halad át egy csövön vagy hullámvezetőn és ezt használják , ezek nagyon bonyolult rendszerek . A hidrogén hullámhossza 21,106 cm , és az északi akna szélessége 8,4 hüvelyk és egy hullámvezető általában a hullámhossz felével rendelkezik magasságban , tehát ez egy téglalap / keresztmetszetű / alakú akna /folyosó/, - ahogy az összes akna /folyosó/ is az - , a Királynő aknája /folyosólya/ egy kicsit négyzetesebb mint a Király kamrába vezető , ... Mikrohullámok bombáznak bennünket nap mint nap , ez a jel az ősrobbanástól kezdődően van és van egy ami atomi hidrogénből származik az Univerzumban , az űrben és ezek a részecskék bombáznak minket . Ha azt mondjuk hogy építünk egy eszközt és energiával akarjuk ellátni a hidrogént , akkor magasabb energiaállapotba hozzuk . És ahogy egy lézernél ahol egy mikrohullámú erősítés van indukált emisszió révén , ... szóval ha energiát akarunk gyűjteni ami egy gáznemű közegben van , mondjuk hidrogén közegben és a hidrogénben lévő elektronokat felpumpáljuk egy magasabb energia állapotba és azt az energiát be akarjuk vezetni / fogni / , akkor egy mikrohullámú jelet átvezetünk a gázon és stimuláljuk az energia kibocsátását , összegyűjtjük ezt az energiát és leadjuk a levegőben lévő aknába , ... ez működhet . Szóval milyen gázt ? ; hidrogén , de honnan van a hidrogén ? Szóval a hidrogén hogyan kerül a Királynő kamrájába ? Nem hidrogénként jön be , - ez az erőmű elméletének része - , van két vegyi anyag amit bevezetnek a kamrába és a vegyi anyagok összekeverednek és elforrnak /elpárolognak /a hidrogénből , ... A Királynő szellőző aknái elég messze megálnak a külső felülettől , itt van egypár ellentmondás mert nem mindegyik rajzon szerepel egyformán .
Szóval nem egyformán működik a Király és a Királynő kamrájának szellőző aknája . ... A Királynő kamrája volt a reakciólánc de ott termelődött a hidrogén . A hidrogén kitöltötte a Nagy Piramis belső tereit és a Király kamráját is majd a különböző hatások révén , legyen az FR effektus / emberi füllel hallható frekvenciatartomány, vagy a fűrészfog hullámforma / , - ez az elektronok felszabadulása a litoszférából - ,vagy a rezgés felhalmozódása vagy a rezgés összegyűjtése és hogy hogyan volt fókuszálva a Király kamrába ? ; ... - egy nagyon energikus légkört hozott létre és így bejutottak az északi és déli aknákba , a Királynő kamrájába , ... A nagy galéria feletti újonnan felfedezett kamra ami valahogy körbeveszi vagy közel van az északi aknához . Ez egy érdekes hely ami előerősítőként szolgál a mikrohullámú "sütőhöz" / ez az ami jelenleg hiányzik az elméletből . ... Innentől kezdve az okfejtés számomra zavaros , ...
Turisták nemzedékek óta Gízai Nagy Piramisban található Király Kamrában különös akusztikáról számoltak be . A terem még a leghalkabb suttogó beszédet is felerősíti , az itt található gránit láda /állítólag szarkofág /amikor megütik csengő hangot ad .
Orosz egyiptológusok olyan elektromágneses hullámokkal „bombázták” a gízai piramisokat, amik az űrön is áthaladnak. A kibocsátott hullámok azonban nem úgy viselkedtek, ahogy azt korábbi ismereteink alapján vártuk volna. A kísérlet eredménye azt hozta ki, hogy a piramisok belső szerkezete, beleértve a három kamrát is, képes összegyűjteni és fókuszálni a hullámokból származó energiát. A kutatók kétféleképp is vizsgálat alá vetették a piramisokat: az egyik szimulációban nem vették figyelembe a környezetet és a levegőt, a másik kísérletben viszont a természetes környezetét is modellezték. Az első kísérletben a Nagy Piramis központjában lévő királykamra, míg a realisztikusabb vizsgálaton a talapzaton összpontosult az energia, ez alapján komolyabb szerepe lehetett, mint hittük. Minket és környezetünket folyamatosan elektromágneses hullámok érnek, amik zöme az űrből érkezik. Az egyiptomi piramisok ezeket használták ki: a hullámok felhalmozódtak a király, illetve a királynő kamrájában, valamint egy befejezetlen kamrában a szerkezet alatt. A piramis egy hatalmas rezonátor lehetett, amelyet elektromágneses hullámok felfogására terveztek.
Christopher Dunn : A Nagy Galéria részletei rendkívül fontosak, és a Földön egyetlen más építményben sem találunk párhuzamot velük. Geometriai kialakítása azt jósolja, hogy a benne keletkező hang egy átjárón keresztül fókuszálódik az Előszoba mellett, és a Király Kamrájaként ismert gránitkomplexumba jut. Ezt a jelenséget zenészek, akusztikai mérnökök, hadtudósok és laikusok egyaránt megfigyelték. Ennek az építészeti akusztikai csodának néhány rejtélyesebb vonását azonban a hagyományos, sőt, valójában semmilyen más szakirodalom nem magyarázza meg megfelelően. Ezek a Nagy Galéria mindkét oldalán átívelő rámpákba vágott 27 pár rés.
„Mielőtt 1986-ban Egyiptomba látogattam, azt feltételeztem, hogy a Galéria padlóján lévő rések fa rezonátorokat rögzítenek, de ezek az eszközök függőleges helyzetben vannak kiegyensúlyozva, majdnem a galéria teljes magasságáig érve. Arra gondoltam, hogy a rezonátorok az alsó résekbe vannak rögzítve, és a második konzolban található horonyba illeszkedő és
a galéria teljes hosszában végigfutó dübelek tartják őket a helyükön. Ha ez a feltételezés igaz, akkor logikusan következik, hogy a 27 réspár geometriája eltér az általam tanulmányozott rajzoktól. A rés alja párhuzamos lehet a vízszintes síkkal, nem pedig a galéria szögével, és a rés oldalfalai függőlegesek lennének a vízszintes síkra, nem pedig merőlegesek a galéria szögére. Ez egy jelentősrészlet volt, és könnyen ellenőrizhető.”
Az 1986-os első utam a Nagy Piramis belsejében semmit sem árult el ezeknek a réseknek a geometriájáról, mivel tele voltak földdel és törmelékkel. Másnap elindultam a Nagy Piramishoz egy leveskanállal, amit a szálloda étterméből „kölcsönöztem”. Kiástam a földet és a törmeléket, miközben a turisták és az idegenvezetők úgy néztek rám, mintha őrült lennék (valójában valószínűleg illegális volt ezt megtenni, mivel különleges engedélyre van szükség, és ásatásokat lehet végezni Egyiptomban), végül a rés aljához értem. Olyan volt, amilyennek megjósoltam; párhuzamos a vízszintessel.
A rések oldalai merőlegesek voltak a vízszintesre. Más rések is merőlegesek voltak a vízszintesre, bár némelyiknek az alja párhuzamos volt a galéria padlójával. Mindkét esetben úgy tűnik, hogy a réseket egy függőleges szerkezet befogadására készítették elő , nem pedig egy olyan súly visszatartására, amely oldalról nyírónyomást fejt ki .
Könyvemben elsősorban a Királyi Kamraként ismert jelenségek visszafejtésével spekulálok ezen rezonátorok létezéséről. A valódi jelenség azonban, amely a Nagy Piramis funkciójával kapcsolatos vizsgálatom kiindulópontja volt, a Királyi Kamra történetének egy távoli pontján elszenvedett kár.
A gízai erőmű című könyvemben , arra a feltételezésre jutottam, hogy robbanás történt a Királyi Kamrában. Azt is feltételeztem, hogy ez a robbanás tűzvészt okozott a Nagy Galériában, amely elpusztította a Nagy Galériában tervezett rezonátorokat: „Ha túlzott energiaterhelés érné, milyen változások mennének végbe egy olyan tárgyban, mint a láda? Talán a láda eredetileg vörös volt, és ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen bányászták, mint a gránit többi részét.
Az erőmű meghibásodásakor jelen lévő egyéb elemektől függően elképzelhető, hogy bizonyos változásokat rögzítenének bármely olyan tárgyban, amely szerencsére túlélte a balesetet. A láda viszonylag vékony oldalai és alja természetesen érzékenyebb lenne a túlzott energiaterhelésre, mint a falakat és a mennyezetet alkotó hatalmas gránittömbök. Ezért felvethető, hogy a láda, mivel nem tudta vezetni a hőt, amelynek ki volt téve, egyszerűen túlégett, aminek a színe megváltozott.”
„Az őrzők, akiket megrémített ez a hirtelen működési zavar, a piramis belső kamráiba jutottak le a Leereszkedő Folyosón, majd fel a Kútaknán a Nagy Galéria szintjére. Átvágtak a ma Davison Kamrájaként ismert helyre, ahol megvizsgálták a következő gránitréteget. Ebben a kamrában megtisztíthatták a mészkőport (exuviákat) a gerendák tetejéről , ezért az exuviákat csak akkor fedezték fel, amikor Howard Vyse egy nyílást fúrt
a fenti kamrába.”
„Ha a rezonátorok éghető anyagból készültek, akkor
valószínűleg akkor semmisültek meg, amikor a Királyi Kamrát is kitette a zavar.”
„Bizonyítékként erre a feltételezésre, vannak olyan jelentések, amelyek szerint a Nagy Galéria mészkőfalait hőhatásnak vetették alá, és a mészkőtömböket kalcinálták, vagyis kiégették. A Királyi Kamrát sújtó katasztrófa tehát felelős lehetett a Nagy Galéria rezonátorainak pusztulásáért. ”
Amikor 1998-ban a fentieket írtam, eszembe sem jutott, hogy alig egy évvel később bizonyítékokat találok a feltételezésem alátámasztására. Egy 1999-es egyiptomi utam után a következőket írtam egy Visszatérés a gízai erőműbe című cikkben , ...
Az összes irodalomban, amit olvastam, a Nagy Galériát mészkőből épültként írják le. De itt gránitot láttam! Észrevettem egy átmeneti pontot a galérián lejjebb, ahol a mészkőből gránit lett. Körülnéztem a mennyezeten , és a galériába belépve látható durva, omladozó mészkő helyett 28 lábbal lejjebb sima, magasfényű gránitnak tűnt. Ez nagyon fontos volt számomra. Logikusnak tűnt, hogy az erőközponthoz közelebb eső anyag hőállóbb anyagból készüljön. Ezután jobban odafigyeltem a falakon lévő égésnyomokra. A merevített rétegek mindegyike alatt körülbelül 30 centiméter hosszan erős hőkárosodás volt, és úgy tűnt, mintha a sérülés az égésnyomok közepén koncentrálódna. Ezután vizuálisan egyenes vonalat húztam az egyes égésnyomok közepén keresztül, és levetítettem a galéria rámpája felé. Ekkor futott végig a hideg a gerincemen, és állt fel a szőr a tarkómon. A vonal a rámpa nyílásával egy vonalban húzódott lefelé!
Mivel akkoriban egy konferencián vettem részt, és kevés időm volt további kutatásra, nem tudtam fényképeket készíteni az égésnyomokról. Reméltem, hogy valamilyen formában videó is megjelenik az élményről, de ez a sorok írásakor még nem történt meg. Mindazonáltal a türelem a legjobb barát ezen a területen, és 2001 augusztusában ismét lehetőségem nyílt visszatérni Egyiptomba. Ezúttal a PAX televízió és a Grizzly Adams Productions égisze alatt történt.
Délután 3 óra körül léptünk be a Nagy Piramisba, és lenyűgözött a belső tér változása. A falakat és a mennyezetet alaposan megtisztították. Még a Királynő Kamrájának déli falán, az akna nyílása közelében lévő feliratot is eltávolították. A feliraton régen ez állt: „Megnyitva 1872-ben”. Bizonyos szempontból szomorú volt látni, hogy ez az írás eltűnt. Bár a modern nyugatiak hozták be, számomra a Nagy Piramis történetének jelentős részét képezte.
A Nagy Piramis belső arculatának javítását a világítási rendszer jelentős fejlesztése tette lehetővé. A világítás és a tisztítás kombinációjával a Nagy Piramis több titkot is feltárt. Néhány bizonyítékot ugyan eltávolítottak, de más bizonyítékok kerültek napvilágra. A nagy galéria mennyezetén egyfajta égésnyomok mintázata látható.


Fotó: Jon Bodsworth, EgyptArchive.co.uk
A minta félreérthetetlen és határozott. A Nagy Galéria mennyezetén található égésnyomok megközelítik a könyvemben feltételezett tervet és helyet. A rezonátorok tartószerkezete a galéria mindkét oldalán található. Ennek megfelelően két égésnyom található ott, ahol a tartószerkezetnek kellett volna lennie.
Ezek a nyomok nem tűnnek fáklyák okozta foltoknak sem. Különben is, biztos vagyok benne, hogy a füstmaradványokat az egyiptomiak által a piramis zárva tartása alatt végzett alapos tisztítás eltávolította. Ezért azt kell feltételeznem, hogy ezeket a nyomokat intenzív hő és másodlagos károsodás okozta, amelyek elválaszthatatlanul összefüggenek a teljes operációs rendszer összeomlásával.
A fénykép a Nagy Galéria déli falán készült, ahonnan felnézhetünk a Davison Chmaberjéhez vezető átjáróra. A falon lévő nyomok becsapódási kráterekre hasonlítanak, mintha egy közelükben lévő tárgy robbant volna fel. A kamera szögét és a kráterek ellipszis alakját figyelembe véve ésszerű arra következtetni, hogy ha a felszínre merőlegesen nézzük őket, kerekek lennének. Bár felmerülhet a kérdés, hogy ezeket a nyomokat esetleg valaki kötélen mászott fel a galéria tetejére, úgy tűnik, hogy ebben az esetben kétféle nyomvonal lenne, és hogy a láb által hagyott lenyomatok nem lennének egészen szabályosak.
Összefoglalva, a Nagy Galériában napvilágra került bizonyítékok megerősítik az erőmű-robbanás hipotézisét, és egy kiszámítható elem, amelyet a hipotézis magában foglal, és tökéletesen illeszkedik mindenféle kínos módosítás nélkül.
GEOARCHEOLOGIAI BLOG Rev. 2021-02-01; 2024-11-11
Gregory Charles Herman, PhD Flemington, New Jersey, USA A gízai piramisok néhány fizikai vonatkozása: Óbirodalom tudománya és mérnöki tudománya
Gregory Charles Herman, PhD Flemington, New Jersey, USA A gízai piramisok néhány fizikai vonatkozása: Óbirodalom tudománya és mérnöki tudománya
A gízai piramisok mint a Naprendszeren belüli égitestek 1. ábra. A gízai piramisok poláris sugarai, alapkerületei és távolságai a Földre, a Vénuszra, a Merkúrra és a Holdra skálázva vannak, az idő alapvető mértékegységeit (másodperc és nap) integrális tényezőként használva.
A Hufu (Kheopsz) piramis belső kamrái, aknái, járatai és alapkőzet-terasza nyugati irányú profilból. Figyeljük meg a szerkezet építéséhez használt mészkőtömbök négy különböző szintjét.
A királyi kamra, a tehermentesítő kamra és az előterem építési részletei.
3D-s, röntgenmodell délnyugati nézete, amely a királyi kamra, a tehermentesítő kamra, az előterem és a Nagy Galéria tetejének részleteit mutatja. Mészkő borítja a halmozott kamrákat alkotó asszuáni gránitgerendákat. Figyeljük meg az összekötő és a Vyses átjárók helyét.
A Hufu-piramis, mint egyenáramú áramtermelő létesítmény A nagy piramis minden olyan alkatrészt és árulkodó jelet tartalmaz, amely arra utal, hogy egykor egyenáramú (DC) áramtermelő állomásként szolgált. A király és a királynő szobái valószínűleg finomított fémeket tartalmaztak, amelyek egy hatalmas galvánelem (akkumulátor) anód- (réz) és katód- (arany) alkotóelemeiként szolgáltak, amely egyenáramot (DC) termelt és tárolt.
Khufu első sikeres kifúrása Kr. u. 832-ben. A Kingslandből (1932) származó 28. számú táblát digitálisan szkennelték és illesztették be a SketchUp modellbe a modellelemek hozzáadása érdekében, de szépen illusztrálja Al Ma'mun (Mamoun) erőltetett üregét és a piramismodellhez megadott részletes méreteket.
és réz felhasználásával.
Egy egyszerű vázlat a Nagy Piramisban található elektrokémiai galváncella-koncepció asztali változatát szemlélteti.
Egy egyszerű vázlat a Nagy Piramisban található elektrokémiai galváncella-koncepció asztali változatát szemlélteti.
Az „Építőkamrák” vagy „Tehermentesítő Kamra” egy óriási, többrétegű levegős kondenzátor, amely a gránit és a levegő kontrasztos dielektromos tulajdonságait használja fel az elektromosság (elektronok) felhalmozására és tárolására. A gránitgerendák induktív, negatív töltést kaptak, amely a negatív töltésű gránitgerendák és a pozitív töltésű és földelt mészkőtömb közötti légtérben halmozódott fel. Megjegyzendő, hogy a kondenzátor gránitgerendái fizikailag kapcsolódnak a király szarkofágjához, amely az aranykatódot tartalmazza, és negatív (elektron) elektromos töltést vonz.
Az Óbirodalom egyiptomi emberei a beltéri templomtereket elektrolumineszcens ásványokkal világították meg, amelyeket dzsedekbe kötöttek. A dzsedeket hengerelt üvegből és rézből készült hordozható elektromos kondenzátorok táplálták, és a nagy piramisban töltötték.
Dzsedeket, isteneket és egyiptomiakat ábrázoló jelenetek Ozirisz Csarnokból, Széti I templomából Abüdoszban.
egy egyiptomi férfit ábrázol, amint vizet önt egy was-tál aljára
A dzsed stílusok változatosak, és gyakran ábrázolják őket was és ankh amulettekkel együtt, amelyek valószínűleg elektromos földelést hoztak létre az egyenáramú áramkörök számára, hogy az elektrolumineszcens ásványokon keresztül kisütsék az alacsony feszültséget. A Ramszesz III. temetkezési komplexumának jobb oldalán látható jelenet azt mutatja, hogy vizet öntenek egy was-tál aljára, amely egy „füstölőhöz” van csatlakoztatva, amely a tartóhoz közelebbi végén világít (forrás: www.pinterest.com/pin/455708056044458846/).
~3500 BP Hordozható Djed ép rézvezetékekkel
A továbbiak:
... - és még egy kevés adalék a vegyszerekről :https://gizapower.com/gizeh/articles/beyond-gantenbrinks-door/
A piramisok földjét a történelem során több híres hadvezér és uralkodó is elfoglalta, ilyen volt többek között Nagy Sándor, Julius Caesar és Bonaparte Napóleon is. A történelem pedig arról mesél nekünk, hogy mind a három személyiség egy éjszakára bezárkózott Kheopsz nagy piramisába, ám arról keveset lehet olvasni, hogy mit mondtak, miután átélték az óriási épületben ezt a magányos éjszakát.
Napóleon a 18. század végén nemcsak katonákkal indult el meghódítani Egyiptomot, hanem tudósok hadával kezdte meg a nagy utat Egyiptom földjére. Az írások szerint 150-nél is több tudós tartott a nagy hódítóval, végül pedig olyan kincseket találtak, amelyek tudományos szempontból felbecsülhetetlenek a mai napig, ilyen a rosette-i kő, amely megváltoztatta az ókori Egyiptommal kapcsolatos kutatásokat örökre, hiszen segítségével sikerült megfejteni a hieroglifákat is.
Egyiptomból való kivonulása előtt, az utolsó nap Napóleon mindenkit meglepett a kívánságával, miszerint szeretne bezárkózni Kheopsz piramisába, oda, ahol a nagy fáraó végső nyughelye is volt. Erre végül 1799. augusztus 12-én került sor. Abban a teremben csupán a fáraó vörös gránit szarkofágja volt elhelyezve.
Reggel Napóleon sápadtan és zavartan lépett elő a piramisból a korabeli beszámolók szerint. A katonák és a tudósok tudni akarták, hogy mi történt vele, arra kérték, hogy meséljen, ám Napóleon erre nem volt hajlandó, csupán annyit mondott a kíváncsiskodóknak:
"Még ha el is mondanám, nem hinnétek el"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése