A SZENT CSILLAG ,
a fényesség nyomában , ...
Kissé iskolásan tagolt ütemezésben , de lélekmozgató fényes , tiszta szavakkal , ... a történések mintha szemünk láttára terebélyesednék égrétegeken átnövő életfává , ... Nagy halványosodások , fátyolos rontások után , ismét tudatunk részévé simul a magyar történelem megannyi megnyilvánulása . ... Mintha tul sok volna itt a feltáratlan kincs és hátul kullogna az értelmezés , ... s talán sehol, semmilyen területen nincs olyan rendkívüli jelentősége az adatok és tények pontos és hű visszaadásának, mint éppen a magyar történelemben.
Az őstudásra épült hagyomány,
ha méltatlan utódokra száll,
ködös mesévé szürkül
és szürkehályogként lepi be
az utódok tekintetét.
Világunkat betölti a hazugság.
Holmi óriási boszorkánykondérhoz
hasonló, amelyben sátáni erők
kavargatják hazugságaikat.
Ha az igazság fényszikrája kipattan,
a hazugságtömeg hamvába hal.
Hazugságdögvészben élünk
és mégis az igazságra esküszünk.
Az igazságot, csakis az igazságot,
a teljes igazságot
mondjuk ki munkáinkban még akkor is,
ha sebeket tépne fel,
mert az igazság feltárása
és érvényesítése
az ember legfőbb reménye.
- Grandpierre K. Endre
Folytatásként jöjjenek a magyar nemzetségfők , vezérek , fejedelmek és királyok felsorolás szerűen :
- Ügyek , igazolni lehet hogy valós személy és nemcsupán mondákból , legendákból hallani róla .
- Levedi , 818 után lett magyar nemzetségfő , korábban a Magyar Törzsszövetség szakrális vezetője lehetett .
- Álmos , ... már a vezér titulussal rendelkezett , ...
Itt közbe vágunk és ejtünk egy pár szót , ...
- az Árpád-házról :
Népünk feddhetetlen szent királyaiként tiszteli az Árpádokat. Köztudott, hogy akadnak köztük a zsidókereszténység által is elismert szentek, szentté avatott királyok, mint
Szent István, Szent László. De népünk ebből a szempontból nem tesz különbséget
köztük, és szentként tiszteli valamennyit, magát az Árpád-házat is a maga teljes
egészében. Népünknek erre minden oka, joga megvan. Valójában nekik köszönheti
nemzeti létét, nemzeti megmaradását, hiszen nem kevesebbszer, mint három ízben az
Árpádok vezetésével vívta vissza nemzeti szabadságát, önállóságát. Kilenc évtized híján
fél ezredévig országoltak az Árpádok hazánkban. S bízvást mondhatjuk, felmérhetetlen,
amit nekik köszönhetünk. Pár szóban vegyük számba ezt:
– Ők az új, több, mint ezerszáz éves korszak elindítói, alapjainak lerakói és fenntartói.
– Nekik köszönhetjük hazánk több, mint ezerszáz éve történt visszavívását a betolakodott területrablóktól, akik hat vazallus helytartóságra darabolták fel hazánkat.
– Vagyis nekik köszönhetjük a magyarság ezerszáz év előtti újjászületését, új életre
támadását, hazánk és nemzetünk felszabadításának és újraegyesítésének múlhatatlan dicsőségét.
– Árpád-királyaink vezetésével folyt négy évszázadon át a magyar nép titáni
küzdelme a léte, függetlensége, felségterületei ellen törő titkos és nyílt, külső és
belső erőkkel szemben, és nemegyszer csodával határos módon helytállva óvták
meg és vívták vissza nemzetünk szabadságát.
– Míg éltek s országoltak, orgyilkos támadások kereszttüzében álltak, és közülük alig
egy-kettő ha akadt, aki elkerülhette a korai erőszakos halált, de egyetlen egy sem,
aki alantasnak, silánynak bizonyult és megtántorult volna nemzete iránti
hűségében.
– Titkos, ellenséges erők kétszer döntötték meg uralmukat, de emberfeletti viadal
során a magyarság össznépi, nemzeti felkelése kétszer emelte vissza őket a magyar
trónra.
– Ez a királyi ház születésétől végórájáig védőpajzsa volt a magyarnak. Akadt közöttük, aki mintegy megbénítva, láncokkal kötözötten, megvakítottan, orv-erők foglyaként, reménytelenül, fogcsikorgatva, de a ránehezedő hatalmi nyomással
szembeszegülve élte végig országlása keserves napjait, és inkább a halált vállalta,
semmint, hogy tétlenül nézze a népe megsemmisítésére szőtt pokoli terveket.
– Nem engedtek ellenséges nyomásnak. Nem bírtak velük, csak merény, gyilkos kar,
tőr, métely, méreg győzhette le őket. Túlnyomó többségükben virágos ágként szálltak a sírba. Vészterhes, baljós századokon át mégsem akadt egy sem közülük,
egyetlen egy sem, ki hűtlenné vált volna nemzetéhez.
– Akadt viszont soraikban oroszlánként küzdő nagykirály, hogy közülük csak
olyanokat említsünk, mint Szent István, Szent László, Harmadik Béla, Imre király,
Negyedik Béla.
Ilyenek voltak ők, Árpád-házból származó szent királyaink. S amíg e nemzet él, hála
és szeretet koszorúzza emléküket. Szentek. Mert szent igazán az, aki szent célokért, az
emberiségért és saját igaz, nemes közösségéért él.
A tizennegyedik századba fordult az idő, amikor letört az utolsó „arany ágacska”.
Ekkor, 1301-ben ifjan, méreg által roskadt a sírba III. Endre, az utolsó Árpád-házi király,
s vele az Árpád-ház, a nemzet e legszentebb, legdicsőbb aranyága. III. Endre meggyilkolásával - jóllehet ezt a döbbenetes tényt hivatalosaink ugyancsak eltussolták - harmadszor dőlt meg az Árpád-ház uralma. Ezúttal végérvényesen.
Mondai hagyományaink szerint Árpád királyaink isteni-félisteni eredetűek (l. Álmosmonda). Halomra ölték őket. Egyik Árpád-király a másik után vérzett el az ellenük folyó
titkos háborúban. (l. Grandpierre K. 1991) De az Árpád-üldözés és rágalmazás, amely
már életükben megkezdődött, holtuk után is változatlan erővel folytatódott. Valójában
ezer éve folyik, és alattomos rágalmak formájában tart még napjainkban is. Mi az oka
vajon ennek a rejtélyesnek látszó jelenségnek? Valóban hibásak, bűnösek voltak, bűnös
életet éltek?
Már a fentebbiekből kitűnhetett: a nemzet hű királyai voltak, érdemeik
felmérhetetlenek.
– Ők foglalták vissza az Avar Birodalom megsemmisülése után hazánkat a hódítóktól.
– Ők mentették meg a magyarságot a terjeszkedő idegenuralom nemzetpusztító szolgaságától.
– Ők űzték el a ránk települő szláv hódítókat, akik hatfelé darabolták szét az országot.
– Ők egyesítették újra a hazát és a nemzetet.
– Ők tartották fenn négy évszázad vérviharai közepette a nemzetet.
Elmúlhatatlan hálával tartozik Árpád-királyainknak a nemzet. Ámde miben részesülnek ehelyett? Feledés falja fel emléküket, s a feledés mögött setteng a rágalom. Nem velünk született hálátlanság okozza ezt: mesterségesen, fölülről borítják rájuk a feledést
azok, akik a nemzetünk fölötti eszmélet eszközeit, a néptájékoztatást, a tudományokat,
a nevelési intézményeket, a szórakoztató ipart, a nyomtatott és elektronikus sajtót saját
félretájékoztatási eszközeikké téve kirekesztésükről harsognak, kirekesztve a közélet és
a köztudat irányításából mindent, ami magyar.
Hála illetné Árpádjainkat. Ámde nemzeti nagy tudatfosztatásunkban jószerint már
azt sem tudjuk, hogy léteztek, voltak. Tisztelet illetné őket, mindazért, amit népünkért
tettek. Hódolatot érdemelnek. Ha nem hódolatot, legalább tiszteletet. Ha nem
tiszteletet, legalább igazságot. Ámde mind e helyett csak gyalázás az osztályrészük.
Nemzeti érdemeik vannak? Ez csupán arra érdemesít, hogy beléjük marjon a rágalom.
Érdem és elismerés? Hol vagyunk ettől? Néhai jó Faludi Ferencünk (1704-1779) még
azt írta a sorsokat forgató Fortunáról: „Érdemre nem tekint, / szemtelen, vak” . Ami napjainkban nálunk végbemegy, az már nem a jámbor „Fortuna”,
hanem annál sötétebb erő műve.
- Árpád fejedelem , Álmos fia Árpád apja halála után sikeresen befejezte , az akadémia által a honfoglalásnak mondott - , az újra hazatérést .
- Zolta , róla annyit tudhatunk hogy feltételezhetően nagyfejedelmi titulusa nem volt úgy mint Árpádnak , ...
- Falicsi , a Fajsz-ként is emlegetett Falicsi 947 körül vált fejedelemmé , Árpád unokájaként és Jutocsa fiaként .
- Taksony , 955 körül vette át a hatalmat , vélhetően az Augsburgi vereség után , ekkor befejeződtek a kalandozások , uralma 972 körül ért véget .
- Géza , ... 972 körül vette át az uralmat Taksonytól , az ő hatására vette kezdetét a kereszténység térhódítása a Kárpát-medencében , ...
... a magyar területekre beengedett német papok és remeték telepítésével . Ő maga is megkeresztelkedett és a keresztségben az István nevet vette fel , mégis a pogány neve szerint említették a források . ... 973-ban követeket küldött az Quedlinburgi birodalmi gyűlésre , ahol minden meghívott uralkodó megjelent , de ő maga nem jelent meg , ezzel nem ismerte el azokat vele egyenrangú vezetőként . ... Gyermekeit igyekezett nyugati keresztény uralkodói családokba kiházasítani és örökösnek tett fiának , Vajknak , megfelelő rokoni kapcsolatokat szerezni . 997-ben bekövetkezett halála után , fia Vajk vette át az irányítást , aki miután megkeresztelkedett , apja után az István nevet kapta .
- I. István , korábban a Nyitrai Hercegség ura volt , az Esztergomi gyűlésen fejedelemmé választották , de az ellenálló Koppány a szeniorátus és a levirátus alapján igényt tartott a fejedelmi címre .
István sikeresen legyőzte Koppány seregeit , ... majd a hagyomány szerint 1001 decemberében , vagy januárjában megkoronázták . A kor szokásával ellentétben nem volt ő hűbérese egyetlen nyugati uralkodónak , de még a pápának sem . Megalapozta a magyar egyházi rendszer kialakulását , érsekségeket , püspökségeket alapított és kialakultak az egyházmegyék . Törvényben kötelezte a népét hogy minden tíz falú köteles egy templomot építeni , bencés szerzeteseket és kereskedőket hivatott az országba és több apátságot is alapított . Élete során a németek és a besenyők támadásától kellett megvédenie országát . 1038 augusztus 15- én hunyt el .
- Orseolo Péter , ragadvány neve alapján velencei . vagy német Péterként említették , I. István testvérének férjét , aki megörökölte a magyar trónt / miután Imre herceget vadászbalesetnek álcázva megölték /, 1938-ban , ... a magyar urakat félre állította , a királyi tanácskozást német és olasz híveivel töltötte fel .
Orseolo Péter a fellázadt magyar urak elő 1041-ben elmenekült az országból .
- Aba Sámuel , az Aba nemzetségből származó Sámuel , ő volt a Péter által az egyik félreállított királyi tanácsos , ...
Nem örökösödés által hanem a magyar főurak választása alapján lett uralkodó . ... 1044 -ben került sor a koronázására , ... de a németekkel vívott döntő csatában a magyar hadak egy része a német-római császár oldalára és Péter mellé állt , a Ménfői csatában odaveszett .
- Orseolo Péter , 1044-ben Péter visszavette a magyar trónt , de másodjára már nem koronáztatta meg megát .
Újra idegen tanácsosokkal vette körbe magát és folytatta a politikai játszmáját . 1045-ben két merényletet is szerveztek ellene , sikertelenül . 1046-ban kitört a Vata-féle un. pogány lázadás , akinek vezetői szövetkeztek az Árpád-házhoz tartozó Vazul fiaival . András és Levente hercegekkel hogy megdöntsék Péter hatalmát , a királyt csellel Zámolynál elfogták és megvakíttatták , uralkodása ezzel 1046-ban véget ért .
- I. András , Taksony fejedelem dédunokájaként és Vazul fiaként lépett trónra , 1046-ban ...
... koronázására 1047-ben került sor , a bizánciaktól kapott Monomakhosz koronával , - mivel nem a Magyar Szent Koronával koronázták , nem lehetett törvényes magyar király - , ... ragadvány neve Fehér András volt , a franciáktól hozatott új hittérítő papokat , ... Megalapította a tihanyi apátságot , hadat viselt a németekkel szemben , uralkodására árnyékot vetett hogy országának harmadát , testvérének Bélának adta , és örökösévé ültette akkor mikor még nem volt fiú örököse , ...
Tiszavárkonyban a betegágyán próba elé állította András , Bélát , aki azért hogy ne ölessék meg ott helyben lemondott arról hogy igényt tartson a magyar trónra . Rövidesen Béla lengyel csapatokkal tért vissza és a Mosoni csatában felszámolta I. András seregeit , 1060-ban ezzel uralkodása véget ért .
- I. Béla , I. András testvére I. Bélaként vette át 1060-ban a magyar trónt .
Székesfehérváron magyar királynak koronáztatta magát , leverte a Vata fiának , Jánosnak a pogány lázadását , majd a német lázadásokat is igyekezett megfékezni . Dömösre hívott össze országgyűlést , amelyen leszakadt a trónja és súlyosan megsérült . Rövidesen bele is halt a sérüléseibe , 1063-ban .
- Salamon , I. András és Kijevi Anasztázia fiaként 1063-ban átvette a trónt , német segítséggel , miután 1057-ben Fehérváron megtartott koronázásával már szervezte a híveket maga köré I. Béla ellen .
Hűbéres nem lett az országa a német-római császárság felé , mégis erőteljesen befolyásolták Salamon uralkodását . Emiatt I. Béla fiai többször is intéztek támadást a magyar király csapatai ellen . 1064-ben megkötötték a Győri békét , és I. Béla fiai , Géza és László , megkapták a nyitrai dukátust majd Húsvétkor együtt ünnepeltek és Géza pedig személyesen helyezte a koronát a kb. tíz éves Salamon fejére . Miután önállóan nem tudott ezért anyja és a magyar főurak gyámsága alatt zajlottak az első évek , emiatt teljes egyetértésben küldtek csapatokat a lengyelek megsegítésére és a bizánciak ellen . 1072-re az önállóan uralkodó Salamon , With főispánra hallgatott , aki Géza és László herceg megöletésére buzdította , ...
az 1047-ben bekövetkezett Mogyoródi csata hatására a Magyar Királyság ketté szakadt és két magyar király uralkodott . Salamon és az ellenkirály Géza , majd Géza halála után László volt az ellenkirály . Salamon területei a határszélre szorultak (Moson és Pozsony várát birtokolta ) és ott továbbra is uralkodóként viselkedett . Csak 1081-ben mondott le a trónról és arról hogy kizárólagos magyar király legyen .
- I. Géza , 1074-ben lett Salamon ellenkirálya a Mogyoródi csatát követően , I. Béla és a lengyelországi Piast Richeza királyné fiaként és Vazul unokájaként a Magnus Géza ragadvány nevet kapta . ( 1044-1077)
Géza képe a Thuróczi krónikában , a királyság túlnyomó részével ő rendelkezett , azért hogy ne legyen senki hűbérese ezért a bizánci császárral kötött szövetséget egy dinasztikus házasság megkötésével . 1077-ben hirtelen megbetegedett és váratlanul meghalt .
- I. László , I. Géza testvéreként László vette át a magyar trónt , 1077-ben , annak ellenére hogy Gézának két kiskorú fia volt .
I. István királyt szentté avattatta , egyházmegyéket alapított , elfoglalta a Horvát Királyságot és Szlavóniát , harcolt a bizánciak ellen is majd 1095-ben halt meg . Az utókor csak Szent László királyként emlegette .
- Kálmán , 1095-ben , I. Géza és Loózi Zsófia fiaként , Kálmán vette át a magyar trónt , akit Könyves Kálmánként emlegetnek , rendkívüli műveltsége miatt .
Átengedte a keresztes csapatokat a Magyar Királyság területén , de a fosztogató kereszteseket a magyar csapatok kitessékelték az országból . A Kijevi Nagyfejedelemséget segítette hadjárataiban , majd békét kötött a csehekkel és harcba keveredett Álmos herceggel , ... eltörölte a halálbüntetést és a kényszervallatást , ... bevezette az Erdélyi vajda és a Horvát bán címek használatát , 1116-ban hunyt el .
- II. István , Kálmán király fiaként , néhány nappal apja halála után koronázták meg , Fehérváron .
II. István idejében a magyar-cseh viszony megromlott , ráadásul elvesztette Dalmáciát és harcba bocsátkozott az Orosz Fejedelemségekkel , 1122 a Wormsi konkordátum megkötése után a magyar - cseh viszony javulni látszott . A bizánci császárság ellen sikeres védekező hadjáratot vezetett , II. István 1131-ben hunyt el , vérhasban .
- II, Béla , ( Vak Béla ) , apja Álmos herceg , I. Géza király fia , és a Kijevi Predszláva hercegné fiaként , 1131-ben , II. Béla örökölte a trónt , miután II. István örökösét , Saul herceget , félreállította .
Az Aradi országgyűlésen II. István , korábbi főembereit kivégeztette , mivel nem voltak felé lojálisak , és kifogásolták alkalmasságát , a dinasztián belüli ellentéten túl , ez azért volt mert II. Béla , 7 éves korától fogva vak volt , ...
 |
| Álmos herceg és a fia, Béla megvakítása (Képes krónika) |
Béla kezdetben teljesen esélytelennek tűnt a trónra, ugyanis az apja folyamatosan lázadozott Könyves Kálmán uralma ellen, aki hosszú ideig tartó türelem és könyörületesség után végül megvakíttatta az öccsét és a kis Béla herceget, hogy alkalmatlanná tegye őket az uralkodásra. Azonban Kálmán fia és utóda, II. István gyermektelenül halt meg, így az egyik lehetséges királyjelölt a már felnőtt Béla herceg lett, és az unokatestvére halála után el is foglalhatta Magyarország trónját. Hadat viselt Könyves Kálmán törvénytelen fia Borisz Kalamanosz ellen aki igényt tartott a magyar királyi címre . Az 1132. július 22-én a Sajó folyó völgyében vívott csatában a magyar és osztrák seregek súlyos vereséget mértek Borisz és Boleszló hadaira. Elfoglalta Közép-Dalmáciát és meghódította Boszniát , ( Rámát ) ...
A hatalmat a királyi tanács segítségével gyakorolta , míg a jelenlétet igénylő királyi teendőket felesége Ilona királyné segítségével látta el , ...
II. Béla 1141. február 13-án halt meg. Székesfehérvárott, a koronázóbazilikában temették el.
- II. Géza , II. Béla fia , II. Géza örökölte a magyar királyi címet . 1141 és 1162 között. Vak Béla és Ilona királyné legidősebb fia. II. Gézát annak ellenére, hogy mindössze 32 esztendősen halt meg, a legjelentősebb – ám a közgondolkodásban jobbára elfeledett – lovagkirályok közé szokás sorolni. Kiterjedt külpolitikájával, sikeres hadjárataival és jelentős egyházi tevékenységével erősítette országa befolyását Európában. Uralkodása alatt a Magyar Királyság intenzív kapcsolatba került Egyiptommal és Hvárezmmel.
Hadat viselt Borisz Kalamanosz ellen , a Halicsi Fejedelemséggel és a Bizánci Császársággal szemben is harcolt . A németekkel és a csehekkel megromlott a viszonya , ezért szövetséget kötött a Francia Királysággal , majd törekedett a Bizánci Császársággal kötött békeszerződésekkel , azt nyugalomra bírni . Ő alapította az első magyar ciszterci monostort Cikádoron , 1162-ben meghalt .
- III. István , II. Géza fiaként III. István vette át át a hatalmat , azonban egy heves trónviszály nehezítette uralkodását .
Nagybátyai , II. László és IV. István , ellenkirályként léptek fel ellene . IV. Istvánt , I. Manuel bizánci császár támogatta , aki az új magyar királyt is saját alattvalójának akarta tudni , vagy a Magyar Királyság területeit a birodalma részeként . István a magyar főurak körében népszerűtlen volt , így II. László ellenkirály volt az akit meg is koronáztak .
 |
| II. László , a trónon - a Képes krónika szerint |
II. László (1131 – 1163. január 14.) magyar ellenkirály. Unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1162 júliusától haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán leánya. Második fiúgyermekként született , mikor II. Géza 1162. május 31-én bekövetkezett halála után Mánuel haddal vonult fel, hogy István herceget a magyar trónra juttassa, a magyar urak Lászlót választották királynak. Mánuel elérte, hogy László királysága mellett István megkapja az ország egyharmadára kiterjedő dukátus feletti uralmat. Ezzel rövid időre ismét újjáéledt Magyarországon a dukátus intézménye, melyet Könyves Kálmán szüntetett meg 1106 körül.
A magyar egyház élén 1158 óta ekkor Lukács esztergomi érsek állt, aki nem volt hajlandó megkoronázni a trónkövetelőt és mikor a koronázást Mikó kalocsai érsek 1162 júliusában mégis elvégezte, kiátkozta az új királyt. Az érseket László parancsára börtönbe vetették.
Uralkodása alig fél évig tartott. Egyesek szerint megmérgezhették. , 1163-ban . Székesfehérvárott, a királyi bazilikában temették el.
II. László halálával viszont IV. István kapott támogatást III. István ellen , de a folyamatos kudarcok miatt , végül Zimony várába húzódott vissza ahol saját hívei mérgezték meg 1165-ben .
III. István hívei még holtában sem bocsátottak meg neki, őt okolták az utóbbi évek véres trónharcaiért. Holttestét hosszú ideig nem temették el, végül Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra.
III. István akkori szemmel is fiatalon, 1172. március 4-én hunyt el Esztergomban. Egyes források szerint megmérgezték. Bánfi Lukács temettette el az esztergomi Szent Adalbert–székesegyházban, ezzel III. István lett az első király, akit Esztergomban helyeztek nyugalomra. A trónon öccse, a Bizáncban nevelkedő tehetséges Béla követte, ugyanis fia, a szintén Béla névre keresztelt herceg nem érte meg a felnőttkort.
- III. Béla , Nagy Béla-ként is ismert magyar király , III. István testvére volt , 1172-ben örökölte a trónt , ...
... 1173-ban koronázták meg Székesfehérváron . A Német- Római Császárral , Barbarossa Frigyessel , többször is összetűzésbe került , Manuel bizánci császár halála után , III. Béla visszaszerezte a horvát és szerémségi területeket , visszaszerezte Dalmáciát és Zára városát védnöksége alá vette . 1196-ban hunyt el Székesfehérváron .
- Imre , III. Béla és Antióchiai Anna fia , örökölte a trónt mikor apja életében 8 évesen megkoronázták Esztergomban , testvére András rengeteg vagyont kapott és a vele való viszályban elbukott . Viszont a pápa kötelezte András herceget a keresztes hadjáratban való részvételre , mivel apja ígérete ráhárult .
1200-ban habár András nem ment a Szentföldre de III. Ince pápa révén kibékült Imre királlyal , aki Szerbia ellen vezetett később hadjáratokat . András fia megszületése után újra harcolni kezdett Imrével , aki saját maga egy pálcával fogta el Andrást és börtönbe vetette . Végrendeletében mégis Andrást bízta meg kiskorú fia mellé az ország kormányzásával és megeskette hogy fiához hűséges legyen . 1204.ben halt meg Esztergomban .
- III. László , Imre király és Aragóniai Konstancia királyné , fiaként 1204-ben örökölte meg a királyi trónt .
Életében II. Lászlóként emlegették , mivel ekkor még a történetírás nem ismerte el II. László ellenkirályt törvényes uralkodónak . András herceg , Imre öccse kormányozta az országot , III. Lászlót és édesanyját teljesen ellehetetlenítette és megfosztotta a vagyonától is . Konstancia királyné és III. László ezért Bécsbe menekült , hogy ott segítséget szerezzenek . András háborúval fenyegetődzött , de arra nem került sor . III. László váratlanul 1205-ben meghalt .
- II. András , Imre király testvére , András herceg III. László halála után , törvényes úton vált magyar királlyá .
II. András uralkodása első évében , rengeteg birtokot adományozott , sőt vármegyéket , főispánságokat adott német főuraknak . A Halicsi terjeszkedés során újabb birtokokat szerzett magának , 1217-ben a kunok támadásai miatt rendkívüli adót vezetett be , ami áves rendszeres adóvá vált . A feleségét , Gertrud királynét , vélhetően összeesküvők gyilkolták meg távollétében . 1216-ban meghalt Flandriai Henrik , a Latin Császárság uralkodója , a trón egyik örököse II. András volt . Aki azért hogy nagyobb eséllyel kapja meg a császárságot elhatározta hogy részt vesz a keresztes hadjáratban és útközben megáll Bizáncban hogy trónigénylőként mutatkozzon .
III. Honorius pápa viszont András apósát jelölte ki császárnak , II. András pedig a hadjáratot nem tudta lemondani , így hajóval indult a Szentföldre , messziről elkerülve a Latin Császárság központját . A Jeruzsálemi , Szent János ispotályos rend tagja lett , a keresztes hadjáratok során eladósodott és rengeteg hitelt vett fel . Akhón városának elfoglalásakor Jeruzsálem királyaként hivatkozott magára , 1222-ben a magyar főurak rávették a királyt hogy az eddigi haszonélvező főurakat távolíttassa el maga mellől és kiadatták vele az Aranybullát , amiben maximálta az adományozható öldek mennyiségét , és nagyságát , a nemesség jogait határozta meg , a zsidókat kizárta a kamarából és sem az adókat , sem a vámokat nem ellenőrizhették . A szerviensekre , az egyházi személyekre és birtokaikra , adómentességet hirdetett . Fia Béla herceg , harcot szított ellene , majd mire békét kötöttek , II. András akit a keresztes hadjárata révén , Jeruzsálemi Andrásnak is neveztek , Erdélyben szászokat telepített le és megalapította a Szászföldet . Gyermekeivel területgyarapítási céllal kívánt érvényesülni de az élete végén ért katonai kudarcok után 1235-ben hunyt el .
- IV. Béla , apja halála után , 1235-ben koronázták meg IV. Bélát , Székesfehérváron , habár apja már 1214-ben megkoronáztatta , mivel örök adomány földeket visszakívánta venni , vele szemben mérhetetlenül elégedetlenek voltak a főurak .
1239-ben ezért erről az igényről le is mondott , a királyi hatalom jelentős mértékben meggyengült . A mongol támadások elől menekülő kunok befogadásával , népszerűségét még inkább aláásta . 1240-re a mongol seregek elérték a Magyar Királyságot és hatalmas pusztítást végeztek . A Muhi csatában a magyarok döntő vereséget szenvedtek , így IV. Béla Trau várába menekült az Adriai- tengerhez . 1242 tavaszán a mongolok épp megostromolták volna a várat , amikor a sereg Kadán kán vezetésével és valamennyi mongol elhagyta a Kárpát-medencét . IV. Béla visszatérve megkezdte az ország újraépítését , kővárakat építettet és a birtokadományok urait , a főurakat is erre ösztönözte , így magánvárak tették ki a Magyar Királyság területén lévő várak többségét . Ez viszont azt jelentette hogy egyes főurak már a magyar király hatalmával is dacolni tudtak . Megkezdődött a városiasodás , IV. Béla felépítette a Budai várat , 1247-ben szerződtette a Johannita Lovagrendet . A magánvárak és a főurak hatalmaskodása teljesen elfajult , kezdtek vetélkedni IV. Bélával . Fia István herceg az ország keleti felében törekedett önállóságra és ifjabb királynak hívatta magát . IV. Bélának be kellett látnia hogy nem lesz képes újra az egész királyságot felügyelni , 1270-ben halt meg .
- V. István , IV. Béla fia , az ifjabb király V. István habár már 1262-től uralta a keleti országrészt , a teljes hatalmat apja halála után szerezte meg .
Apja hívei elmenekültek előle , a kormányzat teljesen új főurakból állt össze . Hadat viselt a csehekkel és törekedett arra hogy az országot megerősítse . 1272-ben Dalmáciába utazott , azonban elrabolták a fiát , László herceget és Kapronca várába vitette Joachim , szlavón bán . Az ostrom alatt V. István súlyosan megbetegedett és utolsó kérése az volt hogy a nagy szigetre vigyék , ami a mai Csepel sziget . A király ott halt meg , majd a Margitszigeten lévő domonkos apácakolostorban helyezték örök nyugalomra , 1272-ben .
- IV. László , egy elhúzódott trónviszályt követően 1272-ben koronázták meg , kortársai III. Lászlónak nevezték mivel II. László ellenkirályt nem vették bele az uralkodói névsorba . Édesanyja származása miatt Kun Lászlónak is nevezték .
1273-ban IV. László hadat viselt a csehekkel szemben , majd 1274-ben szövetséget kötött Habsburg Rudolffal , a német királlyal . 1277-ben még kiskorú uralkodó , 15 évesen összehívta a Rákosi országgyűlést , holott erre csak 16 évesen lett volna joga ... Pápai legátust telepítettek mellé az országba , aki a státuszát akarta a királynak megerősíteni . Azonban váratlan gondot okozott a kun törvények bevezetése , amivel László kötelezte a nomád életmódot élő pogány kunokat , hogy telepedjenek le . A mongolok újfent igyekeztek betörni az országba , a főurak a magyar király ellen hergelték a kunokat , akik végül 1290-ben meggyilkolták .
- III. András , II. András unokájaként , utószülött István herceg fiaként , III. András 1290-tól megörökölte a magyar trónt .
A királyjelölt András herceget Lodomér érsek megbízásából két szerzetes kalandos körülmények között szöktette meg Habsburg Albert bécsi fogságából, ahonnan egyenesen Székesfehérvárra mentek. 1290. július 23-án Andrást felkenték, és a Szent Koronával Magyarország királyává koronázták.
Mivel az Itáliai Velencében született , ezért Velencei Andrásnak is nevezték őt . Uralkodása alatt az oligarchák már szinte teljesen felosztották egymásközt az országot és egymás ellen is harcoltak , afféle kiskirályokként viselkedtek . III. András jogosultságát csak az erősítette hogy az egyik legnagyobb tartományúr , Csák Máté melléje állt . A király a törekvéseit az 1290 . évi Óbudai országgyűlésen fogalmazta meg . A követő táborát úgy akarta növelni hogy az Erdélyi szászok vezetőit , a gerébeket nemesekké tette . Uralkodását nehezítette hogy IV. Miklós pápa a pápai hűbért megkövetelte tőle , arra hivatkozva hogy Szent István már felajánlotta az országot . A leányági Anjou-ház , leányági örökösödés útján igényelte a magyar trónt , Habsburg Rudolf német király pedig megürült hűbérnek ítélte a Magyar Királyságot , és fiára Habsburg Albertre hagyta . Emiatt hadat viselt III. András a Habsburgokkal , 1292-ben pedig az Anjou-ház váratlan lépést tett . Árpádházi Mária , nápolyi királyné , fiára Anjou Martell Károlyra hagyta a Magyar Királyságot , aki innentől magyar királynak neveztette magát . Az Anjouk tudták hogy csak úgy válhatnak egy tartományúr legitim uralkodóvá , ha hűség esküt tesz egy nagyobb hatalom felé . Ezért elkezdték a nemeseket , főurakat birtokokkal fölruházni a hűségükért cserébe . A Pesti országgyűlésen a bárók és az Esztergomi érsek nem jelentek meg , és kijelentették hogy III. András lagymatagsága miatt az ország széthullik . Itt fogalmazták meg a hatalmaskodás fogalmát vagyis azt hogy egy nemes a kapott birtokaival , jogaival , hatalmával , és pozíciójával visszaél , ítélkezik mások felett .
III. András válaszul saját szerződést kötött a tartományurakkal , ami hasonló elven alapult mint a nyugati nagyhűbéri szerződések , cserébe ezek az oligarchák , a király engedélyével gyakorolhatták azt a hatalmaskodó szerepkört amit kiépítettek maguknak . 1299-ben az Anjou Martell Károly fia , Caroberto tett igényt a magyar trónra , de bejelentkezett még Anjou II. Károly , nápolyi király unokája Petrus de Bonzano is , aki még el is látogatott a Magyar Királyságba , de III. András nem fogadta őt . A magyar király egészen váratlanul 1301-ben elhunyt , vele viszont az Árpád-ház , az első magyar uralkodó dinasztia férfiága is kihalt , az ország anarchiába süllyedt .
Már a kortársak között elterjedt a vélekedés, hogy András merénylet áldozatául esett, gyanújuk szerint olasz udvarnoka mérgezte meg. A háttérben a nápolyi Anjoukat gyanították, akik már IV. László halála után kinyilvánították trónigényüket. Királyjelöltjük az akkor tizenhárom éves Caroberto, a későbbi Károly Róbert, anyai ágon V. István (uralkodott 1270-1271) dédunokája volt. A merényletet ravasz módon hajtották végre: mivel néhány hónappal korábban már mérgezés áldozata lett András édesanyja, a gyanakvó uralkodó minden ételt megkóstoltatott, mielőtt evett volna belőle. A végzetes napon halat szolgáltak fel, amelyet az asztalnokmester olyan késsel vágott fel, amelynek a király felőli oldala méreggel volt bekenve. 1301. január 14. fagyos, borongós napján szörnyű és hihetetlennek hangzó hír terjedt szét futótűzszerű gyorsasággal a királyi székhely, Buda polgárai között; az uralkodót, III. Andrást, aki előző nap még adománytétel céljából fogadta a Margit-szigeti (a középkorban Nyulak szigete) apácákat, halva találták királyi lakosztályában.
Mielőtt tovább lépünk itt még kell tennünk egy pár megjegyzést .
Hivatalosan huszonhárom Árpád-házi királyról tudunk. Árpád és közvetlen utódai
azonban, mindmáig tisztázatlan okok miatt, nincsenek köztük. Árpád-királyaink a hivatalos vonal szerint Szent Istvánnal kezdődnek. Ez a tény tagadhatatlan. Minden
történelmi munkában ez áll. Micsoda méltánytalanság ez a honvisszavívó Árpáddal
szemben! Ő maga és három közvetlen utóda kihagyatott, mintegy kitöröltetett az Árpádházból, az ő házából, amit ő maga alapított, ugyanakkor az Árpád-házi királyok között
szerepel a nemzetidegen trónbitorló, az áruló Péter, aki példátlan gaztettei folytán pillanatig sem volna megtűrhető az Árpádok között.
Miként történhetett meg ez? És megokolható-e bármivel ez a szégyenletes eljárás,
Árpád és fiainak kihagyása, mellőzése, kirekesztése a saját családfájából? Megokolható-e mással, mint azzal, ami egyébként kincstári historikusaink jószerint minden megnyilvánulásában tapasztalható: a magyargyűlölettel, a magyarellenességgel? Ennek
alapjai a zsidókereszténységre kényszerítésben, a Német-római Birodalom és a pápaság
titkosdiplomáciájának törekvéseiben gyökereznek (Grandpierre K. 1993/2008).
Továbbvizsgálódva ebben az irányban, világossá válik, hogy a kendőzések, torzítások , csúsztatások korai történelmünknek csaknem teljes egészére kiterjedő hálózata húzódik
itt, s jószerint nincs régi történelmünknek egyetlen eleme sem, ami érintetlen maradt
volna a hamisítók kezétől. Nincs itt terünk rá, s tárgyunkat meg is haladja mindannak a pontos, tüzetes
feltárása, amit e válságos, végzetes kor történetéből elfedtek a szemünk elől, célzatos
ferdítésekkel a fonákjára, az ellenkezőjére fordítottak, és megkérdőjelezhetetlen dogmaként préselték rá a magyar köztudatra, nehogy föleszméljen a nép és ráébredjen, mi
történt vele, mit tettek vele, hogy ne tudja, hol roppantották el a gerincét, és mi az oka
rettentő évezredes hanyatlásának, felségterülete és népessége félelmetes fogyásának,
hajdani szabadsága elvesztésének és szolgaságba nyomorításának. Áruló írástudók hada
és szentnek hazudott, zsidó-keresztény vallási mezbe burkolt kőkemény dogmák ezeréves szellemi hóhérlánca tiltja és akadályozza, hogy népünk megtudja, mi történt a
magyarsággal a tizedik század hetvenes évtizedeitől a tizenegyedik század negyedik évtizedéig, Géza nagykirály trónra lépésétől Szent István haláláig. Ezt a magyarságra
végzetes időszakot mérhetetlen hazugságtömeg borítja.
Fussunk át ezek közül egynéhányat, ha érintőlegesen, felsorolásszerűen is. Vegyük a
két fentebbi állítást.
– Hivatalos nézetek szerint a magyarság egyetlen kiútja, egyetlen menekvése a
tizedik században a zsidókereszténységre való áttérés volt, az, amire fegyveres
erőszakkal kényszerítették.
– Nem mondják ki, de fenti tényből elkerülhetetlenül következik, mivel a kettő -
kényszerítés és egyetlen kiút - egybeesett, hogy a kényszerítés üdvös volt, Magyarországot tehát a fegyveres kényszerítés mentette meg, mi több: a kényszerítés
volt a hatalmas, legyőzhetetlen Magyarország megmentésének egyetlen útja.
– Vagyis Magyarország megmentésének egyetlen módja az volt, hogy legyőzzék,
megtiporják.
– Mivel pedig a független X. századi Magyarország Európa vezető katonai nagyhatalma volt, amelynek katonailag nem volt méltó ellenlábasa, annyira nem, hogy
katonailag még együttesen is tehetetlenek voltak vele szemben, nyílt fegyveres támadással nem lehetett legyőzni és nemzeti ősvallásának elhagyására kényszeríteni,
csak a titkos fegyveres kényszerítés jöhet szóba, azt pedig csak kívülről titkon behozott ellenséges erő hajthatta végre, mégpedig Magyarország titkos fegyveres
megszállása útján. Fenti elmélet vallói tehát akaratlanul is azt állítják, hogy a
független Magyarország titkos eszközökkel való letiprása, titkos-ellenséges-fegyveres megszállása üdvös és áldásos volt.
– Mivel pedig titkos katonai megszállás és a megszállás tartósítása kizárólag katonai
eszközökkel nem érhető el, nyilvánvaló, hogy Magyarország legyőzetése csak titkos
eszközök bevetésével, eszméletének megzavarásával, önvédelmi képességének kiiktatásával, megtévesztéssel mehetett végbe.
– Ikertársa ennek az épületes dogmának az az elmélet, hogy Magyarországot csak
az Európához csatlakozás, és Európa gazdasági, politikai stb. rendjéhez való idomulás mentette és menthette meg.
– Vagyis e felfogás szerint, csak az menthette meg, ha feladja saját belső állami
felépítményét, társadalmi, gazdasági szervezetét, közigazgatását, ősvallását,
népének közszabadságra épülő politikai rendszerét, melynek alapján - miként erről régi irataink, krónikáink tanúskodnak - Géza nagykirály koráig „a magyar közösség
önmagát igazgatta”, és szabad népének óriási tömegeit szolgaságra vetve, önnön
nemzeti mivoltát, eleinek hitét megtagadva átveszi a jobbágyságnak nevezett nyugati félrabszolgaság népnyomorító rendszerét. Vagyis Magyarországot az mentette
meg, hogy minden nemzeti értékét és önmagát is megtagadva alávetette magát álcázott hódítóinak. ... Könnyű belátni, hogy ezeknek a jobbára szent dogmákként az emberek agyába vert
hazugságoknak a fenntartásához óriási érdekek fűződnek.
De még a nemtudásnál is fojtogatóbb, gyötrelmesebb mindezt rosszul tudni, tévesen
tudni, hamisan tudni.
És sajnos ez utóbbi áll miránk. Féligazságok, téveszmék, végzetes tévtanok hálójában
vergődünk, hamis eszmék ködtengerében fuldoklunk. Eszmélete-vesztett embernél
mérhetetlenül súlyosabb az emlékezete-vesztett nemzet helyzete, hiszen az előbbit ép
emlékezetű emberek veszik körül, s támaszúl szolgálhatnak nagy bajában, míg az emlékezete-vesztett vagy akárcsak emlékezete-torzult nemzet jogosan élhet a gyanúval,
hogy azok veszik körül, akik vesztére törnek, s netán a maguk érdekei szerint vezetik
végzete felé .
III. András alig 36 évesen távozott az élők sorából, s 1301-ben vele fiúágon, lányával Erzsébettel pedig 1338-ban nőágon is kihalt az Árpádok dinasztiája.
III. András halálát majdnem egy évtizedes interregnum követte . III. András halála után nyomban kitört az utódlásért vívott és hosszú évekig elhúzódó trónviszály, a magyar középkori történelem egyik legsúlyosabb válsága .
III. András halálával több jelentkező is akadt a trónra, köztük Károly Róbert, az anyai ágon Árpád-házból származó Vencel, aki magyar királyként a László nevet vette fel. Kedvezett az oligarchák számára, hogy mindkét trónkövetelő kiskorú volt még.
- Vencel , III. András halála után többen is bejelentették igényüket a magyar trónra , az első mégis IV. Béla ükunokája lett , aki elsőként meg lett koronázva .
Ő a cseh Premysl- házhoz tartozó Vencel volt akit , cseh Vencelként emlegettek . 1301 májusában koronázták meg , a hatalmi harc következtében mondott le trónigényéről Anjou Caroberto javára 1305 októberében .
Jegyzet , mert az egész zavaros huszadrangú történet , nem igazán illik ide , ... legalábbis a megítélésem szerint , ..., A kép is megtévesztő , hiszen 12 évesen koronázták magyar királlyá , akkor nem nézhetett ki így és már 4 év múlva lemondott a magyar trónról . II. Vencel cseh király vagyona döntött. A magyar főurakat kutnohorszki ezüsttel vesztegették meg.
Nade hogyan került a trónra Vencel? Ehhez időben kicsit vissza kell mennünk. II. Ottokár (1253-1278) a legnagyobb középkori cseh uralkodó egy magyar hercegnőt vett feleségül, mégpedig Rurik Kunigundát, aki a magyar udvarban önálló politikát megvalósítani igyekvő és a magyar kincstárból Attila kincseit Prágába vivő Árpád-házi (vagy Macsói) Anna lánya volt. II. Ottokárt 1278-ban Morvamezőnél az egyesült Habsburg és magyar hadak legyőzték, ezt követően pedig II. Vencel került a cseh trónra, akire erős befolyást gyakorolt a felesége, Habsburg Judit.
II. Vencel (1278-1305) örökölte édesapja hatalmi ambícióit, átmenetileg a lengyel trónt is sikerült megszereznie. (Ehhez először le kellett számolnia a belső ellenségeivel, többek között a szintén Árpád-házi hercegnővel megházasodó Závis von Falkensteinnel). A magyar viszonyok időközben sokkal zavarosabbá váltak, mint a korábbi évtizedekben. 1290-ben meggyilkolták IV. (Kun) László királyt. Vencel már ekkor pályázhatott volna a magyar trónra, de mivel még fiatal volt, a hatalmát nem tudta eléggé stabilizálni. III. András 1301-es halálakor azonban már elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy potenciális jelöltként szóba kerüljön. Csák Máté, a Kőszegiek, Aba Amádé, a Rátótiak, a Hont-Pázmány nemzetség valamint a Kacsicsok II. Vencelt nézték ki jelöltnek, aki a fentebbi módon IV. Béla leszármazottja volt. A hozzá küldött követségnek azonban a cseh király azt mondta, nem tanulna meg elég jól magyarul, de a fia, az akkor 12 éves Vencel sokkal inkább képes rá, ezért őt ajánlotta. Hogy a szavainak nyomatékot adjon, tekintélyes summával támogatta meg a javaslatot, I. Károly később fel is panaszolta, hogy Vencel pénzzel szerezte a pártját. Bárhogyan is történt, az alku megszületett, 1301. augusztus 27-én Székesfehérvárott királlyá koronázták Vencelt. A szertartást János kalocsai érsek vezette a Hont-Pázmány nemzetségből a Magyar Szent Korona részvételével. Vencel nem örvendett osztatlan népszerűségnek. 1290 óta ugyanis a magyar trónért harcolt Caroberto, a későbbi I. Károly király. Támogatói főleg délvidéki urak, valamint a pápa nyomására Bicskei Gergely választott esztergomi érsek voltak. A trónra nemcsak ő, hanem Albert német király is pályázott, aki sereggel küldte a fiát, Rudolfot Magyarországra. Rudolf elfoglalta az ország északnyugati részét, majd magát Budát is, de valójában nem ambicionálta az ország megszerzését, III. András özvegyét, Habsburg Ágnest hazavitette és azon a címen, hogy az özvegy királyné hozományát gyűjti össze, kincsekkel megrakodva távozott. Károly maroknyi csapatával megpróbált bejutni Székesfehérvárra és Budára is, eredménytelenül, ezért végül Bicskei Gergely 1301. május 5-én a rajtaütésszerűen elfoglalt Esztergomban koronázta királlyá egy alkalmi koronával. Károly azonban népszerűtlen jelöltnek számított, mivel a magyar klérus, valamint az ország politikai elitje féltette a szabadságát, ugyanis VIII. Bonifác pápa azon a jogcímen akarta Károly királyságát elismertetni, hogy ő a Magyar Királyság hűbébura, ám ezt a jogát a politikai és egyházi elit értelemszerűen nem ismerte el. A pápa Magyarországra küldte Niccolo Boccasini bíborost, hogy fordítsa el Venceltől a magyar klérust. A feladatát részben elérte, köszönhetően annak is, hogy János kalocsai érsek időközben meghalt, ám az aktív támogatásért a főpapok Bicskei Gergely elmozdítását kérték a pápától, aki ebbe nem egyezett bele. Boccasini még Rómába is megidézte a két Vencelt a Szentszék elé. 1302 elején Károly egy váratlan hadmozdulattal Buda alatt termett és meglepetésszerűen el akarta foglalni a várost és elfogni Vencelt, azonban a budaiak kitartottak a cseh királyfi mellett. A döntő fordulatot végül VIII. Bonifác 1303. május 31-i bullája kényszerítette ki, amelyben Károlyt ismerte el Magyarország királyának és utasította Albert német királyt és a fiát, Rudolf stájer herceget, hogy támogassák Károlyt. István, az új kalocsai érsek kihirdette a pápai bullát az egész országban, miközben a pápa Rómában tartotta a főpapság szemében szálkának tűnő Bicskei Gergelyt. Időközben azonban a franciák megtámadták Rómát, Bicskei Gergelyt megölték, VIII. Bonifác pedig belehalt a sérüléseibe. Új pápának 1303. október 22-én XI. Benedek néven éppen Boccasinit választották meg, aki első intézkedéseinek egyikeként kinevezte a Károlyhoz hű és a főpapok által megbecsült zágrábi püspököt esztergomi érsekké.A Budán tartózkodó Vencel időközben nemcsak a klérusban vált népszerűtlenné, hanem a hívei között is. A kamaszkorba lépő királyfi, távol kerülve az apja figyelmétől, a fennmaradt források alapján italozásra és mulatságokra adta a fejét, ami elidegenítette tőle a hívei egy részét, de elpártolt tőle a leghatalmasabb tartományúr, Csák Máté is.II. Vencel csellel elfoglalta Buda várát, megszerezte a Szent Koronát, majd a fiával együtt hazatért Prágába. Csák Máté területén már keresztül kellett verekednie magát, Szenic várát ugyanis ostrommal kellett elfoglalnia a tartományúrtól. A cseh király a nem különösebben népszerű Kőszegi Jánost nevezte ki kormányzónak a fia távollétének idejére. A távozás és a Magyar Szent Korona elrablásának híre lényegben megszüntette Vencel táborát. A Habsburgok és I. Károly még ebben az évben szövetséget kötöttek a cseh király ellen. Károly a magyar részről összegyűlt hadat először Kőszegi János, majd Morvaország ellen vezette, ahol végül a Habsburgokkal közös had ostrom alá vette a bányájáról híres Hory Kutnét. Az ostrom végül eredménytelenül zárult, a csapatok hazatértek. A hazatérő Habsburg seregek útba ejtették Bajorországot is, amelynek hercege kifejezetten kérte a német királyt, hogy ne tegyék. Ezért az átvonuló seregek utáni károkozás miatt Ottó bajor herceg sietve Prágába ment, hogy ott szövetkezzen II. Vencellel. A Magyar Szent Korona átadása már ekkor felmerülhetett.A dolgok újabb fordulatát II. Vencel 1305. június 21-én bekövetkezett halála jelentette. Az immár III. Vencel néven a cseh trónra lépő fiatalabb Vencel gyorsan beszüntette a háborúskodást és augusztus 5-én engedékeny békét kötött a Habsburgokkal. Károly a Kőszegiekkel való leszámolásra fordította az erejét, akik ezért meghívták Ottó bajor herceget a magyar trónra. Ehhez azonban szükség volt a Magyar Szent Koronára, amit a bajor herceg addig-addig kérvényezett a magyar ügyektől elforduló Venceltől, hogy amaz a házassága felett érzett hálából, négy napal az esküvője után, 1305. október 9-én a jogaival együtt átadta Ottónak. Vencel folytatta a kicsapongó életét Prágában, tekintélyes birtokokat adományozva az őt körülvevő cseh nemeseknek. Uralkodása alatt elveszítette az apja által meghódított Krakkót is. Hadjáratot szervezett, hogy visszahódítsa az elveszített lengyel területeket, ezért újdonsült sógorát, Henrik tiroli herceget nevezte ki kormányzónak. 1306. augusztus 4-én Olmützben lakomázott a király, amikor kiment az árnyékszékre. Egy ismeretlen tettes háromszor mellkason döfte a királyt, akit holtan találtak meg. A várból menekült egy Konrád Botenštejna nevű férfi véres késsel a kezében, ám a nyomába eredő őrök egy késői krónika szerint megölték, mielőtt bármit mondhatott volna.
Vencel trónra kerülésének története nem érdemel ilyen hosszú betoldást a magyar királyok történetébe , hacsak azért nem mert ő volt az első az Árpádházi királyok után .
A jegyzet - https://hellomagyar.hu/2024/09/16/a-magyar-kiraly-az-arnyekszeken-halt-meg/ alapján készült
- Ottó , a Wittelsbach-házból ismeretes , Bajor Ottó , IV. Béla unokája volt , apja XIII. Henrik bajor herceg volt , míg édesanyja Árpád-házi Erzsébet révén szintén örököse lett a magyar trónnak .
1307-ben a trónviszály során , végérvényesen lemondott Anjou Caroberto javára a magyar trónról .
- I. Károly , a Capeting Anjou-házból ismert Caroberto , V. István magyar király dédunokája volt .
- I. Lajos , I. Károly fia , Nagy Lajosként volt ismert a történelemben , mint magyar és lengyel király .
Az ő személyével perszonálunió jött létre , apja politikájának köszönhetően ő lett a Lengyel Királyság és a Magyar Királyság uralkodója is egyszemélyben . A pápa kérésére vállalt csatákat a pogányok és az eretnekek ellen , Lajos az apjával ellentétben , szinte valamennyi hadjáratában személyesen részt vett és harcolt , ezért is nevezte az utókor lovagkirálynak . Itáliai hadjáratai azért is kiemelkedőek életében mert az Anjouk trónörökösödési kérdését illetően előnyt akart kovácsolni magának Nápolyban . Lajos öccsének , Andrásnak a felesége Johanna , nápolyi hercegnő lett a trónörökös és mivel Andrást az örökösödés során mint férjet nem akarták a nápolyiak , királynak , ezért meggyilkolták őt . Lajos magyar király , ezért hirdette meg a nápolyi hadjáratát és rövid ideig a várost is magáénak tudhatta , de Johanna nápolyi királynőt legyőzni nem tudta , 1382-ben hunyt el fiú örökös nélkül .
- Mária , ... Nagy Lajosnak csak lányai voltak , de élete során a kassai privilégiummal elismertette a nőági öröklést .
Eredetileg idősebb lánya , Katalin lett volna , aki megvalósíthatta volna ezt , ám mire átvette volna a lengyel trónt , rövidesen meghalt . Ezután esett a választás Máriára , akit apja még életében alávetett egy jogi eljárásnak , amit fiúsításnak neveztek . Ez azt jelentette hogy onnantól Mária , férfinak számított , és apja temetése után egy nappal 1382-ben , 11 évesen királlyá koronázták . A latin rex , vagyis király kifejezést használták rá , és sohasem használták a királynő megnevezést . ... 1385-ben a Budai országgyűlésen a főurak kijelentették hogy alkalmatlan az uralkodásra és a kormányzással megbízott gyámját , az édesanyját Erzsébet királynét is félre akarták állítani . A lengyel-magyar perszonálunió felbomlott a nőuralom hírére .A nagypolitika irányítását az anyakirályné, Erzsébet és Garai Miklós nádor vette át. A bonyodalmak a lengyelekkel kezdődtek, mivel az ottani főurak olyan uralkodót akartak a trónra, aki az országban él. Erzsébet úgy döntött, hogy fiatalabb leányát, Hedviget küldi a lengyelekhez, így a perszonáluniónak vége lett. A magyar ügyek viszont ennél sokkal szövevényesebben alakultak. Garai Erzsébet anyakirálynével karöltve megkerülte Luxemburgi Zsigmondot, és a cseh-német politikai irányvonal helyett a százéves háborúban megerősödő franciákban láttak fantáziát, így VI. Károly francia király öccsét, Lajost szánták Máriának. A frigy közvetítők útján létrejött, de a hoppon maradt Zsigmond nem ült tétlenül és bátyja, a cseh király, IV. Vencel révén fegyveres erővel tört be az országba, hogy megszerezze Máriát és vele együtt a magyar trónt. A magyar előkelők egy jelentős hányada is Zsigmondot támogatta, így az országba betörő trónkövetelő 1385. november 1-én házasságra léphetett Máriával, amire válaszul Lajos visszalépett. Ám az ifjú pár nem sokáig örülhetett a nyugalomnak, mert a déli főúri liga vezetői – Horváti János macsói bán és Horváti Pál zágrábi püspök – nem szívlelték a nőági örökösödés ötletét, ezért egy másik trónkövetelőt, a Nagy Lajos udvarában nevelkedő nápolyi királyt, III. (Durazzói) Károlyt támogatták.
A déliek nem vesztegették az időt, 1385. december 31-én Székesfehérváron királlyá koronázták a nápolyi jelöltet, aki II. Károly néven lépett a magyar trónra . Károly pünkösdi királysága mindössze 55 napig tartott, mivel az anyakirályné merényletet szervezett ellene, amelyet Forgách Balázs sikeresen végre is hajtott. A Délvidék urai fellázadtak a király halálának hírére. Erzsébet úgy gondolta, hogy van akkora tekintélye, hogy személyesen le tudja majd csillapítani a Horvátiakat és elindult délre. Az elgondolás megbukott, mert 1386 júliusában Diakovárnál feltartóztatták a kíséretét, Máriát és Erzsébetet elfogták és Novigrad tengerparti városba vitték őket. Garai nádor és Forgách Balázs nem volt ilyen szerencsés, őket nem hagyták élve menekülni.
Erzsébet, a nagy összeesküvő a börtönben is folytatta tevékenységét, így Horváti János 1387 januárjában megölette. A krónikák szerint Máriának végig kellett néznie anyja halálát. Meggondolatlan lépés volt ez, mert a királynégyilkosságot a főurak nagy része elfogadhatatlannak tartotta, így sokan az időközben az országba visszatért Zsigmond mellé álltak, akit 1387 márciusában megkoronáztak. Zsigmond ezek után az Adria felé tekinthetett, és 1387 júniusában velencei segítséggel kiszabadíthatta feleségét. Zsigmond eleinte társuralkodóként tevékenykedett Mária mellett, de a hatalom néhány év múlva az ő kezében összpontosult.
- II. Károly , a Kis Károly ragadványnévvel rendelkező , nápolyi király 1385-ben koronáztatta magát magyar királlyá , a magyar főurak meghívására .
Anjou Durazzói Lajos fia volt , és reménykedett abban hogy jelentős hatalmat szerezhet . Ő volt a Magyar Királyság legrövidebb ideig uralkodó királya , 55 napig volt magyar király ... , mígnem 1386-ban összeesküvők egy csoportja meggyilkolta őt . II. Károly csak egy rövid epizód a nőuralmat ellenző Horváti-liga mesterkedését illetően , utána megint Mária következett .
- Anjou Mária , I. Nagy Lajos lánya ... míg börtönben raboskodott , addig közben politikai célból férje lett Zsigmond , a Luxemburgi-házból , aki távoli rokona is volt és pápai engedéllyel vette feleségül , 1387-ben magyar királlyá koronáztatta magát .
Mária innentől Zsigmond társuralkodója volt a Magyar Királyságban , 1395-ben bekövetkezett haláláig .1395-ben Mária áldott állapotban volt, amikor a Budai-hegyekben lovasbalesetet szenvedett, amelybe magzatával együtt belehalt.
- Zsigmond , a Luxemburgi Zsigmondként ismert magyar király , eleinte Mária királynővel volt társuralkodó , 1395-ben bekövetkezett haláláig , onnantól egyedül kormányozta az országot .
Bevezette a királyi tetsztvényjogot , így a pápa a magyar király engedélye nélkül semmit se tehetett az országban . Uralkodása alatt jelentősen megnőtt a szabad királyi városok száma , ... hadat viselt a dél felől támadó oszmán törökökkel szemben és a védelem megszervezése érdekében tagolt védelmi rendszert hozott létre . Bánságokat alapított , amik a határt ügyelték és a királyság határában végvári rendszert alakított ki , aminek központja Nándorfehérvár lett . Életében elnyerte a német királyi címet és még német-római császár is lett belőle . Európa legtekintélyesebb uralkodólyaként 1437-ben hunyt el .
- Albert , a Habsburg dinasztiából származó , Albert osztrák herceg , német királyként vált rövidesen a magyar trón örökösévé .
1437-ben kezdte a feladatait , 1438-ban koronázták meg és ő volt az első Habsburg aki a Magyar Szent Koronát viselhette . Apósa Luxemburgi Zsigmond oldalán részt vett a husziták elleni háborúban és a magyar végeken is harcolt . Mivel gyakran tartózkodott külföldön , ezért a magyar főnemesség volt az ország valódi irányítója . Az elképzeléseit nem tudta érvényesíteni , 1439-ben hadjáratot indított a törökök ellen , azonban vereséget szenvedett a magyar sereg , ráadásul vérhas járvány tört ki a túlélők közt , amit Albert is elkapott . A hazaút során halt meg Neszmélyen 42 évesen , 1439-ben .
- V. László , ... az utószülött Lászlóként is ismert magyar király , Habsburg Albert fia volt , apja halála után született , 1440-ben rögtön meg is koronázták , de a gyakorlatban a gyermekkirály nem tudott uralkodni .
Így a tényleges hatalmat a vele viszálykodó I. Ulászló gyakorolta , míg V. László hívei igyekeztek politikai teret nyerni és harcolni ellene . Tényleges uralkodását csak 1444-ben kezdhette meg , ... Amikor László megszületett, a magyar rendek – Hédervári Lőrinc nádor támogatásával – már behívták magyar királynak a magyarul folyékonyan beszélő I. Ulászló lengyel királyt és küldöttséget menesztettek hozzá, azonban V. László anyja a magyar királyi koronát Kottanner Jánosné nevű udvarhölgyével ellopatta a visegrádi várból, és Komáromba vitette. Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi prímás-érsek – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Újlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében, 1440. május 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronával magyar királlyá koronázta Lászlót. Közben , az anyakirályné, aki a megkoronázott gyermekkirállyal és a koronával már korábban Pozsonyba menekült, és mivel a magyar főurak többsége tőle elpártolt, fiát előbb VI. Albert stájer herceg, majd annak bátyja, III. Frigyes gondjaira bízta ... Időközben , ...
- I. Ulászló , ... a lengyel Jagelló-házból származó Ulászló lengyel királyként tartott igényt a magyar trónra .
I. Ulászló 1440. június 29-ére Budára országgyűlést hirdetett, ahol a magyar rendek őt újból királlyá választották. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték. Ezek szerint Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát, hogy visszaadja Magyarországnak a még Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, továbbá feleségül veszi Luxemburgi Erzsébet királynét.
Ulászló 1440 május 19-én érkezett Budára. Az Ulászló-párti nemesek 1440. június 29-én érvénytelennek nyilvánították V. László koronázását és a börtönnel megfenyegetett Szécsi Dénes közreműködésével, egy alkalmi, Szent István székesfehérvári ereklyetartójáról leszerelt koronával 1440. július 17-én királlyá koronázták Ulászlót — az alkalmi korona miatt azonban ez a koronázás a szükséges három feltételből csak kettőnek felelt meg, és az országnak két koronás királya volt. Mivel a rendek többsége Ulászlót támogatta, ő ellenőrizte az ország nagyobb részét, és polgárháború kezdődött.
Az 1444. november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett, ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy túlélte a vesztes csatát. Végül az 1446. áprilisi országgyűlésen döntés született, hogy amennyiben a király május 30-ig nem tér haza, a gyermek Lászlót a magyar rendek királyuknak ismerik el. Nemsokára küldöttséget is menesztettek Frigyeshez, hogy engedje szabadon a gyermekkirályt, ő azonban ezt megtagadta. Szükségmegoldásként, a magyar országgyűlés Hunyadi Jánost választotta kormányzónak, a csehek pedig Podjebrád Györgyöt tették meg régensüknek.
Ulászló állítólag a Várnai csatában elesett , de holttestét nem találták meg , a török krónikák szerint levágták a fejét és közszemlére tették .
- V. László , ... 1446-ban a kétéves interregnumot követően a magyar rendek elfogadták V. Lászlót törvényes királyuknak , IV. Frigyes német-római császár foglyul ejtette a gyermeket és nem engedte el .
Ekkor nevezték ki az ország kormányzására Hunyadi Jánost kormányzónak . 1452-ben kiszabadították V. Lászlót , aki példátlanul , Bécsben az ország területén kívül hívta össze az országgyűlést , ahol a magyar rendek nagy számban meg is jelentek. Némi késéssel (december 28-án) megérkezett Hunyadi János is, akinek kormányzói tisztsége megszűnt, de Magyarország „királyi főkapitányává és a királyi jövedelmek kezelőjévé” nevezték ki, tehát lényegében továbbra is kormányzóként járt el.
Az ifjú király viselkedését illetően : Enea Silvio Piccolomini, sienai püspök (a későbbi II. Piusz pápa), Frigyes császár bizalmasa ... rosszallóan írta le az ifjú király egy bécsi napját: „Reggel, alighogy ágyából felkel, görög csemegeborral és cukorba főtt dióval kínálják, mely után misét hallgat, majd amikor termeibe visszatér, terített asztal várja, szárnyas sültekkel és magyar borral. Ebédre mindig legalább tizenhárom fogást és erős osztrák borokat szolgálnak föl, ezalatt bohócok, énekesnők és táncosnők előadásaikkal a király érzékiségére hatnak, míg gyenge elméjét hízelgő udvaroncok a nagyság álomképeivel töltik meg.
Ebéd után a király pihen. Mikor felébred, erős bor és gyümölcsbefőtt az érzékeket új gyönyörökre teszik fogékonnyá. Ekkor a király néha a tanácsosokkal tart megbeszélést, de legtöbbször a városba lovagol kecses hölgyek látogatására. Visszajövet készen találja a vacsorát, mely válogatott gyönyöreivel késő éjjelig tart. És ennek dacára lefekvés előtt újból borral és cukros gyümölccsel kínálják.”
1453-ban Hunyadi János országos kapitányként eltávolíttatta Podjebrád segítségével V. Lászlót akit Prágában tartottak fogva , míg Hunyadi továbbra is kormányozta az országot , ezúttal királyi hozzájárulás nélkül . 1455-ben járhatott V. László Budán , mindössze 15 évesen , de rögvest visszautazott Bécsbe miután a magyar nemesség rosszkedvűen fogadta . 1456-ban a Nándorfehérvári ütközet után , Hunyadi János elhunyt a kitört pestisjárványban . V. László mellé Cillei Ulrik került kormányzónak , aki Hunyadi korábbi hatalmi riválisa volt . Mivel Hunyadi László nem mondott le az apja korábbi birtokairól amit a kormányzói szolgálataiért kapott , illetve a király nevében szerzett , ... Hunyadi László rövid szóváltás után karddal megölte Cilleit , ezért csellel V. László elfogatta őt és öccsét Hunyadi Mátyást . Hunyadi Lászlót kivégeztette , Mátyást Prágában bebörtönöztette . Szilágyi Erzsébet a fiúk anyja és testvére Szilágyi Mihály polgárháborút indított Erdélyben és komoly károkat okozott a királynak aki 1457-ben , háromnapos heveny betegség következtében 17 évesen elhunyt .
- I. Mátyás , Hunyadi Mátyás nem volt uralkodói család tagja , mégis apja kormányzói tevékenysége és országos kapitányi tisztsége következményeképpen az ő családja volt a legtehetősebb a Magyar Királyságban , így prágai szabadulását követően , a Habsburg , cseh és lengyel trónkövetelők ellenében 1458-ban a Királyválasztó országgyűlésen őt választották meg királlyá .
Ragadványneve a Corvin Mátyás volt , a holló a Hunyadi család címerállata volt . Mivel nem örökös volt ezért 1464-ig várnia kellett arra hogy a koronázási jelvényeket visszaszerezve / visszavásárolva / , törvényesen megkoronázzák . Cseh királlyá 1469-ben , Ausztria főhercegévé 1486-ban választották .
Jelentős igazságszolgáltatási reformot vezetett be , a felesleges intézményeket feloszlatta és egységesítette a létfontosságú szervezeteket . Új ezüstdénárt vezetett és bevezette a rendkívüli adót , amit hadjáratok esetén egy évben akár többször is beszedett . Hadserege zsoldosokból tevődött össze és fekete sereg néven híresült el . A Vitéz-János féle összeesküvést megfékezte . Mátyás király ellen szervezett főúri összeesküvés során , noha a király éppen Csehországban tartózkodott, időben értesült róla, s így az nem tudott kibontakozni. Az összeesküvés feje Vitéz János esztergomi érsek , fő- és titkos kancellár, tagjai: Janus Pannonius pécsi , Laki Thuz Osvát zágrábi prépost , Laki Thuz János volt szlavón bán , Rozgonyi Rajnáld tárnokmester , Szapolyai Imre és mások . A szervezkedők helytelenítették a király költséges csehországi hódító háborúját s a török elleni védelem elhanyagolását. Vitéz Jánost az is bánthatta, hogy királyi tanácsadói szerepe csökkent. Az összeesküvők fölajánlották a magyar trónt IV. Kázmér lengyel királynak (1447–92), kivel a zágrábi prépost tartott kapcsolatot. A szervezkedés hírére Mátyás 2 hónap múlva, 1471. VII. végén hazatért, és gyorsan leküzdötte az összeesküvést. 10 főpap és 36 főúr visszatért a király hűségére , Janus Pannonius pedig elmenekült . Vitéz Jánost a király Esztergom körülzárása útján elszigetelte társaitól, ... s Visegrádon, majd Esztergomban őriztette, hol 1472. VIII. 8: meghalt. A lázadás fölszámolása során Mátyás fő tanácsadója Újlaki Lőrinc volt, kit Mátyás jutalmul Bosznia királyává tett.
Elfoglalta Bécs városát és Bécsújhelyre is bevonult , a királyság déli határait továbbra is őrizte a törököktől . Élete vége felé házasságon kívül született fiát akarta trónra juttatni de ez nem sikerült . A király már trónra lépésének évében több pálos kolostornak is adómentességet adott. Számos jobbágytelket és monostort adományozott a fehér barátoknak, pallosjoggal is felruházta őket. A budaszentlőrinci kolostor Mátyás király idejében élte fénykorát, aki többször felkereste a rendházat, és a rendfőnökkel szívélyes kapcsolatot ápolt.
Egyes kutatások szerint a csíksomlyói búcsút is IV. Sixtusz a pápa engedélyezte Mátyás kérésére. A 2010-ben végzett régészeti ásatások ugyanis 14. századi leleteket azonosítottak, ez pedig azt jelzi, hogy a mai ferences rendi szerzetesek előtt Csíksomlyón pálosok éltek . A legjobb fejedelmet siratja a pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.” – emlékezik meg Mátyásról a rend 1490-ben az emlékkönyvében
Mátyás 1486-tól kezdve már sokat betegeskedett, agyvérzése és súlyos köszvénye miatt alig tudta elhagyni a szobáját, időnként hordszéken vitette magát.
A király 1490 április 4-én lett rosszul, és kétnapos szenvedést követően, április 6-án halt meg. Halála után nyomban mendemondák keletkeztek, többek közt arról is, hogy Beatrix megmérgezte. 1890-ben Korányi Frigyes belgyógyász professzor, Bonfini leírása alapján „agy-gutaütést” diagnosztizált, amit a köszvényből vezetett le. Később más orvosok mindennek ellenére nem zárták ki a mérgezés lehetőségét sem. A gyanúba kevert Beatrixnak azonban minden hatalma és befolyása addig tartott, ameddig a férje életben volt, így valószínűtlen, hogy ő mérgezte volna meg. Tény, hogy a király már súlyos beteg volt, és így a természetes halál a legvalószínűbb. Székesfehérvárott, Szent István bazilikájában temették el . Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a fekete sereget 1493-ban feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás vezére, Kinizsi Pál, Váradi Péter kalocsai érsek és Báthory István erdélyi vajda 1492-ben egy csatában szórták szét.
- II. Ulászló , ragadvány neve Dobzse László , Jagelló-házi lengyel herceg , egyébként V. Kázmér lengyel király és felesége, Habsburg Erzsébet királyné, magyar királyi hercegnő elsőszülött fia , egyebek mellett 1471- től cseh király . 1490-ben veszi át a magyar trónt , az országban uralkodó állapotokat is le kellett rendezni , 1514- ben leverette a Dózsa György vezette parasztfelkelést .
1515-ben megújította a Habsburg-Jagelló házassági szerződést amiben II. Ulászló a Habsburg- dinasztiát tette a magyar királyi cím örökösévé , abban az esetben amennyiben nem lesz vérszerinti örököse . Ezt a békés megállapodást megnehezítette hogy megszületett , fia Lajos . Gyengekezű uralkodó volt , állítólag mindenre az volt a válasza hogy : dobzse - ami azt jelenti lengyelül hogy : jól van . A trónra lépése után megígérte, hogy elveszi Mátyás király köztudottan meddő özvegyét, Aragóniai Beatrixot, mivel 1490-ben a királyné jövedelmeinek a segítségével tudta megszerezni a trónját. (A házasságot Bakócz Tamás tudatosan hibásan kötötte meg, így tanúsítani tudta az érvénytelenségét. A királynak 1506. július 1-jén született meg örököse, a későbbi II. Lajos, azonban a gyermekáldás örömét beárnyékolta, hogy Anna királyné néhány héttel később, a szülést követő gyermekágyi lázban meghalt. Ulászlót olyannyira megviselte felesége halála, hogy letargikus állapotba került (valószínűleg agyvérzést kapott számos történész véleménye szerint), melyben élete végéig szenvedett. 1504-ben szélütés érte, így még kevésbé volt képes beleszólni az ország kormányozásába. Helyette Szapolyai János, Bakócz Tamás esztergomi érsek, Perényi Imre nádor és Szathmári György kancellár kormányzott. II. Ulászló 60. születésnapja után két héttel, 1516. március 13-án halt meg Budán. Temetésére hat nappal később, március 19-én került sor Székesfehérvárott. Fiát, az ekkor tízéves Lajos herceget még 1508-ban magyar, 1509-ben cseh királlyá koronáztatta, hogy biztosítsa számára mindkét ország koronáját. Halálos ágyán, 1516. március 12-én a maga elé hívatott országnagyok jelenlétében Bakócz Tamás esztergomi érseket, Bornemissza János budai várnagyot és Hohenzollern György brandenburgi őrgrófot (Ulászló első feleségének, Brandenburgi Borbálának az unokaöccsét) nevezte ki kiskorú fia gyámjaivá.
- II. Lajos , ... apja II. Ulászló halála után lett magyar király , mindössze 10 évesen . II. Lajos volt a harmadik és egyben utolsó magyar király a Jagelló-házból. A rákosi országgyűlésen a magyar nemesség az osztrák Habsburgok elleni tiltakozás jeléül döntött úgy hogy őt válasszák meg királlyá . Nagyon fiatal kora miatt csak 1521-ben tudta letenni a koronázási esküt .
Nevelő apja I. Miksa német-római császár - akinek Lajos fogadott fia volt - halála után , kísérletet tettek arra hogy Lajos lehessen a következő német-római császár , de a királyi udvar nem vette komolyan , ezért ez a próbálkozás meghiúsult annak ellenére hogy a Fuggerek félmillió forinttal támogatták a császárválasztást . A törökök 1521-ben bevették a legfontosabb magyar végvárat, Nándorfehérvárt, amelynek parancsnoka Enyingi Török Bálint gyakorlatilag megszökött. Nándorfehérvár eleste után 1523-ban Szávaszentdemeternél Tomori Pál még győzelmet aratott a törökök felett, de mivel nem volt pénz a hadi kiadásokra, a határok tartós védelmét nem lehetett hatékonyan biztosítani.
Az 1525. május 7-ei országgyűlésen a rendek követelték Lajostól a Fuggerek kiűzését, mert azok az "ország kincseit kimerítik és kiviszik", de Szerencsés Imre alkincstárnok leváltását is. Ezek a követelések, a királyné közbelépése miatt is, végül nem valósultak meg, sőt az 1525. július 3-ai hatvani országgyűlés (amelynek végzéseit a király később nem volt hajlandó szentesíteni) már rehabilitálta Szerencsés Imrét. A Fugger család – válaszul arra, hogy a király az általuk bérelt rézbányákat visszavette saját kezelésébe (mintegy államosította) – drasztikus eszközhöz folyamodott: pénzügyi blokádot vezetett be Magyarország ellen. Az általuk pénzelt Habsburg-uralkodó, aki el volt adósodva a Fuggereknek, nem tudott megfelelő segítséget nyújtani sógorának, a magyar királynak. A Fugger család éppen akkor, a „mohácsi csata előestéjén” tagadta meg az országtól a (pénzügyi–katonai) segítséget, amikor arra a legnagyobb szükség mutatkozott. ... A pápai követ egyenesen azt jelentette Rómába, hogy Magyarországot a németek kormányozzák.
Lajos király – mindössze 20 évesen, tehát komoly élettapasztalat nélküli uralkodóként – nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor felvállalta a csatát Mohácsnál a túlerőben lévő törökökkel szemben, 1526. augusztus 29-én. II. Lajos cseh és magyar király a mohácsi ütközetet követő menekülés során eltűnt. II. Lajos halála tisztázatlan. A legelfogadottabb, hogy II. Lajos a mohácsi csata utáni menekülés során lovasbalesetet szenvedett, és lovával együtt valamilyen vizes közegben elmerült. A vesztes csata után a király menekülés közben állítólag a Csele-patakba fulladt.
A mohácsi csatában odaveszett Lajos király trónjának örököseként ketten is felléptek: Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg (aki cseh királyként az utódja lett) és Szapolyai János erdélyi vajda. Néhány hónapon belül mindkettőjüket magyar királlyá koronázták, az őket támogató bárói csoportok és egyházi főméltóságok segítségével. De facto megszűnt a cseh-magyar perszonálunió.
A mohácsi csatát követő évtizedben a két király egymással harcolt a főhatalomért, Magyarország két részre szakadt , két generáción át két királya volt az országnak .
- I. János , ... Szapolyai János volt az a magyar nemes aki Erdélyi Vajdaként , komoly politikai befolyással bírt .
1526-ban a Székesfehérváron összehívott országgyűlés őt választotta magyar királynak , a szintén magyar királynak koronázott Habsburg I. Ferdinánddal szemben .
I. János uralkodói személyét még az oszmán-török szultán I. Szulejmán uralkodó is elismerte , de ezzel szemben se tudták letörni a kettős királyválasztás eredményét . A magyar Szent Koronával történt koronázást a rangidős főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte el. Szapolyaival szemben Habsburg Ferdinánd a Jagelló-Habsburg dinasztikus szerződés alapján tekintette magát a magyar trón örökösének. Valójában a legitimitás elvének megfelelően II. Lajos nagybátyja, I. Zsigmond lengyel király volt a Magyar Királyság törvényes örököse, és nem II. Lajos sógora, Ferdinánd. Másrészt Ferdinánd legitimációjának az 1505-ös rákosi végzés okiratában foglaltak és a Szent Korona hiánya volt az akadálya, amely Szapolyainál volt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a rákosi végzést magyar király - sem Ulászló, sem Lajos - nem szentesítette, így jogi ereje sem volt, pusztán a nemesség egy részének a véleményét rögzítette írásban.
A magyar belháborút lezáró 1538-as váradi békével I. Ferdinándra hagyta volna örökös híján mindenét , de 1539-ben feleségül vette I. Zsigmond lengyel király leányát, Jagelló Izabellát, akitől egyetlen fia és örököse, János Zsigmond származott. Végakarata szerint, semmibe véve a korábban megkötött váradi békét , fia II. János követte a trónon. 1540-ben hunyt el , halála után az ország százötven évre három részre szakadt, a Habsburg-család által kormányzott Magyar Királyságra, az Oszmán Birodalom részét képző török hódoltságra, és a Szapolyai által birtokolt keleti területekből a speyeri szerződéssel 1570-ben megalakuló Erdélyi Fejedelemségre.
- II. János , ... Szapolyai János fia , II. János lett a következő magyar király , akit sosem koronáztak meg . A török amikor 1541-b2n bevette Budát és az ország három részre szakadt , II. János , ragadványnevén János Zsigmond kapta Erdélyt és a mai Partium területét a szultántól .
Ferdinánd eleinte sikeresen félre tudta állítani a gyermekkirályt és udvartartását , ám amikor belátta hogy a keleti országrészeket nem képes megvédeni a törököktől , ezért II. János visszatérhetett török támogatással a keleti országrészek élére . János Zsigmond áttért az evangélikus , később a református hitre , majd ő lett a történelem első unitárius vallású uralkodója . 1568-ban a tordai országgyűlésen elfogadtatta a vallásszabadságot . Ez volt Európa történelmében az első ilyen döntés . ( csak zárójelben jegyezzük meg hogy az unitárius vallás rokon az iszlám vallással ) . 1570-ben a speyeri szerződés értelmében már nem király volt a titulusa , hanem Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek fejedelme . Így létrejött egy külön állam az Erdélyi Fejedelemség , aminek ő lett az első fejedelme . 1571-ben március 14-én hunyt el , temetésére csak 1571. május 23-án került sor Gyulafehérváron. Az unitárius egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra az 1009-ben, I. István magyar király által alapított székesegyházban, Hunyadi János kormányzó és édesanyja Jagelló Izabella szarkofágjai mellett.
Nem sokkal később, 1599-ben, amikor a Habsburgok biztatására és azok pénzén Mihály havasalföldi vajda katonái elfoglalták Gyulafehérvárt és Erdélyt. A sírrablók feldúlták és kirabolták II. János király szarkofágját, ekkor tűnt el a koporsóba helyezett halotti lemez is, amelynek szövege azonban fennmaradt.
- I. Ferdinánd - ... a Habsburg-házból származó I. Ferdinánd 1526-tól volt magyar király I. János , majd később II. János ellenében . A magyar királyi címet és hatalmat az 1526-os pozsonyi országgyűlésen szerezte meg .
Habsburg Ferdinánd folyamatosan próbálta érvényesíteni a Habsburg–Jagelló örökösödési szerződésben meghatározott, az országgyűlésen szentesített jogait Magyarországon. Ennek törvényes alapját az a kettős házassági szerződés képezte, aminek eredményeként 1521-ben megköttetett a Ferdinánd főherceg és a néhai magyar király, II. Ulászló lánya, Jagelló Anna, valamint Ulászló fia, II. Lajos király és Ferdinánd húga, Habsburg Mária közti frigy. Miután a mohácsi csatában elesett II. Lajossal kihalt a Jagellók cseh-magyar ága, e megállapodásra hivatkozva nyújtotta be a magyar trónra vonatkozó igényét I. Habsburg Ferdinánd. Ígérgetésekkel sikerült a maga oldalára állítani a magyar főurak jelentős részét, emiatt Szapolyai Jánosnak ideiglenesen Lengyelországba kellett menekülnie, és csak török támogatással tudott újból hatalomra kerülni. Gyakorlatilag a Bécs ellen vonuló török csapatok szerezték neki vissza Budát 1529-ben. Habsburg Ferdinánd az Oszmán Birodalom felé egymillió arany éves adó megfizetésére is kötelezte volna magát, ha török jóváhagyással egymaga uralhatta volna az országot.
Magyarországi politikáját meghatározta a Szapolyai Jánossal szemben az ország irányításáért folyó küzdelem, és az ennek következtében kialakult polgárháborús konfliktus. Katonai jelenlétével és a végvárrendszer kiépítésével megakadályozta, hogy az egész Magyar Királyság török kézre kerüljön. 1564-ben hunyt el
- Miksa , ... Habsburg Miksa , apja Ferdinánd halála után vette át magyar királyi trónt és a német-római császári címet is .
Már 1563-ban megkoronázták Pozsonyban magyar királynak , ő a trónt örökölte és nem választották uralkodónak . A törökellenes harcai kudarcot vallottak , ugyanakkor a belső béke érdekében valamennyi népével vallásilag toleráns volt . 1576-ban halt meg .
- Rudolf , ... apja után 1576-ban vette át a magyar trónt , de már 1572-től ifjabb magyar királyként mutatkozott . Központját Prágában rendezte be , az 1590-es évektől dühkitörések és melankolikus viselkedés jellemezte .
A Habsburg birodalom tartományainak vezetőivé , testvéreit nevezte ki , így jellemzően nem foglalkozott az államirányítással . Az 1606-os Zsitvatoroki békével a török ellenes harcok alábbhagytak . Miután öccse Mátyás lett a Habsburg dinasztia családfője , szép sorjában elvette Rudolftól az uralkodói címeit , 1608-ban fosztotta meg a magyar tróntól .
- II. Mátyás , ... Rudolf öccse 1608-tól lett magyar király , úgy hogy a magyar rendektől a koronázását kérte és nem a megválasztását .
A török hadak elleni harcban nem tudott érdemi sikereket elérni . A Bocskai felkelést békéjét is ő maga erősítette meg és a hajdúknak privilégiumokat biztosított , ugyanakkor a Bethlen Gábor által vezetett Erdélyi Fejedelemség ellen igyekezett katonailag minnél keményebben fellépni . 1619-ben meghalt .
- II. Ferdinánd , ... II. Mátyás unokatestvére , lett a következő magyar király , a 30 éves háborúban való részvétele mellett , a magyarok körében erőszakos úton terjesztette az ellenreformáció tanait .
1635-ben visszavonta a restitúciós ediktum bizonyos pontjait, de már hiába próbált a birodalomban békét teremteni. Az 1636-os regensburgi birodalmi gyűlésen még megérte – és elégtétellel fogadta –, hogy fiát, Ferdinándot német királlyá választották. Nem sokkal azután, hogy a birodalmi gyűlést követően visszatért Bécsbe, és 1637-ben meghalt.
Rendkívül vallásos, sőt bigott ember lévén, példaszerű családi életet élt. Első feleségével, Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnővel 1600-ban kötött házasságából hét gyermek született, köztük Ferdinánd, a trónörökös.
- III. Ferdinánd , ... II. Ferdinánd fiaként a 30 éves háború lezáródó időszakában lett magyar , valamint cseh király és német-római császár .
Az Erdélyi Fejedelemség ellen harcolt , az 1645-ben kötött linzi békével területeket adott át I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek , mellette biztosította Magyarország területén valamennyi felekezet számára a vallásgyakorlást .A legidősebb fiát, IV. Ferdinándot is sikerült német-római királlyá választatnia, aki már 1646 óta Csehország, 1647-től pedig Magyarország királya is volt. III. Ferdinándot 1654 júliusában nagy tragédia érte: az óvintézkedések ellenére IV. Ferdinánd, a huszonegy éves trónörökös himlőjárvány áldozata lett. A császárnak még két fia volt, az 1646-ban elhunyt első feleségétől, Mária Annától Lipót főherceg, és második feleségétől, a már szintén elhunyt Tiroli Mária Leopoldinától Károly József főherceg. A választás annak ellenére egyértelmű volt, hogy Lipót papi tanulmányokat folytatott, hiszen ő tizennégy, míg öccse ötéves volt ekkor. 1655-ben a császárnak sikerült Lipótot magyar, majd 1656-ban cseh királlyá választatnia, ám a birodalmi rendeken nem tudta keresztülvinni akaratát . Érdekesség, hogy az udvar ekkor kísérletet tett az örökösödési rend rögzítésére (a Habsburg családon belüli választójoga volt a rendeknek, nem általános választójoga! ugyanis az 1547. évi V. tc. kimondta a Habsburgok jogát a trónra), s a nádornak (gróf Wesselényi Ferencnek) levelet küldtek (névtelenül) hogy a rendek királyválasztó joga csupán képzelt, nem létező jog (valóban csak a családon belüli választásra korlátozódott, de ettől létezett), s nem hajlandó-e lemondani róla, mondván most még előnyösen és önként megteheti, mert a török kiűzésével mindenképp elveszti azt. Wesselényi felolvasta az országgyűlésen, s óriási felháborodás volt a fogadtatása. Ekkor az udvar látva az elégedetlenséget, nem tett komolyabb kísérletet az örökös királyság elfogadtatására . III. Ferdinándot 1657. április 2-án érte a halál Bécsben.
- IV. Ferdinánd - ,,, megkoronázták még 1647-ben , de apja halála után soha nem vette át a trónt .
... ám 1654-ben, húsz éves korában himlő következtében elhunyt. Apja örököse a német-római császári trónon fiatalabb testvére, Lipót főherceg lett.
- I. Lipót , ... IV. Ferdinánd testvéreként végül Lipótot koronázták meg 1655-ben , így ő vette át a trónt , apja halála után 1657-ben .
Magyar királyként a Szent Liga háborúja (1683–1699) során, amely a törökök bécsi ostromával vette kezdetét, Savoyai Jenő hadvezéri tehetségének köszönhetően Lipót döntő győzelmet aratott, és az 1699-es karlócai békével visszaszerezte a Magyar Királyság területének jelentős részét. Franciaországgal három fegyveres konfliktusba bonyolódott: a francia–holland háborúba, a kilencéves háborúba és a spanyol örökösödési háborúba, amelyet fiának, Károlynak a spanyol trónra juttatása érdekében indított, figyelmen kívül hagyva rokona, II. Károly végrendeletét.
Azonban a magyar történetírásban személye ellentmondásos megítélés alá esik: míg a török uralom alóli felszabadításáért elismeréssel tekintenek rá, a magyar rendi jogok szisztematikus korlátozását, az abszolutizmus kiépítését, valamint a protestánsok üldözését felróják neki.
Lipót magyarországi uralkodását ugyancsak meghatározta katolicizmusa: 1658-ban Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi / Máriavölgy (szlovákul Marianka, ) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában. ) kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának, amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított . 1705-ben hunyt el .
-I. József , ... I. Lipót fiaként ő vette át a Habsburg birodalom és a magyar trón felett is az irányítást .1687-ben , kilencévesen koronázták magyar királlyá, majd 1690-ben, tizenegy évesen római királlyá választották. Apja halálát követően lépett a trónra, folytatva annak dinasztikus és katonai politikáját.
Uralkodása alatt javában zajlott a spanyol örökösödési háború , illetve a Rákóczi szabadság harc , egyik konfliktust se tudta élete során befejezni . Mivel csak két leánya, a későbbi lengyel királyné, Mária Jozefa, valamint a bajor választófejedelemné, Mária Amália érte meg a felnőttkort, így 1711-ben bekövetkezett korai halála után öccse, Károly követte a trónon. XIV. Lajos ösztönzésére a magyar rendek az ónodi országgyűlésen (1707. június 17-én) a Habsburg-házat és Józsefet trónvesztettnek nyilvánították, és kijelentették, hogy a királyi szék üres marad mindaddig, míg a jövő országgyűlésen nem választanak új királyt. 1711-ben Április 30-án Szatmár mellett, a majtényi mezőn a még fegyverben álló 12 000 felkelő is átadta zászlait a császáriaknak, s letéve a hűségesküt, ki-ki szabadon otthonába térhetett. A béke ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát adott a szabadságharcban résztvevőknek, egyúttal intézkedett a magyar nemességet sértő intézmények és méltóságok eltörléséről. Az ellenállás és a szabad királyválasztás jogát nem állították vissza, külön magyar hadsereget sem hoztak létre. A jobbágyi sérelmeket sem rendezték, mindazonáltal elmondható, hogy a szatmári béke hatására a rendi dualizmus érvényben maradt. A szatmári béke a Habsburg-ellenes felkelők számára jóval több nyereséggel járt, mint amennyi a katonai-politikai helyzetükből következett volna.
József a békekötést már nem érhette meg, 1711. április 17-én Bécsben, fekete himlőben elhunyt.
- III. Károly , ... I. József testvéreként magyar király lett 1711-től . Lezárta konfliktusait és Bécsből irányította a Habsburg birodalmat , akaratait a magyar kancellária hajtotta végre .
1713-ban kiadta a Pragmatica Sanctiót , ami egy olyan szerződés volt közte és a testvére József főherceg között , ami részletezi az örökösödés kérdését és benne kifejti részletesen a leányági örökösödést , pontosabban azt hogy III. Károly leányai a trónöröklés terén előnyt élveznek József főherceg leányaival szemben , ugyanis egyiküknek sem volt élő fia .
A pragmatica sanctiót Bécs elfogadtatta a Habsburg Birodalom örökös királyságaival és tartományaival. A Nagyszebenbe összehívott erdélyi országgyűlést követően 1722. június 30-án Pozsonyban a magyar rendek is megszavazták a pragmatica sanctiót. Méghozzá annak különös hangsúlyozásával, hogy az Ausztriai-ház valamennyi örökös országa a jövőbeni szerzeményekkel együtt, a nagyobb biztonság és a kölcsönös védelem érdekében alkosson örökre oszthatatlan és elválaszthatatlan szövetséget, és csupán az uralkodóház egészének kihalása esetén lépjen újra érvénybe a királyválasztási jog (1723: I-II. tc.). Az örökös tartományokra utaltság deklarálásának hosszú távú jelentősége volt. Az a felismerés diktálta ezt, hogy sem Erdély, sem a Magyar Királyság nem képes egyedül megvédeni magát a külső hatalmak, kivált a törökök ellen.
III. Károly egy vadászat során betegedett meg és 1740-ben váratlanul elhunyt .
- Mária Terézia , ... III. Károly legidősebb lány Mária Terézia magyar és cseh királynő lett , míg férje Lotaringiai Ferenccel való házassága révén német-római császárné . 1741-ben koronázták meg magyar uralkodónak .
Ő alapította meg a házassága révén a Habsburg-Lotaringiai-házat . 1740-ben az örökösödési viták miatt tört ki az osztrák örökösödési háború . A területei veszteségeit a hétéves háborúban igyekezett visszaszerezni , azonban nem járt sikerrel , 1748-ban kötötték meg az aacheni békét és ezután a békés időszak jött el , köztük a Magyar Királyságban is . Mária Terézia felvilágosult , abszolutista politikát folytatott , nem törvényekkel hanem rendeletekkel kormányzott , ehhez ugyanis nem kellett az országgyűlést összehívni . 1777-ben bevezette a Ratio Educatonist , vagyis kötelezővé tette a gyerekeknek az iskoláztatást . Fiume városa neki köszönhetően lett a Magyar Királyság elkülönített része . Élete végefelé fia , József már társuralkodó volt mellette , végül 1780-ban meghalt .
- II. József , ... Mária Terézia fia , II. József soha nem koronáztatta meg magát , ezért hívták kalapos királynak .
Társuralkodóként mutatkozott már 1765-től , de 1780-tól uralkodott ténylegesen , ő is mint anyja , rendeletekkel , amivel kivívta a magyar nemesség ellenszenvét , hiszen nem is tartotta be a magyar hagyományokat , mellette rendeleteivel a német kultúrát és nyelvet részesítette előnyben . A türelmi rendelet , -Tolerancia Pátens - , megtűrt kategóriába sorolta a protestáns egyházakat , de lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást , viszont erősen korlátozott keretek között . A számára haszontalan szerzetesrendeket megszüntette , a jobbágyrendelettel eltörölte a röghöz kötést , a földműves parasztok innentől rendelkezhettek saját telekkel . A nyelvrendelettel a német lett a hivatalos nyelv a Magyar Királyság területén . Neki köszönhető az első népszámlálás , az államszervezetet érintő valamennyi rendeletét , viszont halála előtt visszavonta , Csak három rendeletet hagyott meg , a jobbágyságot érintőt , a türelmi rendeletet és az alsó papságot támogató rendeletet , 1790-ben halt meg .
- II. Lipót , ...II. József öccse , II. Lipót , 1765 és1790 között Toszkána nagyhercege , ahol jelentős reformokat vezetett be , Firenzei regnálása alatt a felvilágosult abszolutizmus mintaállamává tette Toszkánát. A korban rendhagyó módon ellenezte és elsőként törölte el a halálbüntetést és a kínvallatást egyaránt. Fivére, a császár 1790-ben utód nélkül való elhunytát követően lett a Szent Római Birodalom császára. A Habsburg Birodalomban és Magyarországon hamar hozzálátott a jozefinizmus elemeinek visszavonásához a belső béke megteremtése érdekében.
Mivel tartott attól hogy a francia forradalomhoz hasonló események fognak bekövetkezni , ezért bevezette a titkos rendőrséget . 1792-ben betegség következtében váratlanul hunyt el .
- I. Ferenc , ... 1792-ben koronázták meg Budán , ...
Ferenc császár vezető szereppel bírt Bonaparte Napóleon ellenfeleként a napóleoni háborúk során. A francia győzelemmel végződő austerlitzi csatát követően már békére törekedett Napóleonnal, 1810-ben legidősebb leányát, Mária Lujza főhercegnőt hozzáadva a császárhoz. Napóleon 1804-ben kikiáltotta a Francia Császárságot, amire válaszul Ferenc felvette az osztrák császári címet. 1806-ban létrehozták a Rajnai Szövetséget francia vezetéssel, ami végül a Német-római Birodalom felbomlásához is vezetett. Később, a Ferenc császár és Metternich kancellár által vezetett bécsi kongresszuson létrehozták a Német Szövetséget, amelynek Ferenc császár lett az első elnöke egészen 1835-ös haláláig. A magyar hagyományokat tiszteletben tartva jelent meg az országgyűléseken , I. Ferenc haladó szellemű volt de nem törekedett változásokra . 67 évesen 1835-ben .Unokái között van II. Napóleon francia császár (Napóleon egyetlen törvényes fia), továbbá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, I. Miksa mexikói császár, valamint II. Mária portugál királynő és II. Péter brazil császár is.
- V. Ferdinánd , ... I. Ferenc fia , V. Ferdinánd , magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig. II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke volt akit gyengeelmélyüsége miatt Jóságos Ferdinándnak is neveztek . Egyébként hat nyelven beszélt kiválóan: németül, magyarul, csehül, olaszul, franciául és horvátul, valamint többféle hangszeren játszott tehetségesen.
Mivel az uralkodásra gyakorlatilag alkalmatlan volt , a kormányzatért , von Metternich kancellár felelt . 1848 márciusában engedményeket tett Batthyány Lajos magyar miniszterelnök független kormányának, bár az érdemi tárgyalásokat öccse, Ferenc Károly főherceg folytatta. A forradalom hadi eseményei miatt udvarával Innsbruckba menekült. Augusztusban visszatért Bécsbe, de az októberi bécsi felkelés miatt a morvaországi Olmützben keresett menedéket. 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről unokaöccse, Ferenc József főherceg (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné fia) javára. (Magyarországon vitatták e lemondás szabályosságát, ezért a magyarok egészen az 1849. április 14-i trónfosztásig őt tekintették magyar királynak.)
- I. Ferenc József , ... V. Ferdinánd unokaöccse , 18 évesen vette át a magyar királyi teendőket . ... és 68 éven át uralkodott .
Ferdinánd szentesítette az áprilisi törvényeket, esküt tett a magyar alkotmányra, így annak betartását a magyar rendek számonkérhették rajta.
Ezért 1848 december 2-án Olmützben sor került a herceg magyar nagyfejedelemmé történő kikiáltására .
Az eseményről Alexander Hübner diplomata így írt: „Pontosan nyolc órakor kinyílt a trónterem ajtaja, hogy a főherceg, a főhercegnők, a miniszterek, Windisch-Grätz tábornok, Jelačić bán és Grünne gróf bebocsájtást nyerjenek. Mint jegyzőkönyvvezető, én is jelen voltam ennél a történelmi aktusnál. Miután bezárult mögöttünk az ajtó, megjelentek őfelsége és neje, azután Ferenc Károly hitvesével és fiával” A leköszönő Ferdinánd császár „Isten áldjon, csak légy derék, az Isten majd megóv téged” szavakkal adta át a hatalmat I. Ferenc Józsefnek. .... megkoronázása csak a kiegyezés után történt meg ! 1867. június 8-án a fejére tették Szent István koronáját a Budavári Nagyboldogasszony templomban (Mátyás-templomban), és egyidejűleg megkoronázták feleségét, Erzsébetet is .
... habár az 1848-as szabadságharc volt számára az elsődleges , ami orosz segítséggel meg is történt .
1849. május 21-én Varsóban került sor I. Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár találkozójára. Ekkor véglegesítették azt a megállapodást, amelynek értelmében az orosz cár 200 ezer katonát ad „kölcsön” az osztrák császárnak az egyre inkább elharapódzó „magyar lázadás”, azaz az Ausztriát létében fenyegető magyar szabadságharc leverésére. Ekkora haderő önmagában képes volt eldönteni a magyar szabadságharc sorsát. Ferenc József császár tehát kétségkívül hálás lehetett Miklós cárnak ezért a testvéri segítségért. Több történeti munka szerint köszönetét egy színpadias gesztussal is kifejezte: a varsói Lazienki-palota erkélyén letérdepelt a cár előtt, s megcsókolta a kezét.
Ferenc József megtorlást hajtatott végre a magyar honvédtiszteken akik a császári csapatok ellen harcoltak , .... I. Ferenc József azonban már augusztus 29-én arra utasította Haynaut, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után, tudomásulvételre kell felterjeszteni. Az utasítás következtében augusztus 31-én a minisztertanács is ilyen értelmű határozatot hozott, s ezzel Haynau szabad kezet kapott a kivégzések végrehajtására , ...
... majd az 1860-as évek elejéig , tartományként kezelte Magyarországot .
1850-es–60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett, a szárd háború és a porosz–osztrák háború nyomán elveszítette vezető szerepét a német államok között, és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását.
A Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merénylet Szarajevóban , arra ösztökélte az addigra már idős uralkodót hogy támadást indítson Szerbia ellen .
Ezzel kitört az első világháború , örökösének az öccse unokáját Károlyt tette meg . Ferenc József fegyelmezetten tette kötelességét, bár maga is tudatában volt az elkerülhetetlen végzetnek, és számos egyéni tragédia is sújtotta (fia öngyilkos lett, Miksa fivérét kivégezték Mexikóban, házassága a szépséges Erzsébet császárnével, "Sissivel" megromlott, majd feleségét meggyilkolta egy anarchista.) , belerángatta Magyarországot egy olyan háborúba , amihez semmi köze nem volt és ami végzetes lett . Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése előtt két évvel, 1916. november 21-én meghalt a schönbrunni kastélyban. Az élete utolsó 40-50 évében katonásan puritán életet élt , Ferenc József vonzódott a katonás életmódhoz és ruhákhoz (szinte egész életében egyenruhában járt) , már reggel 4-kor az íróasztalánál ült , reggelire csak egy pohár tejet ivott , 12 óra előtt, valamint ha az időjárás is engedte, rövid sétát tett a Burg egyik kertjében . Délben elfogyasztotta ebédjét, mely tésztafélékből és húsételekből (pénteken a böjt miatt halból) állt. Kedvelte a császármorzsát, amit róla neveztek el. Spattenbrau sört, vagy tokaji bort fogyasztott. Öt órakor megvacsorázott (estebédelt), előtte, ha maradt ideje, a schönbrunni kastély parkjában sétált , végül nyáron 8, télen 9 óra tájban nyugovóra tért. Kedvenc időtöltése a vadászat , az erdőjárás és a hadgyakorlatokon való látogatás , de mint tudjuk ennek ellenére nem volt tehetséges katona , hadviselésben sorra veszített és mint stratéga is sorra kudarcot vallott . Ferenc Ferdinánd trónörökös megölése , a merénylet megszervezése , a háborús párt nyomására mint kiderült , Berlin támogatásával történt , vészterhes ultimátumot adott és hadat üzent Szerbiának és ezzel egy világméretű konfliktust idézett elő . Magyarország mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba.
Megfázott , légcsőhurut gyulladásából , tüdőgyulladásba esett , álmában halt meg , magas láza közepette .
Így vezette birodalmát és Európát az első világháborúba, amely majd huszonkét millió ember életébe került, és amelynek következtében a birodalom, a monarchia és a régi Európa is összeomlott. Ferenc József fiatal, tapasztalatlan utódjának, másodfokú unokaöccsének, Károlynak nem volt meg ahhoz a hatalma, hogy ezt az összeomlást megakadályozza. A háború az európai nagyhatalmak érdekütközéseinek következtében tört ki.
-IV. Károly , ...1916-tól ,1918-ig uralkodott az Osztrák- Magyar Monarchia széthullásáig , illetve Ausztria és Magyarország köztársasággá való kikiáltásáig .
1908-ban fejezte be egyetemi tanulmányait, ekkor német anyanyelve mellett magas szinten beszélte az angol, a francia, a magyar és a cseh nyelveket, de rendelkezett latin és görög nyelvismerettel is.
Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben , már Habsburgok koronázását illetően , – a magyar himnuszt énekelték , nem a Gott erhalte kezdetű császári himnuszt. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita császárnét. Károly 1916. novemberében lépett trónra, Ferenc József halála után. Titkos kísérleteket tett, hogy tárgyaljon az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborúból való kilépéséről, de sajnos nem járt sikerrel és a monarchiát szövetségi unióvá , konföderációvá se tudta átalakítani , mivel az egykori birodalom területén élő nemzetiségek , mind saját nemzetállamokat akartak létrehozni .
1917-ben feleségének fivére, Szixtusz parmai herceg révén titokban felvette a kapcsolatot Clemenceau francia miniszterelnökkel. Beleegyezett abba, hogy a háború után Elzász és Lotaringia visszakerüljön Németországtól Franciaországhoz. Bizalmas üzeneteit és megbízásait titkára, gyermekkori barátja, Erdődy Tamás gróf továbbította.
Amikor 1918 elején megfordult a hadiszerencse, Oroszország összeroskadt és az olasz fronton is sikereket ért el a Monarchia, a franciák felajánlották a különbéke lehetőségét. Ám ekkor a birodalmi külügyminiszter, Czernin gróf nyilvánosságra hozta Clemeceau levelét, aki így kellemetlen, megalázó helyzetbe került. Ez volt az a pont, amikor Clemenceau elhatározta, hogy bosszút áll és szétrombolja a Monarchiát. Az eset után ráadásul II. Vilmos császár is magához hívatta Károlyt és dühösen kiabált vele.
Ha mindez nem lett volna elég, Károlynak és Czerninnek is volt egy magánbeszélgetése, ahol Czernin, Vilmoshoz hasonlóan végül ordítozni kezdett és zsarolta a császárt, hogy mondjon le. Zita császárnétól tudjuk, hogy férje szívrohamot kapott az eset után és csak az ő győzködésének hála nem írta alá a lemondását. Végül Czernint menesztették pozíciójából, az azonban csak később derült ki, hogy a gróf összejátszott a németekkel.
Ezután megszűnt minden lehetőség a Monarchia háborúból való kiugrására.
Az új államformákat , Ausztriában és Magyarországon is elfogadta , de hatalmáról nem mondott le , amit ki is jelentett az eckartsaui nyilatkozatban . A Német-ausztriai köztársaság Svájcba száműzte , míg az akkori Magyarországra puccs segítségével kétszer is megpróbált visszatérni 1921-ben . Mivel a trónról hivatalosan nem mondott le , csak a hatalom gyakorlásával nem élt , a Portugáliai Madeira szigetére száműzték ahol 1922-ben belebetegedett a kudarcba és légzési elégtelenség hiányával , 34 évesen meghalt .
Nos ez lett volna a Magyar Királyság és az Osztrák - Magyar Monarchia uralkodóinak úgymond teljes listája .
A kezdetektől kezdve k. 60 uralkodó , bár itt jegyezzük meg hogy az utolsó magyar vérvonalú király 1301-ig uralkodott , az Árpád-ház III. András halálával kihalt .Ezt követően több uralkodóház királyai váltják egymást a magyar trónon, ez az időszak a "vegyesházi királyok kora". Az 1526-os mohácsi csata után a Habsburg-ház királyai uralkodnak Magyarországon. A Magyar Királyság 1920 és 1946 között továbbra is fennállt, de ténylegesen nem volt uralkodó királya, helyette Horthy Miklós mint Magyarország kormányzója irányította kibővített régensi jogkörökkel.
Nem számolva az Erdélyi fejedelmekkel ezek között az uralkodók közül kb. 17 volt Habsburg és 13 más idegen .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése