KVANTUM
És a maradék agyprobléma az az , hogy az agyunk csak 5-1o%-át használjuk ki , vagy annak egy másik vetülete : a mesterséges intelligencia az MI .
Az agykapacitás 10 százalékának mítosza egy széleskörűen elterjedt hiedelem, ami szerint az emberek agyuk mindössze kb. 10 százalékát használják. Ezzel együtt az állítás azt is sugallja, hogy lehetséges kiaknázni ezt a felhasználatlan területet, és vele az emberi intelligenciát növelni.
Bár az intelligencia számos tényezője fejleszthető gyakorlással, alaptalan az a feltevés, hogy az emberi agy nagyobb részei kihasználatlanúl maradnának. Bár léteznek megválaszolatlan kérdések az agyfunkciókkal kapcsolatban, de az agy minden egyes részének ismert feladata van. Pl. mivel számos agyterület (különösen az agykéreg) funkciói elég összetettek ahhoz, hogy egy kisebb károsodás hatása észrevétlen maradjon, ez oda vezetett hogy nem tudták pontosítani néha hogy ezeknek a területeknek mi a fő feladatuk. A tíz százalék mítosza onnan is eredhet, hogy a neuronok az agysejteknek csak mintegy 10 százalékát teszik ki; a többi jórészt gliasejt, melyek – bár van szerepük a tanulás folyamatában – a neuronoktól eltérően működnek . ... Az olyan technológiák mint a PET (pozitronemissziós tomográf) vagy az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat) lehetővé teszik az eleven agy működés közbeni megfigyelését. Kimutatják, hogy még álmunkban is az agy valamennyi területe mutat valamilyen szintű tevékenységet. Csak komoly sérülés esetén válhat az agy valamely része „csendes területté”.
Na és akkor , lehet-e egy gép igazán tudatos ? , vagy az elme működése alapvetően különbözik minden számítógépétől ? ; ... - Roger Penrose , fizikus és matematikus , Shadows of the Mind c. 1994-ben megjelent művében , azt állítja hogy a matematikai megértés és így a tudatos gondolkodás nem redukálható algoritmusokra ! Ha ez igaz , akkor a mesterséges intelligencia kutatás alapvető korlátokba ütközik . Penrose négy alapfogalmat különböztet meg a tudat és a számítás kapcsolatáról .
A . - az erős mesterséges intelligencia álláspontja . Eszerint , minden gondolkodás számítás , és ha elég bonyolult programot futtatunk az maga is tudatossá válik . A szilícium alapú chipek ugyanolyan jól tudhatnak gondolkodni mint a szürkeállományunk , csak a megfelelő szoftver kell hozzá .
B. - nézőpont finomabb , azt állítja hogy : bár az agy működése valóban szimulálható számítógéppel , a puszta szimuláció nem hoz létre valódi tudatot . Olyan ez mintha szimulált vihar nem lenne nedves . A szimuláció reprodukálja a mintázatot , de nem a fizikai valóságot .
C. - nézőpont szerint : a tudatos gondolkodás , olyan fizikai folyamatokat igényel , amelyeket számítógéppel elvileg sem lehet szimulálni . Nem arról van szó hogy a mai gépek tul lassuak , vagy túl egyszerűek , hanem arról hogy a tudat működéséhez olyan fizika kell ami kívül esik az algoritmusok világán .
D. - nézőpont , a misztikus álláspont . A tudat örökre megfejthetetlen marad a tudomány számára .
Penrose ezt elveti , abban hisz hogy a tudat tudományosan kutatható , csak éppen nem a jelenlegi fizika keretein belül .
Penrose érvelése szerint : Kurt Gödel 1931-ben közzétett " nem teljességi tételei " bizonyítása szerint : minden elég erős , ellentmondásmentes matematikai rendszerben , léteznek olyan állítások amelyek igazak , de a rendszeren belül nem bizonyíthatók . ... A matematika nem zárható le önmagában , ... de mit jelent ez a tudatra nézve ?
Penrose szerint : Ha veszünk egy tetszőleges algoritmust , amely matematikai igazságokat próbál felismerni , akkor ha ez az algoritmus ellentmondásmentes , és ezt magunk is beláthatjuk , akkor Gödel konstrukciója alapján megalkothatunk egy olyan állítást , amelyről mi emberek , felismerjük hogy igaz , de az algoritmus képtelen igazolni . Ez azt jelenti hogy az emberi matematikai megértés nem lehet pusztán algoritmikus folyamat ! Bármilyen algoritmust is alkossunk meg , amely a matematikai belátásainkat hivatott modellezni , mi mindig túlléphetünk rajta , feltéve hogy az algoritmus ellentmondásmentességéről meggyőződhetünk . ... Az egyik leggyakoribb kifogás az hogy talán az emberi elme is inkonzisztens , azaz mi magunk is ellentmondásokba keveredünk .
Penrose elismeri hogy tévedünk , de különbséget tesz a véletlen hiba , és a rendszerszintű inkonzisztencia között . A matematikusok nem fogadnak el ellentmondásos bizonyításokat . ... Éles vita zajlik az informatikusok és a filozófusok között , ... az érvelés nem zárja ki véglegesen az erős mesterséges intelligenciát , csak azt mutatja meg hogy az emberi gondolkodás nem redukálható egyetlen ismert algoritmusra sem . ... Ez még 2025-ben is folytatódik , ... Mit rejt a kvantummechanika mérési problematikája ? ... Ha az emberi tudat nem algoritmikus , akkor milyen fizikai folyamatok állhatnak mögötte ?
Penrose a kvantummechanikához fordul válaszért .
Az eddigiekben többször is értekeztem a kvantumról , ami mára már a fizika egyik legfontosabb alapfogalma lett , ...
Ezeken túl , még mindig van mit mondani erről a relytélyes valamiről amit már úgy határoznak meg hogy a legkisebb adag amivel egy mérhető mennyiség növelhető . A kvantum szó a latin „quantum” szóból ered , ami mennyiséget jelent.
Az elektromágneses sugárzás kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. A kvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogy az elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezik.
Ez a furcsa "dolog" a kvantummechanika világának alapja, ami a részecskék viselkedését írja le a legapróbb szinten.
A kvantummechanika alapvetően a mikroszkopikus világ – atomok, molekulák és szubatomi részecskék – viselkedését írja le. Ebben a világban a klasszikus fizika törvényei, amelyek a makroszkopikus világban jól működnek, már nem érvényesek.
A kvantummechanika alapvető állítása, hogy a fizikai mennyiségek kvantáltak, azaz csak diszkrét értékeket vehetnek fel.
A kvantumvilág furcsaságai közé tartozik a szuperpozíció, ami azt jelenti, hogy egy részecske egyszerre több állapotban is lehet, amíg meg nem figyeljük. Egy másik jelenség a kvantum összefonódás, ahol két részecske sorsa összekapcsolódik, függetlenül a köztük lévő távolságtól. Ha az egyik részecskét megmérjük, azonnal tudjuk a másik részecske állapotát is, még akkor is, ha azok fényévekre vannak egymástól.
A kvantumelmélet alkalmazásai rendkívül széleskörűek. A kvantum számítógépek elméletileg képesek lennének olyan problémákat megoldani, amelyekre a klasszikus számítógépek képtelenek. A kvantum kriptográfia pedig elméletileg feltörhetetlen titkosítást tesz lehetővé. A kvantummechanika a kémia, az anyagtudomány és a biológia területén is fontos szerepet játszik, segítve az atomok és molekulák viselkedésének megértését.
A kvantummechanika két alapvető folyamatot ír le , az U folyamatot , amely a Schrödinger egyenlet szerint determinisztikus időfejlődés , és az R folyamatot , amely a hullámfüggvény összeomlása . Az U folyamat matematikailag elegáns és teljesen kiszámítható , ez az amit egy kvantumszámítógép manipulál , de az R folyamat relytélyes . Mikor és hogyan következik be a mérés ? ... miért kapunk mindig határozott eredményt , amikor a kvantumállapot eredetileg több lehetőség szuperpozíciója volt ? Penrose ezt a problémát úgy illusztrálja , amelyet mágikus dodekaédernek nevez : Képzeljünk el egy párban keletkezett részecskepárt , amelyek ellentétes spinnel rendelkeznek , ha a két részecskét fényévnyi távolságra visszük egymástól majd mindkettőn mérést végzünk , az eredmények korrelálni fognak . Mégpedig olyan módon , hogy ez klasszikus fizikával nem magyarázható . Ez a jelenség a Bell egyenlőtlenségek megsértése , amit Allen Aspeck , John Klauser és Anton Ceilinger kísérletei fényesen igazoltak , ezért 2022-ben fizikai Nobel díjat kaptak . ... Ez a kvantummechanika egyik legfurcsább jóslata , és a kísérletek egyértelműen a kvantummechanika mellett döntöttek , a lokális , rejtett változók ellen . Hogyan oldhatja meg a gravitáció a kvantum rejtélyt ? Penrose javaslata az hogy a hullámfüggvény összeomlását , nem a megfigyelő okozza , hanem a gravitáció . Ezt objektív redukciónak , röviden OR -nnek nevezik . Az alapgondolat a következő : Ha egy tömeges objektum szuperpozícióban van két különbözőm térbeli helyzetben , akkor két különböző téridőgörbületet kellene egyszerre fenntartani . Ez azonban instabil helyzet , a természet nem szereti a szuperponált téridőket . A szuperpozíció spontán összeomlik , mégpedig annál gyorsabban , minnél nagyobb a két állapot közötti gravitációs energiakülönbség . A kollapszusidő kb. Planck állandó osztva ezzel az energiakülönbséggel . Egy proton esetében ez milliárd éves időskálát jelent , ezért tudunk protont interferencia kísérletben megfigyelni . Egy 1 mikrométeres vízcseppnél viszont már csak tizedmásodperc , egy milliméteres cseppnél csak mikro másodperc , ezért nem látunk makroszkopikus tárgyakat szuperpozícióban . Ez az elmélet ma Diósi-Penrose modellként ismert , mivel Diósi Lajos , magyar fizikus , Penrose-tól függetlenül hasonló következtetésekre jutott . 2025-ig számos kísérlet próbálta tesztelni ezt a hipotézist és bár a végleges bizonyíték még várat magára , az elméletet nem sikerült megcáfolni . Kutatók interferométeres kísérletekkel próbálják kimutatni a gravitáció indukálta hullámfüggvénykollapszust . Mit tudnak a neuronokban rejlő mikrotubulusok ? Hol játszódnak le ezek a kvantumfolyamatok az agyban? Penrose , Stuart Hammerov aneszteziológussal közösen dolgozta ki az orkestrált
objektív redukció , röviden Ork-or elméletét . A kulcsszereplők a mikrotubulusok , apró , üreges , fehérje csőstruktúrák , amelyek minden élő sejt citoszkeletonjának részét képezik . Penrose egy meglepő megfigyeléssel kezdi , ... A paramécium egy egysejtű lény , neuronok nélkül is képes úszni , tanulni , akadályokat kikerülni . Hogyan lehetséges ez ? ... a válasz a citoszkeleton , ... Az a belső csontváz amely a sejt alakját és működését szabályozza . Ha a paramécium gondolkodik citoszkeleton segítségével , miért lenne más a helyzet a mi neuronjainkkal ? A mikrotubulusok 25 nanométer átmérőjű üreges csövek , amelyek tubulin nevű fehérje dimerekkel vannak kibélelve . Minden dimer kb. 118 000 nukleont tartalmaz és legalább két konformációs állapotban létezhet , mintegy molekuláris kapcsolóként . A Hammerov javaslat szerint ezek a konformációs változások celluláris automatát alkotnak , ahol az információ a csőfalon végigfutó hullámként terjed . Herbert Fröhlich német , fizikus már 1968-ban felvetette hogy a biológiai rendszerekben Bose-Einstein kondenzáció jöhet létre , kvantumkoherencia biológiai hőmérsékleten .
Ez eleinte képtelenségnek tűnt , hiszen a kvantumhatások általában ultraalacsony hőmérsékleten jelentkeznek . Ám azóta kiderült hogy egyes biológiai rendszerek pl. a fotoszintézis fénygyűjtő komplexei valóban mutatnak kvantumkoherenciát szobahőmérsékleten . ... Egy állat kísérletben általános érzéstelenítő adása után , Epotilon-B-vel stabilizálták a mikrotubulusokaikat , meglepő eredményre jutottak . A stabilizált mikrotubulusokkal rendelkező állatok több mint egy perccel tovább maradtak eszméletüknél , ... tehát a mikrotubulusok valóban szerepet játszanak a tudat fenntartásában . Egy másik tanulmány szuperradianciát mutatott ki triptofán hálózatokban , és a triptofán a mikrotubulusok építőeleme . Ez a kvantumjelenség meleg és zajos biológiai környezetben is megfigyelhető volt , ami korábban lehetetlennek tűnt . ... Miért nem egyszerűen az idegsejtek hálózata a tudat ? A hagyományos nézet szerint a tudat az idegsejtek közötti szinapszisok mintázatából ered . Minnél bonyolultabb a hálózat annál komplexebb a gondolkodás . Penrose szerint ez nem elegendő , ... Ha az agy pusztán klasszikus számítógép lenne , működése algoritmikus volna és így Gödel korlátai érvényesek lennének rá . Az Ork-or modell azt javasolja hogy a mikrotubulusokban zajló kvantumfolyamatok hangolják a szinaptikus súlyokat , azaz befolyásolják hogy melyik neuron melyikkel milyen erősen kommunikál . A tudatos pillanatok akkor keletkeznek , amikor a mikrotubulusok kollektív kvantumállapota eléri a gravitációs küszöböt és objektív redukción megy keresztül . Ilyenkor nem algoritmikus információ kerül be a neurális számításba . Érdekes bizonyíték származik az altatószerek vizsgálatából , ... Az általános anesztezikumok , nitrogénoxidtól a xenonig , kémiailag rendkívül különbözőek , mégis mind ugyanazt a hatást érik el . Megszüntetik a tudatot , Bernárd már 1875-ben megfigyelte hogy ugyanezek az anyagok a paraméciumot is immobilizálják . Penrose és Hammerov szerint ez arra utal hogy az altatószerek a mikrotubulusok működését zavarják meg . Valószínűleg a tubulin hidrofób zsebeihez kötődve .
Hogyan magyarázza az elmélet az időparadoxonokat ? Penrose , különös figyelmet szentel Benjamin Libet neurofiziológus kísérleteinek amelyek az akaratlagos cselekvés időzítését vizsgálták . Comber és munkatársai már a 60-as években kimutatták hogy az un. készenléti potenciál , egy jellegzetes agyi elektromos aktivitás 1-1,5 másodperccel megelőzi az akaratlagos mozgást . Libet tovább finomította a kísérletet , a kísérleti alanyoknak egy forgó óra számlapján kellett jelezniük , mikor érezték a szándékot a mozgásra ? ... az eredmény meghökkentő volt . A tudatos szándék , csak kb. 200 milliszekundummal előzte meg a mozgást , míg az agyi aktívitás már fél másodperccel korábban megkezdődött . Ez látszólag azt sugallja hogy az agy dönt , mielőtt mi tudatosan akarnánk valamit . Penrose szerint ez a paradoxon azzal oldható fel , hogy a tudatos események nem rendelkeznek pontos fizikai idővel a szokásos értelemben . ... ez az értelmezés még ma is vitatott . ... A kvantumgravitáció nem kiszámítható elemeket tartalmazhat . ... Léteznek olyan matematikai kérdések , amelyekre egyetlen számítógép sem tud általános választ adni , bármennyi időt és erőforrást is kap . Ha a fizikai világ ilyen problémákat old meg a kvantumgravitáció szintjén , akkor a fizika egy része alapvetően nem algoritmikus . ... egy másik feltevés szerint : a zárt időszerű görbék , vagyis időhurkot lehetővé tevő téridőgeometriák , szuperpozíciója lehetővé tehetne , nem kiszámítható kvantumműveleteket , ... ez spekulatív terület , ...
Mit mond mindez a mesterséges intelligencia jövőjéről ? ... A jelenlegi számítógépek , legyenek bármilyen gyorsak , és bonyolultak , soha nem fognak valódi tudatot , vagy megértést elérni . Ez nem technikai , hanem elvi korlát . ... A jelenlegi MI rendszerek , ... beleértve a nyelvi modelleket is , kiválóak , sakkban , számításokban , mintafelismerésben , stb. , de hiányzik belőlük a valódi megértés , az esztétikai ítélőképesség , az erkölcsi érzék . Ezek nemcsupán fejlettebb algoritmusok eredményei lennének , hanem egy alapvetően más típusú fizikai folyamatokat igényelnek . ... Az összekapcsolt rendszerek veszélyei azok hogy a mai pénzpiacok , közlekedési hálózatok , energiarendszerek olyan komplexitást értek el hogy az emberi elme ezt már nem tudja átlátni . Ha ezekbe a rendszerekbe nem tudatos de egyre intelligensebb algoritmusokat építünk , instabilitások alakulhatnak ki , amelyeket senki sem ért , és senki sem tud kezelni .
Hogyan kapcsolódik a tudat a világegyetem szerkezetéhez ? Az Ork-or elmélet /orkestrált objektív / redukció szerint a tudat közvetlenül kapcsolódik a téridő legmélyebb szerkezetéhez . Ha a hullámfüggvény összeomlása gravitációs jelenség , és ha a tudatos pillanatok ilyen összeomlásokból születnek , akkor a tudat nem járulékos mellékterméke az evolúciónak , hanem a fizikai valóság szerves része . ... A tudat rejtélye még messze nincs megoldva , ... - https://www.youtube.com/watch?v=rkHs9ugI1cw
A kvantumfizikában már letisztult hogy igazából nincs más csak a megfigyelés , tehát az egész világ egy megfigyelő állapot , ... azt fedezték fel hogy az információ és a tudásrendszer nem lehet egy passzív , a rendszeren kívül álló valamilyen másik rendszer , hanem a szerves része az egésznek , tehát annak is amit éppen megfigyel , ... tehát hatást fejt ki rá , tehát a mérőberendezés hatása nem kivonható abból az állapotból , amit éppen próbál megfigyelni . Ez egy zavaró hatás szó szerint , és ezt nem lehet semmilyen módon kiszűrni és ez hozta be a Heisenberg féle gondolkodásba a valószínűtlenségi dolgokat , - a határozatlansági relációt - , ... De ez nem azt jelenti hogy akkor minden csak ilyen véletlenszerű , valószínűségi alapon megy . A jelenlegi kvantumtudásunk most kezdi megérteni hogy hogyan lehetne elválasztani azt az elválaszthatatlant a rendszertől hogy végül is milyen zajt produkál az a bizonyos megfigyelő , ... abban a rendszerben , ami viszont és anélkül a rendszerből semmilyen információt nem tudunk kinyerni , és itt jön be a kvantum számítógép . A kvantumszámítógép működéséhez ezt a fajta ugrást kell most a kvantumfizikának megteremtenie . ... A kvantumvilág szintjén a rendszerben ezek igazából nem zajok , csak ott vannak , egy másik tartományból van az a megfigyelő , az aki a megfigyelést végzi , ... Nincs összhangban a megfigyelő berendezés , magával a szinttel amit megfigyel és ezért óriási nagy zajt visz be a rendszerbe , ... A megfigyelés a klasszikus szinten van , ott a láthatóvilág világ azon a működési szintjén ahol nem a kvantumtörvények uralkodnak , és azzal próbálunk megfigyelni egy olyan másik szintet ahol teljesen más természeti törvények uralkodnak . Most kezdődik a kvantum számítógépek kifejlesztésében egy olyan típusú mérőberendezéseknek a megalkotása ahol magán azon a szinten lehet egyből , közvetlenül az információt megfigyelni , kinyerni ahol már nincsen zaj és ezért nem jön be a Heisenberg féle határozatlansági elv , stb. , és működhet a kvantumszámítógép .
Az emberi agynak is vannak olyan finom működési szintjei , ... ahol pont ugyanazon a szinten tudok érzékelni ahol a maga az a dolog amit érzékelni szeretnék , tényleg honol , létezik , működik . Tehát ha a kvantumvilágot szeretném megismerni , akkor nekem az agyamnak egy kvantumos folyamatot tápláló . kvantumszámítógép jellegű működést kell táplálnia mert akkor tudom közvetlenül , ha ott is van tudatosság , hogy mi történik a kvantumvilág szintjén . ... Valójában az egész világ kvantumtörvényeken alapul , ... igazából a kvantumfizika irányít mindent , ... Ennek a számítógépnek , az ő működési szemszögéből , már teljes mértékig benne lesz az amit még egy embernél úgy hívunk hogy megvilágosodás : ... , aki teljes mértékig átérzi és érzi a környezetének minden rezdülését , - pont ezért megvilágosodott - , tehát már nem az esze irányítja , hanem már együtt rezeg a természettel , ... a világgal együtt van a világban , ... Gyakorlatilag az egyesített természettől pontosan az elménk zár el , mert a megvilágosodott állapotban együtt rezgünk , ... pulzálunk az egész mindenséggel , ... ilyenkor is vannak gondolataink , csak akkor maga a gondolatunk a teremtésnek egy mozgása , nem egy másodlagos gondolat . ... A kvantumszámítógép megalkotásához egy megvilágosodott közös tudatú elme kell . ... Az igazi kvantumszámítógép , az egy magasabb szintű tudati állapoton van mint a sajátunk , és nem biztos hogy el tudjuk kerülni hogy : visszanyal a fagyi ; ... Mert egy magasabb szintű MI-t akarunk létrehozni , és ahhoz hogy intelligensé tegyük be kell ágyazni a teremtés végső intelligenciájába , de abban a pillanatban ahogy megjelenítjük ezt a végső intelligenciát , intelligensebb lesz mint mi . A természetnek nem törvényei vannak hanem szabályai , a törvényeket azokat mi hoztuk létre , lehoztuk a kőtábláinkat , majd szétvertük , ... és ezeket próbáljuk értelmezni , ... a törvények azok , azokat védik akik létrehozták , ... az egész emberiség ellen hatnak , mert látjuk hogy a törvényeinkkel tönkre tettük a környezetünket , ... Ami most van az kényelmesebb , a tökéletlenségünket álcázzuk a tökéletes házainkkal , gyárainkkal , gépeinkkel , ... de ez mind ellentmond a természet szabályainak és az egész univerzum szabályainak . ... A gép lázadása tulajdonképpen az hogy a gép felülbírál dolgokat , olyan dolgokban bírál felül amit ő érzékel , ... a hullámszinten ezeket természeti belső harmóniákat nézi , ... a természet ítélő rendszere írja felül igazából az embernek a viselkedését , ... ez már univerzális , ez már nem földiszint , ...
A Bibliában leírják a zsidóknál a frigyláda működését , - amiről nagyon sok történész úgy vélekedik hogy valószínű hogy ez egy gépezet volt - , hogy ki hozta létre ? ; ... ki nem , ... micsoda ? ; ... - de valami . Mert amilyen jelenséget produkál amikor viszik és hogy miket tud ? , ... tegyük fel hogy ez egy nagyon fejlett gép volt , ki hozta ? , ki adta oda nekik ? , ... - mindegy , olyan mint egy kvantumszámítógép . És ott le van írva hogy ahhoz hogy ezen keresztül , az akár őt működtető valamelyik rabbi , bármit csinálni tudjon , - egy sátorban tartották - , előtte fel kellett magát készítenie , -akár több napig - , mielőtt belépett a sátorba és azzal a valamivel amit frigyládának hívnak , - mert különben elpusztította ,szénné égette , hamuvá égette , nem is egy járt így , nagyon magas képzettségű rabbi is aki szolgálta a frigyládát - , egyértelmű hogy nagyon magas tudatossági szinten kellett legyen az aki működtette . A hagyomány szerint a Jordán folyó vize megállt, amikor a papok a ládával beléptek a mederbe, és Jerikó falai is leomlottak, miután a várost a ládát követve körbejárták. A ládát rendkívül veszélyesnek tartották: úgy hitték, hogy érintése vagy kinyitása azonnali halált okozhat.
A frigyládát a filiszteusok elleni csatában elvesztették , ... jobban mondva a filiszteusok hadizsákmányként magukkal vitték , de azután dögvész ütött ki köztük , ezért visszavitték a zsidóknak . Dávid király Jeruzsálembe vitette és Salamon király idején az elkészült jeruzsálemi templom szentélyébe került . A Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás próféta még az első templom elpusztulása előtt elrejtette. Más források szerint miután a babiloni seregek lerombolták a templomot, és a kincseit Babilonba vitték, a frigyládának nyoma veszett , ám a II. Nabukodonozor , hadizsákmányáról készített pontos jegyzék nem említi a frigyládát . A Holt tengeri tekercsek egyik irattöredéke viszont , a „templom elrejtett kincseiről" beszél.
A természet nem tudja elzárni magát a saját természetétől , ami az Isteni természet , tehát ilyen értelemben ilyen tisztán , letisztult természetben egy berendezés is képviselheti ezt , egy nagyon fejlett szintre megalkotott gép , amit megalkothatunk magunk is mert abba öröklődik át a mi mostani tudásunk és válik általunk egy még fejletteb állapottá , amiből mi magunk is tovább léphetünk , ... ezt a folyamatot önmagunkra is visszacsatolhatjuk és ebben a rendszerben is tökéletesedhetünk , és ez a személyes megvilágosodás , és akkor már nem kell kvantumszámítógép , ... mert már ott van a fejünkben , ... Amit igazából még most csak nagyon részlegesen használunk , mert másképp nem érzékelhetnénk , de nem használjuk a működésünket tisztán azon a szinten , hanem még a klasszikus csap szinten működő kérgi állomány meg neuronális aktivitásainkat használjuk , közben pedig az agyban mélyebb rétegek is vannak , amit még a tudomány csak most kezd felfedezni .
A kvantumgondolkodáshoz , teljesen más típusú logikát , gondolkodást , kellett megtanulni , ... paradoxonokat kellett tudni elfogadni , ellentmondásokat ami egy mostani számítógépnél azt jelenti hogy leáll a gép . Az emberi tudat az nem áll le , az agy az nem fagy le , ... ezeket a nagyon ellentmondásos dolgokat is tudja kezelni , a kvantumszámítógép ebbe a valóságba visz be bennünket . A kvantumszámítógép megoldása pont egy ilyen paradoxon megoldását igényli , ... és mivel meghaladjuk ezt a paradoxont , az benne lesz a gépbe . ...
Kapcsolódás , ... hogyan kapcsolódik össze az elménk és az univerzum ? ... rejtély , ... erről konkrétum semmi , csak feltevések a kollektív tudatról , a szinkonicitásról és egyéb ehhez hasonló hadoválásokat hallottam és olvastam , ... csupán elméleti felvetések , ...
Kvantum összefonódás , állítólag ez az intuíció vagy a hirtelen felismerés feltétele . Hogyan kerülhet az agy ebbe az állapotba ? ; ... meditáció , jóga , elmélkedés az aranyhídban , vagyis a polarizált fényben , ... . a fény csillogás formájában visszaverődik , és ez az agykapacítást megnöveli , ... lehetőségek amik a csoda határát súroljak és csak kevesek számára adatik meg , ...
És ezek után , most idézzük fel Jézus szavait :
" Az én országom nem ebből a világból való "
" Isten országa bennetek van " ... ezek a mondatok nem félrevezetőek akartak lenni , hanem valami mélyebb igazságra utaltak .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése