Urunk megkeresztelkedése
évközi 1. vasárnap a farsangi idő kezdete
Ezekben a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelkedett Jánosnál a Jordánban. És mindjárt, amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek, mint egy galamb, leszáll rá. Az égből pedig szózat hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!”
Jézus megkeresztelkedésekor az lesz nyilvánvalóvá, hogy az a Jézus, akit emberi szemeinkkel embernek látunk, valójában az Atya Fia, a Szentháromság második személye. „Te vagy az én szeretett Fiam” – hallja Jézus a megnyílt égből.
 |
| Giotto di Bondone – Krisztus megkeresztelkedése (1304–1306) |
A keresztség kegyelme
A mai napon Jézus megkeresztelkedését ünnepli Egyházunk. Az
evangéliumok szerint azzal kezdődik el Jézus nyilvános működése, hogy
megkeresztelkedik Jánosnál a Jordán folyó vizében. A megnyíló ég, a
galamb alakjában leszálló Lélek és a mennyei hang annak
kinyilatkoztatását készíti elő, hogy Jézus a mennyei Atya szeretett Fia.
Jézus eddig Názáretben, családja körében élt és nevelkedett, de ezekről
az évekről nagyon keveset tudunk meg a Szentírásból. Jézus 30 éves,
amikor megkezdi működését, meghirdetve Isten országát. Tanítványokat
vesz maga mellé, akik vele együtt végigjárják a városokat és a falvakat
mindenütt a bűnbánatot hirdetve.
Az ősegyház idején, az első keresztények számára komoly nehézséget
jelentett, hogy Jézus megkeresztelkedik a bűnbánat keresztségével. A
Keresztelő Jánoshoz érkező emberek bűnbánatuk jeleként keresztelkedtek
meg, és a keresztség szentségének hatása a bűnöktől való megszabadulás a
mi esetünkben is. Jézus viszont teljesen bűntelen volt, tehát neki
egészen más miatt kellett megkeresztelkednie. Máté evangélista egyébként
az esemény leírásakor beszámol arról, hogy maga Keresztelő János is
értetlenül áll a hozzá érkező Jézus előtt, s úgy gondolja, hogy éppen
fordítva kellene mindennek történnie, azaz Jézusnak kellene őt
megkeresztelnie (vö. Mt 3,14-15). Jézus viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a
többi bűnös ember között ő, az ártatlan is részesüljön a
vízkeresztségben János által. A mi Urunk ezáltal is kifejezi, hogy
magára akarja venni minden ember bűnét, mert ez az Atya akarata, ezt a
küldetést kapta Atyjától.
Keresztségünk által Jézushoz váltunk hasonlóvá és a bűnbánat útjára léptünk, hogy Krisztusban újjászülessünk és mi is az Atya gyermekeivé váljunk. A vízzel való leöntés, illetve a vízben való alámerítkezés jelképe az istengyermekséget eredményezi számunkra, valamint azt, hogy felvételt nyertünk az Egyház közösségébe. Keresztségünk napjától kezdve elszakíthatatlanul Jézushoz tartozunk. Amikor a szülők gyermekük megkeresztelését kérik az egyháztól, akkor nem csupán egy hagyománynak engedelmeskednek, hanem arról a meggyőződésükről tesznek tanúságot, hogy az Istenhez és az Egyházhoz való tartozás olyan érték számukra, amellyel gyermeküket is gazdagítani szeretnék. A keresztség kiszolgáltatásának szertartása közben a szülők gyermekük helyett és nevében tesznek hitvallást, és ígéretet tesznek arra, hogy vallásos nevelésben részesítik őt, amelyben a keresztszülők is segítik őket. Érdemes tudatosítani magunkban, hogy mekkora érték számunkra a keresztségben egykor kapott kegyelem, a Krisztushoz való tartozás és a benne való újjászületés.
GASZTRONÓMIA
A farsangról : A pogányok hajdan Bacchus boristenük tiszteletére bizonyos napokat evés-ivásnak , tánc és játéknak s hasonló zajos vigalmaknak szentelték , melyek alkalmával , álruhába öltözve , éjjel , nappal kicsapongtak . E pogány ünnepélytől származtak a mai farsangi vigalmak , miknél gyakran hajótörést szenved az erény . Főleg a keresztény mértékletesség , a józanság . Az anyaszentegyház nem ellenzi ugyan , nem rosszallja , nem kárhoztatja a mulatságokat , csak keresztényekhez illők legyenek azok mindig , és ártatlanok , hogy soha ne legyen okuk azokat megbánni .
Mivel inkább a farsang végével divatoznak a sokszor oly veszélyes zajos vigadozások és lakmározások , vagy lerészegedések , azért komolyan kell venni az intést az egyház szeretett fiainak ,fölvévén már 14 nappal a böjt kezdete előtt a töredelmesség kék színét . Septuagesima -vasárnapon /hamvazó szerda előtti harmadik vasárnap, vagyis húsvét előtti hetvenedik nap. Régi időben e napon kezdődött a nagyböjt előtti időszak amely végül a farsang időszaka lett Európa szerte /, a szőlejébe munkásokat küldő gazdáról szóló evangéliumot olvashatjuk , nehogy mi is henyélve töltsük az időt , hanem mindenkoron buzgón teljesítsük a keresztyéni állapotunkhoz tartozó kötelességeinket .
Sexagesima - vasárnapon / a nagyböjt előtti utolsó vasárnapot jelöli /, a magvető emberről szóló hasonlatosság által arra int , nehogy azok sorába tartozzunk , kiket Jézus tanítása vagy éppen nem , vagy csak színre és rövid időre javít meg , hanem azokhoz , kik azt befogadják szívükbe és meg is tartsák .
Quiquagesima - vasárnapon / a nyugati keresztény egyházakban a húshagyó utolsó vasárnapja , a hamvazószerda előtti vasárnap , a nagyböjti időszak kezdete előtti Úrnap, húsfogyasztásáról ismert, mivel az emberek lakomázni szerettek volna, mielőtt elkezdenék böjtjüket hamvazószerdán, a nagyböjt első napján /eszünkbe hozza az evangéliumi szakasz , miképp Jézus megmondá tanítványainak , hogy fölmeend Jeruzsálembe és ott át fog adatni a pogányoknak , kínra és halálra . Ezen evangéliumi előterejesztésekkel és tanításokkal azt akarja az anyaszentegyház elérni híveinél , hogy ne töltsék a farsangot henyeséggel , könnyelmű vagy éppen kicsapongó vigadozásokkal , hanem fontolják meg Jézus tanítását , gondolják meg hogy Jézus , szerelmetes üdvözítőjük , bűneikért kint , halált szenvedett ; hogy közeleg a böjt , melyen át főképp ezen elmélkedés indítson igazi bűnbánatra és töredelmes alázatra .
A Revised Common Lectionaryban a nagyböjt előtti vasárnapot „átváltoztatási vasárnapnak” nevezik, az evangéliumi olvasmány pedig Jézus színeváltozásának története Mátétól, Márktól vagy Lukácstól.
/ A Római Katolikus Egyházban az e vasárnapra (és a közvetlenül előtte lévő kettőre – Sexagesima és Septuagesima Vasárnap) vonatkozó feltételeket megszüntették a II. Vatikáni Zsinatot követő reformok , és ezek a vasárnapok a rendes idő részét képezik./
GASZTRONÓMIA
Bukovinai disznótoros - Aleda receptje
https://www.aledakonyhaja.hu/.../bukovinai-disznotoros...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése