FEBRUÁR 13 PÉNTEK , BLACK FREEDAY ; ... HÁT ETTŐL FEKETÉBB MÁR NEHEZEN LEEHETNE , ... Gyászosan fekete és sötét !

Egy régi könyv alapján ami a vallási ünnepeket írja le a naptár szerinti napokra bontva , ezen a napon emlékezünk Szent II. Gergely pápára . Római születés , nagy tudományához , nagy tudás kapcsolódik . Hogy mely éles belátással és okossággal bírt legyen kitetszett , kitetszett legfontosabb dolgaiban . 

Pápává lőn . Mint ilyen az  anyaszentegyház közönséges tanítójának mutatta magát , midőn Anastasiust , ki a konstantinápolyi püspökséghez  pátriárkai méltóságot követelt , és egy szakadásnak előmozdítója volt , szándékából és a püspöki székéből kiforgatta ; és midőn a hitünk tisztaságát meghomályosító tévedéseket kiirtotta .

A német nemzethez , mely még többnyire pogány volt , kegyes  életű térítőket utasított . De a nagy ember egyszersmind a törvényes fejedelmeket is hathatós támogatással gyámolította a nélkül azonban , hogy ezeknek hittel ellenkező követeléseikben igazáról lemondana . Meghalt 731.ben . * Örök Isten , te vagy egyedül a végtelen felség: a te törvényed legyen mindenek fölött szent előttem . - Szentek élete - 1705 ; alapján

De ki is volt Szent II. Gergely pápa ? ; ... 

(669 körül, Róma – 731. február 11., Róma) a 89. pápaként (715. május 19-től) vonult be a történelem lapjaira.

Nem összetévesztendő a Gergely naptár bevezetőjével aki XIII Gergely pápa volt és 1582 -ben vezette be .

Szergiusz pápa szubdiakónussá szentelte fel, pénztárossá és könyvtárossá nevezte ki. Jelleme és eszessége miatt Konstantin pápa magával vitte Konstantinápolyba , amikor II. Jusztinianosz császár az egyházfőt udvarába kérette, hogy tisztázzák a Quinisext zsinat körüli vitákat. Gergely nem okozott csalódást, és gyakran szólalt fel a vitákon, mindannyiszor meggyőzve a császárt Constantinus igazáról. Politikai téren egyensúlyozni kényszerült a terjeszkedő Longobárd Királyság, a belső viszályokkal küzdő Frank Birodalom és az adókkal, valamint képrombolással nyomást gyakorló Bizánci Birodalom között. Gergely határozottan szembeszállt III. Leó császár ikonromboló törekvéseivel, miközben igyekezett fenntartani Róma autonómiáját és biztonságát. Uralmát a városfalak megerősítése, templomok felújítása és a pápai tekintély növelése jellemezte egészen 731-ben bekövetkezett haláláig. A történelembe méltó utódként vonult be, akit mind a keleti, mind a nyugati egyház mély tisztelettel övezett.

Február 13. Budapest ostroma végének emléknapja. "Budapest felszabadulása" néven is ismert. /FELSZABADÚLÁSA /

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944. december 25-től 1945. február 13-ig.

A háborús front – a korábbi amerikai szőnyegbombázásokat nem számítva – 1944-ben ért Budapestre. A város több, mint százezer civil lakosa vesztette életét a bombázásokban, a nyilas terror tömegmészárlásában, a szovjet katonák kegyetlenkedéseiben. Másokat az ostrom előtt vagy utána deportáltak koncentrációs táborokba vagy a Szovjetunió munkatáboraiba. 

Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben] és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robot”-ra, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza .

Malinovszkij marsall mintegy 100 000 polgári lakost gyűjtetett össze és hurcoltatott el, hadifogolynak beállítva őket. A budapesti gettó halálraítéltjei (főleg gyerekek, nők és idősek) közül kb. 70 000 ember túlélte a borzalmakat. A háború során Budapest valamennyi hídja, a Budai Vár, valamint a középületek és lakóépületek jelentős része teljesen megsemmisült. A belső városrészek szinte minden utcájában voltak helyreállíthatatlanul elpusztított épületek. A várost a német megszállás alól felszabadító szovjet csapatok szállták meg.

Péntek 13. csapása ismét elérkezett.

A pénteki nap "szerencsétlensége" az ókorból ered, a régi Rómában hagyományosan pénteken tartották a kivégzéseket. Nem véletlen tehát, hogy Jézus Krisztust is épp pénteken feszítették keresztre. Az utolsó vacsoránál épp tizenhárman ültek vacsorához és mi lett a vége! A vacsora résztvevői közül csak egy, János apostol halt meg természetes halállal. Talán ez az oka péntek, tizenharmadika rossz hírének... A másik lehetséges magyarázat: a gazdag és nagyhatalmú templomos lovagrend bukásához vezető események 1307. október 13-án, pénteken kezdődtek, IV. Fülöp francia király egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük, hogy aztán megtarthassák a történelem egyik első koncepciós perét.

1689-ben ezen a napon szabadult fel Szigetvár a 123 éves török uralom alól. A várost még 1566-ban foglalta el az Oszmán Birodalom, miután a híres ostrom során elesett Zrínyi Miklós és védőserege.

A fentiek a Paprika blog alapján lettek idézve .