Szent László király

Szent királyunkra, Lászlóra emlékezünk liturgikus ünnepén, június 27-én.

Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve 1046-ra tehető. Atyja I. Béla magyar király (1060–1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. László bátyja, Géza 1074 és 1077 között uralkodott. ........

Amikor tehette, László szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak hatásossága nyilvánul meg az alakját körülfonó legendákban is: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, az ellenség elé dobott pénzei kővé változnak. Nem csoda, hogy híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, s kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Ez azonban nem valósult meg, mert a király 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött. Egy ideig a somogyvári monostorban nyugodott, később Váradon helyezték végső nyugalomra.

Az egész alakos Szent László-szobrot, amely jelenleg a római katolikus székesegyház előtt áll, eredetileg a nagyváradi főtéren helyezték el Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezésére, és 1893. szeptember 10-én avatták fel, aztán 1923-ban a trianoni békediktátumot követő román megszállás után , eltávolították, azóta áll a barokk palota kertjében. A középkorban a váradi várban, a fejedelmi palota főbejárata előtt szintén létezett egy Szent László-szobor, a híres Kolozsvári fivérek munkája, amit 1390-ben állítottak, ám miután 1660-ban a törökök bevették a várat, elpusztították az „aranyozott bronz” királyszobrokat, közöttük a váradi püspökség és Nagyvárad alapítójáét is.-https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-laszlo-kiraly

Feltehetjük a kérdést: mondhat-e valamit korunknak Szent László legendákkal övezett alakja? Több mint kilenc évszázad választ el tőle bennünket. Kora –a XI. század- történéseit és eszményeit tekintve, úgy tűnik, hogy nagyon is elüt korunktól. Mégis összeköt vele bennünket a közös hit, az evangéliumi értékekre való törekvés, a magyarsághoz való tartozás. Így minden nehézség nélkül, mi a harmadik évezred magyarjai és katolikusai, magunkénak vallhatjuk őt.

A honfoglalás és azt követő századok , így Szt. László étkezési szokásairól, főzési módjairól nem sok emlék maradt ránk. A burgonya és a paprika nélkül készített gulyás hús (borsos hús), a szárított hús és tésztafélék /lebbencs, tarhonya/, a töltött káposzta őse, a kásák, a tejes ételek, a lótejből erjesztett ital, a kumisz. Századunkban még a magyar pásztorok és a magyar tanyavilágban élők is alkalmazták az ősi tartósítási eljárásokat, a sózást, a szárítást, a füstölést, a lesütött húsok zsírban történő elrakását.A ház felszereléséhez hozzátartozott a tapasztott agyagkemence. A honfoglalás korának jellegzetes edénye a felfüggeszthető vagy lábra állítható cserépbogrács. A féltettebb állatokat, elsősorban a szarvasmarhákat istállókban teleltették, bár a jószágok többsége szabadban, a teleknek nevezett határrészeken telelt.  A növényi ételek közül fogyasztották a káposztát, a tormát, a borsót, a hagymát és a különféle salátákat. Az ételek ízesítésére sót, mézet, ecetet használtak fel. A falvak egész sora foglalkozott méhészettel. Szent István idején már nagy csordákban tenyésztették a félvad disznókondákat. A gazdasági életben történt változásokkal párhuzamosan változtak az étkezési formák, szokások is. A német és görög sütési-főzési módok kezdtek elterjedni. A német hatás Szent István király bajor felesége, Gizella révén, míg a görög hatás a balkáni népekkel jutott el hozzánk.

A modern kor táplálkozás-élettani problémái:

Egy másik megközelítés : Mester Károly : Herbafulvio 

Az emberi szervezet szoros kapcsolatban van a környezetével, ez a környezet az elmúlt 100 évben nagyot változott. A modern megbetegedések tulajdonképpen a megváltozott környezet, a megváltozott táplálékok és táplálkozási szokások miatt alakultak ki. Aztán ott vannak még azok az összevetők, melyeknek jelenléte az élelmiszerekben nem kívánatos: 

- A kovászos kenyér helyett adalékos kenyér, a glutén és a WGA fehérje bélboholy károsító hatása miatt szivárgó bélszindróma alakul ki.* 

- GMO szója károsító hatása a bél, máj és vese működésére. 

-Indirekt GMO-s szója probléma: az ipari takarmányon nevelt sertés és baromfi húsának glifozát tartalma hasonló problémát okoz, mint a direkt hatás eredménye. 

-Pálmaolaj és pálmazsír, valamint az ebből származó margarinok, sütőmargarin, transzzsír okozta problémák. 

-Aminosavak, mint ízfokozók alkalmazásának negatív következménye van a vérkeringésre, inzulin rezisztenciára, sebgyógyulásra, immunrendszerre. 

-Miért egyre problémásabb a tej? A tejsavófehérje, mint Janus arcú fehérje komoly szerepet játszik az autoimmun betegségek kialakulásában. Az adalékos kenyér által kiváltott szivárgó bélszindróma a szükséges feltétele az autoimmun probléma létrejöttének. A tehénsavófehérje az antigén a gyulladásos folyamat kiváltásában.A tej kazeinje hasonló szerkezetű a gliadinnal / glutén /. 

-A fruktóz és a glükóz túlzott használata, melyek felszívódása limitált. A bélben maradt monoszacharid az egyik kiváltó oka a bélproblémáknak.... 

-A sejtjeink optimális működéséhez megfelelő hajszálér-keringésre van szükség, amelyet a nitrogén-monoxid értágító hatása biztosít. Az optimális nitrogén-monoxid ellátáshoz megfelelő mennyiségű arginin aminosav szükséges. A feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása miatt, az ízfokozóként használt lizin aminosav arginin hiányt okoz a szervezetben. Ahhoz, hogy ezt a hiányzó arginin mennyiséget pótolni tudjuk, szükségünk van a fulvosavra, melyet az argininhez kötve annak hatékony felszívódását biztosítja. Ez az az új, egyedülálló, szabadalom alapján védett találmány, az arginin-fulvosav komplex, amely a Herbafulvo essencia különlegességét adja. 

Összefoglalva: 

Kedvező hatása van a vérkeringésre, a kapilláris vérerek megnyílására, az optimális vérnyomás fenntartásában. 

Jó hatással van a gasztroenterális problémákra. 

Fontos! Nem stimulálja az immunrendszert, hanem azokat az anyagcsere közti terméket biztosítja szervezetnek, amelyeknek a hiánya akadályozza az immunrendszer szabályos működését. 

A szivárgó bélszindróma megszűnése miatt javulnak az autoimmun betegségek tünetei. 

Segíti az immunrendszer működését, mivel biztosítja a működéséhez szükséges anyagokat. 

Kiemelt szerepe van a máj- és vesevédelemben és regenerálásban. 

Kedvező a hatása az inzulinrezisztenciára, javul a tartós vércukorszint, a HBA1c. 

* A WGA-ról , mely nagyban felelős a búza számos területre kiterjedő és nehezen diagnosztizálható káros hatásáért , bővebben :https://tenyek-tevhitek.hu/...buza-lektin1.