έγώ   είμι  

ego eimi , én vagyok ,

II.

A János evangéliumának egyik legmegdöbbentőbb jelenete az, amikor Jézus a nyolcadik fejezet végén vitatkozik a zsidó vezetéssel, és kijelenti: “Bizony, bizony, mondom nektek, mielőtt Ábrahám volt, én vagyok” (8:58). Nem sok kétségünk van afelől, hogy ez isteni állítást jelentett , mert már a következő versben ezt olvassuk: “Ezért köveket szedtek, hogy megdobálják őt” (8:59).”  ... Legtöbbször azt feltételezik, hogy Jézus az Ex 3:14-re utal, amikor Jahve a saját nevét így fejezi ki: “Én vagyok, aki vagyok.”

Ézs 41:4 Ki végezte és tette ezt, aki kezdettől fogva hívta a nemzedékeket? Én, az Úr, az első és az utolsóval együtt, én vagyok ő (ego eimi).”

Miért olyan fontos momentum az, hogy Jézus azt mondta: én vagyok? Miféle erő lehetett ebben a két szóban, hogy a katonák a Gecsemáné kertben a földre estek?

Jézus én vagyok kijelentése megegyezett az Ószövetségben a csipkebokornál elhangzott: Vagyok Aki Vagyok kijelentéssel

Ján. 14:26 „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.”

El kell dönteni, hova tartozik az ember, az e-világhoz, vagy a szentekhez. Ha elfogadja valaki Jézust, aszerint is fog élni, és meg fog szentelődni. Ha a világot követi nem tud Krisztusban maradni.

Jeruzsálem kapcsán én úgy gondolom hogy mindenképpen szólnunk kell az örmény kereszténységről is .

Az örmény kereszténység a világ első keresztény országa .

Az örmények a III. század elején fogadták el a kereszténységet, és már 295-ben (a konstantini fordulat előtt) államvallássá tették. 

A Szentírás „Urartu országának” nevezi Örményországot, ebből ered az Ararát név. Ennek lankáin művelt szőlőt Noé, aki aztán megittasodott annak levétől. Egy apokrif evangélium örmény fordítása megnevezi a háromkirályokat, innen ismerjük Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét.

Örményország a kőkortól fogva lakott terület, máig sok kőemlék tanúskodik erről a kultúráról, melynek egyenes folytatása a mindenütt föllelhető tipikus örmény kőkereszt.

Az örmény keresztény egyház független és autokefál (saját jogú). Apostoli, amennyiben eredetét visszavezeti Bertalan és Tádé apostol az ország területén végzett térítőmunkájára. Az örmény apostoli egyház jóllehet jó ökumenikus kapcsolatokat ápol az ortodox, a katolikus és a protestáns egyházakkal, valójában egyházjogi szempontból teljesen független tőlük, az örmény katholikosz irányítása alatt áll. E függetlenség eredete visszanyúlik a 451-es kalkedoni egyetemes zsinatig, melyet nem ismert el. Az örmény apostoli egyház önmagát ortodoxnak és katolikusnak is tartja, amennyiben az ő hite az igaz keresztény, az egyetemes egyház hitének kifejeződése. 1996 decemberében hosszú előkészítés után Szent II. János Pál pápa és I. Karekin örmény katholikosz aláírták azt a közös nyilatkozatot, melyben megállapították az örmény és a római katolikus egyház közös eredetét.

Jóllehet az örmény apostoli egyház eredetét közvetlenül visszavezeti Bertalan és Tádé apostolok igehirdetésére, valójában ezt az apostoli hitet Szíria és Kappadócia misszionáriusai mélyítették el. Mérföldkő volt az ország történetében II. Tiridatész örmény király megtérése 299-ben, aki 301-ben egész népét keresztény nemzetté tette.

Az örmények hitét Világosító Szent Gergely, az örmények nagy apostola mélyítette el.

Kezdetben az örmény egyház a kappadóciai Cezárea metropóliához tartozott egyházkerületileg, de az 5. század nagy krisztológiai hitvitái, köztük a monofizitizmus tévtana (Krisztusnak egyetlen, isteni természete van), arra vezették az örmény egyházat, hogy egyházjogilag függetlenné váljon. Ehhez használták fel a pátriárkával nagyjából egyenrangú, de tőle független katholikosz hivatalát, aki a Keletrómai Birodalom határain túl volt illetékes. A 4. században született meg az örmény liturgia, mely modellként közvetlenül a jeruzsálemi patriarkátus ősi liturgiájából merített. Ebben a korban alakult ki az örmény írásbeliség, a máig szentként tisztelt Meszrop szerzetes munkásságának köszönhetően, aki megalkotta az örmény ábécét.

Amikor II. Tiridatész örmény király megtérésével és keresztségével Örményország felvette a kereszténységet, az új államvallásnak számtalan kihívással kellett szembenéznie. Ezek közül a legfontosabb a nyelvi érintkezés megoldatlansága, valamint az örmény írásbeliség hiánya volt. Az örmény egyház első papjai szír, latin, illetve görög nyelvterületekről érkeztek, s nem ismerték az örmények nyelvét, ezért komoly nehézséget jelentett számukra a köznéppel való érintkezés. A másik alapvető gond az volt, hogy a legfontosabb liturgikus irodalom nem volt örmény nyelven hozzáférhető. Ez a problémakör előrevetíthette annak az eshetőségét is, hogy Világosító Szent Gergely apostoli és hittérítői tevékenysége zátonyra fut, mert gyakorlatilag a 4. században örmény nyelven a templomokban nem lehetett igét hirdetni. Ráadásul az 5. század elejéig az istentiszteletek túlnyomórészt szír nyelven folytak, amelyet a hallgatóság zömmel nem is értett. Kérdéses volt tehát, hogy a kereszténység képes lesz-e erős gyökereket ereszteni Örményországban, vagy sem.

Az önálló írásbeliség hiánya politikai kérdéssé is vált. Örményország két világhatalom, a Szaszanida Irán és a Római Birodalom között helyezkedett el, s mindkét birodalom az ország feletti teljes politikai és gazdasági befolyás megszerzéséért küzdött. Ebből kifolyólag az örmények számára létkérdéssé vált, hogy miképpen tudják nemzeti és politikai különállásukat megőrizni. Egyik lehetséges lépés az úgynevezett „egyensúly-diplomácia”, a másik pedig az önálló örmény írásbeliség megteremtése volt. A 4. és az 5. század fordulóján Örményországban gyakorlatilag a klérus hathatós befolyásával irányították az ország adminisztratív ügyeit, s külföldön – elsősorban Kis-Ázsia hellenisztikus iskoláiban – tanult örmény egyházi személyeket alkalmaztak, akik járatosak voltak nemcsak a teológiában, hanem a világi tudományokban is, mint például a logika, és beszéltek idegen nyelveket is.

Az örmény nyelvű írásbeliség megszületéséhez azonban hiányzott a saját írás és az ábécé. Meszrop Mastoc szerzetes a probléma megoldását a közel-keleti nagy egyházi központokban, mint például Edessza, Amida, Cezárea, Szamoszata és Antiochia, kereste Szahak Parthev katholikosz és Vramsapuh (389–414) örmény király megbízásából. Elsősorban a szír (arameus) iskoláknál próbált útmutatást találni, vagyis az örmények, más népekhez hasonlóan, szintén a sémi írásjelrendszerekben keresték a mintát. Mivel a sémi írásrendszerek csak a mássalhangzókat jelölik, Meszrop Mastocnak magának kellett pótolnia a hiányzó magánhangzókat, s talán ez volt munkásságának egyik legjelentősebb része. A hellenisztikus iskolák hozzásegítették, hogy 400 körül megalkossa a teljes örmény ábécét, az egyik legalaposabb, legpontosabb és legtökéletesebb fonetikus írásrendszert.

Világosító Szent Gergely , (örményül: Grigor Luszávorics) (kb. 257 – vsz. 331) Örményország apostola és első püspöke.

Gergely gazdag és nemes szülők gyermekeként született. Az Agathangelosz-féle térítéstörténet szerint az apostol maga is a pártus eredetű Arsakuni-dinasztia tagja volt. Apja Anagh volt, a király testvéröccse , aki a perzsa királyok által felbujtva megölte Khoszroész királyt, ezért a családnak menekülnie kellett. Apját Anakot és udvartartását legyilkolták, a gyermek Gergely ekkor római területre menekült. Fiatalon Kaiszareában / Qēsarya,  [keiˈsaʁja]), lefordítva  Keisarya vagy  Qaysaria , romanizálva : Caesareai Kappadókiában /  nevelkedett, Szebasztéban tanult. Ker. leányt, (Szt) Julittát vette feleségül. 2 fiuk született: Arisztakesz és Verdanesz. 278: Rómában katona lett. 286: főtisztként harcolt a perzsák ellen a →Tiridát herceget az örmény trónra segítő római seregben . 

„A történész Agatangelosz szimbólumokkal teljes elbeszélésben mondja el részletesen azokat a dolgokat, melyek a hagyomány szerint népetek tömeges megtérését kísérték. Az elbeszélés két hős gondviselésszerű és drámai találkozásával kezdődik: az egyik a pártus Anak fia, Gergely, aki a cezáreai Kappadókiában nevelkedett, a másik az örmény király , III. Tiridát . Először egy összeütközés történt, mert Gergelytől a király azt követelte, hogy áldozzon Anahit istennőnek. Ő ezt megtagadta, és elmagyarázta az uralkodónak, hogy egyedül egy a Teremtője az égnek és a földnek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja. Kegyetlenül megkínozták, de Gergely Isten erejével állhatatos maradt. Amikor a király ezt látta, egy szűk, mély és sötét kútba dobatta, ahol kígyók éltek, s ahonnan még senki sem került ki élve. Gergelyt azonban a Gondviselés egy jámbor özvegy keze által táplálta és hosszú éveken át élt a kútban sértetlenül. - A történet következő eseménye Rómában játszódik, ahol Diocletianus császár megpróbálta elcsábítani Hripszime szüzet, aki, hogy elkerülje a veszedelmet, néhány társnőjével elmenekült Rómából, és Örményországban keresett menedéket. Szépségére fölfigyelt Tiridát király is, s ő is meg akarta szerezni magának. Amikor látta, hogy semmire sem megy, Hripszimét társnőivel együtt kegyetlenül megkínoztatta és megölette. Büntetésül e szörnyű tettért, Tiridát vaddisznóvá változott és nem kapta vissza emberi alakját mindaddig, amíg égi jelnek engedelmeskedve ki nem szabadította Gergelyt a kútból, melyben ő már 13 éve élt. Amikor Gergely imádságára Tiridát újra emberré változott, megértette, hogy Gergely Istene az igaz Isten, s elhatározta, hogy családjával és hadseregével együtt megtér és az egész országban hirdetni kezdi az evangéliumot.” - Az örmények Tiridát feleségét, Askent és nővérét, Koszrovidukot is szentként tisztelik. Az apostol egy alkalommal az akkori fővárosban Vagarsapat isteni látomást látott, maga a megváltó jelent meg neki; kijelölve az első örmény kőegyház helyét is. Az írott hagyományok szerint ekkor alapították az vagarsapati székesegyházat, amely azóta mind a mai napig Világosító Szent Gergely utódainak; az örmény egyháznak a székhelye, s egyben a világ örménységének központja.

 325: A Szebuh-hegy barlangjában remetéskedett. - Holttestét évek múltán épen találták meg. Ereklyéi föltalálását a pünkösd utáni 4. szombaton egyaránt ünnepli az örmény katolikus és ortodox egyház .

Az egész országot megtérítő apostolnak , Világosító Szent Gergely püspököt tartják, nevét is innen kapta. ő világosította meg az élet világosságával, az Evangéliummal az örmény népet. Joggal lehet Örményország Megvilágosítójának nevezni, ő világosította meg az élet világosságával, az Evangéliummal az örmény népet.

Világosító Szent Gergely a pártus Anagh  fia volt , aki a pártus király testvéröccse volt . A pártusok mint ősi nép fontos szerepet játszottak az örmények életében .

A Kr. u. I. században öt pártus rész-királyság fölött uralkodtak Arszakidák. Ezek voltak: Pártia, Média, Örményország, Szkítia és Baktria. A Baktria-Indus vidéki pártus részkirályságból fejlődött ki a Kr. u. 2-3. évszázadban a Kusán birodalom. A szkítiai, azaz Pontus-Kaukázus-Kaszpi vidéki korábbi pártus hűbéres királyság trónján – Faustus Bizantinus szerint – a IV. század elején még Arszakida király ült: Sanesan – „a maszkitok [masszagéták] és a hunok” királya, – aki az örmény király – szintén Arszakida – rokona volt.

„A halottakat olyan terrakotta szarkofágokba helyezték, amelyeket színes mázzal vontak be és Anahitát, a Szűzanyát mintázták meg a tetején.” – Roman Ghirshman

„A pártusok a Napisten, az Ég és a Víz tisztelői voltak (coelum et iignis Deus, qui in coelo est) és a termékenységet a Szűzanyától várták. Érméiken megjelenik a tűzoltár, saját pártus írással.” – Bartal György

Vérszerződés: „A pártus királyok között szokás, hogy valahányszor szövetségre lépnek, összefonják jobbjukat s hüvelykujjukat összekötözik, a csomóval szorosra húzzák, majd amikor a vér az utolsó ízekbe áramlik, könnyű karcolással kiserkentik és egymásét lenyalják: ezt titokzatos szövetségnek tartják, mint amit egymás vére szentelt meg.” – Cornelius Tacitus

„Procopius VI. századi bizánci író természetszerűleg azonosítja a hunokat a régi masszagétákkal, (De Bello Vandalico) és a bizánci-perzsa háborúval kapcsolatban ezt írja: „Massagetae, quos nunc Hunnae apellamus.” Atilla hunjairól pedig: „Attilam Massagetarum Scytharumque exercitu armatum adversus Aetium processisse.” (Kánnai)

Pártus Arszakida dinasztiából eredeztethető Atilla és Álmos is .

„A masszagéták királya, Sanesan vala az Arszakidák nemzetségéből, mert tudnunk kell, hogy az örmények és masszagéták királyai vérrokonok, és azon egy Arszakida nemzetségből származnak. Gergely tehát a masszagéták királyának, a számos hun had fejedelmének jelenlétében hirdetni kezdé népének Krisztus evangéliumát … 342-ben Krisztus után.” – Faustus Byzantinus: Historia Armeniae

„A Parthusok, kik Nagy Sándor halála után lerázván a Syro-Macedonok igáját, urai lettek fél Ázsiának és a rómaival nagyság- és hatalomban versenyző birodalmat alkottak, 150-dik évben a keresztény számlálás előtt, az Örményeknek az Arsacidákban egy dinasztiát adtak, mely az V-ik század (428) elejéig uralkodott Örményországban. Ezen időszak a történetírás korába esvén, a Parthusokról sokkal több és világosabb adatokkal szolgálhatunk a magyar régiségek kutatóinak, mint a daha, saca, massageta és más, a históriai idők előtt Örményországban lakott hun-magyar Szkítákról. A nevezett népek csak némely helység és nemzetség nevekben örökítették meg emléküket Örményországban; a Parthusok emlékeivel ellenben tele Örményország, telvék nemzetünk évkönyvei, történetíróink egész sorát adják az örmény-­parthus Arsacida királyoknak; ugyanazt teszik némi szakadozottsággal a görög és római történetírók. Az Arsacidák hozták rendbe és szervezték újból a már évezreddel azelőtt a hatalmas Babyloniak, Assyrok és Medusok korában fennállott, de Macedon Sándor hódításai és főképp utódainak folytonos viszálykodásai miatt zavarba jött és több királyok közt feloszlott örmény birodalmat. Ők adtak a nemzetnek, az akkori idők és uralkodók fogalmai szerint alkotmányt; az Arsacidák korában tértek az Örmények a keresztény hitre, alattok nyert lendületet az örmény irodalom, ők tették le alapját azon polgárosodásnak, miveltségnek és hatalomnak, melynek Örményország azon kora századokban örvendett; szóval ők voltak alkotói azon polgári és egyházi intézményeknek, melyek, daczára azon sokféle viszontagságoknak, melyeken az örmény nemzet honában és azon kívül keresztül ment; részben máig is fennmaradtak, melyekhez a nemzet híven és vallásos kegyelettel ragaszkodik. Arsacida volt a nagy Tigranes, Arsacida Örményország nagy apostola, Szt. Gergely; Arsacida Szent Iszák pátriárcha, ki a szentírás fordítása által az örmény nyelv szabályait örök időkre megállapította, kinek idejében aranykorát érte és élte az örmény irodalom.” – Lukácsy Kristóf, szamosújvári plébános – „A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei az eredeti örmény kútfők után” , Kolozsvár, 1870.)

Dr. Fehér Mátyás: Magyar történelmi szemle: II. évfolyam 2. számában írja, hogy Örményországban és Kurdisztánban [Pártus-Méd terület] még a tizenhetedik században is voltak jelentős létszámmal magyarok.

„Justinus írásaiból tudjuk, hogy a pártus királyokat, akik magukat Mithra (Mithrász) Napisten [Igazság Harcosa] inkarnációjának és a nap és hold testvérének nevezték, koronázásuk előtt egy barlangba vonultak vissza, ahol szent életű Pártus és Méd Mágusok közreműködésével a Szkíta misztériumokba történő beavatásnak vetették magukat alá. E megrázó és tisztító szertartást követően három mágus járult az újonnan beavatott trónvárományos elé, hogy értékes, királynak kijáró ajándékokkal, mint egy (lélekben) újszülött gyermeknek hódoljanak. A karácsonyi történettel összefüggő párhuzamok nem csak feltűnőek, hanem valósággal megdöbbentőek. [Jézushoz érkező három Pártus-Méd Mágus] A barlangban történő beavatási szertartás egyértelmű egyezéseket mutat a magyar alapítású pálos rend azonos rítusaival, akik az alapítás helyén, a szent övezetnek számító Pilis-hegységben tartották fönn központjukat, melynek csúcsán, Dobogókőn helyezkedik el a világ szívcsakrája, melyet a Dalai Láma is elmélkedés szándékával fölkeresett. A tibeti és egyiptomi beavatási szertartással is kimutathatóak egyezések. Hogy az egyiptomi beavatási gyakorlat említése mennyire nem légből kapott, alátámasztja a tény, hogy a Boldog Özséb által alapított magyar pálos rend magát az egyiptomi Királyok Völgyében élő Remete Szent Pál szellemi örökösének tartotta.” – Lajdi Péter

1998-ban tarották Torinóban a III. Nemzetközi Szindológia Konferenciát , ahol magyar kutatók - dr. Tábori László és Kiss Irén - is részt vettek és  felvetették a Torinói Lepel és a Pártus birodalom kapcsolatát , ezt a kapcsolatot számos tény igazolja :

A lepel , Jézus kereszthalálát követő években Edesszában ( Urfa ) bukkant fel , és 944-ig ott is marad . Ez a térség minden kétséget kizáróan pártus befolyási övezetbe tartozott . 

A lepel anyaga különleges szövésű , csak Kelet-Szíriában , Észak-Mezopotámiában készülhetett , ami szintén tagadhatatlanul a Pártus Birodalom befolyási övezete volt , lehetett akár Edessza is . Egy másik ilyen készítési hely , amelyről feljegyzések vannak , a szkíták által alapított Szkítopolisz ( Beth - Sean  ) , ez a város Diocletianus császár ediktuma szerint az egész térségben kitűnt lenvászon áruival . A leplet egykor olyan rombuszmintás fedelű aranyládában őrizték , amilyen a pártus királyok köntösének a motívuma . A szövésminta tehát a pártus királyok családjában használtakkal azonos . Ezt bizonyítja Ian Wilson is aki könyvében bemutatja Hatra pártus király szobrát , a Mandylion * képét , ahogy a X. században kinézett , illetve annak a nagy valószínűséggel , a pártusok által készített takaróját . 

*A keresztény hagyomány úgy tanítja, hogy Jézus legkorábbi ábrázolása a Szent Mandylion (görögül Ἅγιον Μανδήλιον) ikon, egy akheiropoiéton, azaz nem emberi kéz által keletkezett mennyei eredetű Jézus kép. A szentek valóságát elsősorban ereklyéik jelentették, míg Krisztus valósága mellett – a Szentírás tanúságán túl – a róla készült kép állt ki. A Mandylion egyes történészek szerint Jézus halotti leple lehetett összehajtogatva és bekeretezve úgy, hogy csak az arc volt látható és hogy ez ugyanaz a lepel, mint a ma ismert a torinói lepel.

A képek alapján megállapítható hogy mindhármon jellegzetes rombusz minta látható .

A pártus kapcsolatot azonban még több más tény is igazolja : A leplen szabad szemmel is látható a szemekre helyezett érmék nyomai , de a háromdimenziós kép is mutatja . A Pártus Birodalom területéről terjedt el az un. pontuszi szkíta kultúrkörben az a szokás , hogy a halott szemére , aranyból vagy más fémből készült szemlemezeket helyeztek . Érméket találtak Jeruzsálemben  az Adiabene Helené fejedelemnő szarkofágjában is .

A pénzérmés temetés Palesztina ( Jászföld ) őshonos lakosságának szokása volt . A régészek szerint az érmés temetkezés szokása csak a pártus térhódítás idején , tehát kb. 40 körül terjedhetett el Palesztinában - ott is elsősorban Galileában és Szamáriában . Ez a temetkezési mód , a belső ázsiai lovas-nomád népeket is jellemezte . úgy mint a pártusok , szkíták , hunok , avarok ,  magyarok is . A kínai arany szemlemezek is a hunoktól való átvételről tanúskodnak . ... A szkíták a halottnak a jobb szemére , arany míg a bal szemére ezüst érmét raktak , ami a Napra , illetve a Holdra utalt .

" Szem-érmesen "ma is ravatalozzák a Kárpát-medencében a paraszt embereket . A magyar nyelvben összefüggés van a szemérmes jelző és a szemekre helyezett érmék között , hiszen a szemérmes , lesütött szemekkel jár , ugyanúgy mintha érem lenne rajta .

További támpontokkal szolgál a leplen lévő alak , szakálla és bajusza . Ezekről ismert hogy a Jézus korabeli Palesztinában a zsidó férfiak , gondosan borotválták a szájuk feletti részt , csak szakállt hordtak . Az együttes bajusz - és szakáll viselet a helyi mezopotámiai / szkíta / férfiak szokása volt . Kiss Irén írja Bernhard Jakobi : Beszélő kövek c. művére hivatkozva , hogy Jézus korában a palesztinai zsidók hosszú szakállt növesztettek , felső ajkuk felett pedig borotválták .

Ezt igazolja a Biblia is , ezt a szakállformát csak a nem zsidók használták , ugyanis a zsidó szokások szerint a szakáll végét nem szabad levágni 3Móz.19.27 ; 3Móz. 21.5. 

Érdekes módon a leplen látható alak és az ókori Hatrából származó pártus király szakálla  egyforma . De feltűnő hasonlatosság van a hatrai boltíveken lévő király-mellszobrok és a Magyar Szent Koronán szereplő azon apostolok között , akiknek a pártus származását hangsúlyozni kívánta az alkotó , valamint a hatrai királyok mellszobrai , nagy hasonlóságot mutatnak a Szent László-hermával . A pártus szobrok még a középkori magyar művészetben is visszaköszönnek . ... 

Adiabene , ... 

Adiabene, ’Αδιαβηνη, Assyria északi részén levő vidék, és általában egész Assyria vagyis Assur törzsországát foglalta magában. ADIABENE, egy körzet Irak, Irán és Törökország mai határai közelében, körülbelül 36° északi szélesség és 44° keleti hosszúság, három oldalról a Tigris és mellékfolyói a Nagy - és Kis-Záb határolja, míg kelet felé az Ormía-tóig terjedt. Az első századokban Kr. u. külön, majd a parthusoktól, majd a rómaiaktól függő a. nevű királyság volt. 

Adiabene a pártusok megjelenésével került előtérbe, akik először Iránban, majd Mezopotámiában fosztották meg területeikről a szeleukidákat. Az A Arszakidák, Parthia uralkodó dinasztiája igen jelentős szabadságot engedett feudátoraiknak; Adiabene szatrapája általában királynak nevezhette magát, és kortársai is elismerték. ... Végül, az iszlám megjelenésével a térségben Adiabene Hadyab lett, és a múltjával való kapcsolatok elmerültek.

Pártus Birodalom - Adiabenei Király leánya volt Szent Anna, és Szűz Mária is .... és Adiabenei Király leányát Emesét vette feleségül Ügyek. ... Hogy a Pártus Monarchia zömét képező egyfajú és egynyelvű hun-magyar pártus nemzetség milyen hatalmas, erős, nagyszámú és az akkori világban jól ismert volt, azt megtudhatjuk Senecca Lucius Annaeus (Kr. u. 3-65.) írásából, aki így nyilatkozott:

„Az emberi genusnak fajtái vannak: a görög, a római és a pártus". A Római Birodalom háromszor támadta meg hódító szándékkal a Pártus Monarchiát és háromszor maradtak holtan, legyőzötten a római légiók a csataté­ren. Ezek a pártus győzelmek, illetőleg római vereségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a rómaivá lett zsidó-kereszténység történetírói igyekeznek a Pártus Birodalomról minél kevesebbet tudósítani és azt a keveset, amit közölnek, azt is a pártusok kárára teszik. Nem lehet véletlen tehát az sem, hogy a korai kereszténység történetének ismertetésében az eltitkolás, elhallgatás és a másítás főképpen és elsősorban az ellen indult meg, ami az Adiabene névhez kapcsolódik. Hiszen láthatjuk, hogy 2000 év után, csak MOST értesülünk (a régi kiátkozás veszélyét magunkra véve) arról, hogy Jézus Urunk édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt . Az első - nyugati - felvilágosítást Rawlinson George közli, aki 1873-ban . ... „A Pártus Birodalomban nagyobb jólét és gazdagság volt, mint amit az ember elképzelhet." (Rawlinson G.: „The Sixth Great Oriental Monarchy" /Longmann's Green and Co. London, 1873.) Utána a német Gutschmidt A. (Geschichte Irans, 1888.) emlékezik a pártusokról, bemutatva a pártus uralkodók által veretett pénzeket és csak annyit ír róluk: „hirtelen megszűnt ez a birodalom akkor, amikor a leghatalmasabb volt." Semmi többet. ...ezek a „nyugatiak" egyáltalában nem ismertetik azokat a bőséges adatokat, melyeket a régi görög, római és főleg az örmény írók szolgáltatnak a Pártus Birodalom történetéről. ... az adatokat és írásokat összegyűjtötte Lukácsy Kristóf, szamosújvári plébános és csodálatos alapossággal megírt könyvében közli. („A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei az eredeti örmény kútfők után" , Kolozsvár, 1870.) Hallgassuk meg őt, hogy mit ír a Pártusokról: 150-dik évben a keresztény számlálás előtt, az Örményeknek az Arsacidákban egy dinasztiát adtak, mely az V-ik század (428) elejéig uralkodott Örményországban. Arsacida volt a nagy Tigranes, Arsacida Örményország nagy apostola, Sz. Gergely; Arsacida Szent Iszák pátriárcha, ki a szentírás fordítása által az örmény nyelv szabályait örök időkre megállapította, kinek idejében aranykorát érte és élte az örmény irodalom."

Egyedül Strabon , a régi világ egyik legnevezetesebb földrajzi és történet­írója - aki Örményországot jól ismerte - dicséretesen írva az örményekről, egyedül ő említi ADIABENE-t a következőképpen:

„Ad Occidentem est Adiabene et Mesopotamia....quamquam propium princípium habeat, nununquam Armenia adhaerescit." (De situ orbis L. XVL) .....vagyis magyarul:

„Nyugatra van Adiabene és Mezopotámia, mindegyik saját hercegséggel és nem tartoznak Örményországhoz."

Edessa volt Adiabene királyság egyik fővárosa, ahol V. Abgar uralkodott (Kr. u. 13-50) Gutschmidt kronológiája szerint és Eusebius arról tudósít,hogy „Abgar, Edessa királya ír szemrehányó levele Tiberius császárnak Pilátus igazságtalanságát közölve és megbotránkozva Jézus keresztre feszítése miatt". (Hist. Eccl. I. 13-15.)

Chorenei Mózes egészíti ki Eusebius közleményét a következő adatokkal:

„Edessában Abgar király hatalmas könyvtárat alapított és ide hozta át a Nisib-i Naptemplom könyvtárát is... Tiberius császárhoz intézett levelének párját (másolatát), amit Jézus cselekedetei és Istensége érdekében irt, valamint egyéb leveleit is levéltárába tette." (Chorenei Mózes: „Örmények történetei", 2.k.10. és 37. f.)

A közölt adatokkal a következő feltételezéseink mondhatók valóságnak:

1.) Megtudjuk, hogy Abgar mint Adiabene királyság uralkodója volt Tiberius császár informátora a Jézus ellen elkövetett merénylet és a benne résztvevő személyek felderítésében. Ennek következtében vitette megbilincselve Pilátust és cinkosait, a zsinagóga hercegeit Tiberius császár Rómába - miként a közölt apokrif-evangélium azt írja.

2.) Ez az evangélium közli, hogy Mária-Magdala Tiherius császárnál személyesen tiltakozik a Jézus ellen elkövetett merénylet miatt, mint Jézus hozzátartozója. (Ugyanis csak hozzátartozó (testvér, szülő, vagy feleség) „hivatkozhatott" a császárra az igazság érdekében, a római törvény szerint). Mária-Magdalát tehát Abgar által megszervezett és a protokollt betartó diplomáciai küldöttség vihette el Tiberius császárhoz. Ennek következtében , ...

3.) Abgar, mint az Adiabene királyság uralkodója hivatalosította Mária­ Magdolnát Jézus Urunk hitveseként, mert csak „hitvesként" tiltakozhatott ő Pontius Pilistus római helytartó igazságtalan ítélete miatt, unnak legfőbb uránál. ...

Teljesen hasonlóan ahhoz, miként a Pártus Monarchiához időlegesen hozzácsatolt SAMARIA (Galilea) is megkapta a kormányzóját annak idején, Mária édesapja - Adiabene Nakeb herceg ­ személyében.

A mai Irán hivatalos régészeti hozzáállása , hogy mindent letagadnak ami pártus , az az álláspontja hogy a pártus emlékeket a háttérbe szorítja , ... mert kényelmetlen hogy két nagy perzsa korszak éppen hogy csak meghaladja a pártusok jelenlétét .

Jézus : " Atyámat nevezik a görögök Zeusznak , az indiaiak Brahmának . a szkíták Arany Napnak ."

Ahol a származás kérdése fölmerülhet , az egyedül az édesanyai vonal . Itt nincs mellébeszélés , csak ez az egy a biztos !

Jézus anyjáról azt tudjuk hogy nem volt zsidó származású . A zsidóknál ha valakinek csak az apja zsidó származású . akkor nagyon filloszemita hajlandóságnak be is fogadják , de soha nem fogják zsidó származásúnak tekinteni . Akinek viszont az édesanyja az , az apja lehet akárki , ő a származás rendje , joga és útja szerint is , a zsidó népnek a gyermeke . Namost Máriáról , amint a rabbinikus hagyomány , úgy 2000 esztendőn keresztül tart , állít és kijelent , hogy nem volt zsidó származású . ... Hát akkor Jézus milyen származású volt ? ; ... - de ez nem is kérdés , mert ha valakinek az életében ennyi lebegtetett tartomány van , akkor ez már figyelmezteti az emberiséget hogy Jézus származása nem tűri meg az egy néphez való konkrét vérszerinti tartozását . ... Mert ezzel vissza lehet élni , ... mit nem lehet ezen megérteni ?  ... A XX. században bizonyos dolgokat egyszerűen kiiktatnak , mert nem illenek bele bizonyos elképzelésekbe . Na de hát itt egy vallásról van szó , Isten Fiának földi létéről van szó . ... Utána járunk , elfogadjuk , nem erőltetjük . mert ha egyfolytában valamit , vagy annak az ellenkezőjét , nagy vehemenciával erőltetnek , akkor viszont tudnunk kell hogy éppen hazudnak nekünk , vagy igazat mondanak. Ezt azért vallásos lelkületben önmagunkban el lehet dönteni és ez általános emberi erkölcsi kérdés . ... mert az ember származásával nem lehet játszani . ... A probléma az hogy magyar ember ilyen kérdést / Jézus származása / nem vethet fel , ... felvetheti ugyan , de érdekes módon még sem vetheti fel . 

Apostolok cselekedetei : ..." Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfiliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.”

"Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának , ... lakói , ..."

Namost a Pártus Birodalom megalakulásáról egyet lehet tudni hogy : hét fejedelmi személy , vérüket egy edénybe csorgatják , - serlegbe , kehelybe vagy kupába - , körbe megy ez az edény , vérszerződés , testvérbarátság kötése történik meg és megesküsznek égre és földre , hogy amig ők és az utódaik élnek , mindig egyetlen egy fejedelem nemzetség családjához lesznek hűségesek . És mindig az a hét nemzetség fogja a fejedelmek közül  az ország uralkodóját kiállítani . Ezért az első fejedelmet Árszáknak nevezik , vagy Árszakésznek , innen mondjuk azt hogy a pártus uralkodói dinasztiának a neve : Arszakidák . ... akárhonnan merítjük a jelentést , ez a magyar nyelvben , egyetlen egy szónak a névváltozata , és ez uralkodói név volt , tehát ez nem személynév , nem keresztnév . nem felvett név , hanem minden pártus királynak megvolt a maga neve , de ő az Arszakidák családjából származott . Namost minden magyar királynak megvan a maga neve de ő a Turul nemzetségből származott . ... A pártust mindig a magyarok testvérnépének tekintik és az Árszák azt jelenti amit a magyar nyelvben az ország , tehát ők az ország urai . ... Itt a nyelv szabályai adják számunkra a segítséget mert a magánhangzók hogy hogyan illeszkednek a mássalhangzókhoz , - ... ez dodonai * titok - , egy biztos : mássalhangzókat feltüntet , a magánhangzókat pedig értelemszerűen lehet bele lehelni , a csontvázszerű szerepet jelentő , tehát a stabilitást adó mássalhangzók világába . ...

* A „dodonai” szó a görög Dodóna jóshelyre utal, amely az ókori Görögországban, Epeirosz tartományban volt, és Zeusz kultuszához kapcsolódott.  https://www.origo.hu/gazdasag/2024/04/okor-legtitokzatosabb-jelensege

... a K pedig a köhögős mássalhangzók világába tartozik , ... márpedig a kutatás történetben és a jelentéstartományokban , a latin nyelvű és a görög nyelvű források is mindig az állam vagy az ország megszemélyesítését hangsúlyozzak . ... A pártusok saját magukat nem adatolják , ... miért ? ; ... - mert a pártus korszak után jön a Szaszanida perzsa korszak és a szaszanida perzsa uralkodók minden pártus emléket megpróbáltak eltüntetni . 500 évig virágzik egy pártusnyelvű , pártus irodalom , vagy egy latinra , görögre lefordított pártus irodalom és ebből szinte semmi nem maradt fenn . Viszont a pártusokról van kínai forrásunk , van szob nyelvű forrásunk , van kopt nyelvű forrásunk , van arámi nyelvű forrásunk , van latin és görögnyelvű forrásunk . ... Mivel a római és a pártus nem vértestvéri szövetségben tevékenykedett , ez azt jelenti hogy gyakorlatilag csak az ellenségek tollából , szájából maradt fent kézzelfogható tényadat a Pártus Birodalomról . És a római történetírók elmondják hogy a pártusok , szkíták . Ez vitán felül áll , ijjfeszítő népek családjából származnak ,  ... vágtató ló hátáról visszafelé fordulva nyilaztak , ... és abban a villanásnyi időben engedi el a megfeszített íjat , amikor a vágtató ló mind a négy lába a levegőben van , ... ezt  csak a szkíta népek tudták . Ezt a mozdulatot úgy nevezték hogy pártus lövés  , és volt még a pártus kéztartás , amelyikkel telis tele van minden kornak a vallásművészete , mert ez egy szakrális mozdulat . A jobb kéz felemelve és a tenyérrel kifelé megmutatva , ennek nagyon sokféle jelentése van , de leginkább nem az hogy támadunk , hanem az hogy barátok vagyunk és azt hogy áldást és békességet hozunk , viszont a rosszat elhárítjuk . ... 

A pártusok ie. 250 tájékán elindulnak , rövid időn belül Mezopotámiában vannak , felszabadítják az akamida nevű , perzsák és az un. hellenisztikus uralkodók után válságos helyzetben lévő , őslakosságot és utoljára a Tigris és az Eufrátesz térségében Mezopotámiai  Királyságot hoznak létre . Mezopotámia azt jelenti hogy folyam köz , tehát egy olyan korszak után amit elindít a sumér , megakadályoz az akkád , majd utána jön egy egészen brutális , kegyetlen asszír korszak , és utána jön egy kaldeus - babilóniai villanás , - Nabukodonozor , utána  Baltazár - , ... Dániel próféta könyvében lehet olvasni hogy miközben Baltazár a lakomáját tartja , megjelenik egy kéz , - lakoma kellős közepén a palotán - , és valamit felír a falra . Namost az amit felírt , érdekes módon az ottani káldeus mágusok közül egyik sem tudja elolvasni . ...Tehát elgondolkodtató hogy Dániel felemelkedésének kell valamiféle magyarázatot adni , ... úgy ahogy Nabukodonozor , az apa álmát sem tudta senki megfejteni , ... Dániel próféta tudta megfejteni . ... a perzsa név változata jelenik meg , ... magyarul ez azt jelenti : mennetek kell , ... menjetek el , mert eleve mennetek kell , ... vége van a küldetésnek . A perzsák jelennek meg , ... utána jön a Nagy Sándori korszak , jön a hellenizmus és kezd szétesni a több ezer éves mezopotámiai kultúra , az őslakosság kultúrája és megjelenik a nagy felszabadító , ... a pártusok  . A kezdet az Jézus születése előtt 250 és a végső lecsengés Jézus születése után 250 , ... a kettő között félúton találkozunk a Megváltó születésével . ... Ha nincs Pártus Birodalom , akkor nincs keresztény vallás .

Az Ószövetségben , Ézsaiás próféta , úgy nevezi Küroszt a perzsa királyt messiásnak nevezi , ... ez nagyon kemény helyzet hiszen Kürosz sem származik Dávid házából , ... ezzel szemben a mai észjárás az azt jelenti hogy Kürosz , minimum Jézus előfutára . ... Mircea Eliade , akinek a származása garantált ezen a területen , hitelesíti nagy vallástörténeti művében , megfogalmazza azt anit , - érdekes módon - , a keresztényekkel nem nagyon tudatnak és a következőket írja : Jahve felkentje , ... tehát ez lenne a Messiás , tehát eleve nem azt jelenti hogy a Megváltó , ... nem Megváltó , hanem eredetileg felkent . Igenám de Jahve felkentje , ... na de itt a Kürosz kérdés , ... Jahve felkente Küroszt a perzsa uralkodót ? ; ... - ezt nem lehet eldönteni , ... na azért vannak érdekes tételek . A kifejezést eredetileg az uralmon lévő királyra használták , na igen itt jön be keményen  Kürosz kérdés . ... Eredetileg ennek nem volt semmiféle olyan tartalma amit ma megpróbálnak rávetíteni . Az Ótestamentumban azonban az eszkatalógus Messiás nem természetfeletti lény aki alászáll az égből . Namost akkor Jézussal mi a helyzet ? ; ... - Senki nem mehet , nem szállhat föl , ha előtte nem szállott alá . Tehát szó nincs arról hogy a kettő , a Megváltó és a Messiás közös nevezőre hozható lenne . ... Tehát az Ótestamentumban az eszkatalógus Messiás nem természetfeletti lény aki alászáll az égből hogy megváltsa a világot . A Messiás halandó a Dávidi nemzetség sarja , aki Dávid trónjára ül , és igazságosan uralkodik . Felkent Messiás , így soha nem hívja magát Jézus . ... A négy evangélium közül , kettő részletezi Jézus test szerinti származás történetét , egyik a Máté evangéliuma , másik pedig a Lukács evangéliuma . ... Akihez megérkeznek a származás útján , ... test szerint a Dávidi házból , József származik , ... A hivatalos keresztény dogmatétel szerint , a hagyomány szerint , József vérszerinti , testszerinti édesapja Jézusnak ? ; ... - Nem , nevelőapja , tehát vér szerint nem az apja , ...

Bizánci források szerint 917-ben , : Abban az időben összegyűltek a magyarok , vagyis a szkíták , vagyis a médek , vagyis a türkök és megalkották saját birodalmukat , ... a magyar honfoglalásról van szó . Ez miért kemény tétel ? ; ... - mert a szkíta és a türk még valahogy feloldható , melyik népnév oldható fel elég nehezen  ? ... a méd , ... Namost hol volt Média ? ... Mezopotámiában , ... az Asszír Birodalmat kik döntötték meg ? ... A káldeus és a méd szövetség döntötte meg és pont az utolsó utáni pillanatban . Megdöbbentő hogy az asszírok a bestiális kegyetlenség ábrázolásában birodalom propagandai szintjén az emberiség történelmében akkor jelenik meg először . 

... És akkor visszatérve ,   Palesztinával kapcsolatban milyen földrajzi nevekkel találkozunk ? , pl :Engadi , ... miért lényeges ez , Attiláról sok mindent mondanak a magyar krónikák pl. azt hogy Attila Isten kegyelméből Bendegúz fia , Nagy Nimród unokája .  ... Hunok , médek , gótok , dánok , királya , a Földkerekség ura , Isten ostora , Engadi neveltje . ;... még most is vita tárgyát képezi hogy hol lehetett Engadi ? 

Szkitopolisz / Bét -Seán , Israel / , Árpád , Emese , Táborhegy , Arad  / Israel /, ... Miért csinálják ezt a cirkusz amit csinálnak ma velünk ? ;  ... - mert olyan következtetésekre ragadtatnánk magunkat , amivel ők , hivatalból nem érthetnek egyet , ... na de kit érdekel ? 

Mezopotámia : Uruk , Úr , ... Eridu ... mindez nem jelentene semmit , ha nem egy csoportban jelennének meg , mi kell még ? ... talán egy kis finnugrizmus ? , ... ez nem tudomány , ez politika !

Jézus sokszor mondta magára hogy : emberfia , kiderül hogy ennek nincs judeai hagyománya , ... Eliade írja : ... az emberfia megnevezés abban az időben káldeus mezopotámiai vallási hatásra vezethető vissza , hát ... ha ilyen pontosan tudjátok , akkor a szószéken prédikáló pap miért nem ezt prédikálja ? ; ... valami zavar van , ... amit tanítanak az nem tényadat , az ideológia , és ennek gyakorlatilag 100 éves múltja van . ... 

Máté evangéliumában rögtön az elején az van írva hogy : ... Jézus azután bejárta egész Galileát , tanított a zsinagógáikban , hirdette a mennyek országának az evangéliumát és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében , el is terjedt a híre egész Szíriában , ...

Namost ha megnézzük a térképet , ezt a szűk kis tengerparti sávot amit Kánaánnak , aztán filiszteusok földjének , Palesztinának neveznek , - a római korban - , ... itt volt egy őslakosság , ... ugyanakkor van egy valahonnan , valamikor beérkezett nép , akik honfoglalókként érkeznek , ... És ekkor döbben meg az ember hogy magyar krónikák a magyar bejöveteleket , visszajöveteleket , soha nem nevezik honfoglalásnak , ... ez az utóbbi idők fejleménye , a német történetírás tükörfordítása ami beszél honfoglalásról , a 19. század eleji magyar történetírás átveszi és kialakul a honfoglalás jelensége és irodalma . ...

Visszatérve Kánaánhoz , ezt az országot úgy nevezi az Ótestamentum hogy : tejjel mézzel folyó Kánaán , ...ezen a területen , Izraelben 10 törzs van északon és 2 törzs van délen és itt van Jeruzsálem is , ...722 tájékán az asszírok 10 törzset elvisznek fogságba , ... Komoróczy Géza kiváló asszirológus és hebraista írja hogy azok a törzsek akiket elvittek azok hihetetlen anyagi jólétben éltek azon a helyen ahova őket elvitték . A fogságnak a képe egy kicsit színesebb , ... mikor kiderül hogy lehet a zsidóságnak hazamenni , történik egy taglejtés , ... a nagyobb tömegek azok nem mozdulnak , kiderül hogy az a tíz törzs aki Kánaánból kitárta az őslakósokat és ezek az őslakosok Mezopotámiában szétszóródtak , ezek közül nagyon sokan visszatelepültek , ...  Dél-Mezopotámiából telepítettek káldeus népeket Galileába . Galilea neve azt jelenti góim országa / gelíl haggójimnak, a pogányok vidékének / , nem zsidók országának nevezték . Jézus állandó jelzője az hogy galileai . ...

Na de Galileában vannak zsinagógák , Jézus mire színre lép a galileai lakosság kétharmada prozelita , ami azt jelenti hogy nem zsidó származása ellenére felvette a zsidó vallást . Itt vannak azok az apostolok akik már szüleik révén kaptak egy prozelita kiképzést . Máté evangéliuma 23.15 : jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok , mert megkerülitek a tengert és a földet hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek és ha azzá lett , a gyehenna fiává teszitek őt , kétszer inkább magatoknál . ... Kínos a probléma , ... nincs Ószövetségi alap az Újtestamentum mondandójában . ... Miből indul ki ma egy bíborosi szöveg ? ; ... - Mi , - mármint ők - , zsidó-keresztények , ez nem kereszténység , ez zsidó-kereszténység , ... Tehát megjelenik ez a Galilea és hihetetlenül összetett a lakossága , mezopotámiai eredetű lakosság . Innentől fölfelé már csak Szíria van , ... és kiderül hogy mind a mai napig az őskereszténység legtöbb építészeti emléke , itt található , és ekkor rendül meg az ember ... hol van Szíria ? ...

Van Lukács evangélistának egy festménye , ez SzűzMáriát ábrázolja a kisded  Jézussal , minden ikon , minden Mária kép a gyermek Jézussal a vallás hagyománya szerint erre a képre vezethető vissza . Hol van ez a festmény ? ; ... - Szíriában van egy olyan területen ahol mind a mai napig arámi nyelven beszélnek , Szednaja nevezetű helyen van ami arámi nyelven azt jelenti hogy : a mi anyánk , ... ez egy hatalmas nagy sziklahegy amelyiknek a tetején több korszakból , kolostoregyüttes található , ... Az a hit amit ott látunk , ... hát az iszlám az vallás , a mi kereszténységünk ezen a fokozaton , ezzel szemben , adminisztráció , semmi köze már a valláshoz . A vallás ott kezdődik mint ahogy az Omajád mecsetben megtapasztaltuk , ami az iszlám 4-5. legfontosabb helye , ... azt lehet látni hogy van két karcsú tornya és a legmagasabbnak a neve Isa , ő pedig Jézus , ... mondván hogy Jézus majd eljön a világ végén , az égből leszáll és elkezdődik a végítélet , ... ha bemegyünk a hatalmas mecsetbe , - 10000 ember simán elfér - , ... megőrzi a templom jellegét  , az ember érzi a nagyságban a bensőséget , ... itt megjelennek az arányok . A központi szentély egy kis szentély , zöld üvegablakkal , itt őrzik Keresztelő Szent János fejét , ... namost ez milyen vallás ? , ...

Kiderül hogy az őskeresztény egyházak első központja Antióchia , ez eredetileg Péternek volt a székhelye , ... Jézust a nagy sokaság követte Galileából , 10 városból , ez a Dekapolis , kiderül hogy ez egy városállam és Szkitopoliszhoz közel esik , namost ez egy szkíta város , ... 

A mai Izrael területén található Bét-Seán városa az ókori időkben különböző neveket viselt. A Biblia "a szkíták városa" néven említi, míg a görögök és rómaiak Szkítopolisznak nevezték. A Septuaginta, az Ószövetség görög fordítása, Bét-Seánt a szkíták városaként említi, utalva arra, hogy ez a nép már "ősidőktől" létezik. A brémai egyetem régész professzora, Gunnar Heinsohn kimutatta, hogy Szkítopoliszban már Kr. e. 1500 körül szkíták éltek.

Heinsohn munkájában, a "Hirsche aus Beth Shean oder Gibt es wirklich keine Skythenschichten in Scythopolis?" című kötetében arra utal, hogy a város Szkítopoliszként vált központi településsé Syro-Palesztinában. A leletek között szkíta befolyásra utaló tárgyakat is találtak, például a méd lurisztáni fokost (balta), amely a méd és szkíta népek kapcsolatát bizonyítja.

A városban találtak 97 "mitanni" pecsétet is, amelyek közül 57-et Bét-Seánban fedeztek fel. Ezek közül 18-on a szkítákra jellemző szarvas motívumok találhatók, és ezeknek a többsége szintén Szkítopoliszból származik.

Szkítopolisz a hellén és római időkben a Decapolis, egy tíz városból álló városállam-szövetség központja volt, ahol hellenizált szkíták, kánaániták, filiszteusok és egy zsidó kisebbség élt. A város alapítói Dionüszosz és Nysa voltak a görög mitológia szerint. A város történelme során az egyiptomi ptolemaiek és a szíriai szeleukdok kezébe került, majd Kr. e. 63-ban Pompeius római tábornok Decapolis élére állította. A bizánci időszak kezdetével, 395-től kezdődően a város jelentős keresztény központtá vált.

A városban több keresztény püspök és vallástörténész is élt, köztük Kyrillos ho Skythopolitēs, egy görög nyelvű hagiográfus és pap, valamint a mártírként és szentként tisztelt Procopius Scythopolitanus. A város egyik jelentős alakja Patrophilus püspök volt, aki a 4. század elején-közepén tevékenykedett, és közreműködött a nicenei hitvallás mellett álló Maximus jeruzsálemi püspök leváltásában.

395-től kezdődött a bizánci időszak. A hatodik században a város elérte maximális méretét, elérve a 40 000 lakost. 634-ben Szkítapolist muszlimok foglalták el, akik Beisanra változtatták a nevét, ezt követően a város fokozatosan hanyatlott.

Gazdag régészeti maradványokat találtak a bizánci korszakból (330–636 Kr.u.) A domb tetején egy kerek templom épült, és az egész várost fal vette körül. Szkítopolisz ekkor túlnyomórészt keresztény volt, hiszen miután Péter apostol a szíriai Antchiokiában megalapította Jézus egyházát, Decapolisban, Egyiptomban, a Pártus birodalomban egészen a belső Ázsiai ujgur területekig több, mint 30 ókeresztény püspökség létesült.

A Judeai Betlehem 

A városhoz ősi prófétai jövendölés fűződik (Mik 5,2), mely azután Jézus Krisztus születésekor teljesedett be. A Lk 2 elmondja, hogy József és Mária az összeírás miatt kénytelenek voltak Betlehembe menni, így született ott Jézus. A betlehemi mezőn legeltettek a pásztorok, Jézus születésének és az angyalok híradásának első tanúi. Innen vitték Jézust mint elsőszülöttet bemutatni a templomba.

A Máté ev. 2. 1.-15. pedig elmondja, hogy a Jézust kereső keleti bölcsek Jeruzsálemben Mikeás próféciája alapján kaptak útmutatást Betlehem nevéről, így indultak el felkeresni Jézust és hódolni előtte. Itt kapott József is, a bölcsek is figyelmeztetést Istentől Heródes gyermekgyilkos szándékáról, ezért menekült József Egyiptomba, ahol Heródes haláláig tartózkodtak.

Betlehem mellett állt Heródes vára, Heródeion.

Miután Jézus Názáretben nőtt fel, többször vitatták Messiás voltát azért is, mert betlehemi születése nem volt közismert (Jn 1,46; 7,42).

Betlehem ma is élő, több tízezer lakost számláló város. A Jézus születésére emlékeztető templomot Nagy Konstantinus császár építtette 327-ben, azóta többször átépítették.

Bet-Seán, Bet-San: kánaáni város az Egyiptomból Damaszkuszba vezető út mentén fekszik , amelyet stratégiai fontossága miatt III. Tuthmószisz is említ az egyiptomi szövegekben . ...  Kr. e. 63: Pompeius idején az akkor hellenista város, Szkütopolisz felszabadult, és a ® Tízvároshoz csatolták;

Bét-Seán (héber: בֵּית שְׁאָן, arab: بيسان) város Izrael északkeleti részén. A Jordán völgyében fekszik, a Kineret-tótól délre. Az ásatások nem kevesebb, mint 18 egymást követő ősi várost tártak fel. 

Lakossága közel 17 ezer fő volt 2011-ben.

Betlehem, amit mi a születés helyeként ismerünk, mintegy nyolc kilométerre Jeruzsálemtől, a sivatag szélén. ... A mai térképeken a Születés Temploma a város keleti szélén  található. A templom alatt volt/van egy barlang, amelyről azt tartják, hogy ott született Jézus. A keresztény hagyomány egyértelműen ezt a barlangot jelölte meg a születés helyeként. A keresztényüldözések idején Hadrianus császár uralkodása alatt egy Adonisz szentélyt létesítettek a barlangban a rómaiak, a keresztények szerint azért, hogy a Megváltó születésének a helyét elfeledtessék. Az üldözések megszűnésével Heléné császárnő, Nagy Konstantin felesége 326-ban építette az első bazilikát a barlang fölé, ami a VI. században tűzvész martaléka lett. A ma is meglévő templomot Justinianus császár építtette. A templom túlélte Izrael viharos történelmét, ma Ciszjordánia részeként a palesztin állam fennhatósága alatt áll.

A Galileai Bethlehem

Galileai Betlehem (Héber: Beit Lehem HaGlilit; világít. „a galileai Betlehem“) vagy Betlehem-Galileában is a moshav észak-izraelben. Található a Galilea közel Kiryat Tivon, körülbelül 10 kilométerre északnyugatra Názáret és kb. 100 km re .

Tudnunk kell, hogy ezen a néven /BETLEHEM /két település is ismert volt az ókori Izraelben: a Jeruzsálem melletti városkán kívül volt egy „Kenyér Háza" északon, Galileában, egész pontosan a Zebulon törzs földjén is. A Bibliában innen származott Ibsán bíró (sófet) is, aki hét éven át ítélte Izrael házát, és szülővárosában temették el (Bír 12:8-10). Mivel az északi Betlehem közel fekszik Názárethez, ahol Jézus nevelkedett, Aviram Oshri izraeli régész feltételezése szerint itt kellett születnie a Megváltónak, nem a júdeai Betlehemben. Oshri, aki az 1990-es években ásatott a helyszínen, jelentős mennyiségű első századi leletre bukkant, ami látszatra alátámaszthatná elméletét. Csakhogy ennek a feltételezésnek - az ó- és újszövetségi Szentírás alapján - semmilyen alapja sincs.

Az Újszövetség harmadik könyve, Lukács evangéliuma ekként ír Jézus megszületéséről: „Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.

A júdeai Betlehem összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőséggel bírt a Biblia szerint, mint a hasonló nevű északi település. A Teremtés könyvének elbeszélése szerint itt halt meg Jákób felesége, Ráchel: „és eltemetteték az Efratába, azaz Betlehembe vivő úton. És emlékoszlopot állított Jákób az ő sírja fölött. Ráchel sírjának emlékoszlopa az mind e mai napig." Ráchel sírja - már amit a hagyomány annak vél - Betlehem északi kapujánál látható. A muszlim temetőben fekvő - egyértelműen az oszmán időkben épült - sírkamra a judaizmus harmadik legszentebb zarándokhelye Izrael földjén. Vallásos zsidó hölgyek ide járnak imádkozni gyermekáldásért és sikeres szülésért. A muszlimok eközben halottaskamraként használják az épület előcsarnokát, amelyet egyébként a Montefiore házaspár 1841-ben hivatalosan megvásárolt a török kormányzattól, és jelentős mértékben felújított.

 

Ezt az elméletet erősíti egy német szerző, Gerd Theissen is, aki arra hivatkozik, hogy az ókorban a név előtti jelző az illető születési helyét jelölte. Így aztán szerinte valószínű, hogy a názáreti Jézus szülőhelye inkább a galileai Betlehem lehetett, a júdeai Betlehemre pedig teológiai okok miatt volt szükség.

Mikeás próféta próféciája szerint a Messiás Betlehemben fog megszületni. Ezért tért vissza Mária és József a családjuk eredeti származási helyére, amikor a római birodalom elrendelte a népszámlálást – legalábbis Lukács szerint.

Bár a júdeai Betlehem népszerűsége mélyen gyökerezik a keresztény hagyományban, a galileai Betlehem közelebb van Názárethez. Sokkal logikusabb, hogy egy várandós Mária ide utazott volna. Ugyanakkor a galileai Betlehemről szóló teóriákat az Izraeli Régiségügyi Hatóság szinte figyelembe sem veszi.

El nézve a karácsonyi híradásokat , látom hogy Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka december 24-én, szenteste a hagyományokhoz hűen Betlehemben mutatott be szentmisét. ...

Azt  kell megértenünk ami kettőt jelent mégpedig az egy dolog hogy zsidónak születni és az egy másik dolog hogy zsidók közé születni . Jézus a zsidók közzé született , ... amit viszont Pál elmond Jézus származásáról az az hogy Jézus , Melchizédesz főpapja  és ezt a zsidóknak mondja Pál apostol . ... elmondja hogy Melchizédesz nem volt zsidó , apja és anyja ismeretlen , ... és Ábrahám tizedet adott neki mindenből , ... Ábrahám egy gójnak tizedet adott mindenből , itt a gój csak annyit jelent hogy idegen , ... Egy bizonyos . ez a Melchizédesz Sálem papja , Sálem Melchizédesznek a városa (héber sálém = béke), aki békésen közeledett a győzelmes harcból visszatérő Abrámhoz, miután Abrám kiszabadította Lótot Sodoma és Gomora királyainak a fogságából, ... Miután Sálem helyét meghatározni nem tudják , ezért Jeruzsálemre gyanakodnak . ... A találkozás a Sávé-völgyben ment végbe, amelyet később a Király-völgynek neveztek el (1Móz 14,17-18). Ez a völgy Jeruzsálem közelében húzódott, némelyek szerint északi, mások szerint keleti irányban. Teljes bizonyossággal nem állapítható meg, de joggal feltételezhető, hogy ez a Sálem volt az elődje a későbbi Jeruzsálemnek. Ezt a feltételezést nagyon megerősíti Ászáf, aki arról énekel, hogy ismerik Istent Júdában, s nagy a neve Izráelben, mert hajléka van Sálemben (Zsolt 76,2-3). Sálem nem zsidó alapítású város , ... Dávid foglalja el , ... innen értjük meg hogy Galileából , - Galilea = Galil a. m. kerület, t. i. a pogányok kerülete , ... Galilea ad gójim = nem zsidók tartománya - , ... De Galileából évről évre Szamárián keresztül lemennek a népek a fő szentélybe  Jeruzsálembe. Egy zsidó ember , aki római állampolgár Josephus Flavius írja le hogy Hierosolyma , τα ’Ιεροσολυμα vagy csak Σολυμα, a kujundsiki ékiratokban Urszalima, a hieroglyphákban Salem, a hébereknél Jerusolajim , ... középkori krónikákban : Solyma , Hierosolyma , ... Hiero = ógörög > szent hely , templom ; ... solyma = ismeretlen eredetűnek mondják , ... mert nem akarnak tudni róla , ... magyar nyelven sólyom , ... A pártusok szent madara a sólyom volt, mint az királyszobraikról és hadijelvényeikről ismeretes. A magyar, hun, avar monda-világban szereplő turulból a főisten alakja emelkedik ki, aki a magasból alászállva megtermékenyíti a magyarok és hunok ősanyját, (a szarvast). A nászukból születendő gyermek válik a nép égi származású vezetőjévé. A magyar nép ősi hitében mindmáig él (főként vidéken) az ősapa - Turul és az ősanya - Szarvas iránti tisztelet. Ezért viselt Attila és Árpád is TURULT a címerében.

Egy párhuzam az hogy ti. ha elmegyünk Somlyóra , ...hova megyünk , Romániába vagy ? ; ... -  őseink szent helyére , Csíksomlyóra !

... Sálem városából jön ki Ábrahám , és amivel áldoz az a bor és a kenyér , ... Namost van Ószövetségi előkép ? ; ... - van ! Aki viszont az előképet felmutatja az nem az Ószövetség főszereplőjéhez tartozó személy . ... Tehát borral és kenyérrel áldoz , ... A keresztény gondolatkörben Melchizédesz , Jézus előképe, s nemcsak a kenyér és bor motívuma miatt, hanem a Pálnak tulajdonított okfejtés (Zsid) nyomán is, amely szerint Melchizédesz időtlen-örök létező, főpapi méltósága megelőzi és felülmúlja az Ábrahám leszármazottaira, Lévire és Áronra visszavezethető papi szerepet. A midrásirodalom szerint Melchizédesz maga Sém / Noé fia / volt, s ő tanította meg távoli utódát a papi teendők ellátására, valamint átadta neki azokat a bőrruhákat, amelyeket még Isten készített a Paradicsomban Ádám és Éva számára, hogy elfedjék meztelenségüket. ...

Az Ószövetségben meg van írva : Názáretből támadhat-e valami jó ? , nemhogy Messiás , még Próféta se , ... ez arra figyelmeztet hogy Jézus nem onnan jött , ahonnan lökdösni próbálják  őt egyfolytában a vallásalapítás közelébe . ... János  evangéliuma 7. fejezet : ... némelyek mondának : ez a Krisztus , mások pedig mondának : csak nem Galileából jön el a Krisztus ? , ... Jézussal már az indulásnál baj van , miért ? ; ... - hát nem Júdeából származik , nem is Szamáriából , ... Ha Palesztinát ebben az időben megnézzük , van egy alsó rész , - ez a terméketlenebb terület , itt mezőgazdaság , ételt , italt ,  előállítani nehéz feladat , sivárabb , sivatagosabb  a táj - , utána jön Szamária , itt nincs zsidó lakosság , ... Annyira kemény , zsidóközpontú a Messiás várás hogy ezekről a területekről nem is jöhet a Messiás , ... Pusztán az a tény hogy Jézus 12 tanítványa közül egy kivételével mind Galileából származik , ... Jézusról azt sem tudjuk hogy honnan való , - mondják a zsidók - , akkor születhetett-e Betlehemben ? , születhetett-e Judeában ? , nyilvánvaló módon , nem ! ... Mert Galilea területén van egy , Jézus születése előtt a XIII. század óta adatolt , Betlamon ,  a név változata Betlehemnek, az Ehnaton fáraó levelezéseiből , (Amarna ) ...

A déli Betlehem első említése : Jézus születése utáni II.-III. század , ... A szír kereszténységnek az Ószövetségi részének ,  Nimród a főszereplője , ... Nimród jövendöli meg hogy megfog születni Jézus , ... , nem a próféták , nem Jákob , nem Ábrahám , nem pátriárkák , ... átlépve az Újszövetség idejébe és a káldeusoknak , Babilon városában Jézus születése előtt 10 évvel megjelenik egy csillag . A csillagban egy fiatal hajadon van , ... a kezében pedig egy koronás gyermeket tart , ... így indul  és utána néznek Nimród kinyilatkoztatásának , - még megsem született Jézus - , és feltárul előttük Jézus teljes életútja és az atyáiktól örökölt tanítás és a csillagok üzenetének útján , elindulnak felkeresni a Betlehemi jászolt . 

Innen a Máté evangélium : a három mágus eljut Jeruzsálembe és kérdezik hogy hol van a fiú aki megszületett ? , ... senki nem tudott semmit , ...

Akkor milyen jövendölések vannak ? , ... az Ószövetségi próféták megjövendölték hogy Emánuelnek fogják hívni , ... írja még az Ószövetség is , csak van egy probléma : nem Emánuelnek hívják . ... mert Jézus és Krisztus ! Honnan tudjuk hogy nem lehet a Jeruzsálem közeli , tehát a Judeai Betlehem ? , ... - azt mondja Heródes hogy menjetek el , keressétek meg a gyermeket , -mert Heródes nem látja a csillagot , az írástudó farizeusok közül senki nem látja a csillagot - , ... Kik látják eleve ? , ... mert ez nem külső látás , ez belső látás , ... a bölcsek . Heródes azt mondja : menjetek el , keressétek meg , nézzétek meg , és mondjátok el hogy hol van ? , ki ő , milyen , és majd odamegyek és tiszteletemet teszem , ... és majdnem így van , csakhogy a mágusokat az álmukban meginti a Teremtő hogy eszükbe ne jusson visszamenni Jeruzsálembe , mert Heródesnek más a terve , ... Akik jártak ott azok elmondják hogy Jeruzsálemtől ez a Judeai Betlehem kb. félórai járásra van , ... Namost ez azt jelenti hogy egy egészen más helyszínről beszélünk , ... mert hiába prozelita vidék az északi vidék , fegyveres kiséret nélkül Heródes , Szamárián keresztül Galileába nem mer bemenni . ... Fegyveres katonákkal megy oda és lemészárolja a gyerekeket 2 éves korig . ... 

Leírják a római történetírók hogy saját nyelvükön a pártus azt jelenti hogy a szkíták pártosai , mert pártot ütöttek , otthagyták a szkítákat , elpártoltak tőlük , ... 

... Ezek után Galileában járva Jézus mert nem akarva Judeában járni , mivelhogy azon igyekezzenek a júdeaiak hogy megöljék . ... 

János 13:34-35 , ... Jézus : Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást ! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.

Minden evangéliumban szerepel és még az Apostolok cselekedeteiben is szerepel , Jézusnak ezt a mondását nagyon megjegyezték , mert ez nem akármilyen esemény lehetett , ... Jézus a jeruzsálemi főpapnak mondja : Mi módon mondják az írástudók hogy a Krisztus , Dávid fia , ... maga Dávid nevezi urának őt , hát mi módon a fia neki ? ... És a nagy sokaság örömest hallgatta vala , ... valaki végre kimondja az igazságot : hogy a Megváltó nem Dávid házából származik . Tehát a megváltás nemcsak a zsidóságra vonatkozhat , - ha eljön az ideje - . hanem az egész emberiségre .

https://youtu.be/m_69DsoLAd4si=iQ_DLnb5J5D0Blm8