A fényesség mostmár csak gyertyafény , ...
Ebben a részben az eddig tárgyalt királyok , erdélyi fejedelmek után az ország kormányzóit tárgyaljuk .
Az elsők közt kell szólnunk egy nagyszerű vezéregyéniségről , mégpedig az aki a kor legnagyszerűbb embere , az egyszerű erdélyi köznemesből , az ország legmagasabb méltóságára emelkedett :
Hunyadi János , országos kapitány és erdélyi vajda , 1446 és 1453 között a Magyar Királyság kormányzója , több déli vármegye ispánja .
A legnehezebb idők egyikében ajándékozta nemzetének a sors , hogy megmentse azt az egyre hatalmasabb erővel fellépő török veszedelemmel szemben .
Mint már oly sokszor a történelemben minden nagy és sikeres embert őt is több nemzet is magáénak próbálja kisajátítani , de hát ezt már megszoktuk .
Mindenek előtt le kell szögeznünk hogy az a téveszme , - amit a románok hangoztatnak a származásával kapcsolatban - , hogy ti. ő egy havasalföldi kenéznek a sarja , a leszármazottja , hát ez nem igaz !
A középkori hagyomány , a korabeli beszámolók szerint , abban az időszakban amikor a Hunyadi hármas megjelenik , - Hunyadi János és fia Hunyadi Mátyás és annak a fia Corvin János - , elmondják hogy : Szerémi György , II. Lajosnak volt a káplánja megírja Magyarország romlását , és végig úgy beszél Hunyadi Mátyásról és Hunyadi Lászlóról , tehát a két Hunyadi fiúról , hogy Zsigmond unokái , tehát a magyar király unokái . Namost akkor ki lehet Hunyadi János ? ; ... - Zsigmond törvénytelen fia , ... ez csak egyházi és jogi értelemben van így , ... ez végeredményben aztán a Hunyadi nemzetségen mint egy fátum fog végig vonulni . Hát ez volt Hunyadi Mátyásnak is a problémája , ami atyjának , Hunyadi Jánosnak volt , Corvin János okán . Tehát Corvin János törvénytelen kapcsolatból származik , házasságon kívülről származik . Az más kérdés hogy akkor még Beatrixnek nyoma sem volt , de egy biztos a királynak akkor nem volt törvényes hitvese . A korabeli törvények , és nemesi rendelkezések , éppen azért hogy a nemzetségnek a nemesi vére még csak véletlenül se híguljon fel vagy legyen romlás áldozata , nagyon komolyan vették azt , hogy az utódlás az törvényes kapcsolatból kell hogy származzon . ... Tehát Hunyadi János nem származhat havasalföldi kenéz famíliából , legkevésbé pedig nem román családból . Miért ? ; ... - azért mert ha átmenetileg , de megnem engedve azt mondjuk hogy onnan származik , mert hát miért ne ? ... De hol nem létezik Hunyadi Jánosnak mind a mai napig , családi , nemzetségi hagyománya ? ... Havasalföld ebbe éppúgy beletartozik mint Moldva . Namost hogy származhat onnan ahol a hagyomány nem jegyzi föl hogy ő onnan származott . A Hunyadiaknak éppen a havasalföldi fejedelmekkel gyűlt meg a leggyakrabban a bajuk és soha egyetlen alkalom sincsen , hogy valamelyik havasalföldi fejedelem arra hivatkozna , - miközben a Szent Korona testét tépi és tapodja , vagyis megtámadja az erdélyi részeket - , hogy Hunyadi János te is innen származol . Ennél költöttebb , ennél mondvacsináltabb , hagyomány , ami nem is hagyomány hanem egy alapvető rondító torzítás , alig van a világtörténelemben . ... Ugyanakkor van egy olyan jelenség ami ismerős egy vallástörténeti vonulatból is : amikor valakinek a származását állandóan szóvá teszik , - de lépten , nyomon - , közben nincs azonosítható apja és tulajdonképpen csak a nem vérszerinti nevelőapja származását lehet perdöntő módon igazolni . Ugyanez a jelenség vonatkozik Hunyadi Jánosra is . Tehát van egy ilyenfajta kapcsolata , de ez tulajdonképpen Zsigmond nagylelkűségének köszönheti .
Heltai Gáspár : A magyarok története
Hunyadinak legalább három vagy négy neve ismert , a legismertebb az természetesen majd Mátyás okán válik ténylegesen ismertté , ez a Corvinus . ... Ez azt jelenti hogy hollós . ... A szerbek hagyományában Magyar Jánosnak hívják , annak ellenére hogy annak idején ha Hunyadi János származása olyan lett volna mint amilyennek ma beállítják , akkor lépten-nyomon gúnyolódtak volna rajta , hiszen időnként Hunyadi János és a szerb despota Brankovics György ( деспот Ђурађ Бранковић ) között igen feszült volt a kapcsolat . Ugyanis 1444-ben II. Murád szultán 10 éves békét kért , ennek fejében Brankovics György szerbiai várait visszaadta I. Ulászló fejedelemnek, amelyek így Hunyadihoz kerültek, ezen felül százezer arany hadisarcot fizetett, amely az ország évi bevételeinek a fele volt.1444. augusztus 22-én II. Murád szultán átadta Szendrőt és Észak-Szerbiát Brankovics Györgynek, ezt követően Hunyadi birtokba vette Brankovics magyarországi birtokait (Debrecen, Munkács, Szatmárnémeti, Nagybánya, Világos stb.).
Brankovics állandóan harcban állt Hunyadival , tehát pontosan a származás az ami pozitív vagy negatív bélyegként embereket végig szokott kísérni . ... Hunyadinak van egy testvére , őt pedig , ... nem Oláh Jánosnak hívják , hanem Székely Jánosnak , ... úgy miheztartás végett . ... Namost feltűnik az öregedő Zsigmond életében egy Erdélyi utazás során egy Morzsinai Erzsébet nevezetű hajadon hajadon akivel szerelmi viszonyba keveredik . Ezek után Zsigmond lehúz az ujjáról egy gyűrűt és ezt adja biztosítéknak és magára vállal mindent hogyha gyermek születik akkor ő fog gondoskodni a neveltetéséről . De ha fiú lesz akkor azon nyomban hozza fel Budára és mutassa be neki . ... Itt kel megjegyeznünk hogy a havasalföldiek címerében keresve se lehet hollót találni . Tehát egy Vajk nevezetű kenézi család lenne a felmenő ágazat , akkor hogyan lehetséges hogy a fiának teljesen más címere van . ; ... mánia , ... Románia , és a hazugságok , ... német krónikások feljegyzik hogy a magyarok uralkodója Vajk ( megkereszkelkedése előtt István ) , keresztény uralkodóként , Püspökségeket alapít , ... erről a névről pedig tudnivaló hogy ázsiai , ural-altáji , török , kun , fejedelmi név . Tehát ilyen hogy Vajk román fejedelem , vagy havasalföldi , soha nem létezett , ez tény.
Moldva és Havasalföld neve Kumánia volt , IV. Béla alapítja meg a Milkói / Milcov / kun püspökséget , térítési püspökséget , ...Az 1230-as évek végéig a püspökség az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott, amikor a pápa saját közvetlen hatókörébe vonta, de a püspök továbbra is a magyar egyházszervezet tagja maradt. ....
A középkori görög krónikások névadásában , ... Havasalföldet Ungaro- vlachiának , vagyis magyar pásztorföldnek nevezik , ... a görög vlahos szó ugyanis pásztort jelent . Későbben ezt a területet Valachiának nevezik , ...
... Megszületik a gyermek , fiú gyermek a bölcsőben sír egy fa alatt miközben az anyja mos a patakban , és hogy csitítsa a sírást az anyja odaadja a gyűrűt a gyereknek aki azzal játszik és mindeközben egy holló elveszi a csillogó aranygyűrűt a gyerektől . ... A hangzavarra megérkezik a testvérbáty is és egy nyílvesszővel kilövi a holló csőréből a gyűrűt . Nagyon nagy csodának tekintették hogy a gyűrű is megkerült és a holló is életben maradt . ... Felviszik Jánost Buda várába , Zsigmond nagy örömmel fogadja , ... a bölcsőjét telefűzi arannyal és drágakővel , ... 1409-tájékán János nem lehet több 3 évesnél és Zsigmond ráíratja Vajdahunyad vármegyét , - magyar király még soha nem íratott belső vármegyét havasalföldi kenézre - , viszont Vajk kapja meg mint nevelő . Eleve a kenéz mint méltóság név a románság történelmében nem szerepel , ilyen hogy román az maga egy abszurdum , a XIX. század második felében megszülető konglomerátum , ilyen nyelv pedig soha nem is volt . Viszont Havasalföldön kunok éltek , és a kenézi méltóság a lovas-nomád népeknél a Kárpát- medencétől a Csendes óceánig ugyanilyen néven nyomon követhető . Tehát ezekkel egyetlen egy gond van a történelem viharában , ... nyelvet , identitást , műveltséget cserélnek . ... ebben a korban olyan etnikumú nép hogy román nem létezik , kimutathatatlan . Történészek is leírják hogy Hunyadi Jánost soha , senki nem hallotta oláhul beszélni , még a halálos ágyán is magyarul beszélt , pedig hát , amikor haldoklott egy , két mondatot az anyanyelvén mondhatott volna , ... Zsigmond különös figyelmet fordít a neveltetésére és amikor megteszi útjait szerte Európában , mindenhová magával viszi , ... Minden megnyilatkozásukban egy apa-fiú kapcsolatot lehet tetten érni , ...
Ez a bejegyzés terjedelemben kevés ahhoz hogy Hunyadi János érdemeiről részletesen írhassunk , ezért csak nagyvonalakban az erdélyi vonatkozású történésekről írok itt .
Mezid bég 1442-évi betörésével , kapcsolatban a Szebeni diadal melyben egyfelől Kemény Simon önfeláldozása mentette meg Hunyadi életét , másfelől ez eredményezte a török bég oly mértékű vereségét , hogy Mezid béggel , 20000 török esett el a csatamezőn .
A másik 1443-ban a Vaskapui győzelem , amelyben 15000 emberével tönkre verte a 80000 fős oszmán sereget .
1896. szeptember 6-án, a Millennium alkalmából, a zajkányi (másképpen: vaskapui) csata 454. évfordulója tiszteletére, Hunyad vármegye 4. méter magas, buzogányt formázó emlékművet állíttatott - Zajkány és Paucsinesd falvak között - a dél-erdélyi hágóban, a 669 méter magas, Vámoszajány nevű hegy csúcsán. Ez a felirat állt rajta : „Hunyadi János tizenötezer vitézével, az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében.” Ebben az időben, Hunyad vármegyében, a környező hágókban még öt hasonló emlékművet emeltek. Az I. világháború utáni román megszállás ideje alatt négyet leromboltak, az ötödiket a múlt század hatvanas éveiben érte utol végzete, Ceausescu országlása alatt. A zajkányi emlékoszlop egészen 1992-ig kitartott… Aztán valakinek nagyon az útjában lehetett. / a románok eltüntették , ezek szerint mégiscsak magyar volt Hunyadi ha ennyire bántotta a románok önérzetét /
1456 nyarán II. Mohamed szultán 150000 emberrel és 300 ágyúval vette ostrom alá Nádorfehérvárt . Hunyadi harmadannyi sereggel sietett a fölmentésére . Hunyadi párját ritkító győzelmet aratott , a törökök vesztesége 28000 katona , az összes hadifelszerelése , ágyúja , hajója , ... az életben maradottak pedig olyan mértékben menekültek hogy a szultán csak Szófia környékén tudta megállítani őket . Hunyadi a táborban dúló pestis ragályt nem kapja el , de Zimonyba vonul . Petrus Ransanus írja ( valamikor Mátyás idejében ) hogy ekkor feltűnik egy üstökös és ezt János , amikor meglátta , mondta barátainak hogy az a jelenség sok egyebet jelenthet ugyan , de mindenek előtt az ő halálát jelzi , ... Ezért nem szabad tovább késlekednie , hanem azon kell fáradoznia hogy rendezze családi ügyeit . Éberen várja a napot és órát , ... amelyben őt az Isten a halandó életből megszabadítja , úgy történt ahogy ő megjövendölte .
Heltai Gáspár írja le hogy magához kéreti a fiait és búcsúzik tőlük mondván hogy : " Ha valami kedves dolgot akartok művelni az én elmenésemben , szerelmes fiaim , a ti atyátok nyomdokait kövessétek , csak a ti atyátok jóságival tusakodjatok és az ő dicsőségével . Meglássátok hogy ha azt elérhetitek amihez én nem férhettem az én halálomnak miatta hozzá " / itt Hunyadi János a Szent Koronára céloz / , ez a testamentum legfontosabb tétele .
Hunyadi János Augusztus 11.-én meghalt Zimonyban . Janus Pannonius azt írja az egyik versében : Hunyadi János lelke élve ment az égbe . ...
Holttestét Gyulafehérváron , testvére mellé temették el , ... későbben a románok feldúlták és összetörték a márvány szarkofágot is , / így tisztelegtek a nagy román ős előtt /. Vele együtt harcolt és aratott diadalt , majd nem sokkal később meghalt a járvány miatt Kapisztrán Szent János is .
Volt itt még egy nem igazán érdekes kormányzó a törökök alatt de ez számunkra jelentéktelen , ...
Gritti Alajos ( eredeti nevén Alvise Gritti) , velencei kereskedő, bankár és politikus. I. Szulejmán oszmán szultán egyik minisztere, Pargali Ibrahim pasa bizalmasa, Magyarország kormányzója 1530–34-ig.
1527-ben segítséget nyújtott Laszki Jeromos követnek abban, hogy Nagy Szulejmán császárt rábírja, támogassa Szapolyai János magyar királyt, I. (Habsburg) Ferdinánd király ellenében. Ezért János király portai megbízottja lett. Mikor a szultán 1529 őszén Magyarországra jött, vele jött Gritti is, és egy lovascsapattal Budán maradt János király oldalán.
1530-ban, amikor I. Ferdinánd Von Roggendorf vezérrel megszállta Budát, Gritti a magával hozott török segítséggel meghiúsította az ostromot. Egyszersmind azon üzenetet vitte V. Károly császárnak, hogy a török roppant háborút indít ellene, ha öccse, Ferdinánd továbbra is háborgatja János királyt. Ez utóbbi 1530-ban szolgálatainak jutalmául Grittit, aki az országban fondorlataival már meglehetősen nagy pártot szerzett, Magyarország kormányzójává tette, emellett királyi tanácsossá, főkincstartóvá és fiát egri püspökké is kinevezte. Nem sokkal később visszatért a török fővárosba, Nádasdy Tamás ottani megbízottja lett, és végrehajtotta az utasításait. Később Budán közvetített Ferdinánd és János között. Ekkor megkapta a máramarosi főispáni tisztséget és az ottani várak, valamint sóbányák tetemes mennyiségű jövedelmét, ezzel visszatetszést váltva ki a nemességben. A problémát nemcsak Gritti harácsolása és tisztséghalmozása okozta, hanem az is, hogy a korabeli magyar jog értelmében kormányzó csak kiskorú király esetében volt kinevezhető, Gritti tisztsége és jogköre Szapolyai párthíveinek érdekébe vágott. Gritti közben Budán olyan udvartartást épített ki, amelynek nagyobb tekintélye volt, mint János királyénak. Emiatt azzal is vádolták, hogy magyar király akar lenni.
1532-ben Gritti a János királytól Ferdinándhoz pártolt Várdai Pál érsek hatalmában levő Esztergomot ostromolta nagy hozzáértéssel, bár később abbahagyta a támadást. Mikor Ferdinánd és Szulejmán között létrejött a béke, a szultán a feltételek foganatosításával és az ellenkirályok (János és Ferdinánd) birtokhatárainak kijelölésével Grittit bízta meg, aki János ügyeit hanyagul és önzően képviselve már titokban Ferdinánd embereivel értekezett. 1534-ben a tordai gyűlésen a rendek elhatározták, hogy az Erdély felé török és oláh seregével közeledő Gritti elé hódoló követséget küldenek, de tekintettel az álnok ember János királyra és az országra vonatkozó terveire, csöndben sereget is szerveznek. Gritti nagy pompával Brassó alá vonult. Közben Isztambulban megingott a helyzete, mert barátja, Pargali Ibrahim nagyvezír a perzsák elleni hadjáratban járt, távollétében Gritti ellenségei helyettesítették. Gritti a nagy népszerűségnek örvendő váradi püspököt, Czibak Imrét 1534. augusztus 12-én ellenségeinek unszolására megölette.
Czibak Imre kegyetlen meggyilkolása és holttestének megcsonkítása miatt nyílt nemesi ellenállás robbant ki Gritti ellen, akinek serege kevésnek bizonyult a felkelők hadaival szemben. Rövid idő múlva Majláth István vezérlete alatt nagy magyar és havasalföldi sereg gyűlt össze ellene, amely elől két fiával és seregével Medgyesre vonult vissza. A várat havasalföldi, török és magyar katonaság élén védte. Szapolyai János is le akart számolni vele, mivel hatalmát veszélyeztette, ezért támogatta Majláthot.
Gritti egyetlen reménye Péter moldvai vajda / Petru Rares / serege volt, akit a felmentésére küldtek, de az ellenséghez csatlakozott. A várat bevették, és Gritti próbált menekülni. A vajda hitlevelével és gyermekeivel a moldvai táborba szökött. De innen kiadták a magyaroknak. Majláth István vajda parancsára 1534. szeptember 29-én Medgyes várában lefejezték.
A második ikonikus személy mint kormányzó az , ...
Kossuth Lajos , az 1848-as forradalom vezéralakja , a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
1824-ben ügyvédi pályára lépett. Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, és kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a beszédeket kivonatosan közölte és kommentálta, így népszerűsítve a reformellenzéket.
A diéta berekesztése után az országos ismertségre szert tett Kossuth Pestre költözött, és megindította a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a vármegyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat. A lapot 1837-ben lázító hangvétele miatt betiltották, Kossuthot perbe fogták, és négyévi fogságra ítélték. 1840 májusában amnesztiával szabadult , / Deák Ferenc közbenjárásával / , és a következő évben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amely a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.
A reformkorban legnagyobb politikai ellenfele Széchenyi István gróf volt (akit Kossuth nevezett „a legnagyobb magyarnak”), a mindkettejük által áhított polgári átalakulás mikéntjéről folytatott vitájuk egészen a szabadságharcig tartott. Kossuthot 1847-ben az Ellenzéki Párt programjával Pest vármegye követévé választották, az utolsó rendi országgyűlésen az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az országgyűlés az átalakulás élére állt.
Az 1848. március 15-i forradalom után a Batthyány Lajos gróf vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere lett. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti országgyűlés, rendkívüli hatású szónoklata után, 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg. 1848 augusztusában elrendelte az önálló magyar bankjegyek, a Kossuth-bankók forgalomba hozatalát, szeptemberben az ő javaslatára állították fel a honvédelem megszervezése céljából az Országos Honvédelmi Bizottmányt.
Miután Batthyány 1848. október 2-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely elnökévé választotta, így Kossuth a forradalom első számú politikai vezetője lett. Az országgyűlés a dicsőséges tavaszi hadjárat során, 1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben a Habsburg-ház trónfosztását, őt magát pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc az osztrák és orosz túlerő miatt elbukott, Kossuth a vesztes temesvári csata után, augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgey Artúrra ruházta a teljhatalmat.
Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Szeptemberben, az akkor török uralom alatt álló (ma Bulgária), Vidin városából írott levelében – igaztalanul – árulással vádolta meg Görgeyt (személyes és politikai vitáik végigkísérték a szabadságharcot). Másfél éves törökországi tartózkodás után bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. Amerikai útja diadalmenetté vált, a washingtoni Kongresszus épületében ma mellszobra áll. 1852-től Londonban, 1861-től Olaszországban, utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt, ahol megírta emlékiratait. Élesen ellenezte a kiegyezést, 1867-ben Deák Ferenchez küldött nyílt levelében, a Kasszandra-levélben bírálta azt a politikai megoldást, amely Magyarország sorsát a Habsburg Birodalomhoz kötötte. 1890-ben megfosztották magyar állampolgárságától, amire válaszképpen számos város és vármegye díszpolgári címmel tüntette ki.
1894 márciusában hosszabb betegeskedés után Kossuthot ledöntötte a lábáról az influenza, végleg ágynak esett. Utolsó betegségének minden mozzanatát mély részvéttel kísérte az ország. 1894. március 20-án, este tizenegy óra előtt öt perccel 92 évesen meghalt. Halálos ágyánál fiai, húga, orvosa Arnoux Basso tartózkodtak. Az országgyűlésen a képviselőház elnöke, Wekerle Sándor miniszterelnök, Apponyi Albert, Justh Gyula és Herman Ottó adtak kifejezést a nemzet gyászának. 1894. március 30-án, kevéssel éjfél után elindult Magyarországra a Kossuth koporsóját, valamint felesége és lánya hamvait szállító különvonat. A vonatot délután negyed négykor fogadták a Nyugati pályaudvaron. A peronokat zsúfolásig megtöltötték a küldöttségek. A főváros nevében Gerlóczy Károly helyettes polgármester vette át a koporsót és a hamvakat, majd átvitték a Magyar Nemzeti Múzeumba, melynek előcsarnokában állították fel a ravatalt. A gyászoló tömegek már déltől gyülekeztek a pályaudvar előtt, és özönlöttek utána a ravatalhoz. Másnap április 1-jén Budapest városa, amelynek díszpolgára volt, nevéhez és érdeméhez méltó temetést rendezett, melyhez az ország minden részéből tódultak a gyászoló küldöttségek. Közadakozás folyt, hogy a Kerepesi temetőben levő sírját mauzóleum ékesítse és emlékét ércszobor hirdesse. A temetés napján vasárnap reggel 10 órakor a ravatalnál Jókai Mór, Horánszky Nándor és http://Herman Ottó búcsúztatták. Gerlóczy Károly a főváros képviseletében szólt. Az országgyűlés küldöttségét Andrássy Tivadar alelnök vezette, mivel az elnök, Bánffy Dezső „halaszthatatlan teendőre” hivatkozva nem tartózkodott Budapesten. Hozzá hasonlóan – Ferenc József utasítására – a temetésen sem a hadsereg tagjai, sem az államhatalmi szervek munkatársai nem vehettek részt hivatalosan. De a Nemzeti Múzeumtól a Kerepesi temetőbe közel félmilliós temetési menet kísérte végső útján a magyar szabadság atyját. Koporsóját nyolc fekete ló vontatta gyászkocsin vitték a temetőbe, ahol Sárkány Sámuel püspök mondta el az utolsó búcsúztató imát.
Szent István mellett ő a legismertebb magyar történelmi személyiség. Szobra áll New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban, továbbá ő az első külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban, 1990-ben. Magyarországon 1896-tól, – a millennium évétől kezdve az első világháborúig neki volt a legtöbb szobra, a települések nagy részén közterület viseli a nevét, kultusza pedig ma is élő.
Harmadjára de nem utolsósorban itt van egy a magyarok történelmének az egyik legvitatottabb - a kommunisták , meg a zsidók vitatják - , szereplője :
Horthy Miklós kormányzó .
A 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Monarchia tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegéde. IV. Károly az első világháború alatt ellentengernaggyá, majd az őszirózsás forradalom utolsó napján altengernaggyá léptette elő, a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka volt, hivatalos alkalmakkor később is mindig haditengerész egyenruhában mutatkozott. Részt vett a köztársaság kikiáltását követő proletárdiktatúra elleni forradalomban, a Nemzeti Hadsereg fővezére lett. A királyság visszaállítása után megszilárdította az államhatalmat, 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig ő volt a Magyar Királyság kormányzója, de a király visszatérését megakadályozta.
Külpolitikájában meghatározó volt az ország területi revíziója. A második világháború alatt eleinte próbált katonailag semleges maradni, de a második bécsi döntés után, 1941-től már elköteleződött a tengelyhatalmak mellett. 1944 tavasza, az ország német megszállása után is hatalmon maradt, az ősz folyamán még megpróbált kiugrani a háborúból, azonban a nyilasok átvették a hatalmat és lemondatták. Ezután a németek tartották fogva feleségével együtt Bajorországban, ... A politikától visszavonult, családjával 1949-ben Portugáliába emigrált és ott is halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is eltérő a különböző politikai oldalaknak a történészi álláspontokban is tükröződő véleményei szerint.
Dr. Raffay Ernő , / magyar történész, politikus. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt egyetemi oktató , 2019-től 2024-ig a Magyarságkutató Intézet munkatársa ,1998-ban felmerült annak a lehetősége, hogy ő legyen az első Orbán-kormány honvédelmi minisztere / , szerint manapság és nemcsak , ... de már egy jóideje , etno-pszichopatológiai rettenet szakad ránk , a Horthy gyűlölet , ... Horthy már az életében nagy vitákat váltott ki , ami egy természetes dolog az államvezető esetében , a tevékenységeinek összefüggései , mindig vitákat generál . Azonban kevés olyan magyar államvezető volt a történelem során akit ilyen nagyfokú gyalázkodások értek mint Horthyt . ... A felszaba-dúlás után indul a Horthy korszak gyalázása , ... megalakultak a népbíróságok , a népügyészségek , és gyakorlatilag ezek a zsidó bosszú művelet intézményei voltak . Mindenkit akinek a Horthy korszakhoz valami komoly köze volt , ... akit tudtak megfogtak és kivégeztek , - ezt ideje lenne már komolyan földolgozni , mert ez nem igazság - , ... akkor indul az a folyamat hogy ezzel kapcsolatban minden negatív volt . Ezt többféle képpen lehet : hogy ez nem úgy volt , meg elhallgatással , ... sok mindent ami jó volt a Horthy korszakban , azt el kell hallgatni , kész ! Egészen megdöbbentő hogy a debreceni , pécsi és szegedi ELTE történész tanszékein miket tanítanak Horthyról , ez most egészen elképesztő hogy Krausz Tamástól kezdve egészen Romsics Ignácig bezárólag , miket mondanak Horthyról , a pártatlanság leplébe burkolva . ... Az akadémián és a négy nagy állami egyetemen a liberális és szocialista történészek vannak , tehát nem lehet érdemi vitát folytatni . ... Ma ott tartunk hogy most az idegen megszállás alatt lévő Kolozsváron tudom elmondani a véleményemet , ... de ez majd megváltozik ! ... Függetlenül attól , ... vagy azzal együtt hogy azt mondta a magyar miniszterelnök hogy Horthy az egy figyelemre méltó komoly ember volt , - Horthynak egy szobrot kellene állítani , de nem akárhol , ... neki a parlament előtt kell egy lovasszobrot állítani - , ...
Az alaphelyzet , ... az ország idegen megszállás alá került , '18-ban , az ország elveszítette a háborút és nagyon úgy nézett ki hogy elveszíti a békét is . Ekkor ügyes , huncut politikával kellet volna mint 1815-ben a francia diplomácia a legjobb békét tudta kihozni a Napóleoni háborúk nagy vereségei , majd 25 éves háborús sorozat után , ezt a magyarok nem tudták megcsinálni , Károlyi kormány , Tanács köztársaság , ... ezt mindenki tudja . És erre jött rá hogy idegen megszállás volt és a cseh légiók olasz l tisztekkel jöttek be a Felvidéken , Misics vajda szerb vezérkari főnök vezetésével a szerb csapatok jöttek felfelé egészen a Balatonig , a románok pedig bejöttek először a Székelyföldre , - biztos ami biztos alapon , mert a székelyektől féltek - , ... tehát román megszállás volt . A hatalmi ágak egészen '19 végéig , ... Magyarországnak nem volt kormánya , a népbiztosok tanácsa , a forradalmi kormányzó tanács , a kommunistákat a románok elzavarták , a maradékot Horthyék összeszedték és likvidálták , ... fölakasztották de facto , tehát nem agyonlőtték , ... a Lenin-fiúkat , mindenkit mert főbenjáró államellenes bűnöket követtek el , ... Nem volt Magyarországnak végrehajtó hatalma , nem volt törvényhozása , és az igazságszolgáltatás pedig nem működött, ... a megszállók nem engedték , ... A Magyar Királyság mint állam , totális összeomlásban volt , ebből kell kiindulni , ... ez olyan volt hogy ilyen a tatárjárás idején se volt . ... Aradon megalakult , a méltatlanul elfeledett , Károlyi Gyula gróf , Károlyi Mihály elsőfokú unokatestvére , - majd '31-'32- ben Bethlen és Gömbös Gyula között lesz egy évig miniszterelnök - , egy kormány , a románok lecsukták őket , aztán elengedték , majd átjöttek Szegedre , ... ott jobb volt a helyzet mert ott az új románok voltak , a franciák , de facto beduinok / színes bőrű francia gyarmati hadsereg / , ... '18-'19-ben totális vereség mellett erkölcsi züllés is volt , a legszörnyűbb , ... Károlyi Gyuláék hívták meg a Kenderesen lévő Horthyt , ... honvédelmi miniszternek és ő ezt vállalta . De azonban nem volt hadsereg , mert a hadsereg , a királyi honvédség , abszolút a fölbomlás útján volt . De voltak intakt zászlóaljak , századok és voltak magyar tisztek , ... Kozma Miklós , Gömbös Gyula , ... volt egy 12 fős tiszti csoport . Horthy látta hogy Szegeden ott nem lehet semmit csinálni , mert a franciák nem engedik , ... elutaztak Siófokra , és látták hogy a megszállók nyomulnak egyre beljebb , a románok egészen Győrig eljutnak , ... elakarták vinni az ottani hadiipari cuccokat , leszerelték , el is vitték , de a lényeget otthagyták , mert nem értettek hozzá . ... Siófokon ott volt egy szabadterülete az országnak és oda mentek Horthyék , ... A vörös ház előtt álló vörös katonát pofán vágta a Magasházi kapitány és bementek , rövid lövöldözés után átvették a hatalmat és akkor kezdődik Magyarországon a fölemelkedés és elkezdődött a haderő szervezése . A románok kb. 30000 vagon rablott holmit vittek el Magyarországról és ez a nyugatiaknak is sok volt , ... nem azért mert bennünket szerettek , ... hanem azért mert stabilitást akartak a győztesek Közép-Európában . ... Sir George Clerk a brit hadsereg tisztjét elküldték Bukarestbe , ez a Clerk misszió története . : '919 kora őszén Clerk-et először Bukarestbe küldték , onnan jött Budapestre . Bukarestben , Clerk , Constantin Bratianuval tárgyalt PNL-s miniszterelnökkel és a következőket mondta : 1. azonnal fejezzék be Magyarország megszállását , vonuljanak vissza a demarkációs vonal mögé , ... 2. a rablott szajrét adják vissza Magyarországnak , ... Másnap válasz lett , ... éjszaka lemondott a király , meg Bratianu , stb. ... Budapesten , Clerk tájékozódott , ... és rájött arra hogy itt teljes össze-visszaság van , és föl kell neki lépni , - Londonban ezt az utasítást kapta , hogy csináljon Magyarországon egy olyan kormányt amellyel alá lehet íratni a békeszerződést - , mert az a nemzetközi stabilitásnak az első követelménye . És kiderült hogy nincs olyan ember , ... és akkor mondták neki hogy de van , ott van Siófokon egy katona . Horthy altengernagy , Otrantó hőse , ... és fölkérette magához . ~ 1919 szeptember 5. és összeismerkedtek , Horthy , hat nyelven beszélt , ... Clerk pozitív véleményt alkotott és ahogy ment tovább az idő úgy , ... mindegyik működő politikai párt vezetőit összehívta egy értekezletre . 1919 november 17. -ére és azt mondta hogy ha egy héten belül nem hoznak létre egy koncentrációs kormányt , - amelybe mindegyik jelentős párt ad egy-két embert , egy konszenzust hozott létre - , akkor ő elutazik és itt hagyja Magyarországot a megszállóknak hogy csináljanak amit akarnak . Ugyanis Mosoiu román tábornok tapogatódzott , még a József főherceget is megkérdezték , hogy mi lenne ha , - mivel Magyarország már ugyis megszállás alatt van , már Győrig ott voltak - , létrehoznának a megmaradt Magyarországból és a megnagyobbodott Román Királyságból egy egységes nagy Román-Magyar perszonál uniót , a román Ferdinánd király koronája alatt . Ez megdöbbentő , ... hasonlít arra amit Ferenc Ferdinánd 1909-ben Sinaián a román királynak , a Károlynak , elmondta hogy ha meghal őfelsége Ferenc József , én leszek a császár , 1. magyar királlyá nem koronáztatom meg magamat , 2. lépjél be kedves unokatestvérem a Habsburg birodalmamba , megkapod a Tiszáig , Kelet-Magyarországot és a jogállásod az lesz mint a német birodalomban pl. a bajor királyé . 1919-ben Horthy kormányzósága előtt volt néhány hónap amikor Magyarország függetlensége veszélybe került . Na itt lehet Horthy Miklós történelmi felelőségét , jelentőségét , elmondani hogy ekkor jött Horthy és amikor már a román rablás elviselhetetlen mértéket öltött , végre ' 19 novemberében a román hadsereg kivonul Budapestről , ... és a Horthy féle nemzeti hadsereg november 16.-án bevonultak Budára , a Gellért szállóba , ... Horthyék átveszik a hatalmat , ... megegyeztek a pártok és egy Huszár Károly sárvári római katolikus tanítóra esett a választásuk mint miniszter elnök . Lett Magyarországnak kormánya , melynek a feladata a politikai stabilizáció létrehozása , ezért 1920 januárra kitűzték az országgyűlési választásokat , februárra a nemzetgyűlés létrehívását , és március 1 Horthy már kormányzó . A gond csak az volt hogy az országnak nem voltak határai , ahol nem volt megszállás ott csináltak választást , ahol megszállás volt ott nem csináltak . ... Az Antant küldött egy jegyzéket hogy a magyarok úgy döntenek az államformáról ahogy akarnak , de Habsburg király nem lehet ! Államfő jelölt kettő volt , az egyik gróf Apponyi Albert , a másik Horthy Miklós ellentábornagy , ... Horthy Miklós a leadott 141 szavazatból 131-et kapott. Apponyi Albertre (aki időközben visszalépett a jelöltségtől és maga is Horthy megválasztását javasolta) 7-en szavaztak, a lényeg az hogy Horthy lett az államfő . A nemzetgyűlés egy bizottságot hozott létre melynek elnöke Prohászka Ottkár püspök lett és ők kérték meg a tisztség vállalására , mire Horthy azt mondta : nem vállalom , ... ugyanis kevés jogkört akartak neki biztosítani . Végül Horthy vállalta azzal a kikötéssel hogy az első adandó alkalommal , megerősítik a kormányzói pozíció jogi lehetőségeit . ... és Horthy kormányzó lett , letette a parlament előtt az esküt és lassan , ... megindult a stabilizáció . Na de az országban nem volt semmi , ... megindult a törvényhozás , ... megszületett a 920/16-os rendkívüli törvény az osztályharcra való izgatás , lázítás tiltását fogalmazta meg , ... ez Európa első , legdurvább antikommunista törvénye volt , ezért gyűlölik Horthyt , minden baloldali , ultraliberrális egyének .
Horthy 1920 március idusán kinevezte miniszterelnökké Simonyi-Semadam Sándort , ... A miniszterelnöki poszton kívül , ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. A megbízást a tiszántúli választásokig fogadta el. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) és a tiszántúli választások után lemondott. Simonyi-Semadam Sándor ő kinevezte gróf Teleki Pált aki nem tudott kormányt alakítani , és utána áprilisban jön Bethlen István gróf , aki egy tapasztalt , taktikus , okos politikus volt . 1924-'25-'26-ra az ország , a csonka országra vetítve elérte és egy kicsit meghaladta a '13-as év adatait . Új zöldmezős beruházásokat indítottak , pl. vegyipari fejlesztés , elektronikai ipar , Buda környéki őszibarackosok telepítése , nyírségi almaprogram , ... Európa leggyorsabb pénz gyöngítő inflációja ment végbe . Kitalálták az inflációs fejlesztési politikát , - ugyanis et szándékos volt jórészt - , ... ez volt az inflációs prosperitás , ... 1924-ben Bethlen István behívott magához néhány zsidó bankárt és mondta hogy : meg kell csinálni a Magyar Nemzeti Bankot , - ' 18 előtt nem volt nemzeti bank , a Habsburgok ezt nem engedélyezték , Osztrák- Magyar Bank volt , és annak volt néha magyar kormányzója , néha meg osztrák , néha meg zsidó , stb .- , megalakul a nemzeti bank 30 000 000 aranykorona alaptőkével , megindult a gazdasági fejlődés , a zsidó mágnásokat bevonták a magyar gazdaságba hogy befektessenek . Krausz Simon , nagyváradi zsidó bankár , rokonságban volt a Rothschildokkal , ... megírta '35-ben : Egy bankár visszaemlékezései -ben , hogy miután Bethlen István megbeszélte a pesti zsidó nagytőkésekkel , - ezek rabló kapitalisták voltak - , ők elkezdtek nyugat felé üzleteket kötni , pl. az egyik nagyváradi lány hozzáment egy Rothschild fiúhoz , ... A levelezésükből kiderül hogy ezek a zsidó nagytőkések a saját jólfelfogott érdekükben segítették Horthyékat , ... Akkor miről is beszélünk ? , ... hogy a Horthy likvidálta a zsidókat ? ... nem inkább lehetőséget adott nékik a méginkább gazdagodásra ? ... 1926-ban bevezették az elinflálódott korona helyett a pengőt . 1927-' 28 fordulóján létre hozzák az OTI-t , Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság , ami a szociálpolitikát intézte az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően . Az első komoly törvény a 927 /21. törvénycikk : Kötelező betegségi és balesetbiztosítási törvény , az ipari , kereskedelmi és közlekedési dolgozókra , a háztartási alkalmazottakra , a különböző hivatalok , ( közjegyző , ügyvédi irodák stb. ) dolgozóira , az orvosi rendelők és a szerkesztőségek dolgozóira nézve . Ez a törvény kb. 1 000 000 dolgozót meg a családtagjaikat érintette , olyan 3-4 000 000 embert .
Ezt a biztosítási juttatást az angol minimumhoz lőtték be , azzal hogy nagyobb százalékot kapott a magyar dolgozók , - a Horthy fasizmusban - , mint az angolok . ... ' 928-ban bevezették a kötelező rokkantsági ,özvegységi és árvasági biztosítást és a kötelező öregségi biztosítást /nyugdíj /, ez 60 és 65 évtől volt érvényes abban az esetben ha előtte legalább 7,5 évig nyugdíjjárulékot fizetett a dolgozó munkáltatója . 1920-30-ig 290 000 új lakás épült , - az Oncsa házak - , állami segédlettel , ez a lakások számának a 25%-os növekedése volt . ... Az elmaradt szocpol. intézkedések a '30-as évek elejéig : a mezőgazdasági munkások kötelező biztosítása , a hitbizományi rendszert nem változtatták meg egészen Gömbös Gyuláig , a munkanélkülisegély nem volt , ... A Horthy rendszer ideológiai összefüggéseivel kapcsolatban csak annyit hogy a konzervatív vonalat képviselték , a két legnagyobb ideológusa Prohászka Ottokár és Bangha Béla sj. voltak .
Bethlen István gróf 1921-11931 magyar miniszterelnök , keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1921 októberében legitimista érzelmei dacára a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly király második visszatérését, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását. A szerb megszállás alatt állt Délvidék visszatértével és a soproni népszavazás révén sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. Az oktatási, kutatási és kulturális közintézmények megreformálásában és fejlesztésében nagy segítségére volt kultuszminisztere, gróf dr. Klebelsberg Kuno.
A kommunista mozgalmat az állami és társadalmi rend védelmére hivatkozva törvényen kívül helyezték (1921. évi III. törvénycikk)
Horthy kötelezővé tette a templomlátogatást, még a nem vallásos iskolások számára is: heti két órában kötelező volt a hitoktatás, a tanköteles gyermekeknek vasár- és ünnepnapokon kötelező az istentisztelet látogatása (1921. évi XXX. tc.-ben: „Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is.”)
A nagy gazdasági világválság hatására mindaz, amit Bethlen majdnem tíz évig épített, összeomlott. 1929-ben ipari- és agrárválság söpört végig a világon, amely egyszerű gabonakonjunktúrával indult, hamarosan azonban általános túltermelési válsággá változott, amelyet hitelválság és a pénzvilág összeomlása is kísért. Bethlen kénytelen volt lemondani, a kormányzó pedig Károlyi Gyulát nevezte ki miniszterelnökké, aki szintén nem ért el jelentős eredményt, noha szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosított. A válságból Gömbös Gyula dinamizmusa és 95 pontból álló Nemzeti Munkaterve tűnt kiútnak, így Horthy régi harcostársát, a diktatórikus ambíciókat dédelgető, feltétlenül olaszbarát politikust tette meg miniszterelnöknek (1932–1936).Gömbös fajvédő múltja miatt a zsidósághoz kapcsolódó nézeteinek nyilvános felülvizsgálatára kényszerült. A pénzügy tekintetében az is megkönnyítette a dolgát, hogy 1932 nyarán a Lausanne-ban megtartott konferencián Magyarország jóvátételi kötelezettségeit eltörölték. Gömbös a kapcsolatok erősítésére törekedett Németországgal és Olaszországgal, valamint 1934-ben felvette a kapcsolatot a Szovjetunióval. A német és az olasz kapcsolatok gazdasági sikert hoztak, azonban a Szovjetunió esetében nem sikerült kihasználnia a kapcsolatban rejlő lehetőségeket az ideológiai különbségek miatt. A gazdaságot fasiszta mintára korporatív (hivatásrendi) rendszerbe akarta kényszeríteni. Emellett igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az országgyűlésből, amit jelzett Imrédy Béla és Kállay Miklós miniszterek eltávolítása is . Bethlen és köre kibuktatásával azonban Gömbös kivívta Horthy ellenszenvét is, a miniszterelnököt csak azért nem mondatta le a kormányzó, mert az halálos beteg volt, és 1936-ban el is hunyt. Darányi Kálmán kormányának (1936–1938) már nemcsak a nácik, hanem a magyarországi támogatóik, a különféle nyilaskeresztes és nemzetiszocialista mozgalmak fenyegetésével is meg kellett birkóznia. 1938-ban hirdette meg a miniszterelnök a hadseregfejlesztésre irányuló győri programot, amely egymilliárd pengőt áldozott a trianoni békeszerződésben kikötötteknek megfelelően kis létszámú magyar hadsereg fejlesztésére. A tervet 1940-re vitték véghez, ám a Magyar Királyi Honvédség továbbra is viszonylag alacsony szinten állt, és kis erőt képviselt. A kormányzó utasította Darányi kormányát, hogy igyekezzen elhatárolódni a németektől, így az a brit és olasz kapcsolatot ápolgatta. Horthy végül azért mondatta le Darányit, mert az tárgyalni kezdett a nyilaskeresztesekkel és parlamenti képviseletet ígért nekik (a cél az volt, hogy ezzel megszelídítsék őket, ám nem értek el eredményt).
1938 augusztusában Adolf Hitler hivatalos látogatásra hívta Horthyt és Imrédyt. A tárgyalások során Hitler közölte velük, hogy küszöbön áll a Csehszlovákia elleni támadás. Azt várta a magyar féltől, hogy játssza el az agresszor szerepét, aminek fejében Szlovákia teljes területét felajánlotta Magyarország részére. Ezt Horthyék egyhangúlag elutasították. Az ott tartózkodó Kánya Kálmán szerint Horthy figyelmeztette Hitlert, hogy újabb világháborút fog kirobbantani, amit el fog veszíteni, mivel nem rendelkezik tengeri hatalommal. Hitler ezt követően kiabálni kezdett vele. Horthy figyelmeztette, hogy távozni fog, mivel ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. Hitler nyugodt, tiszteletteljes hangnemre váltott, azonban ettől kezdve gyűlölettel viseltetett Horthy irányában.
Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt végül az időközben szövetkezett német és olasz politika támogatójává vált, főleg miután az első bécsi döntés értelmében részleges revízióra került sor a Felvidéken. (A revíziós tárgyalások a müncheni egyezmény értelmében kezdődtek Magyarország és Csehszlovákia között, de eredménytelenül végződtek, és miután a négyhatalmi döntőbíróságból az angolok és a franciák kihátráltak, a revíziót német és olasz egyetértéssel döntötték el.) Az itthon is hatalmi pozíciót kereső Imrédyt Teleki Pál váltotta a miniszterelnöki poszton. Az ő idején szállta meg a Wehrmacht a cseh és morva területeket, Szlovákia függetlenedett, a magyar haderő pedig – kihasználva az alkalmat – megszállta az inkább stratégiai, mint etnikai szempontból fontos Kárpátalját.
Imrédy Béla, a Darányit követő miniszterelnök (1938–1939) Az eseményeket nyugtalanul figyelő Teleki–Bethlen–Horthy-csoport végül 1939-ben leváltotta a német érdekeknek megfelelően politizáló miniszterelnököt.
Teleki Pál miniszterelnök kormányzata igyekezett elszigetelődni a német befolyástól: a második világháború kitörésekor megtagadta, hogy a Wehrmacht csapatai Lengyelország felé menet áthaladjanak Magyarországon. Emellett nagyszámú lengyel menekültet engedtek át Jugoszlávia felé. Egy részük azonban Magyarországon maradt, ahol anyanyelvükön oktatási lehetőséget biztosítottak számukra. Horthy egyetértésével Teleki a fegyveres semlegesség jegyében kívánt politizálni, hogy a magyar haderő megmaradjon a háború utáni rendezés idejére. A britekkel szemben is semlegességi kötelezettséget vállalt, illetve a német megszállás esetére ellenállást. Ennek nagyon reális esélyeit mutatja, hogy 1940 folyamán pénzt helyeztek el az amerikai magyar nagykövetségen, hogy esetleg emigráns kormányt alakíthassanak. Teleki belátta, hogy sem a Jozef Tiso vezette Szlovákia, sem a Ion Antonescu által irányított Románia nem számít kiútnak az Anschluss miatt egyre szorultabbá váló helyzetből, így örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával, ahol érezhető volt a németellenes tendencia fölénye. 1940-ben a Szovjetunió szövetséget keresett Magyarországgal Románia ellenében, amely során Erdélyt ajánlották fel a magyar félnek. Erre azonban végül a kompromittálódástól való félelem miatt nem került sor. Még ebben az évben Erdélyt illetően a németek javára billent át a mérleg: a második bécsi döntés részleges revíziót biztosított Magyarország részére.
Horthy Miklós számára az 1938-41 közötti évek egy rendkívül kritikus időszakot jelentettek , életveszélyes helyzetben volt Magyarország és az egész térség .
1941-ben Teleki politikája végleg csődöt mondott: tavasszal német támadás kezdődött Jugoszlávia ellen, Horthy pedig beleegyezett, hogy átengedje a Wehrmacht seregeit Magyarország területén. Mivel azonban az örökbarátsági szerződés még érvényben volt, a britekkel pedig már az átengedés megrontotta a kapcsolatot, a kormányzat csak azután indított támadást dél felé, hogy a jugoszláv állam hivatalosan megszűnt. Teleki ezt már nem érte meg: búcsúlevelet maga után hagyva öngyilkos lett április 3-án. A magyar csapatok április 11-én lépték át a déli országhatárt, majd Magyarország megszerezte Bácskát, a Muraközt és a Dráva-háromszöget. A késlekedés miatt Hitler nem járult hozzá további területek visszacsatolásához. A Magyar Honvédség a függelemsértő, németbarát tisztek parancsára (a német hadvezetés utasítása szerint) elkövette az újvidéki mészárlást (az ún. Hideg Napok alatt). Az áldozatok száma 3800 körül volt. A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését, amely során négy tisztet halálra ítéltek. Azonban a németek a kivégzés előtt Németországba menekítették őket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást. Főleg ennek megtorlásaként került sor 1944–45 telén a délvidéki népirtásra, amely a kollektív bűnösség elve szerint, etnikai alapú népirtás volt elsősorban magyar és német nemzetiségűekkel szemben, de horvátokat is értek atrocitások.
A villámgyors német sikerek hatására a magyar vezetés – Horthyt is beleértve – feladta korábbi aggályainak egy részét. A német megrendelések felvirágoztatták a magyar gazdaságot, megszűnt a munkanélküliség, így a szélsőségek támogatottsága is visszaesett ebben az időben. A kormány az Egyesült Államokba kihelyezett összeget is visszavonta. Teleki utódja Bárdossy László lett a miniszterelnöki székben (1941–1942). Miniszterelnöksége idején, 1941. június 22-én indult meg a Barbarossa terv megvalósítása: a németek és szövetségeseik (Románia, Szlovákia, Finnország, Olaszország és a megszállt államokban toborzott légiók) támadása a Szovjetunió ellen. Június 26-án ismeretlen felségjelű repülőgépek bombázták Kassát, illetve megtámadtak egy vonatot Rahónál, – a körülmények arra utaltak, hogy a támadást a szovjetek követték el, – ezért Horthy és Bárdossy kinyilvánította, hogy a beállt fegyveres konfliktus miatt hadban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. A döntés meghozatalakor nagy súllyal esett a latba, hogy a feltételezett német győzelem esetén a magyar állam rendkívül hátrányos helyzetbe került volna szomszédaival szemben. Kevesek előtt ismeretes, hogy a szlovák kormány 1941. június 13-án biztosította Hitlert Szlovákia fegyveres részvételéről egy a Szovjetunió ellen indított háborúban. Ennek viszonzásaként a Magyarország elleni területi követeléseinek teljesítését kérte cserébe. A háborúban már részt vevő Romániának szintén területi követelései voltak a magyar állammal szemben. A szlovákiai közállapotokat a Hlinka-gárda magyarok elleni szélsőséges magatartása jellemezte, amely során a szlovákiai magyarok elpusztítását követelték. Egyesek közülük már a trianoni Magyarország északi területeire is igényt tartottak. Ilyen plakátokat ragasztottak ki az utcákra: „Váctól-Miskolcig-Poprádig minden a mienk! Ázsia a tietek, ez a föld a mienk!…” Magyar hadbalépéssel Hitler nem számolt, azonban vele szemben a német katonai vezetés szükségesnek ítélte azt. Ennek oka az volt, hogy a Magyarországgal szomszédos Szovjetunió esetleges támadása esetén (Kárpátalja ellen) a gyenge magyar erők veszélyeztették volna a Lemberg térségében harcoló német erők oldalát és hátát is. Emellett a gyors sikerekben bízó magyar katonai vezetés is nyomást gyakorolt a kormányra a hadbalépés érdekében. Molotov külügyi népbiztos június 23-án biztosította a moszkvai magyar követet a Szovjetunió békés szándékáról és a magyar revíziós törekvések támogatásáról. Horthy az emlékirataiban azt állítja, hogy Bárdossy ezeket (Werth Henrik vezérkari főnök véleményének hitelt adva) elhallgatta mind a kormányzó, mind a parlament előtt. Bárdossy viszont népbíróságí perében azt állította, hogy a szovjet ajánlatról tájékoztatta a minisztereket és a kormányzót is.
Magyarország hadba lépése a környező országoknak is érdeke volt, mivel a háborúban való részvétel magyar haderőt kötött le, amely biztosítékként szolgált arra, hogy a magyar kormány addig sem tervezhet irredenta jellegű kárpát-medencei konfliktust. E körülmény miatt kérdéses a mai napig is, hogy a felségjel nélkül Kassát bombázó repülők hová tartoztak: eltévedt szovjet gépek voltak-e (a Szovjetuniónak nyilván nem volt érdeke Magyarország hadba lépése), vagy szlovák, esetleg román provokáció volt-e. Bármelyik volt is, Werth Henrik és Bárdossy László ezt használták fel casus bellinek.
Eleinte csak csekély létszámú haderő ment keletre: a kárpátaljai gyorshadtestet rövid frontszolgálat után megszálló feladatokra rendelték vissza Ukrajnába. 1941 végén Moszkvánál megtört a német támadás ereje, mire a magyar vezetés azonnal visszakozni kezdett. Bárdossy László német nyomásra, a kormányzó és a parlament jóváhagyása nélkül, december 12-én hadat üzent az Egyesült Államoknak. Az 1942 elején egy egész hadsereg (Magyar 2. hadsereg) Szovjetunió ellen indításába beleegyező és a már nemzetiségi alapon hozott III. zsidótörvényt elfogadtató Bárdossyt leváltották. Helyére Kállay Miklós került (1942–1944), aki nem vonhatta vissza a németeknek tett felajánlásokat (sem a katonai, sem a gazdasági jellegűeket): továbbra is folytak a külföldi szállítások (ekkor már jobbára hitelre), áprilisban pedig 200 000 katona és 50 000 munkaszolgálatos ment a doni frontra, ahol 1943 elején katasztrofális vereséget szenvedtek.
Mind Horthy Miklóst, mind a magyar politikát súlyos veszteség érte, amikor a frontszolgálatát teljesítő Horthy István kormányzóhelyettes 1942. augusztus 20-án repülőbalesetben elhunyt. A baleset körülményei ma sem tisztázottak: Horthy István náciellenes nézetei és angolbarátsága közismert volt; egyes vélemények szerint a balesetet is a németek idézhették elő, viszont az általa is repült MÁVAG Héja típus tervezési hibája, a repülőgépek rossz fordulékonysága is gyakran okozott balesetet.
Horthy parancsára Kállay titkos tárgyalásokat szervezett a britekkel Isztambulban. A tárgyalásokkal Szent-Györgyi Albertet bízták meg, aki 1943. február 7-én érkezett meg Törökországba. A németek jóval professzionálisabb hírszerzése előtt jól ismert volt a tárgyalások ténye, azonban jelentős szerepe volt ebben Edvard Benešnek is, aki a londoni rádióban nyíltan beszélt a magyar béketapogatózási kísérletről. Hitler követelte is a többször Klessheimbe látogató Horthytól, hogy váltsa le miniszterelnökét és szigorítson a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmódon. A kormányzó azonban kiállt Kállay mellett. A zsidóságot érintve antiszemitizmusát bizonygatva próbálta kikerülni Hitler kérését a deportálásukra vonatkozóan. Mivel Hitler hajthatatlan maradt ebben a kérdésben, így Horthy saját meggyőződésének megfelelően kénytelen volt kérését megtagadni.
1943-ra bizonyossá vált, hogy a háború elveszett a németek számára. Nyáron, amikor Olaszország kiugrott, felcsillant a remény, hogy az angolszász csapatok előbb érik el hazánkat, mint a Vörös Hadsereg – azonban az új olasz kormány és a szövetséges hadvezetés késlekedése révén Olaszország északi fele hadszíntérré vált, amit a német erők 1945-ig védelmeztek. A britek még a balkáni partraszállás esélyét is felcsillantották a magyar tárgyalófelek előtt, de Sztálin ellenállása miatt ez nem valósult meg. 1944. február 12-én Horthy a Hitlerhez írt levelében követelte a Magyar Honvédség hazaengedését a keleti frontról
1939 és 1941 között több tízezer menekült érkezett Magyarországra Németországból és a németek által elfoglalt csehszlovák, osztrák, lengyel területekről. Nagy részüknek menedéket nyújtott az ország, nem így jártak el azonban a menekülő zsidókkal. nyarán a magyar hatóságok 16-18 000 „hontalan”, „rendezetlen állampolgárságú” zsidó származású személyt a Németország által megszállt Galíciába toloncoltak ki embertelen körülmények között (marhavagonokban, szinte mindenféle ellátás nélkül szállítva őket). Az állítólagos cél a „hontalanoknak” a részben magyar csapatok által megszállt Ukrajnába való áttelepítése lett volna. A kitoloncoltak nagy részét azonban . augusztus végén a Kamenyec-Podolszkij mellett állomásozó SS-alakulatok és ukrán milicisták lemészárolták. 2-3 ezer főnek sikerült csak visszamenekülnie Magyarországra. A német hatóságok ellenzésének és a magyar közvélemény nyomásának hatására a további kitoloncolásokat augusztus 8-án, a mészárlás megkezdése előtt három héttel leállították. Ez volt a holokauszt első olyan tömeggyilkossága, amelyben az áldozatok száma öt számjegyű volt.
Drámai jelenetek helyszíne volt 1944. március 18-án a Salzburg közelében fekvő klessheimi kastély. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója aznap, szombat reggel egy fegyverbaráti delegáció élén érkezett Mozart szülővárosába. A pályaudvaron a német birodalom vezére, Adolf Hitler még az államfőknek dukáló fogadásban részesítette, majd vendégével Habsburg-Lotaringiai Lajos Viktor főherceg egykori, fényűző kastélyához hajtatott. Ott azonban Horthynak már esélye sem maradt arra, hogy előadja jövetele valódi célját, vagyis azt, hogy a keleti frontról vissza kívánja vonni a magyar hadsereget, pontosabban annak a doni katasztrófa utáni maradékát. A Führer ugyanis rögtön letámadta. Bizonyítékai vannak arra, mondta, hogy Magyarország „át készül állni az ellenséghez”, csapatai ezért, „óvintézkedésként”, megszállják országot, és területét megtisztítják a „destruktív elemektől”. Az úri kaszinók illemtanán pallérozódott kormányzó hiába bizonygatta, hogy „ha létünk megmentése érdekében” valaha is fegyverszünetet kérne az ellenségtől, akkor ezt a szándékát „nyíltan és becsületesen előre” hozná tudomására a német kormánynak. Hitler ellentmondást nem tűrve közölte: elhatározása megmásíthatatlan. Ekkor Horthy, minden protokolláris szabályt felrúgva, céklavörös fejjel kirohant a tárgyalóteremből, s az ebédmeghívás elfogadását hosszas alkudozás után ahhoz kötötte, hogy a tárgyalások délután folytatódjanak.
Ezen azonban, egyezkedés helyett, újabb vazallusi inzultusokat volt kénytelen lenyelni – tudható meg a részben magyar származású amerikai történésznek, Thomas Sakkmesternek a kormányzóról írt monográfiájából. Előbb Horthy orra elé tolták a megszállás céljait összefoglaló jegyzéket, majd arra akarták rávenni, hogy adja írásba hozzájárulását az akcióhoz. A kormányzó ehelyett ismét az úri becsületszojával próbálkozott, mondván, személyes garanciát ad arra, hogy országa „semmilyen becstelen lépést nem fog tenni”.
A kétségkívül szorult helyzetbe került, és az otthon maradt tanácsadóitól hermetikusan elzárt Horthy biztosította a Führert arról, hogy – fenyegetődzései ellenére – nem mond le, sőt, legfőbb hadúrként olyan parancsot ad ki, amely után a német csapatoknak nem kell tartaniuk semmifajta ellenállástól. Ezenkívül pedig ígéretet tett az angolszász irányba is tájékozódó „hintapolitikus”, Kállay Miklós menesztésére, valamint egy új, egyértelműen németbarát kormány kinevezésére.
E szóbeli egyezség után a németek szabad (haza)utat nyitottak Horthynak , közben Magyarországot 1944. március 19-én német csapatok szállták meg .
Kállayt leváltották, utóda Sztójay Döme lett, aki hűségesen kiszolgálta a megszállókat. Horthy megmaradt kormányzónak, de az irányítás részben az ország élére kinevezett Edmund Veesenmayer birodalmi biztos kezében volt. Új hadakat menesztettek a rohamosan közeledő keleti frontra.
A magyar hatóságok az első deportálásokat 1941-ben hajtották végre. A kamenyec-podolszkiji mészárlást követően 1944-ig további deportálásokra nem került sor. A zsidónak minősített emberek jogfosztása és munkaszolgálatra hurcolása azonban folyamatosan zajlott. Az NSDAP lapja, a Völkischer Beobachter gyakran fogalmazott meg gúnyos kritikát Magyarországgal szemben, kevesellve az országban a zsidókkal szemben bevezetett korlátozásokat. Jugoszláviában és Szlovákiában a deportálások 1942-ben kezdődtek. Romániából Ion Antonescu marsall 1942 közepétől megtagadta a zsidók deportálását, a román hadsereg és a Vasgárda brutális kegyetlenséggel maga kezdett neki a népirtásnak. Emiatt kb. 70 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra A német megszállást követően azonban itt is megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése, kötelezték őket a sárga csillag viselésére, végül pedig áprilisban a magyar adminisztráció készséges segítségével megkezdődtek a deportálások. 1944 júliusáig 445 ezer polgárt deportáltak, közülük 437 402 személyt Auschwitz-Birkenauba. A kormány semmilyen dokumentációt nem kért róluk. Itt megemlítendő, hogy 1944. április 10-én Rudolf Vrba és Alfréd Wetzler, két zsidó származású személy megszökött az auschwitzi koncentrációs táborból. Zsolnába eljutva felvették a kapcsolatot a helyi cionista körökkel. A pozsonyi cionista központ munkatársa április 25-én és 26-án meghallgatta őket. Ez alapján elkészült az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyv, amely tájékoztatást nyújtott a táborban történtekről.
Vrba és Wetzler következtetése szerint így az általuk készített jegyzőkönyvet a fenti szervezetek elhallgatták. Fentieket megerősítette a budapesti születésű Ernest Stein cionista ellenálló is. Elmondása szerint Kasztner Rudolf cionista vezető Adolf Eichmannal 1,5 millió dolláros egyezséget kötött 1685 zsidó származású személy kiváltása érdekében (köztük voltak családtagjai, barátai, írók, művészek, rabbik, cionista vezetők). Az általa szervezett „Kasztner-vonat” 1944. június 30-án hagyta el Budapestet és utasai bergen-belseni kitérővel épségben megérkeztek Svájcba. Stein állítása szerint Kasztner a fenti egyezségre való tekintettel nem volt hajlandó továbbítani a jegyzőkönyvet. Egyes források szerint a zsidótanács szintén elhallgatta a birtokában lévő információkat és csak június közepe után juttatták el a jegyzőkönyvet a kormánynak, az egyházi vezetőknek és Horthynak is. Más források szerint azonban május közepére már Horthyhoz és a történelmi egyházak vezetőihez is eljutott a jegyzőkönyv magyar fordítása. Ugyanakkor a zsidók kiirtásának tényéről a magyar vezetés nem az Auschwitz-jegyzőkönyvekből értesült, hanem legkésőbb 1942-ben tudtak az eseményekről. 1942 októberében már kormányközeli újságírók körében is ismertek voltak az események. 1942. október 7-én a belügyminisztériumba érkezett jelentés egyértelműen beszámol a lengyel zsidók kiirtásáról. Horthy 1943. május 7-i dátummal Hitlernek küldött levele nyersfogalmazványában szerepel a következő mondat: „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt, és ahogyan az a többi országban is kívánatosnak látszik."
A normandiai partraszállás, az erősödő külföldi nyomás, valamint – egyes vélemények szerint – az Auschwitz-jegyzőkönyv hatására Horthy június végén le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Ezek azonban folytatódtak, amíg a kormányzó parancsára a hozzá lojális katonai erők – Koszorús Ferenc vezérkari ezredes vezetésével – 1944. július 6-án meg nem akadályozták Baky úgynevezett „csendőrpuccs”-át; Horthy ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat.
1944. július 18-án Horthy kezdeményezésére a magyar kormány ajánlatot tett a még nem deportált zsidó származású magyarok (különösen a gyermekek) külföldre történő evakuálása érdekében (főként Palesztinába és Svédországba), valamint a nemzetközi segélyszervezeteket a koncentrációs táborokba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte Svájc budapesti külképviseleténél. A kezdeményezés, amelyhez meglepő módon a németek is hozzájárultak, elbukott, mivel az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai okokból sokáig késlekedett a döntéssel és így a hadi helyzet változása miatt végül nem kerülhetett sor az akcióra. A Jad Vasem szerint azonban a kudarc ellenére a Horthy-ajánlat jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre .
A kormányzó a román kiugrás keltette káoszban augusztus 29-én lemondatta Sztójayt (helyére Lakatos Géza került). E lépéseknek köszönhetően átmenetileg megmenekült a Budapesten összezsúfolódott közel negyedmillió zsidó állampolgár. Immár nyilvánvalóvá vált, hogy Horthy a Szovjetunióval lesz kénytelen tárgyalni. Faragho Gábor tábornok előzetes fegyverszüneti bizottsága Moszkvába ment, ahol október 8-án elfogadta a feltételeket (hadüzenet Németországnak, visszavonulás az 1937-es határok mögé), október 15-én pedig megkezdődött a kiugrási kísérlet, a kormányzói hadparancs beolvasásával kezdődött, de a nyilaskeresztes és németbarát tisztek ellenállásán az egész akció elbukott. Ennek kudarcában jelentős szerepet játszott az, hogy a nyilaskeresztes puccskísérletről szerzett információk alapján annak időpontját az eredetileg tervezett október 20-áról 15-re helyezték át. Idő hiányában így a szükséges előkészítést végrehajtani nem lehetett.
A Gestapo 1944. október 15-én elrabolta Horthy fiát, ifjabb Horthy Miklóst és a mauthauseni majd a dachaui koncentrációs táborba szállították. A kormányzó pedig október 16-án kénytelen volt visszavonni parancsait és lemondani; a hatalmat Szálasi Ferencnek, a nyilaskeresztesek vezetőjének adta át. Másnap Horthyt családjával együtt a németországi Weilheimbe internálták. Szálasi Ferenc hatalomátvétele után Horthyt gyalázó propaganda plakátok jelentek meg az utcákon: „Horthy Miklós, Magyarország zsidóbérenc, hazaáruló volt kormányzója
A kormányzói családot a meghiúsult kiugrási kísérlet után a németek foglyul ejtették, és a bajorországi Weilheim közelében található Hirschberg-kastélyba(wd) internálták.
A külvilággal semmi kapcsolatot nem tarthattak, még a Vöröskereszt levelét sem bocsátották rendelkezésükre. 1944 decemberétől ellátásuk egyre rosszabb lett. A kormányzó és családja gyakorlatilag éhezett. A fogságban 1945. január 3-án önként csatlakozott a kormányzói családhoz a kormányzó öccse, Horthy Jenő, aki be tudott csempészni rádiót is a kastélyba, így tudomásuk volt a külvilág eseményeiről.
1945 márciusában Heinrich Himmler kiadta a parancsot: mihelyst a szövetségesek megközelítik a kastélyt, a politikai foglyokat, így a kormányzói családot is ki kell végezni. Ezt azonban Klein SS-Oberführer ellenállása miatt nem hajtották végre: az amerikai csapatok bevonulása előtt két nappal az őrség polgári ruhába öltözve szétszéledt.
Az amerikai csapatok 1945. május 1-jén érték el a Weilheim melletti Hirschberg-kastélyt, ezzel a volt kormányzó amerikai hadifogságába került.
Több hadifogolytáborban tartották fogva (Spa, Wiesbaden, Frankfurt) változó körülmények között. A nürnbergi per során tanúként hallgatták ki, még Sztálin is visszautasította, hogy vádlottként állítsák a törvényszék elé. Tito követelte a kiadatását Jugoszláviának az újvidéki vérengzés miatt, de ez nem történt meg. Május 8-án a kormányzó tudomást szerzett fia életben maradásáról. Júniusban levelet írt Winston Churchill miniszterelnöknek és az angol uralkodónak, amelyben Magyarország számára igazságosabb békét szeretett volna elérni, azonban leveleit a külügyi hivatalnokok nem juttatták el a címzettekhez. Kihallgatását 1945. augusztus 28-án kezdték meg. Magyar ügyekről nem esett szó, csak német tisztségviselők pereiben tanúskodott. Később, szabadulása után a megszállt Magyarország birodalmi helytartójának, Edmund Veesenmayernek a perében is megidézték
A hadifogságból szabadulás után Horthy a Weilheimben élő családjához tért vissza. Pénzadományokból éltek szűkösen – nagyobb támogatást csak a Vatikán nyújtott. Emellett az Egyesült Államok két utolsó nagykövete rendszeresen küldött csomagokat a család részére. 1948 nyarán volt magyar tábornokok részéről felkérés érkezett, hogy álljon a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) élére – amely szervezet a szovjet csapatok kivonását próbálta elérni. Ezt visszautasította azzal az indokkal, hogy ígéretet tett a politikai tevékenységektől tartózkodásra – bár ilyen ígéretéről írásos feljegyzés nem készült. Horthy belátta, hogy életének aktív szakasza lezárult, és innentől kezdve ragaszkodott a magánember szerepéhez.
Négy évet élt Bajorországban, majd felesége romló egészsége miatt a salazari Portugáliába költözött, Estoril városába. John Flournoy Montgomery, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete 1949-ben alapítványt hozott létre a család anyagi támogatására. Ebben több zsidó származású személy részt vett, többek között ifjabb Chorin Ferenc is. Portugáliában írta meg az emlékiratait, amit 1952. augusztus 20-án fejezett be
Az 1956-os forradalom híre előbb fellelkesítette, ám annak későbbi kudarca nagyon megviselte a mindvégig jó egészségnek örvendő Horthyt. A forradalom leverése után apátiába zuhant, és bár az orvosok szerint szervi bajban nem szenvedett, nemsokára elhunyt (Estoril, 1957. február 9.). Végakarata szerint addig nem szállíthatták haza holttestét, amíg a szovjet csapatok ki nem vonultak Magyarországról. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen, a család és a kormány egybevágó szándéka szerint nem állami szertartás keretében.
