Az igazság a részletekben lakozik IV.

Azt azért ne feledjük hogy : Mindenesetre a magyar hagyomány “angyal adta koronáról” beszél.

 

Anhang / Oder Erzehlung Sonder- und wunderbarer Hungarischer Kron-Geschichte... (Nürnberg), 1686. (Peter Paul Bleul.) 43+(5)p.+1t. (a Szent Korona képe)Készítőjük Johann Christoph Sartorius, a kor neves rézmetszője volt.

“Óh, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félre vezetni már.”

 (Dante: Isteni színjáték, Paradicsom XIX.ének)

Mária jelenléte a koronán már egyértelműen a gnosztikus dimenziók felé nyit utat, ugyanis az Atya, Anya, Fiú hármasság alapkeretként értelmezhető:

Legfölül a koronapánt tetején az Atya, a Mindenható (Pantokrátor) képe található. Az alsó koronaabroncs homlok fölötti részén, azaz a korona elején Krisztus, a Fiú képe látható. Vele átellenben pedig tehát Szűz Mária, az Anya képe. E három fő alak, fő irány között helyezkednek el a többi képek.

A Szent Korona összművészetek által elvégzett vizsgálata ugyanis cáfolhatatlanul bizonyította, hogy a Szent Korona egységes alkotás. Erről az egységes alkotásról később levettek három képet, s helyükre a remek művészi munkához képest barbár módon ráerőszakolták VII. Dukász Mihály bizánci császár, Konsztantinosz társcsászár és I. Géza magyar király képeit. Több adat igazolja, hogy a levett képek közül az egyik a Szűzanyát, Jézus Krisztus édesanyját ábrázolta áldott állapotban. A Szűzanya képe a koronán középen hátul volt, éppen ott, ahol most Dukász képe van.
Arról a három képről, amelyet a Szent Koronára ráerőszakoltak, nyilvánvalóan jó lenne többet tudni. Az alig lehet kétséges, ebben mindenki egyetért, hogy azok a személyek, akik a képeken vannak, vagyis VII. Dukász Mihály bizánci császár és I. Géza 1074-ben megkoronázott magyar király részt vehettek, vagy legalábbis szerepet játszhattak a képek cseréjében. Az a logika, amelyet Szigeti István követ a Szent Korona útjára vonatkozóan a 304-308 közti megalkotásának helyéről, Nagy-Örményországból az avarok, Nagy Károly, III. Ottó és II. Szilveszter pápa közvetítésével Szent Istvánig, azt a feltevést sugallja, hogy Szent Istvánt 1038-ban II. Szilveszter pápától kapott koronájával a fején temették el Székesfehérvárott. Talán éppen II. Szilveszter pápa rendelkezett így. Ez a feltételezés tűnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak arra, hogy Szent István koronáját, a mai Szent Koronát miért nem tudta sem Péter, sem Salamon, vagyis a német-római császárok magyar hűbéres uralkodói, hűbérességük zálogaként az országból kijuttatni. 

Talán érthető, hogy miért volt fontos a Mária képet eltüntetni a koronáról: a Szent Korona képi üzenetének torzítása, gnosztikus dimenziójának szűkítésén túl, a képcsere direkt politikai-hatalmi célt is szolgált.
Atillát olyan szinten ki akarták iktatni a magyar nép gondolatvilágából, hogy II. József a Szent Koronáról is levetette az Atillát ábrázoló képet. Most Konstantin van ugyanott.

Ezen túl, Szent István halála utáni zűrzavaros idők dokumentumait elemezve arra a következtetésre kell jutni, hogy sem Péter, sem Aba-Sámuel, sem András, sem Béla, sem Salamon nem birtokolhatta Szent István koronáját, hiszen szinte mindig két királya volt akkor a magyaroknak. Salamon gyermekként való megkoronázása után évtizedeken át volt ez így.


Amikor két király volt, melyiknél volt Szent István koronája? Ahhoz, hogy a hármas képcserét Szent István koronáján végrehajthassák, biztos, hogy Gézának meg kellett szereznie ezt a koronát. Szinte lehetetlen, hogy Salamontól vette volna el. Sokkal valószínűbb, hogy a hercegek, Géza és László (maguk, vagy csak a tudtukkal) valamikor 1074 előtt felnyitották Szent István koporsóját, kivették a Szent Koronát (talán a Szent-Jobbot is), majd a tudtukkal, vagy éppen a parancsukra végezték el a képek cseréjét bizánci ötvösök akár Bizáncban, akár valahol az akkori Magyarországon. A hercegeknek egy ilyen tettre való motiváltsága meglehetősen nagy lehetett, hiszen Salamonnak a német-római császárhoz fűződő hűbéres viszonyával szemben Bizánchoz való kapcsolatuk történelmi tény. Az 1074-ben lezajlott mogyoródi (Monorod a Képes Krónikában) csata előtt László hercegnek különös látomása volt. Látomásában egy díszes korona csodálatos módon Géza fejére került. Ezt a csodás látomást a Képes Krónikában leírtak szerint biztató jelnek tartották a Salamon király elleni csata kezdetén. A csatát Géza és László egyesített csapatai megnyerték. Legyőzték Salamon királyt. Géza fejére tették a díszes koronát, királlyá koronázták. Alig lehet kétséges, hogy Szent István koronáját tették Géza fejére, csak előtte a hármas képcserét végrehajtották.

Géza megkoronázása után ismét két királya volt Magyarországnak. Géza három év múlva meghalt. Ezt követően Lászlót választották királlyá. De különös, hogy a koronát (így határozott névelővel) soha nem engedte a fejére tenni. "És bár a magyarok - akarata ellenére ugyan - királlyá választották őt, sohasem tette fejére a koronát!" (Képes Krónika - 131.). Miért??? Nem járhatunk messze az igazságtól, ha úgy vélekedünk, a lelkiismeret furdalása miatt. Ismerve Szent László erkölcsiségét, életszentségét, az a tény, hogy bár király volt (közel 10 évig már úgy, hogy Salamon nem volt börtönben, sőt az országban sem) a koronát mégsem engedte a fejére tenni, jelzője, sőt talán bizonyítéka is lehet annak, hogy mint ifjú herceg részt vett vagy legalábbis tudott arról, hogy Szent István koronáját kivették a sírjából és három képet kicseréltek rajta.
Az igazság keresése minden embernek emberi lényegéből fakadó kötelessége! Az igazság védelme is az!
Az igazság védelmének, hirdetésének felelőssége nem csökken, ha a védendő igazság távol is esik a kutató kutatási területétől. Az igazság ugyanis nem tudomány-specifikus! Ha támadják, kötelező védeni! Ha a magyar Szent Korona igazságát támadják, minden magyarnak, minden magyar kutatónak fokozott felelőssége, kötelessége azt védeni!
Az igazság keresésével, a felismert igazság védelmével ma sajnos egyre nagyobb baj van mindenütt a világon.
Az igazság örök.
- Az igazság abszolút.
- Az igazság soha nem relativizálható.
- Az igazság nem szavazati többség-függő.
- Az igazság nem függ attól, hányan fogadják el.
- Ha egy igazságot egyszer feltártak, újra feltárni nem lehet.
- Az igazság felismerése előtt is éppen úgy létezett, mint utána.
- Az igazság leginkább arról ismerhető fel, amit II. János Pál pápa ír róla: "Igazság nem mondhat ellent igazságnak." (A Pápai Tudományos Akadémiához írt, 1996. október 22. keltezésű levél. Magyar fordításban a Hitel 1997. évi 4. számában jelent meg).
A Szent Korona igazsága, hogy egységes szakrális művészi alkotás! Készítésénél később (1074 körül) három kép cseréjével megbontották a Szent Korona egységét. Így ma már nem állíthatja senki, hogy soha nem lehetett Szent István kezében. Senki sem állíthatja, hogy nem azonos azzal a koronával, amit II. Szilveszter pápa küldött. Senki sem állíthatja, hogy Szent Istvánt 1000 karácsonyán nem a mai Szent Koronával koronázták meg. Nem suttogva, hanem az igazság adta szabadság teljes megélésével, hangosan kell hirdetni, hogy a Parlament kupolacsarnokában díszelgő koronát méltán nevezi a magyar nép Szent Koronának. Méltán zarándokol hozzá. Méltán hisszük, hogy az általa közvetített gondviselő isteni erő segítette a magyar népet az elmúlt ezer év alatt, és méltán bizakodhatunk, hogy segíteni fogja mindaddig, amíg hinni tudunk ebben.
Kellermayer Miklós (1939) egyetemi tanár, sejtélettan kutató, a POTE Klinikai Kémiai Intézetének igazgatója. Az Akadémiai, a Kiváló Orvos és a Szent-Györgyi Albert-díj birtokosa, a KÉSZ tagja.

 

Bécsben kinek állhatott érdekében az, hogy a Szent Szűzanya képe helyére Dukász Mihályt tegye?

 

Dukász Mihály a Szent Koronán

Ez a jó kérdés. Ezt nem teszik fel soha. Van egy olyan jelenetsor ebben a században, a század vége felé, amivel egyáltalán nem foglalkozik a történettudomány. Az orosz cárnőnek, II. Katalinnak és II. Józsefnek egy félig titkos, félig nyilvános szövetsége, ami arra irányult, hogy egy ún. II. bizánci birodalmat hozzanak létre. Erről semmit nem hallunk, mert ez lényegében fiaskóval zárult. Sem a Habsburgoknak, sem az oroszoknak nem volt érdekük, hogy a fiaskó köztudottá váljon, így egyszerűen kiszorult ez a tény, pedig rendkívül fontos volt. Ennek pedig az volt a lényege, hogy kiszorítják a törököt, de nemcsak Európából, hanem Anatóliából is, ahova 1071-ben került be a török először . Ha helyre akarják állítani ezt a területet, a II. bizánci birodalom címén, akkor kellett volna ehhez egy korona. Olyan korona nem maradt fent, amit leírnak bizánci források, viszont a magyar Szent Korona több vonatkozásban emlékeztet a legmagasabb szintű, az ún. kamelakionra, tehát át lehetett programozni.

A bizánci császár képmását eleve úgy méretezték, hogy előre kerüljön be, azért nem fér be hátul a foglalatba. Ezt akkor készítették, és ezt egy Bradák Károly nevezetű kiváló kutató egyértelműen bizonyította, hogy ez nem eredeti, tehát a bizánci korszakban készült kép, hanem a három uralkodó képmása, ami most hátul van az abroncson, mind a három 1784 és 1790 között készült, valószínűleg Bécsben valamelyik műhelyben.

Aztán ott van még a kalapos király II. József

De csak az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent Koronával koronáztak. Ez viszont kemény tény. Tehát ilyen módon például teljesen jogtalanul és oktalanul nevezzük, mondjuk II. Józsefet magyar királynak. II. József nem volt ugyanis magyar király, ő maga utasította vissza, hogy a Szent Koronával megkoronázzák. *

II. Józsefet ugyan római katolikusnak keresztelték de ő szakított a vallásával ugyanis szabadkőműves volt , ezért is hívták kalapos királynak , azonkívül ő volt az aki 1786. február 7-én Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a magyar pálos rend eltörlését és birtokainak elkobzását. 

II. József azért rakatta fel a császárképeket a koronára, hogy ezzel legalizálja bizánci trónigényét, és a majdani Bizánci Császárságnak a koronája a Magyar Szent Korona legyen.

 

 

KONSTANTIN

 

GEOBITZAS vagy másképpen GÉZA

A képek Csomor Lajos Őfelsége, a Magyar Szent Korona című könyvéből valók

A Magyar Szent Korona hátulnézete. A zománcképek mai elhelyezkedése. Az eredeti képekből négy hiányzik: Bertalan apostol, Szűz Mária (?), Rafael és Uriel (?) arkangyalok. Biztosat csak Bertalan apostol képe esetében lehet mondani, mert azt úgy lopták le – kivágták -, hogy a kép felső sarkait és a név néhány betűjét helyén hagyták. A keresztpántot ekkor fordíthatták el 90 fokban, hogy a megüresedett helyet Jézus képének foglalatával eltakarják. A másik három kép története ismeretlen, csak feltevések vannak.

 

A zománcképek minősége és az aranyüvesség szakmai megoldásai Kr.u. a IV-V. századra mutatnak. Vannak azonban egyéb szempontok is, amelyek a Szent Korona készítési idejének alsó határát még pontosabban meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a Szent Korona eszmei megtervezése és kivitelezése. A Szent Korona keresztpántján, a kereszt alatt van az Atya Istenzománcképe. Elől, az abroncson félkörös foglalatban a Fiú Isten. Hátul, a Fiú Istennel átellenben, szintén félkörös foglalatban Mihály, bizánci császár képe, de amely nem eredeti, később felszerelt kép. Eredetileg az elveszett Szűz Mária képe volt e helyen. E kép foglalatának tetején egy tulipán volt, amelyet Izabella királyné tört le, mielőtt a Szent Koronát átadta Habsburg Ferdinándnak. A tulipán az ősműveltségekben a termékenység jelképe volt. A Magyar Szent Koronára is ilyen értelemmel kerülhetett, mint a Szentlélek jelképe. Tudjuk, hogy Szűz Mária méhéből, a Szentlélektől megtermékenyítve született az Isten Fia, Jézus. Az Atya Isten, a Fiú Isten és a tulipán jelképében a Szentlélek a Magyar Szent Koronán a kereszténység alaptételét a Szentháromság tanát jeleníti meg. A Szentháromság tanát naziánzoszi Szent Gergely dolgozta ki a 370-es években, és amelyet a II. Egyetemes Konstantinápolyi Zsinat 381-ben fogadott el. A Magyar Szent Korona tehát nem készülhetett a Szentháromság tanának kiművelődése előtt.

 

 A kutatások abba az irányba mutatnak, hogy Konstantin és Geobitzasz páros helyén eredetileg Attila és Buda volt látható.

Attila, Buda nagykirályok és a Szűzanya képének

radiesztéziás* módszerekkel alkotott rekonstrukciója

 

 * A radiesztézia nem új tudomány, a legrégebbi utalások ie. előtt 2200-ből származnak.Az ősi Egyiptomban is ismert volt a módszer, ahol a papok titkos tanaihoz tartozott. A radiesztézia inkább egy érzékelési módot jelent, és mivel minden energiából és információból áll, ezért ez a módszer mindenre alkalmazható.

A másodlagos képek sem egységesek stílusukban .

A másodlagos képeknél számos olyan anomália található, ami egyértelműen bizonyítja, hogy eredetileg semmi közük nem volt Szent Koronánkhoz. Ezek egy része szemmel látható, másokra csak a részletes szakmai (aranyműves, mérnök) vizsgálatok során derült fény.

Geobitzasz

- Nincs glóriája, nem szentet ábrázol.

- A figura sokkal nagyobb a többinél, jobban kitölti a képmezőt.

- A kép nagyobb a foglalatánál.

- A figura és a kép középvonala nem esik egybe.

- Az abroncs összes szentje a Korona eleje felé tekint (Pantokrátor irányába), Geobitzasz Dukász Mihályra néz (ez az egy érv nem bizonyíték a cserére, de minden esetre megtöri a korona eredeti képire jellemző tendenciát).

- Meg kell említeni, hogy Geobitzasz és a magyar történelem bármely Géza nevű személyének azonosítása teljesen alaptalan, ugyanis a Géza név egyetlen alakban sem maradt fenn bizánci forrásokban ilyen formában. Geobitzasz személyét így ismeretlennek kell tekintenünk.

Konstantin

- Az abroncs képeinek felirata fekete, Konstantiné vörös színű.

- A betűk pereme egyenetlen, szaggatott, a felirat elhelyezése szabálytalan, nem illik a Korona más abroncsképein megszokott rendbe.

- Szintén nem a Korona elejére tekint, tekintete egyenes, előre néző.

- A kép eredetileg láthatóan nagyobb volt, a foglalat most sem hajlik rá a kép peremére.

- A képből láthatóan le van vágva, a felirat túl közel van a kerethez. Ilyen közel a kerethez nem lehet zománcozott felületet készíteni.

- A képen egy korábbi foglalat nyoma is megtalálták az aranyművesek.


Dukasz Mihály

- Felirata vörös betűs.

- A képen nyoma sincs a Pantokrátor képeken megszokott elrendezésének.

- A kép 26%-al nagyobb foglalatánál.

- A kép Konstantinhoz hasonlóan meg lett vágva, ugyanis itt is találunk a kép széléhez nagyon közel eső zománcozott felületet

- A kép csak másodlagos rögzítésekkel rendelkezik (azokkal viszont bőven), elsődleges rögzítés nem is volt (nem is lehetett volna normálisan rögzíteni!).

- Révay Péter koronaőr 1613-as leírásában még a Szűzanya képe szerepel hátul.


Konstantin és Dukasz Mihály képe több tulajdonságukban megegyeznek, ezért párnak tekinthető:

- Azonos színű és stílusú feliratok.

- Az arc megoldása hasonló (az abroncs többi szentjétől viszont jelentősen eltérő).

- Hasonló kialakítású korona és jogar.

- Mindkét képen másodlagos beillesztés nyomai. 

  Geobitzasz és Konstantin között azonban lényeges különbségek vannak:

- Teljesen eltérő alapfigurák, a két kép között messze nincs olyan megfelelés, mint az eredeti képpárok között.

- A feliratok elrendezése és színe (vörös és fekete) eltérő.

- A figurák mérete sem egyezik.  

 

 

A Magyar Szent Korona szentképei a kereszténység alaptanának megfelelően vannak elhelyezve. Középpontban, a kereszt alatt az Atya Isten, elől a Fiú Isten, hátul a Szűz Mária a tulipánnal, azaz a Szentlélek jelképével, akik a Szentháromság tanát jelenítik meg. Jézus oldalán Mihály és Uriel (?) arkangyalok, valamint György és Demeter katonaszentek. Szűz Mária oldalán pedig Gábriel és Rafael (?) arkangyalok,valamint Kozma és Damján orvosszentek, a nyolc apostol pedig a keresztpánton van elhelyezve.

 

 

A sötét pontokkal körülhatárolt részek Árpád népének hazáit jelölik. A Fekete- és a Kaszpi-tenger közötti fekszik a Szabír őshaza, ahonnan 739 után arab nyomásra a Kaukázus gerince fölé húzódtak a Dnyeper és a Donyec folyók közé, amelyet Padányi Viktor Dentumagyariának nevez. A fenti jobb oldali rész lehetett Levédia, az onugor-magyarok hazája, akikkel a szabír-magyarok 888-901 között kötötték a vérszerződést a Kárpát-medence visszafoglalása céljából. A nyugati források ugyanis az onugorokat utrigur és kutrigur hunoknak, míg a szabírokat szabír hunoknak nevezik. Levédiától balra van Dentumagyaria, s ettől balra Etelköz, ahonnan elindult Árpád népének honfoglalása. A Szent Korona szentségét és megszemélyesítését abból eredően gondolják, hogy Szent István a Szent Korona képében ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezzel az a baj, hogy Szűz Mária ugyan Isten Fiának szülője, de mégis földi személy. Szentség pedig csak Istentől származhat. Bencsik András a Magyar Demokrata 1998. december 24-i számában Égi jel című írásában felvetett gondolatok adhatnak választ e kérdésre. Bencsik lehetségesnek tartja, hogy a Szent Koronát nem élő királynak, hanem a majdan feltámadó Jézus, a győzedelmes király részére készítették. Ha ugyanis a Szent Koronát alulnézetből kivetítjük, akkor egy körbezárt egyenlőszárú kereszt képét kapjuk, amely megegyezik Jézus és az Isten feje körül látható dicsfénnyel. Ezt Bencsik „Isten pecsétjének” véli. Azért készítették a Szent Koronát nagyobbra az emberi fej méreténél, hogy ha azt a feje fölé tartják, látható legyen az egyenlőszárú keresztel ellátott dicsfény. E szerint a Szent Korona Jézusnak, a Világ Királyának készült, amely szentségének és egyedül állóságának forrása. Ezért nem viselhette azt egyetlen földi halandó se. A megkoronázandó király fejét csak megérintették a Szent Koronával, amellyel elnyerte Isten kegyemét az uralkodáshoz. A magyarság csak akkor fogadta el királyának a királyt, ha a Szent Koronával koronázták meg. A Magyar Szent Korona tehát az eszményi magaslatra kiművelődött uralkodói eszme megtestesítője volt, amely csodálatosabb a Szent Korona anyagi történeténél is. Ha vissza tudnánk vinni a Szent Korona tiszteletét, méltóságát és hatalmát a magyarság életébe, nemzeti sorskérdéseink túlnyomó része egyszeriben megoldódna. A Szent Korona alatt képzelhető el, és valósítható meg a jogfolytonosság is, amely azonos jogokat biztosítana, és azonos kötelezettségeket róna a Szent Korona minden polgárára, nemzetiségére való tekintet nélkül.

 

*Volt még egy ilyen királyunk, I. Ulászló, ugyanis amikor őt koronázták volna, akkor az első Habsburg uralkodónknak az özvegye, Erzsébet királyné egyszerűen ellopatta a Szent Koronát. A nemzet nem volt fölkészülve arra, hogy ide bejön egy dinasztia, egy családi maffia, és saját érdekeinek megfelelően egyszerűen útszéli tolvaj módjára ellopja egy nemzetnek a legszentebb ereklyéit.

Hogyan ferdült el a kereszt a koronán ?

 A legvalószínűbb mégiscsak az, hogy akkor történt, amikor 1440-ben Erzsébet királyné ellopatta a Szent Koronát. A lopást Kottanner Jánosné nevű udvarhölgye intézte, és megírta a teljes emlékiratát, és abban jelentős tétel a Szent Korona ellopatása. Leírja, hogy ökörbőrt dobtak rá, ami nem éppen súlytalan, és nyilvánvaló, hogy azt nem tűrte jól a Szent Korona, utána még ráadásul ugye egy csecsemőt megkoronáztak vele, majd menekítették a csecsemőt, és a bölcsőjébe a szalma alá tették a Szent Koronát és ráfektették a csecsemőt. Ha rajta hagyták a keresztet, akkor a lassú rázkódás folytán kapott egyrészt a felső kis gömböcskéje egy benyomást, valószínűleg berogyott.

Az összeállítást készítette: Meleg Sándor