Aktualizálás - summa summarum VI.

A kissé hosszúra nyúllot úgymond elméleti rész után lássuk a gyakorlati részt - Loyolai Szent Ignác is magáévá tette : a contemplativus in actione - azaz a szemlélődésből áradó tevékenység -  , bár a tökéletesség útjának továbbra is a kontemplációt tartották /Szt. Tamás , Eckhart mester /.

... Rajtunk múlik az életünk , idáig is mi csináltuk és ezután is mi csináljuk . ... ez egy egyszerű megközelítés : a napi gyakorlatokkal mindenkinek be kell találni a saját centrumába .

... a nyugati ember jellegzetes léthibáját követtem el , mert azt a pontot önmagamon kívül kerestem , pedig ez a pont itt van bennem . ... Imagináció nem bent, nem kint, hanem az életcentrumban van; a teremtő szó teremtő tevékenységének helyén.

Rá kell lenne szánni az időt , hogy megpróbáljuk beazonosítani önmagunkban ezt a bizonyos pontot .

Megújulásra van szükségünk, feltámadásra, új életre. Olyan életre, amilyet Jézus élt, maradéktalanul teljesítve az Atya akaratát. Az igazi szeretet az egyetlen reális élettartalom, minden egyéb mulandó. Az imádság segítségével kell keresnünk ezt az új életet, melyben szent a házasság, a család, a megfogant élet. Jézushoz csak a hitelesen megélt keresztény élet méltó. Az egyenes, jellemes, gerinces, ígéretéhez és fogadalmához hűséges életforma. Az, amely nem csapja be felebarátját és nem rágalmaz, nem kívánja és nem veszi el a másét, tiszteli és segíti az elesettet és rászorulót.

Jézus segítségével lehetséges a megújulás mind személyes életünkben, mind közösségi szinten.

Szent Ignác szerint az evangéliumi szemlélődés az evangélium alapján Krisztusra tekintést jelent. Szemlélődöm, ami azt jelenti, hogy figyelmesen nézem a világban élő és cselekvő Krisztust, és hogy megérintsen, szemlélem saját létemet annak fényében, amit az Úr Jézus él. Átalakul a világról alkotott látásmódom, ítéleteim helyes mederbe kerülnek, és ismét cselekvő emberré válok. Az ignáci lelkiség az imádkozásnak egy olyan módját javasolja, amely több szakaszra bontható. Ez a mód lehetővé teszi számunkra, hogy személyessé tegyük kapcsolatunkat az Úrral, aki fokozatosan olyanná válik, aki közel áll hozzánk, akivel úgy beszélgethetünk, ahogyan egy barát beszélget a barátjával. Szent Ignác számára ez egy szabad lelkigyakorlat, az akarat cselekedete: „Úgy döntök, hogy imádkozom” – mondja Ignác.

   A lelkigyakorlatozó készül arra is, hogy a szemlélődő beállítottságot, amely Krisztus életének misztériumaira figyelve formálódott ki benne, a hétköznapi életbe visszatérve is gyakorolni tudja

Meditáció avagy zsonggatás /ősmagyar / vagy mantra

Szemlélődés / imagináció / kontempláció

A személyes átélést és az Úrral való találkozást segíti. Bevonja az imádságba az egyik fontos képességünket, a képzeletünket.

Csak eseményszerű szentírási helyekre alkalmazható. Egyik lényeges feltétele a képzeletünk szabad használata, a másik, hogy kellő időt kell hagynunk a gyakorlatra.

Szemlélődés a szeretet megszerzésére

Először is tanácsos, hogy két dologra ügyeljünk.
Az első az, hogy a szeretetet inkább a tettekbe helyezzük, mint a szavakba.
A második az, hogy a szeretet a kölcsönös adományozásban áll, hogy ti. az, aki szeret, annak, akit szeret, adja és közli azt, amije van; vagy azokból, amije van, ad, amit csak adhat; és viszont az, akit szeretnek, annak adjon, aki szeret;

A belső béke megszerzése és a jóban való haladás igyekezete

Nagy belső békében élhetnénk, ha nem avatkoznánk

folyton mások szavába, cselekedeteibe, amelyekhez

nincs semmi közünk.

Boldogok azok, akik csak az egy szükségesre figyelnek, mert nagy belső békességet élveznek.

Miért volt némely szent olyan tökéletes és az elmélkedésben olyan járatos?

Mert azon igyekeztek, hogy a földi vágyaktól teljesen elszakadjanak, és így szívük minden rezdülésével Istenhez ragaszkodhattak, nagy belső szabadsággal Isten dolgaira irányíthatták figyelmüket.

Minket nagyon lekötnek indulataink, sokat törődünk azzal, ami mulandó.

Ritka eset, hogy egyetlen hibánkat is tökéletesen leküzdenénk, s a mindennapos előrehaladásért nem törjük magunkat: ezért maradunk hidegek és lanyhák.

Ha magunkat teljesen megtagadnánk, szívünket pedig semmi sem kötné gúzsba, akkor volna érzékünk Isten dolgai iránt, akkor valamit megtapasztalnánk a mennyei szemlélődés öröméből.

Egyetlen igen nagy akadályozónk, hogy képtelenek vagyunk megszabadulni szenvedélyeinktől, érzéki vágyainktól: és nem igyekszünk a szentek nyomába lépni a tökéletességre vezető úton.

Amikor pedig valami csekély nehézségbe ütközünk, igen hamar hanyatt vetjük magunkat és emberi vigasztalásokat keresünk.

Ha kemény férfihoz illően igyekeznénk megállni helyünket a harcban, bizony a mennybéli Isten segítségét megtapasztalnánk.

Mert ő kész megsegíteni azokat, akik vállalják a harcot és kegyelmében bizakodnak: azért ad alkalmat a küzdelemre, hogy diadalmaskodjunk.

Ha a megszentelődés útján való előrehaladást csak külső gyakorlatoktól várjuk, egy-kettőre végére jutunk istenes igyekezetünknek

Ha az elején egy kicsit erőszakot vennénk önmagunkon: akkor később könnyen és jókedvvel mindent megtehetnénk.

Nehéz kivetni magunkból, ami belénk avult: de még nehezebb saját akaratunkkal szembeszegülni.

Fordulj szembe a kezdet kezdetén hajlamaiddal; és vetkőzd le rossz szokásaidat, hogy lassanként nagyobb gondot ne okozzanak.

A lelkigyakorlatra négy hetet szán Ignác, felosztva a gyakorlatokat: az első rész a bűnök megfontolása és szemlélése; a második Krisztus Urunk élete, virágvasárnappal bezárólag; a harmadik Krisztus Urunk szenvedése; a negyedik a feltámadás és a mennybemenetel, kiegészítve az imádkozás három módjával.

A mai világban a harminc napos zárt lelkigyakorlatot nagyon kevesen tudnák vállalni, főleg szerzetesek végzik el a szentelésük előtt, hogy végleges döntést hozzanak hivatásukat illetően. De világiak számára szinte elérhetetlen lenne, mert ilyen hosszú időre sem a munkahelyén sem a családjában nem nélkülözhető úgyszólván senki. 

Loyolai Szent Ignác : Exercitia Spiritualia a könyv egy lelki vezető számára készült úgymond "forgatókönyv", főleg azoknak készült akik másokat vezetnek az imádság útján , a könyv inkább előadóművész előtt kinyíló kotta mintsem a nagyközönségnek szóló előadás .

Mi a lelkigyakorlat ? > mint neve is mondja a lélek nagy fegyver - és hadgyakorlata amelyben a lélek megtanulja szent hitünk fegyvereit forgatni, az ima meg az erényes, krisztusi élet legkiválóbb harci eszközeit ügyesen használni. Itt sajátítja el a szent keresztségben Krisztus katonájává lett és a bérmálás szentségében Krisztus lovagjává avatott katolikus, hogyan kell harcolni Isten harcait, hogy Krisztus országa mind jobban felviruljon önlelkében és másokban, hogyan kell győznie önmagán és a hármas főellenünkön: a romlott testen, a bűnös világon, a furfangos sátánon.

Világító torony is a lelkigyakorlat, bevilágít a múltba s jelenbe, Isten mindentudó szeméből egy-egy szikrát sorra lövell a lelkekbe, hogy tisztán lássák, milyen a lelki állapotuk, és ami bennük visszás, hibás, bűnös, azt a bánat könnyárjával megtisztítsák, eltávolítsák. Bevilágít ez az égi világosság a jövőbe is, megmutatja, hogy kell azt ragyogóvá, ékessé tenni az Úr názáreti élete nyomán, a mindennapi mindenféle kötelességeinek hű végzése által, Krisztus szellemében. Rávilágít a legbiztosabban, legegyenesebben és leggyorsabban égbe vezető útra, a Megfeszített királyi keresztútjára, az önmegtagadás, lemondás, önfékezés, az alázat, a szenvedés tövises, de égi rózsás, szent ösvényére. Lelkiszanatóriumhoz is hasonlíthatjuk a Manrézát, mert itt a lelki bajokra orvosságot kaphatni, mely megszünteti vagy enyhíti a bajt. Javítóműhelynek is mondják a Manrézát, amelyben az élet által elkoptatott lelkitehetségek javítás alá kerülnek és megerősbödnek a jóban.

Először is 10 PPEK / Manréza imakönyv megtisztítja a lelkigyakorlat a lelket rozsdáitól, szennyfoltjaitól, a világ porától az ember és a teremtmények rendeltetéséről, a bűnről, továbbá az utolsó dolgokról szóló elmélkedéseknek, az örök igazságoknak égi fürdőjében. Ez a via purgativa, a megtisztulás útja.

A Krisztus hű követésében megedzett lélek végül a legtökéletesebben és legbensőségesebben egyesül az Isten iránti mindenekfelett való önzetlen szeretet által Alkotójával, Jézusával: ez a via unitiva, az egyesülés útja.

A mostani lelki gyakorlatokat igyekszem egyedül , lelki vezető nélkül , lelkiismeretesen magam elvégezni , aktívan nemcsak passzív hallgatóként , - ezt az értekezést is azért írom hogy nyomatékosan rögzítsem az elmémben a lélekjavítást , az elmélkedés tárgyát . Mindez annyit jelent hogy az olvasottakról elmélyedve gondolkodol , a kifejtett igazságokat szívedbe vésve , meggyőződéseddé érleled s belőlük erős elhatározásokat fakasztasz életed, viseleted szabályozására.

Minden elmélkedéshez szükséges távolabbi készület: uralkodni szemed és képzeleted kíváncsiságán s távol tartani a szándékos elszórakozást; továbbá kell még az alázatos lelkület. A közvetlen készület pedig abban áll, hogy figyelemmel és jóakarattal meghallgatod vagy elolvasod s röviden átgondolod végzendő elmélkedésed tárgyát, más gondolatokat és hullámzó indulatokat félretéve, Istenbe vetett bizalommal fogsz az imádsághoz.