Aktualizálás - summa summarum -  X. - lelkigyakorlatok -

1. HÉT - 4. nap .

Negyedik gyakorlat: A harmadik az összefoglalása 

Az előkészítő ima és a két előgyakorlat után az összefoglalás úgy történik, hogy az értelem azokra a dolgokra való ráemlékezéssel, amelyekről elmélkedett az előző gyakorlatokban, szórakozás nélkül állandóan foglalkozzék. 

Ráemlékezés :

1. Lucifer és angyalainak lázadása

2. Az áteredő bűn : Ádám és Éva 

3. az ember aki pokolra kerül

4. Elmélkedés saját bűneinkről

Ugyan a Kidron völgyéről már esett szó , ami a halál árnyékának a völgye de a pokol meg a tisztítótűz  még nem került szóba és tudjuk hogy azok akik elkárhoznak ide jutnak .

A bibliai eredetű fogalomban két kép találkozott: a seol / alvilág / , a holtak birodalma, és a Hinnom völgyében égő tűz. 

A Hinnom-völgy, párhuzamos a Kidron völggyel , Gyehenna, az ókori Jeruzsálemtől déli-délnyugati irányba feküdt. A hely neve is a pokolra utal. ; -  Gehenom > Gehena > , arámi kifejezés ez a Gyehenna .  Jézus napjaiban itt égették el a szemetet, így ez a hely találóan jelképezi az örök pusztulást.

A seol az ÓSz-ben még nem a büntetés, hanem egyszerűen a halottak tartózkodási helye. Arról sincs szó, hogy ott különböző sorsban részesülnének . 

A kat. felfogás szerint a tisztítótűz közbülső állapot a földi élet és a mennyei boldogság között; itt tisztulnak meg az igazak, akik nem egészen tisztán távoztak a földi életből. 

A pokol tornáca a pokol előtere, tornáca, illetve a testétől elszakadt lélek állapota a halál után. - Nem azonos sem a mennyországgal, sem a pokollal, sem a tisztítóhellyel; mint állapot nem azonosítható sem az örök boldogsággal, sem a tisztítótűz-béli szenvedéssel, sem a kárhozattal. E köztes állapotot jól jelzi a tornác megnevezés.

Jézus pokolraszállása esetén a pokol nem a kárhozottak bűnhődésének helyét jelöli, hanem a →holtak országát, ahol az összes halott tartózkodik.

Az ÚSz-ben Jézus föltámadásánál adva volt a tétel, hogy a megváltás javára vált azoknak is, akik már előbb éltek és meghaltak. Erre utaló helyek az ÚSz-ben: Mt 12,40; 27,51; Lk 23,42; ApCsel 2,24; Róm 10,7; 1Pt 3,18; 4,6; Zsid 13,20; Jel 1,18. - Föltámadásával és a holtak országából való kiszabadulásával Krisztus megtörte a halál és az alvilág (a holtak országa) hatalmát. Ezért mondja a Jel 1,18, hogy az Ő kezében van a halálnak és az alvilágnak a kulcsa. A Szentírás szerint az alvilágban, mely több részből áll (vö. Lk 16,19-31; →hádesz), más-más helyük (sorsuk) van a jóknak és a rosszaknak , Jézus az alvilágnak abba a részébe szállt le, melyben az ósz-i igazak megváltásukra vártak (limbus Patrum v. →pokol tornáca).

Krisztus „alászállása” nem más, mint maga a halál átélése.

 

Azután ugyanazt a három ima-beszélgetést kell végezni, mint az előző napon a 3. gyakorlat után . 

Megismételve ezek :

Az első ima-beszélgetést intézem a mi Asszonyunkhoz, hogy Fiától és a mi Urunktól három dologra eszközöljön ki számomra kegyelmet: először, hogy megismerjem és átérezzem bűneim gonoszságát és azokat megutáljam; másodszor, hogy átlássam cselekedeteim rendetlenségét, hogy attól irtózva megjavuljak és életemet rendezzem; harmadszor kérem a világ ismeretét, hogy attól irtózva a világias és hiú dolgokat magamtól eltávolítsam. 

Utána egy Üdvözlégyet mondok. A második ima-beszélgetést intézem ugyanúgy a Fiúistenhez, hogy ugyanazt a hármas kegyelmet eszközölje ki számomra mennyei Atyjától. Utána elmondom a „Krisztus lelke…” imát. A harmadik hasonlóan fordul a mennyei Atyához, hogy maga az örök Úr adja még nekem ugyanazt. Utána Miatyánk. 

Mivel egy összefoglaló lelkigyakorlat után vagyunk , hasznos lehet egy visszatekintés az eddigiekre :

Visszapillantás (reflexió) módozata részletesen: 

1. Önvizsgálat: Kiterjed az előkészületre: elvégeztem-e a szokásos előimát? Isten létébe való helyezést és a két előgyakorlatot? lekötöttem-e emlékezetemet, eszemet, akaratomat? arra az igazságra irányítottam-e, amely a legjobban meghatott? Felindítottam-e megfelelő érzelmeket magamban? Tettem-e gyakorlati, most mindjárt végrehajtandó jó feltételt? Elimádkoztam-e a végén a befejező imát (colloquiumot)? Sikerült-e az elmélkedés? Ha igen, adj hálát! Ha nem, keresd okát és kerüld is a jövőben, de bánd is meg hanyagságodat: Mea culpa … –

2. Rövid megfontolás: Újra ismételd meg a csokorba szedett jó feltételeidet, kérj fohásszal kegyelmet, hogy mindjárt meg is tedd! Jelöld meg az időpontokat, melyekben napközben végrehajtod jó feltételeidet! 

3. Kalászát. A nyert felvilágosításokat (lumina) Isten iránt hálából írd fel lelki naplódba röviden és otthon olvasd át többször.  

Additiók (kiegészítő utasítások) 

(vagyis kiegészítő utasítások) a gyakorlatok sikeres végzésére és arra a célra, hogy a gyakorlatozó biztosabban megtalálja azt, amit akar.

Itt sorra veszek egy pár tanácsot Popper Péter : A belső utak könyvéből .

A meditáció az a pszichés gyakorlatforma, amely körül a legtöbb félreértés és tévedés tapasztalható a köztudatban. E helyen elegendőnek véljük, ha a meditáció hamis értelmezésének két leggyakoribb változatát igazítjuk helyre. Tévedés a meditációt sui generis valamilyen misztikus, transzcendentális célzatú tevékenységnek tartani. Tagadhatatlan, hogy a meditáció keleti vallásfilozófiák gondolatrendszerében fejlődött ki, és később jelentős szerepet játszott a keresztény ezoterikában is, szerves része volt a szerzetes-nevelés során alkalmazott lelki „tréningeknek”.

1. A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása 

a) A környezet Meditációs gyakorlatba csak akkor kezdhetünk, ha biztos, hogy legalább egy órán át minden külső zavaró körülmény kizárásával egyedül maradhatunk. A megzavart, megszakított meditáció kedvezőtlen hatású lehet lelkiállapotunkra, irritál, nyugtalanná tehet. A meditációra alkalmas környezetnek csöndesnek kell lennie. Lehet zárt helyiség vagy szabad ég alatt egy csendes tisztás, a kert egy rejtett sarka stb. Fontos, hogy ne lássanak és ne halljanak minket. A külső szemlélő számára a meditáló ember látványa érthetetlen, sőt komikus is lehet. A környezet csendessége kezdetben különösen fontos. Megzavarhat a szomszédban harsogó rádió, a szemünkbe sugárzó fény, a telefon csengése, vagy ha ránk nyitnak stb. Később, ha már bizonyos gyakorlatot szereztünk a meditációban, kevésbé leszünk érzékenyek a külső zavaró hatásokra, de a környezet nyugalma és viszonylagos csendessége akkor is elengedhetetlen.

b) Testi feltételek Meditációt csak zavartalan testi közérzet esetén lehet végezni. Betegség, láz, fejfájás, nátha stb. – mond olyan olyan tényezők, amelyek megakadályozzák a sikeres meditációt. Ugyanígy kerülnünk kell, hogy éhesek, szomjasak vagy ellenkezőleg, túlságosan jóllakottak, álmosak legyünk. A meditáció napján ne fogyasszunk alkoholt, ne szedjünk nyugtatókat, ne igyunk sok erős kávét vagy teát. Arra is ügyelnünk kell, hogy a meditáció közben ne jelentkezzenek egyéb testi szükségletek sem.

c) Attitűd és pszichés állapot Tekintsük a meditációt saját legbelső ügyünknek, amihez senkinek semmi köze nincsen. 

Utólag se beszéljünk arról, hogy mit éltünk át a meditáció során. Életünknek ez az intimitása ne legyen társalgási téma, ne használjuk fel szereplésre, arra, hogy érdekessé tegyük magunkat.

2. A meditáció bevezető gyakorlatai 

a) A testhelyzet  A meditációt ülve végezzük, földre terített takarón, kényelmesen keresztbe vetett lábakkal. Testtartásunk, gerincünk egyenes – fejünket is egyenesen tartjuk. Csak a bevezető gyakorlatok végén görnyedhetünk előre, hajthatjuk le a fejünket. Kezünket tenyérrel felfelé egymásra téve az ölünkbe helyezzük.

b) Gondolati masszázs Erősen a testünkre koncentrálva, képzeletben lazára „masszírozzuk” izmainkat. Elindulunk a fejünktől. A homlok, a halántékok, a tarkó, majd a nyak izmai következnek, azután a vállak, a két kar felülről lefelé az ujjak hegyéig. Azután mellkasunk, hátunk, hasunk, combunk, térdünk, lábunk és lábfejünk izmain haladunk végig gondolatban. Eközben nyugodt, egyenletes ritmusban lélegzünk az orrunkon keresztül. A „gondolati masszázs” befejezésével laza testi állapot áll be, szinte alig érezzük a testünket. - Itt jegyezzük meg hogy vannak olyan technikák amelyek a légzés figyelésével érik el ugyanezt az állapotot .

c) A pszichés ellazulás A belső kiüresedés állapotának előidézésére többféle technikát alkalmaznak. Az egyik lehetséges módszer hangok segítségével történik. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a magánhangzókat bizonyos sorrendben, hosszan kitartva, halkan magunk elé énekeljük. Fontos, hogy a hang folyamatosan és egyenletes hangerővel zengjen, tehát hangunk ne remegjen, lélegzetünk ne fogyjon el hamar, amilyen hosszan csak lehetséges, tartsuk ki a hangot. A különböző hangok zengése alatt testünk meghatározott részére koncentrálunk. Tapasztalni fogjuk ugyanis, hogy mindegyik hang más-más testrészünkben hoz létre fokozott rezonanciát. Amire figyelnünk kell, az éppen ez a rezonálás. Az egyenletes ritmus megkönnyítése érdekében ezt az énekelve-lazító gyakorlatot meghatározott kézmozgással kísérjük. Pontosabban: kezünket combunkra fektetve, ujjaink hegyét meghatározott rendben összeérintjük, kis kört formálva külön mind a jobb, mind a bal kezünk ujjaival.

E lazító gyakorlat menete az alábbiak szerint alakul: 

A folyamatosan            A rezonáló testtáj           Az összeérintett ujjak 

zengetett hang             amelyre figyelünk

-----------------------------------------------------------------------------------

I: iiii                            A fej                                Kisujj-hüvelykujj 

É: éééé                        A gége                             Gyűrűsujj-hüvelykujj 

A: aaaa                       A mellkas                     Középső ujj-hüvelykujj 

                                                                      

Ó: óóóó                      A has                               Mutatóujj-hüvelykujj

U: uuuu                     Az ágyéki és ágyék         Két kezünk újra lazán

                                 alatti testtáj                       egymáson fekszik az

                                                                          ölünkben                      

-----------------------------------------------------------------------------------

 Ezt a gyakorlatot néhányszor megismételhetjük, lassan, nyugodtan, amíg be nem áll a teljes ellazulás és kiüresedés. Tapasztalni fogjuk, hogy testünk spontán előregörnyed, fejünk is lehajlik, lélegzésünk alig észrevehető, felszínes lesz. Csendesen, behunyt szemmel így maradunk.

Itt jegyezzük meg hogy a buddhizmusban ezt az 

- Om mani padme hum - mantrával érik el .

Az következőkben bemutatott értelmezés megmutatja, hogyan tisztul meg az ima által a létezés szenvedésének hat területe:

Szótag Mitől szabadít meg?

Om elégedettség / büszkeség

Ma féltékenység / szórakozás keresése

Ni szenvedély / vágy

Pad butaság / előítélet

Me szegénység / birtokolni akarás

Hum agresszió / gyűlölet

A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.

- Az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja.

- A Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakrolásának megvalósítását segíti elő.

- A Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakrolását mozdítja elő.

- A Pad a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni.

- A Me a koncentrálásban segít.

- Az utolsó hatodik szótag, a Hum a bölcsesség gyakorlásában segít.

    

d) A meditáció hatása rendkívül sokat ad a nyugalom, a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez , szünetet teremt az állandóan torlódó ingerek, gondolatok, érzelmek és indulatok áramlásában, redukálja ezeknek feszültségszintjét, s ezáltal módot és időt biztosít az élmények feldolgozására, Másrészt a meditáció során  – képek villanhatnak fel, kikristályosodhat egy gondolat, felbukkanhat egy érzés –, vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, helyzetünkről, amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak, különben elnyomnák őket a külső ingerek, a szétszórt figyelem. Éppen a meditáció teszi ezeket hozzáférhetővé, majd feldolgozhatóvá. Spontán reakcióink kevesebb „meglepetést” szereznek számunkra, jobban megtanulunk bánni önmagunkkal, néha átértékelődnek életünk eseményei, vagy legalábbis új aspektusok világosodnak meg. Egyszóval egyre inkább önmagunk tudunk lenni, és talán valamit csiszolhatunk, változtathatunk is magunkon s életvezetésünkön.