Aktualizálás - summa summarum - 

  XXII. - lelkigyakorlatok -

3. HÉT . 3. nap .

IV. AZ APOSTOLOK KÜLDETÉSE.

Első előgyakorlat. Mt. 10,5-42.

I. Pont. Krisztus maga köré gyűjti apostolait, és hatalmat ad nekik, hogy a betegeket meggyógyítsák és az ördögöket kiűzzék .

A szokásos előkészítő ima .

Ez a küldetés még nem a végleges ; azt csak a feltámadás után adja nekik Jézus, amikor majd mondja: "Elmenvén az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." (Mt. 16, 15.) Ez a küldetés csak próbaküldetés, begyakorlás, tapasztalatszerzés, mintegy újoncidő az apostolok számára, valami experimentum-féle. Azért nem is küldi őket Jézus az egész világba, hanem csak a zsidókhoz. Ezeknek akarja Jézus először hirdetni Isten országát, mert ők az Isten választott népe. Csak ha majd visszautasítják a kegyelmet maguktól, érvényesül Jézus szava: "Elvétetik tőletek az Isten országa, és oly népnek adatik, mely meghozza annak gyümölcsét." (Mt. 21, 43.) Az apostolok első pillanatra bizonyára meg voltak lepve, hogy ők is, mint Jézus, városról-városra, faluról-falura fognak menni, hogy "Isten országát" hirdessék. Most érzik magukat először igazán apostoloknak, és örvendenek kiválasztásuknak. Kettős feladatot tűz ki nekik mesterük, és kettős hatalommal ruházza fel őket: meg kell gyógyítaniok a test és a lélek betegségeit, hatalmat ad nekik a testi bajok és a gonoszlélek felett. A csodatételek hatalmát közli velük, hogy az emberek felismerjék bennük Isten küldötteit. A testi bajok gyógyítása által kell  hozzáférkőzniük a lelkekhez, hogy azokat is meggyógyítsák. Hiszen a betegségek is a bűnnek következményei, az áteredő bűn és a személyes bűnök szomorú öröksége. Azért viseltetik Krisztus apostola szánalommal a testi bajok és nyomorúságok iránt mert tudja, hogy mindez a bűn következménye, amely miatt leginkább szánja a lelkeket. Minden szent tarisznyával járt, tartja a közmondás. Nem volt szent, aki ne akarta volna embertársainak földi, testi bajait is enyhíteni, gyógyítani. Jézus is így tett. A főgondot azonban a lelkek gyógyítására kell fordítaniok. A gonoszlélek külső hatalma a test fölött, mely leginkább az ördögi megszállásban mutatkozott, csak jelképe volt belső hatalmának a lelkek fölött a bűn által. Aki a bűn által aláveti magát az ördög hatalmának, az rabszolgája lesz az ördögnek. Ezeket a bilincseket töri szét Krisztus apostola, mikor a keresztség szentsége által lerontja sátán birodalmát a lélekben: "Távozzál tisztátalan lélek", mondja a pap a keresztség szentségében, "adj helyet a Szentléleknek." Ezeket a bilincseket töri szét Krisztus apostola, amikor kezét felemeli a feloldozásra a gyónás szentségében a bűnök bocsánatára. A test és a lélek bajait gyógyítja, mikor a betegek kenetével erősíti meg a súlyos beteget, hogy letörölje lelkéről a bűn utolsó maradványait és erőt adjon a betegségtől meggyötört testnek, sőt gyógyulást is, ha ez Isten gondviselésének megfelel. Mily csodálatos az apostolok és utódaik hatalma! A csodatevés hatalma ugyan nem szállt az apostolokról utódaikra. Ezt Isten csak kivételes esetben adja az embereknek; de Csodálatos hatalom a lelki hatalom rájuk szállt, és megmarad a világ végezetéig. Mit használ minden földi hatalom, ha nem képes letörni sátán uralmát a lélekben ! Mit használ minden orvosi tudás, ha nem képes a lélek bajait gyógyítani ! Mit használ minden mulandó gazdagság, ha nem tudja betölteni a lélek szegénységét ! Erre csak az a hatalom, csak az a gyógyító erő, csak az a kincs képes, melyet Jézus apostolainak és utódaiknak adott az Anyaszentegyházban. Boldogok, akik ennek a: hatalomnak, ennek az erőnek és kincsnek letéteményesei ; de boldogok azok is, akik a lelki közlés által ennek a hatalomnak áldásos gyümölcseiben részesülnek.

Második előgyakorlat. Szemlélem Jézust, amint apostolainak mondja: "Íme úgy küldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok." 

II. Pont. Krisztus apostoli okosságra és szelídségre oktatja tanítványait.

"Úgy küldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok." Valóban, találó hasonlat! Az apostolok igazi juhok a világ farkasaihoz képest. Mily védtelenek, mily gyengék, mily tehetetlenek természetes képességeiknél fogva és feladatuk nagyságát tekintve, ha a világ bö1cseivel és hatalmasaival összehasonlítjuk őket! Ki merte volna felvenni a harcot egy egész pogány világgal , az emberi önzés minden erőszakával és rafináltságával szemben? Ki mert volna vállalkozni arra, hogy a bírvágy, az érzékiség, a gőg százszoros rabláncait széttöri? Ki merte volna kezét rátenni a pogány templomok fundamentumára, hogy azokat lerombolja, Wotan tölgyének * gyökerére, hogy azt ledöntse? 

* A germán ősvallás  hitvilága és vallása a kereszténység felvétele előtt. Odhin (Odin, Wotan) az északi germánok fő istene – aki a déli germánoknál Wotan néven szerepel – a teremtő, az istenek atyja és uralkodója. Thor (Donar) ..

Erre csak Krisztus apostolai mernek vállalkozni, akkor is, ma is. De nem valóban juhok-e a farkasok közt? Emberi tudás, ékesszólás nem képes lelkeket megtéríteni. ehhez isteni erő és kegyelem szűkséges: "Nálam nélkül semmit sem tehettek." (Jn. 15, 5.) Mily egyszerűek, mily tudatlanok, mily félénkek az apostolok! Galileai halászok szembeszállnak a görög filozófiával, művészetükkel, a római imperiummal. Mily erőszakos, mily csalárd a világ mainapig is, hogy tud élni az eszmeközlés, a propaganda minden eszközével! Hogy tud appellálni az emberi természet minden önszeretetbőlfakadó érzésére, kevélységére. érzékiségére. hatalomvágyára, bírvágyára! Valóban, mint juhok mennek Krisztus apostolai a világ farkasai közé. Azért kell különösen két erénnyel felszerelve lenniök, az okossággal és a szelídséggel. Az okosság egyik főkelléke Krisztus apostolának. Ettől az erénytől félnek legjobban Krisztus ellenségei. Az együgyű jámborságot megvetik. játszanak vele, kigúnyolják, vagy egyszerűen semmibe veszik; de nem bírják elviselni, hogy az istenfélelem a tudással és főleg az okossággal legyen felvértezve. Mert akkor igazi erő és hatalom az, amilyen csak az igazság okosság és szelídség. lehet, ha az őt megillető tekintéllyel lép fel. A tudással és okossággal felvértezett igazság elől meg kell hátrálnia minden hamisságnak és tévelynek. De épp oly fontos a szelídség is. A haragos ember nem hódít lelkeket. A szelídség még a farkasokból is bárányokat képes alakítani. A szelídség világhatalom. "Boldogok a szelídek, mert ők lesznek bírtokosai a földnek." (Mt. 5, 4.) "Egy csepp mézzel több lelket lehet megfogni", mondja szalézi Szent Ferenc, "mint egy akó ecettel." E szavának beigazolója maga volt. Szelídségével a lelkek ezrét vonzotta magához és térítelte meg. Egy pogány xavéri Szent Ferencnek arcába köpött. A szent a legnagyobb nyugalommal törölte le arcát. Ez a példa úgy hatott a pogányra, hogy megtért. A szentnek haragja nem téritette volna őt meg, szelídsége megtérítette. Mily sokat árt a keménység, a türelmetlenség, a harag Krisztus érdekeinek, ha azt az emberek az apostolaiban, az érdekeinek megszernélyesítőiben, hithirdetőiben tapasztalják. Azé a világ, akié a szívek! A szívek hódítója, királya pedig a szelíd és alázatos szeretet.

Harmadik előgyakorlat. Kérem a kegyelmet, hogy Mesterem tanítását megértsem és Szíve szerinti apostola legyek.

III. Pont. Megtanítja apostolait az igénytelenségre és megadja nekik küldetésük célját.

"Ne legyen aranyotok, se ezüstötök, se pénzetek övetekben." Amint azt az elmélkedés a Két zászlóról lelkünk elé állítja, Jézus a szegénység szeretetére, az igénytelenségre, az alázatra szólítja fel követőit. Ezeknek a vonásoknak kell elsősorban országának hirdetőiben, apostolaiban tündökölniök. A szegénység szeretetében, az igénytelenségben még a közönségesen is túl kell menniök. Még látszatát is kerülniök kell annak, hogy földi előnyökért dolgoznak, vagy hogy ragaszkodnak azokhoz. Igényteleneknek kell lenniök ruházatukban is, sőt készeknek kell lenniök elviselni az időjárás kellemetlenségeit, csakhogy igénytelenségük kitűnjék. "Ne legyen táskátok az útra, se két köntöstök, se sarutok, se bototok." Ez meg fogja őket tanítani arra, hogy Isten gondviselésében és a hívek jószívűségében bízzanak. "Mikor erszény, táska és saru nélkül küldtelek titeket, szenvedtetek-e valamiben hiányt ? " (Lk. 22, 35.) "Méltó a munkás az élelmére. " (Mt. 10, 10.) A fösvénység jobban visszatetszik Krisztus apostolaiban, mint bármi egyéb. Ha a hívek sokasága vissza tud húzódni egyszerű helyekre, tud kényelmetlenséget eltűrni, miért ne Krisztus apostola? Igénytelenségével, áldozatosságával példát kell adnia. Nem mindig vár rá kényelmes szoba utazásai közben, a missziókban, apostoli munkájában. Nem hordhatja magával egész felszerelését és házi berendezését. A fogadás nem egyforma mindenhol és mindenki részéről. "Ha :van eledelünk s ruházatunk, elégedjünk meg velük" (1 Tim. 6, 8), mondja Szent Pál. És önmagáról szólva vallja: "Tudok szűkölködni és bővelkedni egyképpen, tudok jóllakni is, éhezni is, bővelkedni és nélkülözni is." (Fil. 4, 12.) "Elmenvén, hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa." Ez az apostoli küldetés célja, ez az Egyház célja és feladata: Isten országának hirdetése. Nem a földi bölcsesség közlése, nem a világi kultúra és tudomány, nem a gazdasági kérdések, nem a művészet, még kevésbé a politika, hanem Krisztus országának hirdetése az apostolok és az Egyház feladata. Ez a célja és feladata minden katolikus akciónak és megmozdulásnak : a lelkeket Krisztushoz vezetni.  

Krisztus országa., De ebben munkában hatalmas segítséget nyújthatnak a természetfölötti eszközök mellett a természetes erők is, melyeknek igénybevételét Krisztus sem tiltotta, melyeket maga is felhasznált és alkalmazott. Bárcsak ne volnának "a világ fiai okosabbak a maguk nemében a világosság fiainál." (Lk. 16, 8.) Gyönyörűen mondja Newmann bíboros az Anyaszentegyházról: "Nem tehet róla, hogy sikerei vannak, nem tehet róla, hogy erős, nem tehet róla, hogy szép. Ez az öröksége ; ahogy megmozdul, csodálkozásba és ámulatba esik a sokaság. ,Et vera incessu patuit dea.' Nem lehet máskép ; de nem ez a törekvése, célja; csak azzal a küldetéssel halad előre, hogy gyógyítsa a lélek sebeit."! (Newman, Anglican difficultíes. - Lilly, Characteristics, London 1875. p. 350.) Kíséretében szükségképen ott van az emberiség boldogsága és ékessége még földi szempontból is. Kíséretében halad a tudás, a művészet, a kultúra, a jólét, az erkölcsösség, a megelégedés, a boldogság. Megfordítva, nélküle csődöt mond minden tisztán emberi kultúra. A 20. században is emberhúst esznek, civilizált országokban embereket égetnek el, embereket fagyasztanak meg, emberek tagjait vágják le, akár a 17. századbeli vad írokézeknél, vagy a déli tenger szigeteinek kannibáljainál. A házasság intézménye szentebb olykor a vad, civilizálatlan népeknél, amelyeknél még valahogy megmaradt a természet törvényeinek emléke, mint a civilizáció és az ál kultúra által emancipált ú. n. kultúrnépnél. Bizonyos természetes becsületesség, igazságszeretet, egyenesség sokszor inkább ékesíti a vadon és a sivatag gyermekét, mint a modem civilizált országok és nagyvárosok lakóit és azok vezetőit. Igazi kultúrát, műveltséget csak Krisztus országának evangéliuma adhat. Ez Krisztus apostolainak küldetése. 

Imádság. Kérem a bold. Szűzet, hogy szent Fia engem is felvegyen választott seregébe, apostolainak, országa hirdetőinek sorába, hogy az szegénységének és alázatosságának evangéliumát hirdetve én is a világ világossága és a föld sava (Mt. 5, 13-1:~.) legyek, szeretetének harsonája és boldogságának követe. Üdvözlégy. 

Ugyanezt kérem Királyomtól, Mesteremtől, Krisztustól. Krisztus lelke, szentelj meg engem. - Ugyanezt a mennyei Atyától. Miatyánk.