Aktualizálás - summa summarum - 

  XXIII. - lelkigyakorlatok -

3. HÉT . 4. nap .

VILÁG VILÁGOSSÁGA. - ÉLŐ VIZEK FORRÁSA. - ÉLET KENYERE.

I. NYOLC BOLDOGSÁG

    A hegyi beszédet megnyitó boldogságmondások Jézus ajkáról. : 

-Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. 

-Boldogok a szomorkodók, mert őket majd megvigasztalják. 

-Boldogok a szelídek, mert ők birtokolják majd a földet. 

-Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert őket majd kielégítik. 

-Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmasságot nyernek. 

-Boldogok a tisztaszívűek, mert ők látni fogják Istent. 

-Boldogok a békességesek, mert Isten fiainak hívják majd őket. 

-Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 

   Boldogok vagytok, ha átkoznak és üldöznek titeket, és hazug módon minden rosszat rátok fognak énmiattam; örüljetek és ujjongjatok, mert bőséges jutalmatok van a mennyben, így üldözték az előttetek élt prófétákat is.” (Mt 5,3-12.)

Első előgyakorlat. : Mt. 5, 1-12. 

I. Pont. Ki tanít?

A szokásos előkészítő ima .

Szemléljük Jézust mint tanítót! Az önmegtagadás és a kereszt szigorú tanítása ellenére is követik a seregek, mert valami ellenállhatatlan erő vonzza őket hozzá. Kell, hogy jó legyen, amit mond; kell, hogy legyen valami benne, ami a seregeket vonzza. Az elmélkedésben a királyságéról láttam, hogy mi ez az erő. Én is hatása alá kerültem. Ő a  nagy mágnes, mely a lelkeket ,vonzza. Ő a lelkek Jegyese ; személye es szeretete az, ami a lelkeket hozzá kapcsolja. ."Vonj engem magad után, siessünk keneteid illata után." (En. l, 3.) Ott ül az örökkévalóság hegyén. "Királyi széked, Isten, örökké áll." (44. zsolt.) Csak az örökkévalóság látószögéből lehet megérteni az tanítását. Megnyitja száját, ezeket az isteni ajkakat - a népek tanítója, az isteni Bölcsesség, az örök Atya Igéje. Így még senki sem beszélt. Ki beszél? Ö megmondja: "Én vagyok a világ világossága , aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn. 8, 12.) "Én vagyok a jó pásztor és életemet adom a juhokért." (Jn. 10, 14-15.) "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki énbennem hiszen, nem hal meg soha mindörökké él " (Jn. 11, 25-26.) "Az igék, melyeket én szólottam nektek, azok szellem és élet." (Jn. 6, 64.) "Én vagyok az élő kenyér, aki mennyből szállottam alá." (Jn. 6, 41.) "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely az Isten szájából származik." (Mt. 4, 4.) Én vagyok az Isten Igéje. "Én azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra." (Jn. 18, 37.) Úgy szól, "mint akinek hatalma van" (Mt. 7, 29); mert Ő az Isten} Bölcsesség maga, Ő magának Istennek tekintélyével tanít. Úgy szól, mint akinek hatalma van; mert nemcsak szóval, hanem példájával is tanít. Úgy szól, mint  akinek hatalma van; mert tanításával összeköti kegyelmét és segítségét, hogy meg is tehessűk, amit nékünk parancsol. Van szíve, mely velünk érez és megérti nehézségeinket ; nem olyan Ő, mint az írástudók és farizeusok, akik "nehéz és elviselhetetlen terheket kötözgetnek és raknak az emberek vállaira, de maguk egy ujjukkal sem akarnak azokon lendíteni. (Mt. 23, 4.) Hallgassuk Őt! Minden szava csak jóság, minden szava csak örök javunkat célozza. Kimagaslik mögötte királyi zászlaja, és e zászlóra rá van írva országlásának jelszava: "Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatosszívű." (Mt. 11, 29.) Alázatosság és szeretet!

Második előgyakorlat. A hegy oldalán, körűlvéve tanítványaitól és a népseregtől, ott ül Jézus és tanít. Álljunk mi is hallgatói közé. Ily szavakat ember szájából még nem hallottunk. Egészen olyan Ő, amilyennek őt az elmélkedésben a Két zászlóról láttuk. 

II. Pont. Mit tanít ?

Ez az Ő szent Szívének manifesztuma. Az ö elvei, országának alaptörvényei. Az evangélium szavaival ugyanazt halljuk most, amiről előbb már a Két zászlóról szóló elmélkedésben elmélkedtünk.

A boldogságról beszél, Folyton ismétli: boldog, boldog, aki az én országom alaptörvényeit megtartja. az önmegtagadás és a szeretet törvényét. Mi indítja meg jobban az emberi szívet, mint a boldogságnak szava? Mindenki a boldogságot keresi, azok is, akik a világ örömei után futnak - s mégis, mily ellentétes a világ s Jézus tanítása a boldogságról!

"Boldogok a lelki szegények", mondja Jézus, "boldogok, kik nem tévedtek meg az arany miatt, és nem bizakodtak sem pénzben, sem kincsben." (Sir. f. 31, 8.) Boldogok, akik vagy önként lemondtak vagyonukról, hogy egészen Istennek éljenek, vagy legalább szívüket nem kötik oda a földi javakhoz, hanem jótékonyságra és istenes dolgokra használják és barátokat szereznek maguknak a hamis mammonból, hogy mikor elmúltak, befogadják őket az örök hajlékba. (Lk. 16, 9.) - Boldogok a gazdagok, mondja a világ, akiknek megvan mindenük, amit szemük-szájuk kíván, és élvezik a föld minden lehető gyönyörét, akik érvényesülni tudnak és vagyont gyűjteni, akár mások letiprásával is, és csak maguknak élnek. "Boldogok a szelídek", mondja Krisztus, boldogok, akik, ha megütik jobb orcájukat, odafordítják a másikat is, és ha el akarják venni köntösüket, átengedik palástjukat is, és ha valaki ezer lépésnyire kényszeríti őket, kétannyira mennek el vele. (Mt. 5, 39-41.) Ez a hatalom legyőzte a A szelídek világot. Nagy Sándor és a Cézárok , trónja ledőlt, de Krisztus országa örökké áll. - Boldogok a hatalmasok, mondja a világ, akik minden akaratukat érvényesíteni tudják és letörnek minden ellenállást. "A világ bölcsessége az őt követőknek megparancsolja, hogy keressék a tisztelet kimagasló csúcsait és, ha elérték, örvendjenek a földi dicsőség hiúságának, a másoktól elszenvedett sérelmeket többszörösen visszafizessék, ha futja az erőből, senkinek, aki ellenáll, ne engedjenek, ha hiányzik az erő, békét színlelő jósággal érjék el azt, amit gonoszsággal elérni nem tudnak." (Szent Gergely.] Boldogok, akik sírnak", mondja Krisztus , boldogok, akit saját bűneik és mások bűnei felett zokognak , boldogok, akik a világ örömeit megvetik. és szent szomorúságban töltik napjaikat, de emellett élvezik azt a békét, melyet a világ minden élvezetével együtt sem adhat (Jn. 14, 27.) "Ott a bölcsek szíve, hol gyász vagyon, a balgák szíve pedig  ott, hol öröm lakozik." (péld. 7, 5.)  - A világ mondja: Boldogok, akik egy földi élvezetet sem hagynak kihasználatlanúl, akik "élvezik a teremtést, míg fiatalok, akik borral töltekeznek és nem mennek el az évszak virága mellett, akik rózsákkal koszorúzzák meg magukat, mielőtt elhervadnak, és mindenütt otthagyják vígságuk jeleit." (Bölcs, 2, 6-9.) "Pezsgő, rózsák, kacagó nimfák tánca", ez Heine és a világ boldogsága és bölcsessége. *; 

*    Adass tehát bort s illatolajt ide 

      S rózsákat, amíg állapotunk virul, 

      Míg tart erőnk, s el nem szakítják 

      Élet időnk fonalát a Párkák.    - (Ford. Barna G.)

 

"Boldogok, akik élvezik és szomjúhozzák az igazságot", mondja Krisztus, akiknek soha sem elég Istenből, az égiekből, az erényből, a jótettekből ; akik a maguk szemében sohasem eléggé szeretetteljesek, alázatosak, tiszták, önfeledtek, buzgók és könyörületesek ; akik mindig úgy érzik, hogy még kevéssé haladtak előre Isten ismeretében és szeretetében. Boldogok, akik nemcsak a maguk, hanem az egész  világ,. felebarátjuk, a lelkek számára  szomjazzák az az igazságot akik gyötrődnek a tudat alatt, hogy oly sok lélek nem ismeri, nem szereti Istenét. "Boldog az ember, ki bölcsességgel tölti idejét, és ki annak igaza fölött elmélkedik." (Sir. f. 14, 22.) "Boldogok, akik a külső vágyaktól visszatartják magukat, akiknek reménysége a belsők felé irányítja lelkük szárnyalását, akik testüket sanyargatják és egész vágyukkal az égi haza után epednek, az örök jutalmat keresik és fáradságukért nem fogadnak el emberi elismerést." (Sz. Gergely, 12. hom.) - A világ mondja: "Nyomjuk el a szegény igazat, ne kíméljük az özvegyet és ne tekintsük a koros aggastyán ősz haját. Leselkedjünk az igazra, mert alkalmatlan nekünk, és ellenkezik tetteinkkel." (Bölcs. 2, 10-12.) Boldogok, akik elnémították lelkiismeretük furdaló szavát és Nietzschével már a jó és nem jó fölött állanak, akiknek egyetlen törvényük az én-nek kielégülése, akiknek nincs már skrupulusuk, és erkölcsi szempontok nem képeznek gátat számukra, ahol érvényesülni kell ; akiknek jó az igazság ott, ahol hasznot húzhatnak belőle, de jó a hazugság is, ha előbbre jutásuknak szolgál. "Boldogok az irgalmasok", mondja ismét Krisztus, mert az "irgalmaslelkű áldásban részesül. Siker és tisztelet jut annak, ki adakozik és megnyeri azok lelkét, kik adományát veszik." (Péld. 22, 9.) Boldogok, akik nem tudnak elhaladni a szomorkodó mellett, hogy könnyeit le ne törülnék, a szűkölködő mellett, hogy éhségét ne csillapítanák, a mezítelen mellett, hogy ne ruháznák. Boldogok, akik irgalmasan eltűrik, elviselik felebarátjuknak velük szemben elkövetett sértéseit, hibáit, és mindig készek a megbocsátásra és kibékülésre. - A világ "bedugja fülét a szegény kiáltására" (Péld. 21, 13), nem is akarja látni a nyomort, a betegséget, az ínséget, mert megzavarja gondolatait. Fényűzésbe, bárokba, korcsmákba zárkózik, hogy ne hallja a szűkölködők rimánkodását, a nyomorultak sikoltását ; zenével, tánccal harsogja túl a szegények és szenvedők jaját, és ha véletlenül küszöbére téved egy közülük, durva érzéketlenséggel és könyörtelenül taszítja el onnét. De "maga is kiált majd, és nem lesz, ki meghallgassa." (Péld. 21, 13.) "Boldogok a tisztaszívűek", mondja a tisztaszívű Jézus,  azok, akiket a bűn lehelete, sohasem érintett, vagy akik "megmosták ruhájukat és fehérré tették a Bárány vérében" (Jel. 7, 14) és most tiszták lettek, tisztábbak, mint talán a bűn előtt voltak. Boldogok, akiknek minden ajándéka és törekvése csak az Isten és ami lelki és örökkévaló, akiket nem szennyez be a mulandó földi dolgok vágya és kívánsága, és főleg azok, akik mentesek a test minden undokságától. akik szeplőtelen lábbal mennek át az állatias ember minden utálatosságán, és Isten csókját viselik homlokukon. - A világ szemében ellenkezőleg boldogok azok, akik az érzéki gyönyörök fanyar édességét kóstolják és isszák naponként, percenként, akiknek "bujálkodásától nem marad rét érintetlenűl" (Bölcs. 2, 8), akiknek boldogsága olyan, mint a méz, melyben a darázs fulánkja van, vagy mint az édesség, mely émelyít és vágyat kelt a keserű után:

" Legédesebb percünkbe is vegyül

Egy cseppje a mondhatatlan fájdalomnak, 

Talán sejtjük, hogy az ily perc - virág, 

S Igy hervatag. "

(Madách Ember Trag. VI. sz.] 

"El a zenével, tánccal : émelyít 

Ez örökös édesség tengere, 

Keserűt kívánná már szívem: 

Boromba ürmöt, és fulánkot a 

Piros ajakra, vészt fejem fölé." 

(U. o. IV. sz.]

"Boldogok a békeségesek", mondja Krisztus. Szent Ágoston felsorolja a béke különféle fajait. (De Civ. Dei 19, 13.) Mindez boldogságot jelent és nyugalmat ad a léleknek. Ez a béke gyakran olyan, mint a tengermélyi csend. A tenger tükrét fodrozzák a hullámok, felkorbácsolja a vihar, talán emeletig tornyosulnak a magasba, de a tenger mélyén örökös béke és nyugalom honol, oda nem ér le a vihar sivító szele. Ilyen a lélek, akiben Isten lakik. Boldogok, akik ezt a békét, mely bensőjüket betölti, másokra is kisugározzák és békét lehelnek mindenfelé, ahol csak járnak. - A világ harcot, háborút, tagadást akar. Lucifer szelleme ez, az  ellenmondás, a békétlenség szelleme. . Nem is adhat mást, mint ami lényege. Mindig nyugtalan, mindig elégedetlen, boldogsága mindig új boldogság keresése és meg nem találása, harc az ellen, ami igazi boldogságot ad. Megkezdődik az örökös hajsza, a küzdelem, a végnélküli keresés és nyugtalanság. Rendszer rendszert kerget, mint felhő felhőt zivataros égen. Kettéhasad a boldogtalan emberi szív, Keres és nem tudja, hogy mit.

"Zokog a szívem egyre,

Míg erő cseppje hull, 

Mily vágy fakaszt könnyekre, 

Mily bánat szállt szívemre? 

Hisz az a kínnak kínja, 

Hogy nem tudom, mi bánt? 

- Szeretni már, gyűlölni 

Feledtem egyaránt. "

                                       (Paul Verlaine.)

"Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért", ez Krisztus utolsó szava, melyet a boldogságról mond. És hozzáteszi: "Boldogok vagytok, midőn szidalmaznak és üldöznek titeket, és hazudván minden rosszat mondanak rátok én  érettem." Ez volt a szentek számára a  boldogság zenitje. Csak aki hiszi,. hogy Krisztus az Isten Fia, tudja megérteni az ő szavát. A nyolc boldogság, és különösen az utolsó, épp oly hallatlan valami volt akkor Jézus hallgatói előtt, mint most előttünk. Az ember, aki szegény, aki üldözést szenved, természettől fogva inkább azért megy Istenhez, hogy szegénységén segítsen, üldözőitől megszabadítsa: és Jézus a szegénység szeretetéről, az üldözés kívánatos voltáról, oly üldözésről beszél, melyet érette el kell viselni, örömmel kell elviselni, üldözésről, mely a boldogságok boldogságát jelenti. Ez valóban hallatlan beszéd. A mai világ előtt is hallatlan, hallatlan és értelmetlen mindenki előtt, aki nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy Krisztus az élő Istennek Fia, aki értünk szegénnyé lett, hogy szegénysége által minket gazdagokká tegyen (2 Kor. 8, 9), és a kereszten meghalt, hogy nekünk örök életet adjon. Mennyire értjük mi meg az tanítását? Mennyire él még mibennünk is a világ szelleme? Mennyire él bennünk az ősi ember, aki még nem öltözött át az új emberbe, abba, aki "Isten képére teremtetett igaznak és szentnek?" (Ef, 4,24.) Mikor aquinói Szent Tamás megírta nagy teológiai művét, a feszület előtt térdelve, ezt a szót hallotta Jézus szájából: Tamás, jól írtál rólam, mily jutalmat vársz tőlem? A mennyei Atya is mintegy lehajol egyszülött Fia fölé, amikor hegyi beszédét tartja, és mondja: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok !

Harmadik előgyakorlat. Kérjük a kegyelmet, hogy az emberré lett örök Bölcsességet, a világ Világosságát, mindig jobban megismerjük, a szájából elhangzó élet igéit mindig jobban megértsük, hogy Őt napról napra lángolóbban szeressük és napról napra hűségesebben kövessük.

III. Pont. Mit ígér?

Törvényeinek megtartásáért a boldogságot ígéri. Nagyobb, erősebb szankciót nem is adhatott volna. Tanításának követése által boldog leszek. Ő mondotta, és az Ő szavai igazság és élet. Aki az Ő szavait hallgatja, az a legjobb részt választja. (Lk. 10, 42.) "Ha ezeket tudjátok, boldogok vagytok, ha megteszitek azokat." (Jn. 13, 17.) "Boldog az ember, akit te oktatsz, Uram, és törvényedre megtanítasz." (93. zsolt.) Boldog azért is, mert a te tanításod a lelki élet tökéletességét, a lélek igazi nagyságát rejti magában, és aki erre a magaslatra felemelkedik a te kegyelmeddel, azt méltán boldognak nevezzük. Arisztotelész, a pogány bölcs, mondja, hogy "a legjobbakat nem dicséret illeti, hanem ennél sokkal nagyobb és jobb valami. Mert az Istent boldognak nevezzük, és az embereket is, akik Istenhez leghasonlóbbak, boldogoknak nevezzük." [Eth, Nicorn. 1, 12.) Boldogoknak nevezzük a mennyország dicső lakóit ; de aki Isten kegyelmével már ezen a földön felemelkedik a tökéletesség hegyének ama magaslatára, melyet a hegy jelképez, ahol Jézus tanít, az már részese a mennyországnak, és azért méltán boldog: "Boldogok a lelki szegények, boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." Ezért nevezted, Uram, boldognak apostolodat is, aki szegénységedben és üldöztetéseid közepette megismerte benned, hogy Isten Fia vagy: "Boldog vagy Simon, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, ki mennyekben vagyon." (Mt. 16, 17.) Míg ellenkezőleg sátánnak, kísértőnek nevezted ugyanazt az apostolodat, mikor vissza akart tartani a szenvedéstől és a kereszt gyalázatától: "Távozzál előlim, kísértő! megbotránkoztatsz engem, mert nem az Isten dolgával gondolsz, hanem az emberekével" (Mt. 16, 23.) Senkisem érti meg tanításodat, aki benned Isten Fiát fel nem ismeri ; ezt pedig csak az ismeri fel, akit erre a mennyei Atya megtanít. "Senki sem jöhet énhozzám, hacsak az Atya, ki engem küldött, nem vonzza őt." (Jn. 6, 44.) Ezért ennek a beszédnek a hallatára is, melyet a hegyen tartottál, sokan mondják úgy, mint amikor szent testedet Az örök élet igéi és véredet eledelül és italul ígérted: • "Kemény beszéd ez, ki hallgathatja azt?" (Jn. 6, 61.) És te hozzánk fordulsz, mint akkor tizenkét apostolodhoz fordultál, és szomorúan kérdezed: Talán ti is el akartok menni? Mi pedig hű apostoloddal valljuk és mondiuk: "Uram! kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak." (Jn. 6, 69.) Te kegyelmet adsz, hogy tanításodat követhessük és nem raksz vállainkra elviselhetetlen terheket, anélkül, hogy ne segítenél azokat viselni (Mt. 23, 4), hanem "jó és kegyes a szellemed, Uram, mindenekben" (Bölcs. 12, 1), és te mondod: "Az én igám édes, és az én terhem könnyű." (Mt. 11, 30.) Csak két kézzel kell megfognom igádat és erősen megragadnom. magamhoz szorítanom keresztedet, akkor könnyű ; de hacsak kis ujjammal nyúlok hozzá félve és húzódva, akkor igen nehéznek, elviselhetetlennek látszik. A csalán is csíp, ha nem fogom meg ügyesen és erősen. Mily boldogok voltak a szentek, akik téged az önmegtagadás és kereszt útján követtek ; "Telve vagyok vigasztalással, felette bőséges az én örömöm minden szorongatásunk mellett" (2 Kor. 7, 4.), mondja nagy apostolod, akiről magad mondtad: "Megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért." (Csel. 9, 16.) "Én vagyok igen nagy jutalmad" (Gen. 15, 1), ezt ígéred nékünk is, ha elhagyjuk a földi gondolkodás országát és szent ígéreteid, a boldogság ígéreteinek földjére követünk. Egykor majd, ha az én időm is eljön, mondani fogod rólam: Ez az én szeretett fiam, barátom, apostolom, jegyesem, kiben nekem kedvem telt ; mert az én tökéletes képmásom, akiben a földi életemet folytattam szegénységben, megalázódásban és üldözésben. Jöjj, barátom, jegyesem "hagyd el az oroszlánok tanyáját, a párdúcok hegyeit" (En. 4, 8), Jöjj, megkoronáztatol  !  

Imádság. Kérem a boldogságos Szűz Máriát, eszközölje ki számomra a kegyelmet, hogy Jézus tökéletes követői közé felvétessem és az oldalán harcoljak a szegénység és az alázatosság zászlaja alatt. Üdvözlégy. 

- Ugyanezt kérem Jézustól, hogy szent Szívének erényeit tökéletesen kövessem és hozzá egészen hasonló legyek. Krisztus lelke. 

- Ugyanezt a mennyei Atyától, hogy engem szent Fia társaságába, apostolai, barátai, jegyesei közé felvenni kegyeskedjék. Miatyánk. . 

"Emberek Üdvözítője, Jézus Krisztus, akinek műve a mi megváltásunk. akinek követése a mi egész tökéletességűnk, nyisd meg nekem, kérlek, szentséges Szívedet, az élet kapuját és az élő víz forrását, hogy általa a te ismeretedre eljussak és az igazi erény vizét igyam, mely kioltja bennem a szomjúságot minden földi dolog után." Ámen.