Aktualizálás - summa summarum -
XXIII. - lelkigyakorlatok -
3. HÉT . 4. nap .
VILÁG VILÁGOSSÁGA. - ÉLŐ VIZEK FORRÁSA. - ÉLET KENYERE.
I. NYOLC BOLDOGSÁG
A hegyi beszédet megnyitó boldogságmondások Jézus ajkáról. :
-Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
-Boldogok a szomorkodók, mert őket majd megvigasztalják.
-Boldogok a szelídek, mert ők birtokolják majd a földet.
-Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert őket majd kielégítik.
-Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmasságot nyernek.
-Boldogok a tisztaszívűek, mert ők látni fogják Istent.
-Boldogok a békességesek, mert Isten fiainak hívják majd őket.
-Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha átkoznak és üldöznek titeket, és hazug módon minden rosszat rátok fognak énmiattam; örüljetek és ujjongjatok, mert bőséges jutalmatok van a mennyben, így üldözték az előttetek élt prófétákat is.” (Mt 5,3-12.)
Jézus a Kineret-tó közelében egy hegy lejtőjén tartózkodott. A rendszeresen megjelenő galileaiakon kívül jöttek hozzá emberek Júdeából, sőt még Jeruzsálemből, Pereából, Dekapoliszból, Idumeából, Tíruszból és Szidonból, s a Földközi-tenger főníciai városaiból is: „...amikor hallották, hogy miket művelt, nagy sokasággal jöttek Őhozzá” „mert erő származott ki belőle, és mindenkit meggyógyított”. Az emberek azt hitték, hogy Krisztus csakhamar megalapítja, felállítja földi királyságát. Voltak közöttük írástudók és farizeusok is.
A csodálkozó tömegnek azonban különös és újszerű volt a következő beszéd.
Kik a boldogok?
 |
| Carl Heinrich Bloch: A hegyi beszéd, 1890 |
Első előgyakorlat. : Mt. 5, 1-12.
I. Pont. Ki tanít?
A szokásos előkészítő ima .
Szemléljük Jézust mint tanítót! Az önmegtagadás és
a kereszt szigorú tanítása ellenére is követik a seregek,
mert valami ellenállhatatlan erő vonzza őket hozzá. Kell,
hogy jó legyen, amit mond; kell, hogy legyen valami benne,
ami a seregeket vonzza. Az elmélkedésben a királyságéról
láttam, hogy mi ez az erő. Én is hatása alá kerültem. Ő a nagy mágnes, mely a lelkeket ,vonzza. Ő a lelkek Jegyese ; személye es szeretete az, ami a lelkeket hozzá kapcsolja. ."Vonj engem
magad után, siessünk keneteid illata után." (En. l, 3.)
Ott ül az örökkévalóság hegyén. "Királyi széked, Isten,
örökké áll." (44. zsolt.) Csak az örökkévalóság látószögéből
lehet megérteni az tanítását.
Megnyitja száját, ezeket az isteni ajkakat - a népek
tanítója, az isteni Bölcsesség, az örök Atya Igéje. Így még senki sem beszélt. Ki beszél? Ö megmondja: "Én vagyok a világ világossága , aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn. 8, 12.) "Én vagyok a jó pásztor és életemet adom a juhokért." (Jn. 10,
14-15.)
"Én vagyok a feltámadás és az élet, aki énbennem
hiszen, nem hal meg soha mindörökké él " (Jn. 11, 25-26.)
"Az igék, melyeket én szólottam nektek, azok szellem és
élet." (Jn. 6, 64.) "Én vagyok az élő kenyér, aki mennyből szállottam alá." (Jn. 6, 41.) "Nemcsak kenyérrel él az
ember, hanem minden igével, mely az Isten szájából származik." (Mt. 4, 4.) Én vagyok az Isten Igéje. "Én azért
jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról.
Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra." (Jn.
18, 37.) Úgy szól, "mint akinek hatalma van" (Mt. 7, 29);
mert Ő az Isten} Bölcsesség maga, Ő magának Istennek tekintélyével tanít. Úgy szól, mint akinek hatalma van; mert
nemcsak szóval, hanem példájával is tanít. Úgy szól, mint akinek hatalma van; mert tanításával összeköti kegyelmét és segítségét, hogy
meg is tehessűk, amit nékünk parancsol. Van szíve, mely velünk érez és megérti nehézségeinket ; nem olyan Ő, mint az írástudók és farizeusok, akik
"nehéz és elviselhetetlen terheket kötözgetnek és raknak az
emberek vállaira, de maguk egy ujjukkal sem akarnak azokon lendíteni. (Mt. 23, 4.)
Hallgassuk Őt! Minden szava csak jóság, minden szava
csak örök javunkat célozza.
Kimagaslik mögötte királyi zászlaja, és e zászlóra rá
van írva országlásának jelszava: "Tanuljatok tőlem, mert
szelíd vagyok és alázatosszívű." (Mt. 11, 29.) Alázatosság
és szeretet!
Második előgyakorlat. A hegy oldalán, körűlvéve tanítványaitól és a népseregtől, ott ül Jézus és tanít. Álljunk mi is
hallgatói közé. Ily szavakat ember szájából még nem hallottunk.
Egészen olyan Ő, amilyennek őt az elmélkedésben a Két zászlóról
láttuk.
II. Pont. Mit tanít ?
Ez az Ő szent Szívének manifesztuma. Az ö elvei,
országának alaptörvényei. Az evangélium szavaival ugyanazt halljuk most, amiről előbb már a Két zászlóról szóló
elmélkedésben elmélkedtünk.
A boldogságról beszél, Folyton ismétli: boldog, boldog,
aki az én országom alaptörvényeit megtartja. az önmegtagadás és a szeretet törvényét. Mi indítja meg jobban az emberi szívet, mint a boldogságnak szava? Mindenki a boldogságot keresi, azok is, akik a világ örömei után futnak
- s mégis, mily ellentétes a világ s Jézus tanítása a boldogságról!
"Boldogok a lelki szegények", mondja
Jézus, "boldogok, kik nem tévedtek
meg az arany miatt, és nem bizakodtak sem pénzben, sem
kincsben." (Sir. f. 31, 8.) Boldogok, akik vagy önként lemondtak vagyonukról, hogy egészen Istennek éljenek, vagy
legalább szívüket nem kötik oda a földi javakhoz, hanem
jótékonyságra és istenes dolgokra használják és barátokat
szereznek maguknak a hamis mammonból, hogy mikor elmúltak, befogadják őket az örök hajlékba. (Lk. 16, 9.) -
Boldogok a gazdagok, mondja a világ, akiknek megvan
mindenük, amit szemük-szájuk kíván, és élvezik a föld minden lehető gyönyörét, akik érvényesülni tudnak és vagyont
gyűjteni, akár mások letiprásával is, és csak maguknak
élnek.
"Boldogok a szelídek", mondja Krisztus, boldogok,
akik, ha megütik jobb orcájukat, odafordítják a másikat is,
és ha el akarják venni köntösüket, átengedik palástjukat is,
és ha valaki ezer lépésnyire kényszeríti őket, kétannyira
mennek el vele. (Mt. 5, 39-41.) Ez a hatalom legyőzte a
A szelídek világot. Nagy Sándor és a Cézárok , trónja ledőlt, de Krisztus országa
örökké áll. - Boldogok a hatalmasok, mondja a világ, akik
minden akaratukat érvényesíteni tudják és letörnek minden
ellenállást. "A világ bölcsessége az őt követőknek megparancsolja, hogy keressék a tisztelet kimagasló csúcsait és, ha
elérték, örvendjenek a földi dicsőség hiúságának, a másoktól elszenvedett sérelmeket többszörösen visszafizessék, ha
futja az erőből, senkinek, aki ellenáll, ne engedjenek, ha
hiányzik az erő, békét színlelő jósággal érjék el azt, amit
gonoszsággal elérni nem tudnak." (Szent Gergely.]
Boldogok, akik sírnak", mondja Krisztus , boldogok,
akit saját bűneik és mások bűnei felett zokognak , boldogok, akik a világ örömeit megvetik. és szent szomorúságban töltik napjaikat, de emellett élvezik azt a békét, melyet
a világ minden élvezetével együtt sem adhat (Jn. 14, 27.)
"Ott a bölcsek szíve, hol gyász vagyon, a balgák szíve pedig ott, hol öröm lakozik." (péld. 7, 5.) - A világ mondja: Boldogok, akik
egy földi élvezetet sem hagynak kihasználatlanúl, akik
"élvezik a teremtést, míg fiatalok, akik borral töltekeznek
és nem mennek el az évszak virága mellett, akik rózsákkal
koszorúzzák meg magukat, mielőtt elhervadnak, és mindenütt
otthagyják vígságuk jeleit." (Bölcs, 2, 6-9.) "Pezsgő, rózsák,
kacagó nimfák tánca", ez Heine és a világ boldogsága és
bölcsessége. *;
* Adass tehát bort s illatolajt ide
S rózsákat, amíg állapotunk virul,
Míg tart erőnk, s el nem szakítják
Élet időnk fonalát a Párkák. - (Ford. Barna G.)
"Boldogok, akik élvezik és szomjúhozzák az igazságot",
mondja Krisztus, akiknek soha sem elég Istenből, az égiekből, az erényből, a jótettekből ; akik a maguk szemében
sohasem eléggé szeretetteljesek, alázatosak, tiszták, önfeledtek, buzgók és könyörületesek ; akik mindig úgy érzik, hogy
még kevéssé haladtak előre Isten ismeretében és szeretetében. Boldogok, akik nemcsak a maguk, hanem az egész világ,. felebarátjuk, a lelkek számára szomjazzák az az igazságot akik gyötrődnek a tudat alatt, hogy oly sok lélek
nem ismeri, nem szereti Istenét. "Boldog az ember,
ki bölcsességgel tölti idejét, és ki annak igaza fölött
elmélkedik." (Sir. f. 14, 22.) "Boldogok, akik a külső
vágyaktól visszatartják magukat, akiknek reménysége a belsők felé irányítja lelkük szárnyalását, akik testüket sanyargatják és egész vágyukkal az égi haza után epednek, az
örök jutalmat keresik és fáradságukért nem fogadnak el emberi
elismerést." (Sz. Gergely, 12. hom.) - A világ mondja:
"Nyomjuk el a szegény igazat, ne kíméljük az özvegyet és
ne tekintsük a koros aggastyán ősz haját. Leselkedjünk az
igazra, mert alkalmatlan nekünk, és ellenkezik tetteinkkel."
(Bölcs. 2, 10-12.) Boldogok, akik elnémították lelkiismeretük furdaló szavát és Nietzschével már a jó és nem jó fölött
állanak, akiknek egyetlen törvényük az én-nek kielégülése,
akiknek nincs már skrupulusuk, és erkölcsi szempontok
nem képeznek gátat számukra, ahol érvényesülni kell ; akiknek jó az igazság ott, ahol hasznot húzhatnak belőle, de
jó a hazugság is, ha előbbre jutásuknak szolgál.
"Boldogok az irgalmasok", mondja ismét Krisztus,
mert az "irgalmaslelkű áldásban részesül. Siker és tisztelet
jut annak, ki adakozik és megnyeri azok lelkét, kik adományát veszik." (Péld. 22, 9.) Boldogok, akik nem tudnak elhaladni a szomorkodó mellett, hogy könnyeit le ne törülnék, a szűkölködő
mellett, hogy éhségét ne csillapítanák, a mezítelen mellett,
hogy ne ruháznák. Boldogok, akik irgalmasan eltűrik, elviselik felebarátjuknak velük szemben elkövetett sértéseit,
hibáit, és mindig készek a megbocsátásra és kibékülésre. -
A világ "bedugja fülét a szegény kiáltására" (Péld. 21, 13),
nem is akarja látni a nyomort, a betegséget, az ínséget,
mert megzavarja gondolatait. Fényűzésbe, bárokba, korcsmákba zárkózik, hogy ne hallja a szűkölködők rimánkodását, a nyomorultak sikoltását ; zenével, tánccal harsogja túl
a szegények és szenvedők jaját, és ha véletlenül küszöbére
téved egy közülük, durva érzéketlenséggel és könyörtelenül
taszítja el onnét. De "maga is kiált majd, és nem lesz, ki meghallgassa." (Péld. 21, 13.)
"Boldogok a tisztaszívűek", mondja a tisztaszívű Jézus, azok, akiket a bűn lehelete, sohasem érintett, vagy akik "megmosták ruhájukat és fehérré tették a Bárány vérében" (Jel. 7, 14) és
most tiszták lettek, tisztábbak, mint talán a bűn előtt voltak.
Boldogok, akiknek minden ajándéka és törekvése csak az
Isten és ami lelki és örökkévaló, akiket nem szennyez be a
mulandó földi dolgok vágya és kívánsága, és főleg azok, akik
mentesek a test minden undokságától. akik szeplőtelen lábbal
mennek át az állatias ember minden utálatosságán, és Isten
csókját viselik homlokukon. - A világ szemében ellenkezőleg boldogok azok, akik az érzéki gyönyörök fanyar édességét kóstolják és isszák naponként, percenként, akiknek
"bujálkodásától nem marad rét érintetlenűl" (Bölcs. 2, 8),
akiknek boldogsága olyan, mint a méz, melyben a darázs fulánkja van, vagy mint az édesség, mely émelyít és vágyat
kelt a keserű után:
" Legédesebb percünkbe is vegyül
Egy cseppje a mondhatatlan fájdalomnak,
Talán sejtjük, hogy az ily perc - virág,
S Igy hervatag. "
(Madách Ember Trag. VI. sz.]
"El a zenével, tánccal : émelyít
Ez örökös édesség tengere,
Keserűt kívánná már szívem:
Boromba ürmöt, és fulánkot a
Piros ajakra, vészt fejem fölé."
(U. o. IV. sz.]
"Boldogok a békeségesek", mondja Krisztus. Szent
Ágoston felsorolja a béke különféle fajait. (De Civ. Dei 19,
13.) Mindez boldogságot jelent és nyugalmat ad a léleknek.
Ez a béke gyakran olyan, mint a tengermélyi csend. A
tenger tükrét fodrozzák a hullámok, felkorbácsolja a vihar,
talán emeletig tornyosulnak a magasba, de a tenger mélyén
örökös béke és nyugalom honol, oda nem ér le a vihar
sivító szele. Ilyen a lélek, akiben Isten lakik. Boldogok, akik
ezt a békét, mely bensőjüket betölti, másokra is kisugározzák és békét lehelnek mindenfelé, ahol csak járnak. - A
világ harcot, háborút, tagadást akar. Lucifer szelleme ez, az ellenmondás, a békétlenség szelleme.
. Nem is adhat mást, mint ami lényege.
Mindig nyugtalan, mindig elégedetlen, boldogsága mindig új
boldogság keresése és meg nem találása, harc az ellen, ami
igazi boldogságot ad. Megkezdődik az örökös hajsza, a
küzdelem, a végnélküli keresés és nyugtalanság. Rendszer
rendszert kerget, mint felhő felhőt zivataros égen. Kettéhasad
a boldogtalan emberi szív, Keres és nem tudja, hogy mit.
"Zokog a szívem egyre,
Míg erő cseppje hull,
Mily vágy fakaszt könnyekre,
Mily bánat szállt szívemre?
Hisz az a kínnak kínja,
Hogy nem tudom, mi bánt?
- Szeretni már, gyűlölni
Feledtem egyaránt. "
(Paul Verlaine.)
"Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért", ez
Krisztus utolsó szava, melyet a boldogságról mond. És hozzáteszi: "Boldogok vagytok, midőn szidalmaznak és üldöznek
titeket, és hazudván minden rosszat mondanak rátok én érettem." Ez volt a szentek számára a boldogság zenitje. Csak aki hiszi,. hogy Krisztus az Isten Fia, tudja megérteni
az ő szavát. A nyolc boldogság, és különösen az utolsó,
épp oly hallatlan valami volt akkor Jézus hallgatói előtt,
mint most előttünk. Az ember, aki szegény, aki üldözést
szenved, természettől fogva inkább azért megy Istenhez, hogy
szegénységén segítsen, üldözőitől megszabadítsa: és Jézus a
szegénység szeretetéről, az üldözés kívánatos voltáról, oly
üldözésről beszél, melyet érette el kell viselni, örömmel
kell elviselni, üldözésről, mely a boldogságok boldogságát
jelenti. Ez valóban hallatlan beszéd. A mai világ előtt is
hallatlan, hallatlan és értelmetlen mindenki előtt, aki nem
tudja vagy nem akarja tudni, hogy Krisztus az élő Istennek
Fia, aki értünk szegénnyé lett, hogy szegénysége által minket gazdagokká tegyen (2 Kor. 8, 9), és a kereszten meghalt, hogy nekünk örök életet adjon.
Mennyire értjük mi meg az tanítását? Mennyire él
még mibennünk is a világ szelleme? Mennyire él bennünk
az ősi ember, aki még nem öltözött át az új emberbe, abba,
aki "Isten képére teremtetett igaznak és szentnek?" (Ef, 4,24.)
Mikor aquinói Szent Tamás megírta nagy teológiai
művét, a feszület előtt térdelve, ezt a szót hallotta Jézus
szájából: Tamás, jól írtál rólam, mily jutalmat vársz tőlem?
A mennyei Atya is mintegy lehajol egyszülött Fia fölé, amikor hegyi beszédét tartja, és mondja: Ez az én szeretett
Fiam, őt hallgassátok !
Harmadik előgyakorlat. Kérjük a kegyelmet, hogy az emberré lett örök Bölcsességet, a világ Világosságát, mindig jobban
megismerjük, a szájából elhangzó élet igéit mindig jobban megértsük, hogy Őt napról napra lángolóbban szeressük és napról
napra hűségesebben kövessük.
III. Pont. Mit ígér?
Törvényeinek megtartásáért a boldogságot ígéri. Nagyobb,
erősebb szankciót nem is adhatott volna. Tanításának követése által boldog leszek. Ő mondotta, és az Ő szavai igazság
és élet. Aki az Ő szavait hallgatja, az a legjobb részt választja. (Lk. 10, 42.) "Ha ezeket tudjátok, boldogok vagytok, ha
megteszitek azokat." (Jn. 13, 17.) "Boldog az ember, akit te
oktatsz, Uram, és törvényedre megtanítasz." (93. zsolt.) Boldog azért is, mert a te tanításod a lelki élet tökéletességét, a lélek igazi nagyságát rejti magában, és aki erre a
magaslatra felemelkedik a te kegyelmeddel, azt méltán
boldognak nevezzük. Arisztotelész, a pogány bölcs, mondja,
hogy "a legjobbakat nem dicséret illeti, hanem ennél sokkal nagyobb és jobb valami. Mert az Istent boldognak nevezzük, és az embereket is, akik Istenhez
leghasonlóbbak, boldogoknak nevezzük." [Eth, Nicorn. 1, 12.) Boldogoknak nevezzük a mennyország dicső lakóit ; de aki Isten kegyelmével már ezen a
földön felemelkedik a tökéletesség hegyének ama magaslatára, melyet a hegy jelképez, ahol Jézus tanít, az már részese a mennyországnak, és azért méltán boldog: "Boldogok a lelki szegények, boldogok, akik üldözést szenvednek
az igazságért, mert övék a mennyek országa." Ezért nevezted, Uram, boldognak apostolodat is, aki szegénységedben és
üldöztetéseid közepette megismerte benned, hogy Isten Fia
vagy: "Boldog vagy Simon, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, ki mennyekben
vagyon." (Mt. 16, 17.) Míg ellenkezőleg sátánnak, kísértőnek nevezted ugyanazt az apostolodat, mikor vissza akart
tartani a szenvedéstől és a kereszt gyalázatától: "Távozzál
előlim, kísértő! megbotránkoztatsz engem, mert nem az
Isten dolgával gondolsz, hanem az emberekével" (Mt. 16, 23.)
Senkisem érti meg tanításodat, aki benned Isten Fiát
fel nem ismeri ; ezt pedig csak az ismeri fel, akit erre a
mennyei Atya megtanít. "Senki sem jöhet énhozzám, hacsak az Atya, ki engem küldött, nem vonzza őt." (Jn. 6, 44.)
Ezért ennek a beszédnek a hallatára is, melyet a hegyen
tartottál, sokan mondják úgy, mint amikor szent testedet
Az örök élet igéi és véredet eledelül és italul ígérted: • "Kemény beszéd ez, ki hallgathatja azt?"
(Jn. 6, 61.) És te hozzánk fordulsz, mint akkor tizenkét
apostolodhoz fordultál, és szomorúan kérdezed: Talán ti is
el akartok menni? Mi pedig hű apostoloddal valljuk és
mondiuk: "Uram! kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad
vannak." (Jn. 6, 69.) Te kegyelmet adsz, hogy tanításodat
követhessük és nem raksz vállainkra elviselhetetlen terheket, anélkül, hogy ne segítenél azokat viselni (Mt. 23, 4),
hanem "jó és kegyes a szellemed, Uram, mindenekben" (Bölcs. 12, 1), és te mondod: "Az én igám édes, és az én
terhem könnyű." (Mt. 11, 30.) Csak két kézzel kell megfognom igádat és erősen megragadnom. magamhoz szorítanom
keresztedet, akkor könnyű ; de hacsak kis ujjammal nyúlok
hozzá félve és húzódva, akkor igen nehéznek, elviselhetetlennek látszik. A csalán is csíp, ha nem fogom meg ügyesen
és erősen. Mily boldogok voltak a szentek, akik téged az
önmegtagadás és kereszt útján követtek ; "Telve vagyok
vigasztalással, felette bőséges az én örömöm minden szorongatásunk mellett" (2 Kor. 7, 4.), mondja nagy apostolod,
akiről magad mondtad: "Megmutatom neki, mennyit kell
szenvednie az én nevemért." (Csel. 9, 16.)
"Én vagyok igen nagy jutalmad" (Gen. 15, 1), ezt ígéred nékünk is, ha elhagyjuk a földi gondolkodás országát és szent ígéreteid, a boldogság ígéreteinek földjére
követünk. Egykor majd, ha az én időm is eljön, mondani
fogod rólam: Ez az én szeretett fiam, barátom, apostolom,
jegyesem, kiben nekem kedvem telt ; mert az én tökéletes
képmásom, akiben a földi életemet folytattam szegénységben, megalázódásban és üldözésben. Jöjj, barátom, jegyesem "hagyd el az oroszlánok tanyáját, a párdúcok hegyeit" (En.
4, 8), Jöjj, megkoronáztatol !
Imádság. Kérem a boldogságos Szűz Máriát, eszközölje ki
számomra a kegyelmet, hogy Jézus tökéletes követői közé
felvétessem és az oldalán harcoljak a szegénység és az
alázatosság zászlaja alatt. Üdvözlégy.
- Ugyanezt kérem
Jézustól, hogy szent Szívének erényeit tökéletesen kövessem
és hozzá egészen hasonló legyek. Krisztus lelke.
- Ugyanezt a mennyei Atyától, hogy engem szent Fia társaságába,
apostolai, barátai, jegyesei közé felvenni kegyeskedjék.
Miatyánk. .
"Emberek Üdvözítője, Jézus Krisztus, akinek műve a
mi megváltásunk. akinek követése a mi egész tökéletességűnk, nyisd meg nekem, kérlek, szentséges Szívedet, az
élet kapuját és az élő víz forrását, hogy általa a te ismeretedre eljussak és az igazi erény vizét igyam, mely kioltja
bennem a szomjúságot minden földi dolog után." Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése