Aktualizálás - summa summarum - 

  XXXI. - lelkigyakorlatok -

3... HÉT . 14. nap .

Szemlélődések Krisztus életéből :

 LÁZÁR FELTÁMASZTÁSA.

   Isten hatalma mutatkozik meg a rendkívüli történésekben. Az evangéliumok beszámolnak arról, hogy Jézus számtalan csodát tett. Gyógyított, megszállottakat szabadított meg, halottakat támasztott fel, teremtő és természeti csodákat vitt véghez. Azt hirdette, hogy ezek a csodák Isten kezdődő uralmának a jelei. Az emberek szemében Jézus csodatévő hatalma annak is a bizonyítéka volt, hogy Isten küldte Őt. Csodáival a nehéz élethelyzetben élőkön segített, a betegeken, szegényeken, a kirekesztetteken, a szomorúakon. Jézus csodái reményt adtak arra, hogy az élet megváltozhat, és nem kell beletörődve lemondani a változás lehetőségéről. A csoda sokszor provokálta a hallgatóságot arra, hogy színt valljanak Jézus személyéről. Csodái hatására sokan követni kezdték Őt, és hinni kezdtek tanításainak. Csodák kísérték az apostolok útját is . 

     

Első előgyakorlat. Jn. 11, 1-44. 

    

    Jézus csodái közül kiemelkednek azok, amelyek során erejével képes volt legyőzni a halált is. Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy mindenféle természeti törvény fölött Úr, és előre is utalt a saját feltámadására is. Hiszen Ő a „feltámadás és az élet” (Jn 11,25). Az Újszövetségben összesen öt feltámasztási csodáról olvasunk híradást. Három Jézusé, egy Péter és egy Pál apostolságához kapcsolódik.

I. Pont. Lázár nővérei megüzenik Jézusnak, hogy fivérük beteg.

Mikor Lázár nővérei észrevették, hogy fivérük betegsége súlyosbodik, és veszély fenyegeti életét, Jézushoz fordulnak, aki Lázárt barátságával tüntette ki és többször megfordult házukban. "Szereti vala pedig Jézus Mártát és nővérét, Máriát és Lázárt." Bizalmuk azonnal Jézus felé irányul. Megüzenik neki, hogy Lázár beteg. Mily megható egyszerűséggel, gyengédséggel és bizalommal teszik ezt! "Uram ! íme akit szeretsz, beteg." Nem is kérés ez a szó és mégis a leghatalmasabb könyörgés, olyan, mint Szűz Mária kérése volt a kánai menyegzőn: "Nincs boruk." De hozzáteszik a leghatalmasabb, a legerősebb indítóokot is, mely Jézus szívére legjobban hat, Jézus baráti szeretetét Lázár iránt: "Akit szeretsz, beteg." Elég tudnod, hogy beteg, és segíteni fogsz; hiszen szereted őt. - Ez a mi imádságunknak és könyörgésünknek is a fő ereje: a bizalom Jézus irgalmas szeretetében. Nem érdemeinkre, nem erényeinkre, nem vezeklésünk nagyságára kell hivatkoznunk, ha Jézusnál imáinkkal el akarunk érni valamit, hanem az szeretetére és Szívének irgalmára. Igy tesz  az Egyház is a halottakért való könyörgésben, "örök világosság fényeskedjék nekik, szenteiddel együtt mindörökké, mert kegyes vagy." Nem az elhunyt érdemeire, nem hitére, nem szeretetére, nem erényeire hivatkozik, hanem az Úr kegyességére. Ettől vár mindent. Jézusom, juttasd szóhoz Szívedet!, ez legyen a mi könyörgésünk ereje mindenkor. Es mégis, mintha Jézus nem hallgatná meg kérésüket. Még két napig ugyanazon a helyen marad, ahol a nővérek üzenetét vette. De hozzáfűzi: "Ez a betegség nem válik halálára, hanem az Isten dicsőségére." Váratja a nővéreket, hogy hitüket és bizalmukat próbára tegye, fokozza és így érdemüket gyarapítsa. Jézus még legkedvesebb barátait is próbára teszi, hogy nagyobb erényekre és bőségesebb érdemekre tegyenek szert. Sőt megengedte, hogy Lázár meghaljon, hogy segítsége annál szembetűnőbb legyen, és mindenki még jobban megismerje nemcsak hatalmát, hanem szeretetét is. Isten utaí sokszor csodálatosak, első tekintetre érhetetlenek és ellenmondók. "Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és a ti utaítok nem az én utaím. " (Iz: 55, 8.) Azt mondja: "Ez a betegség nem válik halálára." És Lázár mégis meghal. De ez a halál feltámadással jár, tehát igaza van Jézusnak, hogy nem válik végleg halálára. De azok,  akik hallották, csodálkozhattak, hogy  Lázár mégis meghalt. Csodálkozhattak, hogy engedte meghalni legjobb barátját: "Nem tehette volna meg Ő, ki megnyitotta a vak szemeit, hogy ez meg ne haljon?" Ebből a szóból ugyan már az ellenszenv és a hitetlenség is szól, de mások is kérdezhették. Milyen értelme volt szavának, hogy ez a betegség nem válik halálára, és miért engedte őt meghalni? Ilyen kérdések előtt állunk gyakran mi is az életben. Az események és történések ellentmondanak Isten ígéretének, melyet szentjei által vagy a szentírásban kifejezett, vagy mi lelkünk mélyén hallani véltünk: Nem válik halálára - és mégis meghalt ; megsegítlek, és látszólag mégis elhagytál ; aki bennem bízik nem szégyenül meg, és látszólag mégis ellenségeim gúnyolódásának tárgya lettem. Ilyen volt az emmausi tanítványok hangulata: "Pedig mi reménylők, hogy Ő az, ki meg fogja váltani Izraelt." (Lk. 24, 21.) - Jézus tudja, hogy mit tesz; ez a halál , Isten dicsőségére válik, "hogy megdicsőíttessék általa az Isten Fia." De a szeretet sem hiányzott Jézusban. "Lázár, a mi barátunk elaludt; de megyek, hogy az álomból fölkeltsem őt." És ezt életének veszélyeztetésével teszi. "Most akartak téged a zsidók megkövezni", mondták tanítványai, "és ismét  oda mégy?" Megteszi, amit később apostolainak mondott: "Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért." (Jn. 15, 13.) "Menjünk hát mi is, hogy meghaljunk vele", ez a gyönyörű válasza Tamás apostolnak. Ez a válasza mindenkinek, aki Krisztust, a királyt, követni akarja, bárhová megy. "Mester követlek téged, bárhová mégy." (Mt. 8, 19.) "Bárhol leszesz, Uram király, akár a halálban, akár az életben, ott leszen szolgád is." (2 Kir. 15, 31.) 

II. Pont. Jézus megerősíti Márta és Mária hitét.

Mikor Jézus Betániához közeledett, Márta, a háziasszony, elébe megy, míg Mária, a fiatalabbik, otthon marad és gyászol. Márta gyengéd panaszra fakad Jézus előtt: "Uram! ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem." De hittel hozzáteszi: "Most is tudom, hogy bármit is kérsz az Istentől, megadja neked az Isten." Ha itt lettél volna, nem engedted volna, hogy testvérem meghaljon, hanem meggyógyítottad volna őt. Ez a bizalom és a bízó szeretet szava. A hit szava is, mert tudja és hiszi, hogy Jézus meg akadályozhatta volna a halált. De mégis a gyengeség szava is, mert szűkségesnek tartja Jézus jelenlétét és távollétének tulajdonítja testvérének halálát. De azért most is tudom, folytatja, hogy még nincs későn, mert bármit kérsz is az Istentől, megadja neked. Márta emlékezetébe jut a naimi ifjú és Jairus leánya; azért ismét a hit szava szólal meg benne. De ez a hit sem tökéletes, mert ismét Jézus jelenlététől teszi függővé hatalmának gyakorlását és nem látja benne az isteni erőt, mely saját hatalmánál fogva támasztja fel a halottakat, hanem imádságához fűzi a csodatévő erőt. Sőt mintha ingadozó lenne Márta hite. Mert Jézus vigasztaló szavára : "Fel fog támadni testvéred", kissé keserű hangon válaszolja: "Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon." Ekkor szólal meg Jézusban az istenség öntudata, és szelíden rendre utasítja Márta testvéri szeretetből fakadó elégedetlenséget: "Én vagyok a feltámadás és az élet." Mily fenséges, mily királyi, mily isteni szavak ezek! Ki nekünk Jézus ? Minden remény és minden vigasz forrása és biztosítéka. Jósága és szeretete a halálnál is erősebb, hatalma a sír és az enyészet előtt sem áll meg. "Aki énbennem hiszen, még ha meg is halt, élni fog." Meghalhat testi halállal, de ha énbennem hisz, lelke örökké élni fog, és testét feltámasztom az utolsó napon. Sőt, ha hite nagy, és az isteni Gondviselés útjai megengedik, akkor még a testi halál fölött is diadalmaskodik az én hatalmam által, és "meg fogja látni az Isten dicsőségét" 

Ennek a feltámadásnak záloga a hit mellett Jézus testének és vérének vétele, mely halandó testünkbe mintegy beleülteti a feltámadás csiráját, "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete vagyon ; és én feltámasztom őt az utolsó napon." (Jn. 6, 55.) Azért ábrázolták az első keresztények Lázár feltámasztását a katakombák falain, mert ebben a csodában látták az általános feltámadás jelképét, melynek záloga a hit Jézusban és az szent testének és vérének szentségi vétele. "Aki hisz énbennem, örök élete vagyon." (Jn. 6, 47.) "És mindaz, aki él és énbennem hiszen, nem hal meg soha mindörőkké." (Jn. ll, 26.) Most Jézus ismét Mártához fordul és kérdi tőle: "Hiszed-e ezt?" Márta hite megerősödött, és nyíltan megvallja Jézus istenséget: "Igen, Uram! én hittem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, ki e világra jön." Erre eltávozik és hívja húgát, Máriát. Ez is ugyanarra a szeretettől sugallt panaszra fakad: "Uram ! ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem." - Most következik egyik legmeghatóbb jelenet Jézus  életében: Jézus sír. A részvét és a szeretet isteni könnyei ezek a könnyek. Feltárják előttünk szívének minden gyengéd baráti szeretetét és jóságát. "Szemeid, mint a galambok a patak mellett; tejben fürödnek, bőséges vízfolyás mellett ülnek. - Szemeid, mint Hesebon tavai a népes város kapujánál." (Én. 5,12; 7, 4.) Jézus sír. Ó isteni könnyek, ki ízleli meg a ti édességteket , melyet a szeretet ad nektek, melynek forrásából fakadtok! Ó könnyek, melyek Lázár személyében a mi egész bukott és fájdalomtól gyötört nemzedékünk fölött hullottak! Ó könnyek, melyeket a baráti szeretet és a részvét fakaszt ezekből az isteni szemekből! Ó lágyítsátok meg szívemet, hogy én is sírni tudjak felebarátommal együtt és fölötte, még akkor is, ha maga nem sír szerencsétlensége és lelki nyomora fölött! Lágyítsatok meg szívemet, hogy együtt örvendjek az örvendezőkkel, együtt sirjak a siránkozókkal (Róm. 12, 15), hogy mindenkinek mindene legyek és mindenkit Krisztushoz vezessek! (1 Kor. 9, 22.) De a hitetlenség is megszólal: "Nem tehette volna meg Ő , ki megnyitotta a vak szemét, hogy ez meg ne halljon ? " Az ellenszenv, az irigység, a hitetlenség mindig talál gáncsolni valót, még a legnemesebb cselekedetben is. Ez fáj Jézus gyengéden érző szívének: Jézus bensőleg megindul a hitetlenség. és a rosszindulat láttára. Ez a sors vár rád is, Krisztus követője! Ezért felül kell emelkedned az emberek ítélete fölé és csak lelkiismereted tisztaságára kell tekintened. [Kr, köv. 2, 36.) "Ne helyezd békeségedet az emberek szájába; mert akár jóra, akár rosszra magyarázzák cselekedeteidet, azért nem vagy más ember. Hol van az igazi béke és az igazi dicsőség? Ugye énbennem ? Es aki nem törekszik az embereknek tetszésére és nem fél nemtetszésüktől, az nagy békének örvend." [Kr, köv. 3, 28.)

III. Pont. Jézus feltámasztja Lázárt.

Második előgyakorlat. Látom, amint a halott Lázár lábán és kezén megkötözve, és kendővel bekötve, Jézus szavára a sírból felemelkedik.

     Jézus bensőleg megindulva megy a sírhoz. Mily megható bepillantást enged ez a szó Jézus bensejébe, Szívébe! Teli szánalommal a siránkozó nővérek fölött, teli baráti részvéttel az elhunyt Lázár iránt; lelkében hordva minden földi haláleset okozta bánatot és fájdalmat; szánakozva az emberi nem fölött, melyet a bűn megrontott s a  halál torkába taszított; fájdalmas érzésekkel a körülálló zsidók vaksága és hitetlensége miatt ; mélyen átérezve az ellene táplált ádáz gyűlöletüket, melyet mindvégig csak jótéteményekkel viszonzott; benső megrendüléssel szemlélve végső pusztulásukat , saját szenvedésére és halálára gondolva, melynek közvetlen előkészítője volt a csoda, amelyet most művelni akart , de örvendezve is a dicsőség fölött, melyben mennyei Atyjának mindjárt része lesz; örvendve barátjának, Lázárnak, közeli feltámasztása, a hűséges követők hitének megerősítése, sok kételkedő megtérésé és főleg a saját halálából a mennyei Atyára háramló dicsőség és az egész világra kiáramló üdvösség fölött - igy lép Jézus a "negyednapos" halott sírja elé. Az ég és a föld királya, akinek minden hatalom adatott élet és halál fölött, maga a feltámadás és az élet, lép az enyészet, a rothadás sírjához. Jelképe ez a megváltásnak. az emberi nemnek új lelki életre való feltámasztásának, amikor a világ Üdvözítője odalép az emberiség nagy sírja elé. "Vegyétek el a követ", mondja. Mindenkinek szeme  rajta csüng. Mit akar ez? Hiszen már negyednapos a halott. Márta is kifejezést ad ijedelmének, s ebben újból megnyilatkozik hitének gyengesége, ingadozása. Jézus gyengéden megfeddi: "Nem mondottam-e, hogy ha hiszel, meg fogod látni az Isten dicsőségét?" - Elveszik a követ. Jézus imádkozik. Nem magáért, hanem a körülállókért. "Atyám! hálát adok neked, hogy meghallgattál engem. Én ugyan tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló népért mondám, hogy higgyék, hogy te küldöttél engem!" És nagy szóval kiált: "Lázár! jöjj ki." Erre a szóra, az, "aki halott vala, azonnal kijöve, lábán és kezén pólyával megkötözve, arca pedig kendővel bekötve." Az élet királya egy szavával legyőzte a halált. Sokan hisznek Jézusban a csoda láttára; némelyek a farizeusokhoz mennek, hogy elmondják a történteket. Szegény vakok! "Ha valaki a halottak közül feltámad is, mégsem fognak hinni." (Lk. 16, 31.) Ó Jézusom, őrizz meg a lelki vakságtól, sugallataid elhanyagolásától, a Szentlélek elleni bűntől, a szív keménységétől és megátalkodásától, az előítéletek és a gyűlölet jégkérgétől, mely megfagyasztja a lelkeket! Engedd, hogy hitem és bizalmam engesztelésül  szolgáljon sok hitetlen bűnösért és meg örvendeztessen téged Szíved bánatában, mikor legnagyobb csodád is csak nagyobb vakságukra szolgál ! 

Harmadik előgyakorlat. Kérem a kegyelmet, hogy megismerjem Uram és Királyom jóságát és hatalmát, Őt rnindig jobban szeressem és megengeszteljem az emberek keményszívűségéért. hitetlenségéért és közömbösségéért és egészen szolgálatára, követésére adjam magamat.

"Attól a naptól tehát elhatározták, hogy megölik őt." Jézus pedig visszavonul a puszta mellettí vidékre, Efrem városába, hogy már csak kínszenvedésére vonuljon be mégegyszer mint király dicsőségesen városába. Menjünk mi is vele és készüljünk a nagy harcra szent magányban, a lelkigyakorlatok magányában, az élet harcára, melyet királyunkkal együtt valamennyiünknek meg kell vívnunk, a tökéletességért való harcra, az élet keresztútjára, lelki és testi vértanúságra, a győzelemre a test és világ fölött, melyet csak Jézus keresztjével és keresztjének királyi útján lehet megszerezni.

      A csoda után Jézus kérte, hogy a tömeg engedje, hogy Lázár átvonuljon közöttük. Lázár feltámasztásának a története mindennél világosabban támasztja alá, hogy Jézusnak hatalma van a halál felett. Lázár feltámasztása egy jel volt. A történet érdekessége, hogy Lázár nem szólal meg. Sem betegségében, sem feltámadása után nem halljuk a véleményét. Vele megtörtént a csoda. Ezzel kiemeli János evangélista Jézus és Lázár feltámadása közötti különbséget. Ez a csoda élete végső, lezáró cselekedete, amit közvetlenül halála előtt tett. A csodának nagy hatása lett. Sokan hinni kezdtek Jézusban (János evangélista kiemeli, hogy zsidók is 11,45). Ez a csoda a farizeusok és a nagytanács számára olyan botrányos volt, hogy ekkor határozták el, hogy megölik Jézust (11,53). Kálvin János szerint Lázár feltámasztásának a története nemcsak Jézus feltámadására mutat előre, hanem a „mi jövőbeni feltámadásunk élő képmása” is.

Imádság.: Jézusom, királyom, barátom, jegyesem, dicsőítem és magasztalom jóságodat és hatalmadat, melyet e nagy csodádban szemlélek és imádok. Egészen rád bízom magam, egészen rád hagyatkozom ; hiszek benned és tudom, hogy mindent úgy intézesz, amint az gondviselésednek és lelkem előmenetelének legjobban megfelel. Add, hogy hatalmadat és jóságodat napról-napra jobban megismerjem. Add, hogy téged napról-napra lángolóbban szeresselek. Add, hogy a te követésedben napról-napra jobban előre haladjak és tökéletesedjem. Készíts el az élet és a lélek nagy küzdelmeire, készíts el a keresztútra, készíts el a lelki halálra, készíts el a lélek feltámadására, készíts el az örök életre! Ámen.