Aktualizálás - summa summarum - 

  XXIV. - lelkigyakorlatok -

3. HÉT . 5. nap .

Szemlélődések Krisztus életéből : a csodatételek .

Jézus csodatételeit a Bibliában Máté, Márk, Lukács és János evangélisták írják le. A csodák egy része gyógyítással, másik része természetfeletti jelenségekkel kapcsolatos. Jézus tanítása és beszédei alapján úgy véli, mindenki képes lenne ezekre a csodákra, de a legtöbb ember kishitű, ezért nem képesek azokra, amiket ő véghez vitt. Példa erre az, amikor Jézus vízen járva közelít az apostolok csónakja felé, látva ezt Péter, a tanítványa, megpróbál Jézus elé menni – a vízen –, és egy pillanatra sikerül neki is.... A keresztény hívők a csodákra úgy tekintenek, mint Isten kinyilatkoztatására és dicsőségére.

II. A KÁNAI MENYEGZŐ.

A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn Jézus első csodatétele, a szinoptikus evangéliumokban nem szerepel.

Három nap telt el azóta, hogy Nátánael csatlakozott Jézushoz mint az egyik első tanítványa. Jézus most a tanítványaival az északon fekvő Galileába, a szülőföldjükre tart. Úti céljuk Kána, Nátánael szülővárosa. Kána egy hegyvidéki település, északra Názárettől, ahol Jézus felnőtt. Egy esküvőre hívták meg őket.

Jézus édesanyját szintén meghívták az esküvőre. Mária a házasulandó pár közeli barátja, és úgy tűnik, ő is részt vesz a sok vendég kiszolgálásában.

Láthatunk benne előképet is: ahogy Jézus a vizet itt a menyegzőn borrá változtatta, úgy fogja majd a bor szubsztanciáját is „megemelni”, amikor a maga vérévé változtatja át az utolsó vacsorán.

Első előgyakorlat. Jn. 2, 1-11. 

A szokásos előkészítő ima .

I. Pont. Jézus részt vesz a menyegzőn .

Első pillanatra csodálkozunk, hogy Jézust ott látjuk a menyegzőn. Csodálkozunk, hogy Őt , meg merték hívni erre a látszólagosan világi ünnepségre. És Jézus nemcsak hogy megengedte, hogy meghívják, hanem el is fogadta a meghívást. És örömmel és szeretettel fogadta el. Szűz Mária is hasonlókép tett. Azért joggal vethetjük fel a kérdést: miért fogadta el a meghívást? Bizonyára fontos okok késztették Őt arra, hogy egy látszólag világi ünnepségen részt vegyen. Az első ok minden bizonnyal ennek az eseménynek és a vele kapcsolatos csodának titokzatos jelentése, melyet elmélkedésünk végén akarunk megfontolni. Egy második ok, hogy jelenlétével már most megszentelje a családot, a házassági frigyet. Ő, aki ezt a frigyet később a szentség méltóságára emelte és a keresztény családoknak királya, legmeghittebb barátja, oltalmazója akart lenni, és meghagyta, hogy szent Szívének képét a családokban elhelyezzék és tiszteljék, már most meg akarta áldani jelenlétével a családot. De ezek mellett a mélyebb okok mellett bizonyosan emberszeretete és jósága is késztette arra, hogy ezt a családot jelenlétével megörvendeztesse: örömöt akart nekik szerezni azzal, hogy köztük megjelent. Mily jóságos, mily leereszkedő, mily gyengéd az Úr , Jézus ! Megmutatja, hogy a legmagasztosabb erény és szentség, a legszigorúbb önmegtagadás is megegyeztethető az emberszeretettel és nyájassággal. Sőt példát ad, hogy az erénynek a kedvesség öltözetében kell megjelennie, akkor vonz leginkább. Nagy tévedés azt vélni, hogy az erénynek szűkségkép keménynek, durvának, szögletesnek, emberkerülőnek. eltaszítónak kell lennie. Kétszer nagyobb hatást ér el az erény, ha a kedvesség öltözetében jelenik meg. Mindenkinek mindene kell, hogy legyünk, hogy mindenkit megnyerjünk Krisztusnak. "Az örök életnek, a láthatatlan realitásoknak, a föld mulandóságának, az itteni örömök hiúságának nem zsákruhába öltöztetett és hamuval beszórt, hanem mosolygös, dalos, éneklő hírnökei kell, hogy legyünk", mondta valaki. Igy tettek a szentek is. Szent Ignác feltámasztott egy tyúkot, mely a kútba esett, hogy a gyermekeket szomorúságukban megvigasztalja. Don Bosco gesztenyéket szaporított ugyancsak a gyermekek megörvendeztetésére. Xavéri Szent Ferenc kiült a matrózokkal kártyázni, hogy őket a káromkodástól és rossz beszédektől visszatartsa és lelküket megnyerje Krisztusnak. Ezeket a példákat nem követhetjük a maguk teljességében, de egyet megtanulunk ; amit Szent Ignác annyira hangoztatott: másnak ajtaján kell bemennem, hogy a saját ajtómon jöjjek ki. Hozzá kell simulnom felebarátom lelkéhez, alkalmazkodnom kell hozzá, hogy bizalmát és ezzel lelkét megnyerjem. Ez a helyes alkalmazkodás igazi apostoli erény, melyet mindnyájyunknak követnünk kell.

Második előgyakorlat. Szemlélem Jézust, amint Szűz Mária kérésére a vizet borrá változtatja. 

Szemlélem Jézust és Szűz Máriát az asztalnál . Ez a  szemlélet már egymagában is oly tanulságos ! Nézem őket, hogyan ülnek, hogyan beszélnek, hogyan étkeznek, hogyan tekintenek. és mindezekből levonom a tanulságot a magam számára. Hogy viselkedem asztalnál, társaságban, világi ünnepségeken és szórakozások alkalmával? - Semmi feszeset, természetelleneset nem látok Jézusban és Szűz Máriában, és mégis mily szentek, mily tiszteletreméltóak ! Nem akadályozzák jelenlétükkel a vendégek ártatlan örömét. Igaz, hogy nem sok boruk volt, de mégis figyelemreméltó, hogy elfogyott a lakoma alatt. Tehát ittak, habár nem is mértéken felül . Milyenek az én örömeim, szórakozásaim, társaságaim ?

II. Pont. Szűz Mária kérése és Jézus csodatétele.

Az első dolog, ami feltűnik, hogy Szűz Mária észrevette a bor hiányát. Azt vélhetnők. hogy az figyelme ilyen dolgokra nem is terjedt ki. Hiszen egészen Istenbe merültnek gondoljuk a szent Szűzet. Az is volt. De viselkedésével megcáfolta azokat, akik úgy vélekednek, hogy az Istennel való egyesülés megakadályoz bennünket abban, hogy szemünk legyen a világi dolgokra is, felebarátunk szükségleteire, állásb eli kötelmeink pontos és hű teljesítésére, Isten érdekeire a külsö dolgokban és az élet forgatagában. Szűz Mária nem volt háziasszony, de valószínűleg segédkezett a munkákban. Ez is figyelemreméltó és épületes dolog. Vendég volt, és mégis segédkezett. Mint vendég sem akart tétlen lenni. Azért gondos szemmel nézett végig minden szűkséges dolgon és hamar észrevette a bor hiányát. Azonnal felfogta a szegény család zavarát is, és résztvevő szíve mindjárt kész volt a segítségre, még ha csodát kellene is kérnie. Kéretlenül is feltárja a helyzetet isteni Fiának. Mily bizalommal tölti el ez a jelenet a mi szívünket is a Szűzanya iránt! Mily jóságos, mily tapintatos, mily gyengéd az anyai szíve! Megérdemli egész bizalmunkat. Anyai szíve van minden bajunk, minden kérésünk, minden panaszunk iránt. Minden kicsi. és nagy ügyünket részvéttel felkarolja, földi ügyeinket is. És ha már földi dologban ily készségesen segített ezen a szegény családon, mily készséggel fog segíteni lelki bajainkban! Forduljunk tehát bizalommal hozzá, és panaszoljuk el neki minden bajunkat, minden szenvedésünket, minden kísértésünket, minden gyarlóságunkat. De ilyen legyen a mi részvétünk is felebarátunkkal szemben, legyen figyelmes szemünk testvéreink, alattvalóink szükségleteire, legyünk készségesek a segítésben, még ha alacsony szolgálatot kellene is teljesítenünk. Hiszen ott látjuk az Isten anyját, amint a házi munkákban segít. Igy tettek a szentek is, a szegényeket kiszolgálták , a betegeket ápolták, sebeiket megmosták, ruháikat javították. Igy tett Szent Erzsébet, így római Szent Franciska és sokan mások. Szent István király is sajátkezűleg osztotta a szegények közt az alamizsnáit és megmosta lábukat. Csodáljuk Szűz Mária hitét, kérését, bizalmát és közbenjárásának hatalmát! Tudja, kihez kell fordulnia. Jézus még nem művelt csodát, de Szűz Mária hisz. Mily csodálatos a kérése: "Nincs boruk." Külsőleg nem is kérés, és mégis a leghatalmasabb kérés. Olyan, mint Lázár nővérének a kérése: "Uram, akit szeretsz, beteg." (Jn. 11, 3.) Csak fel kell tárnia a helyzetet, és elég, hiszen Jézusnak oly jóságos szíve van. Ilyenek legyenek a mi kéréseink is, ha Istenhez imádkozunk vagy elöljárónktól kérünk valamit, teli megadással és bizalommal. Az ilyen kérések nem ellenkeznek a tökéletességgel. De az elöljáróknak is legyen szívük alattvalóik kérései iránt, olyan szívük, aminő Jézus Szíve volt, gyengéd és mégis erős. Mily kitartó Szűz Mária könyörgése! Jézus látszólag visszautasítja: "Mi közöm nekem és neked, ó asszony? még nem jött el az én órám." Ennek ellenére is Szűz Mária biztosra veszi kérésének meghallgatását: "Amit nektek mond,  cselekedjétek." Mintegy kényszeríti o Jézust, hogy őt meghallgassa. Ilyen legyen a mi imádságunk is. Ne veszítsük el bátorságunkat és bizalmunkat kérésünk első sikertelenségére l Ne mondjuk: Úgy sem használ imádságom! Gondoljunk a barátra, aki éjnek idején jön és barátjának ajtaján zörget, és kenyeret kér tőle vendége számára: "Ha nem is kelne föl és adna neki azért, mert barátja", mondja Jézus, "mégis alkalmatlankodása miatt fölkel, és ad neki, amennyire szüksége van". (Lk. 11, 8.) Isten szereti az ilyen szent erőszakoskodást, mert a bizalomnak jele. Az ilyfajta erőszakoskodás nem ellenkezik a megadással Isten akaratába. Csodáljuk Szűz Mária könyörgő mindenhatóságát! Kérése megváltoztatja Jézus első csodatételének időpontját.  Isten, eltekintve Szűz Mária kérésétől, más időpontot határozott volna meg Jézus első csodatételére, de mivel öröktől fogva előre látta Szűz Mária kérését, azért öröktől fogva elhatározta, hogy ezt a kérést meghallgatja, és eszerint állapította meg Jézus első csodájának időpontját. Mily hatalmas a Szent Szűz . Ó, tegyük le kezébe egész lelkünket, legyünk az Ő tulajdona és birtoka, kérjük Őt, alakítson, formáljon belőlünk második Krisztusokat, hiszen az a forma, melyben Krisztus hű képmásai kialakulnak, a kegyelmek közvetítője, akinek szava mindenható szent Fiánál és a mennyei Atyánál! Jézus első nagy csodáját műveli, a vizet borrá változtatja. Ez valódi átlényegülés. Olyan erő működik Jézusban, mely csak a teremtő erővel hasonlítható össze. Az átlényegülés teremtő erőt tételez fel. Ez az erő változtatja át a kenyeret is Jézus testévé és a bort Jézus vérévé. Ó kérjük, változtassa át a mi "vizenyős" erényünket is Szűz Mária közbenjárására nemes, erős és édes borrá, mely megörvendezteti isteni Szívét! Jézus nagy csodát művelt, sok és jó bort adott a násznépnek. Ezekben a dolgokban is nagylelkű és bőkezű az Isten. Mind a hat kőveder két vagy három korsó tartalmú volt. Nem mérte szűk kézzel a bort, melyet adott; nem adott rossz rninőségű bort, hogy önmegtagadásra szorítsa a násznépet. Bőkezűen ad, az önmegtagadást az emberre bízza. A násznagy maga dícséri a vőlegény előtt a bor jóságát. Isten mindenben nagy. Az égboltra is nemcsak tíz csillagot tűzött, hanem tízezrével szórta rá a kis és nagy csillagokat. A mezőket nemcsak hét-nyolc fajta virággal ékesítette, hanem ezret és ezret hintett azokra isteni keze. Istennek ez a bőkezűsége ösztönözzön minket hálára. De kövessük is ezt a bőkezűséget felebarálunkkal szemben. Távolítsunk el lelkünkből minden szükkeblüséget és fukar érzületet, ne kényszerítsük felebarátunkat soha az önmegtagadásra, hanem a magunk részéről tegyünk meg mindent, ami az életet számára kedvessé teszi. Nem kell, hogy a teremtett dolgok élvezeténél érezhető kellemet erőszakkal elnyomjuk, de ne is tapadjunk ahhoz, hanem hálásan köszönjük meg a jó Istennek azt a jót, amit teremtményeibe rejtett. Hogy köszönöm meg Istennek a földi. jótéteményeket? A legjobb bort a végére tartottad fenn, mondja a násznagy a vőlegénynek. Ennek a szónak is rejtett értelme van. Isten is adományainak legjavát gyakran a végére tartja fenn.  Várakoztat bennünket. Késik kérésünk  meghallgatásával., Néha az elmélkedés eleje száraz, a végen jön a világosság és a vigasztalás. Ha nem tartunk ki, elveszítjük a kegyelmet. Néha a lelkigyakorlatok utolsó napjára tartja fenn Isten azt, amit nekünk adni szándékozik. Ha nem tartunk ki, nem kapjuk meg. Néha életünk végére tartja fenn legnagyobb kegyelmeit; és ha azt hisszük, hogy úgy sem nyerjük el azokat, és hűségűnkben lankadunk, sohasem leszünk azok részeseivé. Szent Teréz is csak 40-ik életévében nyerte el az imádság kegyelmét. A tanítványok pedig, akik Jézus hatalmának szemtanúi voltak, hittek őbenne .

Harmadik előgyakorlat. Kérem a kegyelmet, hogy ebben a titokban is megismerjem isteni Mesteremet, főleg leereszkedő jóságát és emberszeretetét, hogy egész bizalmamat neki ajándékozzam és öt lelkem középpontjává tegyem.

III. Pont. A csoda titokzatos jelentősége.

A katakombákban, ahol az első keresztények a szentmiseáldozatot bemutatták. különösen három csodát látunk gyakran a művészet által megörökítve: a kánai menyegzőt, az ötezer ember táplálását a pusztában, Lázár feltámasztását. Mind a három csoda az Oltáriszentség előképe. Lázár feltámasztása emlékezetünkbe hívja Jézus szavát: "Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete Lázár. vagyon i és én feltámasztom őt az utolsó napon." (Jn. 6, 55.) Jézus meg akarta mutatni, hogy az, aki a négy napos halottat szavával életre tudja kelteni, az a testet is fel tudja az utolsó napon a sírból támasztani. Ennek a feltámadásnak záloga pedig testének és vérének szentségi vétele. Az ötezer ember táplálása a pusztában előképe a lélek táplálásának Jézus testével és vérével. Vele együtt A kenyérszaporítás ülünk asztalánál, közöttünk van, • mint az atya gyermekei közt, és saját testével-vérével táplál minket. A kenyérszaporítás csodájával pedig meg akarta mutatni, hogy az, aki öt kenyérrel ötezer embert ki tud elégíteni, jelenlétét is sokszorosíthatja, és jelen lehet ezer meg ezer helyen, mindenütt, ahol csak a kenyeret és bort szentséges testévé és vérévé átváltoztatják. Végre a kánai menyegző két szempontból is előképe az Oltáriszentségnek. A víz átváltozása borrá megérteti velünk Jézus hatalmát, amikor a kenyeret testévé, a bort vérévé változtatja. De egyúttal a szentáldozás titokzatos Kána jelentőségét is feltárja előttünk. A szentáldozás lakoma, és pedig nászlakoma. Itt Krisztus a vőlegény, a lélek pedig menyasszony. A legbensőbb, a legszorosabb lelki egység létesül Krisztus és a lélek közt a szentáldozásban. Azért mondja az Egyház az áldoztatás szertartásánál: "Ó szent lakoma, melyben Krisztust vesszük magunkhoz, szenvedésének emlékét megújítjuk, a lélek kegyelemmel megtelik. és jövendő dicsőségünk zálogát kezünkben tartjuk. A szentáldozás lelki lakomája viszont egy még magasztosabb lakomának és násznak az előképe, annak a násznak és lakomának, amikor a lélek az örök boldogságban Istennel egészen eggyé lesz. Ezt fejezi ki  az Egyház az Oltáriszentségről szóló misének áldozás utáni könyörgésében: "Add, Uram, kérünk, hogy istenségednek örök élvezetével beteljünk, amelyet drágalátos testednek és vérednek ideiglenes vétele jelképez." Erre a nászlakomára, a Bárány titokzatos vacsorájára, készüljünk fel a szentáldozás lakomájában való gyakori részvétel által! 

Görög ortodox esküvői templom Kfar Kana településén
Forrás: Shutterstock.com / Gelia

MIRACLE AT CANA 

https://youtu.be/s_Cbk4i37HM?si=dl5bq3tkAOXBsVSa

A leírások szerint a zarándokok hagyományosan a Kafr Kanna nevű települést keresik fel, ahol templomot is emeltek a csodatétel emlékére, egyes történészek azonban Khirbet Qana helyszínét jelölik meg. Ez a település 8 mérföldre északnyugatra van Názárettől és 12 mérföldre nyugatra a Galileai-tengertől.

Imádság a boldogságos Szűzhöz, a kegyelmek közvetítőjéhez, és Jézushoz az Oltáriszentségben.

Oltalmad alá futunk 

Oltalmad alá futunk! Istennek szent Anyja, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején; hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott szűz, Asszonyunk, Közbenjárónk és Szószólónk! engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. 

Ámen. 

Magasztalja az én lelkem … 

Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én szívem megváltó Istenem felett. 

Mert ránézett szolgálója kicsinységére, íme mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék. 

Mert nagy dolgot cselekedett nekem, a Hatalmas, kinek szent az ő neve. 

És irgalma nemzedékről nemzedékre azokon van, akik őt félik. 

Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a szívük terveiben kevélykedőket. 

Hatalmasokat levetett a trónról és kicsinyeket felemelt. 

Éhezőket betöltött jókkal és üresen bocsátott el gazdagokat. 

Felkarolta Izraelt az ő szolgáját, megemlékezvén irgalmasságáról; amint szólott, vala atyáinknak, Ábrahámnak és ivadékának mindörökre. 

Ámen.