Aktualizálás - summa summarum - 

  XXIX. - lelkigyakorlatok -

3... HÉT . 11. nap .

Szemlélődések Krisztus életéből :

A  SZINEVÁLTOZÁS

Abban az időben (mondják a homíliákban).... melyik időben ? ; mikor is történt Jézus színeváltozása ? A pápa * rendelete szerint nyáron ünnepli a római katolikus egyház .

* Hivatalos ünneppé III. Kallixtusz pápa emelte, amikor Rómában hírét vette 1456. augusztus 6-án, hogy Hunyadi János és Kapisztrán János felszabadította a törökök ostroma alól Nándorfehérvárt .

Akárhogyan zajlott le is az eredeti történés, és akármi legyen is a jelentése, annyi biztos, hogy leírásában az evangélista számos ószövetségi elemet alkalmaz (a szakirodalom a teofániák, ill. epifániák "stíluselemeinek" is nevezi őket); ilyen a "magas hegy" (a "kinyilatkoztatás" helye), a "felvinni" (az áldozatbemutatásra utaló kultikus fogalom), "átalakulás" (részesedés Isten dicsőségében), "túlvilági" fényjelenség (az isteni világ titkainak észlelése), vakítóan fehér ruha (mennyei lények sajátossága), a felhő (Isten jelenlétének jelképe), a "mennyei hang" ("kinyilatkoztatás"). Ennek helyszíne egy galileai hegy volt, a hagyomány szerint Tábor hegye.

Nem sok kétség férhet ahhoz, hogy Krisztus színeváltozásának ünnepe eredetileg az egyház életének húsvétot megelőző időszakára esett. Talán valamelyik nagyböjti vasárnapon ünnepelték; erre enged következtetni, hogy a hagyományos római rítusban az evangéliumi szakaszt nagyböjt második vasárnapján erről a történetről veszik (Máté 17:1–9), ma a nagyböjt során van Palamasz Szent Gergelynek, Krisztus színeváltozása nagy tanítójának az emlékezete, és persze az is, hogy maga az esemény határozottan az Üdvözítő közelgő halálához és feltámadásához kapcsolódik.

Az evangélikus egyház pedig a vízkereszt ünnepe utáni utolsó vasárnapon (a böjtelő előtti utolsó vasárnapon) emlékezik meg erről az eseményről.

A zsidóknál /és mivel Jézus is és az apostolok is ortodox zsidók voltak / a lombsátor ünnepére utal az a tény hogy Péter felajánlotta három sátor építését .

Az evangélisták egybehangzó leírása szerint : Hat nappal ezután * Jézus magához vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvezette őket egy magas hegyre ... Mi után hat nappal ? ... 

* Ezzel az időmeghatározással mindhárom szinoptikus evangélista szorosan az előző mondathoz kapcsolja a "színeváltozás" történetét, s így az abban foglalt bejelentés megvalósulásaként értelmezi.

Márk evangéliuma szerint : 

Jézus és tanítványai ezután kimentek a Fülöp Cézáreája[422] körüli falvakba. ... Ekkor megkérdezte őket: "De ti, mit mondotok [ti], ki vagyok én?" Péter felelt, és ezt mondta neki[427]: "Te vagy a Messiás[428]." (30) Erre keményen rájuk szólt, hogy senkinek se beszéljenek őróla.[429] ... ^[451] : .... És összehívta a tömeget tanítványaival együtt, és így szólt hozzájuk: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát és vegye föl keresztgerendáját, és [úgy] kövessen engem.  Aki ugyanis meg akarja  menteni életét, tönkre fogja tenni, aki viszont tönkreteszi életét [értem és az örömüzenetért, meg fogja menteni azt.  Mit használ ugyanis az embernek, ha megnyeri az egész világot, de az élete kárt szenved?  Mit adhatna ugyanis az ember ellenértékként az életéért?  Aki ugyanis szégyell engem és az én szavaimat e házasságtörő és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal."

Első és második előgyakorlat. Szemlélem Jézust mennyei dicsőségében, amint Mózessel és Illéssel társalog, a három apostolt pedig, amint elragadtatásukban Jézust nézik. Mt. 17, 1-13; ~. 9, 1--12; Lk. 9, 28-36.

I. Pont. Jézus mennyei dicsősége .

Miután Szent Péter az apostolok előtt megvallotta Krisztus istenségét, Jézus őt és még két társát, Jakabot és Jánost, felvitte egy magas hegyre, hogy nekik isteni dicsőségét megmutassa s hitüket megerősítse és felkészítse őket a szenvedés nagy próbájára. Azt a három apostolt vette maga mellé, akiket majd a Getszemáni kertben is maga mellé vesz, hogy gyengeségét, véres verejtékét és haláltusáját szemleljék. Igy készíti elő az isteni kegyelem választottait. A vigasztalás és az imádság kegyelmei ebben az életben arra szelgálnak. hogy minket a próbára és szenvedésre felkészítsenek és erősekké tegyenek. Akkor kell erőt és bátorságot merítenünk, hogy a sötétségben és megpróbáltatásban el ne csüggedjünk. Minél nagyobbak a lelki vigasztalások, annál nagyobb próbákra lehetünk elkészülve. Jézus arca fényleni kezd, mint a nap, ruhái pedig  fehérek lesznek, mint a hó. Egy kis  sugár esett emberiségére abból a fényből, mely az istenségből állandóan lelkébe áradt és természet szerint testét is el kellett volna árasztani , de halandó életében ezt távol tartotta magától, hogy hozzánk hasonló legyen. Ó dicsőség királya, ó szent ábrázat!; terád tekinteni az angyalok gyönyörűsége és boldogsága. Áraszd el fényességeddel lelkemet, hogy csak téged lássalak és magamat egészen elfelejtsem! Az apostolokat annyira elragadja ez a látvány, hogy magukon kívül túlvilági boldogságban kiáltanak fel: "Uram! jó nekünk itt lennünk." (Mt. 17, 4.) Boldogságuk oly nagy, hogy örökké itt szeretnének maradni. De ez nem ennek a földi életnek sorsa, Jézus is csak rövid időre vette magára dicsőségének köntösét. Inkább szenvedéséről beszél Mózessel és Illéssel, akik megjelennek neki. Apostolainak is színváltozása előtt és után szenvedéséről szól. Ez a beszéd ismét bizonyítja, hogy a nagy Király csak azért mutatja nekünk a földön dicsőségét, hogy gyalázatában meg ne botránkozzunk. Az Egyház életében is a fényes és a sötét korszakok váltakoznak, és azért engedi Isten szemlélni Egyházának dicsőségét, hogy a sötétség óráiban meg ne botránkozzunk. A magas hegy jelenti a tökéletesség hegyét is, melyre Isten felviszi a lelket az életben és  most a lelkigyakorlatokban. Jelenti az imádság kegyelmeinek a magaslatát. Ott megmutatja isteni ábrázatát, szépségét, és lelkünket örömmel tölti be. De ez az öröm nem ment a kereszttől, a szenvedéstől. Ezekről beszél nekünk azokon a magaslatokon. Az erény és az imádság magaslata ép az, ahol a szenvedés már édes lesz -"beata passio". Jelenti azt is, hogy az erény és imádság e fokain szívesen elmélkedjünk szenvedéséről és haláláról, mert az egyesülés ép ezen a magaslaton a legbensőségesebb vele. A magas hegy a hivatás magaslatának is szimbolikus képe, annak a magaslatnak. ahol a lélek örök szent fogadalmakkal jegyzi el magát isteni Jegyesének. Ez a Tábor a szerzetesi életben. De az eljegyzés örömei közt a Vőlegény szenvedéséről szól hozzánk, és arra figyelmezteti aráját, A hivatás magaslatán. hogy ez az, eljegyzés csak nagyobb részt biztosit számára keresztjében. Ebben kell, hogy álljon az ara boldogsága. Az Ő jegyese fehér és piros; fehér isteni szépségében, piros kínszenvedésében.

"A kedvesem fehér is, piros is, 

Ezrek közül is kiválik, 

Feje színtiszta arany; 

Haja, mint a pálma koronája, 

Fekete, mint a holló. 

Szemei, mint a galambok 

A patak mellett; 

Tejben fürödnek 

Bőséges vízfolyás mellett ülnek. 

Orcái, mint a balzsamágyak, 

Melyek illatos füveket teremnek; 

Ajkai liliomok, 

Finom mirhától csepegnek. 

Keze aranyhenger. 

Tarsis-kővel kirakva; 

Teste elefántcsont, 

Zafírral borítva; 

Lábai márványoszlopok, 

Aranytalpon állnak; 

Termete, mint a Libanon, 

Pompás, mint a cédrusok. 

Szája merő édesség, 

Ő maga csupa kívánatosság; 

Ilyen a kedvesem, i1yen a barátom." 

                                                       (Én. 5, 10-16.)

II. Pont. Az égi szózat.

Ezalatt fényes felhő ereszkedett le az égből Jézus fölé, mely felvette magába Mózest és Illést, és Jézus egyedül maradt, mintegy fénysátorban, körülragyogva égi dicsőségtől. Ekkor szózat hallatszott a magasból, hasonló ahhoz, mely megkereszteltetésekor hangzott az égből: "Ez az én igen kedves Fiam, kiben nekem kedvem telt; őt hallgassátok." (Mt. 17, 5.) 

Harmadik előgyakorlat. Kérem a kegyelmet, hogy Jézust isteni felségében megismerjem, és ez az ismeret megerősítsen, hogy keresztjében meg ne botránkozzam, hanem őt szenvedésében és gyalázatában is szeretettel kövessem.

Illés és Mózes, a törvény és a próféták, csak hozzá vezetnek. Akit Isten nagy dologra választ ki, az tökéletes követésére, az apostolságra, az életszentségre, országának terjesztésére, azt egészen betölti Jézussal, annak megmutatja Jézust. Igy tett Szent Pállal megtérésé után ; megmutatta   neki Jézust, akiért oly sokat kell majd szenvednie. Igy tesz most választott apostolaival is. Igy tesz mindenkivel,. akit egészen lefoglal szolgálatára. "Őt hallgassátok!" Ő "az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához máskép, mint őáltala." (Jn. 14, 6.) Őt hallgatni és követni a tökéletesség maga. Nincs más út Istenhez, mint egyedül Jézus. Azért oly téves minden vallási indifferentizmus, mely azt tartja, hogy bármely vallás egyformán jó, csak Istenhez vezessen. Krisztuson és az általa alapított Egyházon kívül nincs üdvösség ; és aki jóhiszeműleg téved, lélekben és akaratban az is Krisztust hiszi és Krisztust követi. De tudatosan és akarattal senki sem nélkülözheti Krisztust: "Ez az én igen kedves Fiam, őt hallgassátok." (Lk. 9, 35.) A tökéletesség Isten szeretetében és az akaratával való teljes megegyezésben áll. De Isten akaratát Krisztus közvetíti nekünk. "Az én tanításom nem enyém, hanem azé, ki engem küldött," (Jn. 7, 16.) "Semmit sem cselekszem magamtól, hanem amire engem az Atya tanított azt beszélem. Én mindenkor azt cselekszem, ami előtte kedves." (Jn. 8, 28-29.) Azért Jézus a világ egyedüli üdvössége, és az országához tartozni annyi, mint Isten országához tartozni. Hiába keresnek tehát a népek és nemzetek más nevet, melyben üdvösséget nyerhetnének. (Csel. 4, 12.) Hiába gondolkodnak az államférfiak és tudósok más eszközökről, hogy a nemzetek földi boldogságát, a népek közötti  békét és egységet, a társadalmi egyensúlyt, a családok szentségét biztosítsák. Jézuson kívül nincs út a földi jóléthez és boldogsághoz sem, mert a tartós és igazi földi jólét csak Isten keresésének szent és boldog öröksége. "Keressétek az Isten országát és az igazságát, és ezek mind hozzáadatnak nektek." (Mt. 6, 33.) Ma, amikor legjobban ki akarják küszöbölni a vallást a közéletből, a gazdasági életből, a családból, a társadalmi életből, ma vergődik és vonaglik az emberiség leginkább a társadalmi bajok gyötrő kínjai és végnélküli szenvedései közt. Mert az út a földi boldogsághoz is csak Krisztuson és az országán át vezet. Ebben rejlik a Jézus Szíve-tiszteletnek is világraszóló jelentősége. Ez Krisztus ígéretéből, de .a Jézus Szíve-tisztelet természetéből is folyik. Krisztus az Szívének tiszteletét mint világot mentő eszközt állította be. De hogy a Jézus Szíve tisztelet világot mentő eszköz, az magából reménye természetéből is folyik. Lényege ugyanis  a szeretet , az Isten és a felebaráti szeretet parancsának tökéletes teljesítése. Lényege a jézusi elveknek, melyek lelkének legbensejében fakadnak, átültetése az életbe. Lényege, hogy "ugyanazt az érzést ápoljuk magunkban, amely Krisztus Jézusban megvolt" (Fil. 2, 5), hogy ezek a szent érzések és elvek irányítsák és lendítsék az egyéni, a családi és a társadalmi élet minden megmozdulását és életmegnyilvánulását. Ez a Jézus Szíve-tisztelet lelket és társadalmat reformáló ereje. "Őt hallgassátok!" Ez a szó felhívás a Jézus Szíve-tiszteletnek intenzívebb gyakorlására és terjesztésére is, hogy e tisztelet által megújuljon a föld színe, Őt hallgassátok, mert Szívének bőségéből szól az Ő szája. (Lk. 6, 45.) Az apostolokat pedig félelem szállta meg e szavak hallatára, mert érezték, hogy közel van a Mindenható, és hogy szent az a hely, amelyen állanak. (2 Móz, 3, 5.)

III. Pont. Együtt Jézussal.

Mikor a tanítványok félelmükben arcra borultak, hozzájuk lépett Jézus és illette öket. A tanítványok feltekintenek és nem látnak mást, csak Jézust egyedül, megszokott alakjában. - Eltünik a fény, eltűnik a dicsöség, eltűnik a boldog emelkedettség a lélekből, eltűnnek a kísérők, csak Jézus marad hétköznapi alakjában. Ez a lelki élet útja is. A nagy vigasztalások, a hatalmas lélekmegrendülések, a látomások és szent megilletődések nem tartósak; eltűnnek, és megmarad a hétköznapi Jézus. Eltűnnek a sikerek, eltűnik a nagy hallgatóság és tanítványsereg. eltűnnek a világ tapsai és talán még az egykori barátok, vagy a rendtársak megbecsülése is, öregek leszünk, megszokottak leszünk, de megmarad a hétköznapi Jézus. És ez a fő. Hacsak Ő marad, akár dicsőséges, akár szenvedő, akár hétköznapi alakban a fő, hogy Ő marad, és vele egyedül vagyunk. "Őt tartsd meg jóbarátodnak, aki, ha mindenki el is hagy, nem hagy el." [Kr, köv. 2, 7.) A hétköznapi Jézus az, akivel egész életünket kell töltenünk ; a dicsőséges és boldogságos csak néha jelenik meg; a szenvedésest sem birnők el, ha nagyon gyakran jelennék meg. Azért iparkodjunk őt az és a mi hétköznapi életünkben követni, hogy erősek legyünk követésére a szenvedés óráiban és méltók boldogságának élvezésére a dicsőség honában. Vigasztalása és dicsőségének szemlélete készítsen elő hű követésére a szürke hétköznapi életben és még inkább a szenvedés sötét óráiban. Ez a színváltozás nagy leckéje. Jézus meghagyá tanítványainak, hogy ne szóljanak ezekről feltámadása előtt senkinek. Miért? Mert az emberek és a többi tanítvány gondolkodása még világiasabb volt, mint az övék. Már ők is gondolták, miért nem hirdeti ki Jézus most dicsőségében az országát? Azért is kérdezik, mikor a feltámadásról van szó, mely nekik a Messiás országának felállítását jelentette, nem kell-e Illésnek előbb megjelenni? és miért nem jön is le a hegyről velük? Jézus figyelmezteti őket, hogy előbb szenvednie kell. Illés jönni  fog ugyan az dicsőséges országának • eljövetele előtt. De előbb neki is, tanítványainak is, Egyházának is harcolniok és győzniök kell. "Ezeket kell szenvedni a Krisztusnak és úgy menni be az dicsőségébe." (Lk. 24, 26.) Illés meg is jelent Keresztelő Szent János alakjában, akiről az angyal mondta, hogy Illés erejével fog fellépni. (Lk. 1, 17.) De amint őt sem hallgatták, sőt halálba küldték, úgy fognak tenni az Emberfiával is. (Mt. 17, 12.) Ezzel Jézus ismét szenvedésére utal, s a nagy Király dicsősége itt is a passió akkordjaiban végződik; mert ez a dicsőség még nem végleges, hanem csak előkészítője a nagy gyalázatnak. 

Imádság.: "Isten, ki Egyszülötted dicsőséges színváltozásában a hit titkát az atyák tanúságtételével megerősítetted, és a ragyogó felhőből kicsendülö szózattal gyermekeidnek tökéletes örökbefogadását csodálatosan előre jelezted, engedd kegyelmesen, hogy mi ennek a dicsőséges Királynak örökös társai és az dicsőségének részesei lehessünk." 

Ámen. - (Misekönyv aug. 6-án.)