Aktualizálás - summa summarum - 

  XXVI. - lelkigyakorlatok -

3. HÉT . 8. nap .

Szemlélődések Krisztus életéből : 

I. A NAIMI IFJÚ.

Első előgyakorlat. Lk. 7, 11-l7.

Történt, hogy Naim városába ment. Vele tartottak tanítványai és mások is, igen sokan. Amikor a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát. Elég nagy tömeg kísérte a városból. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!” Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának. Mindnyájukat elfogta a félelem, és magasztalták Istent ezekkel a szavakkal: „Nagy prófétánk támadt”; és: „Meglátogatta népét az Isten.” S a hír elterjedt egész Júdeában és a környéken is mindenfelé.

Második előgyakorlat. 

Szemlélem Jézust, amint megállítja a gyászmenetet és a halott ifjúnak mondja: Kelj föl . 

https://youtu.be/7lhcrcdw9Iw?si=RjYAl1qKbcxPGqWD

I. Pont. A halott ifjú.

Mindig megrendítő látvány egy halott ifjú! Külseje még most is az ifjúság, az élet látszatát hordja magán és mégis elárulja, hogy az élet elszállt belőle. Mintegy követeli az életet, de az nem jön vissza. Az ellentét megrendít. Még megrendítőbb dolog, ha a halott ifjú szüleinek egyetlen gyermeke. Hogy siránkozott Tóbiás édesanyja, amikor fia hosszú időre távozott tőle: "Öregségünk gyámolítóját vetted el és küldted el tőlünk" [Tób. 5, 23), így panaszkodott férjének. De a Iegmegrendítőbb, ha a halott ifjúnak édesanyja özvegy, akinek a fiú egyetlen támasza és vigasza volt. Ezt az esetet adja elénk az evangélium. Vannak testi és lelki halottfeltámasztások ; mert van testi és van lelki halál. A lelki halottfeltámasztás a bűnnek sírjából sokkal gyakoribb, mint a testi halottfeltámasztás. Csak három testi ,halottfeltámasztásról . szól az evangélium, mondja Szent Ágoston, de számtalan lelki halottfeltámasztásról. Ez utóbbiak mégis sokkal örvendetesebbek, fontosabbak és nem kevésbé csodálatosak. Fiának testi halálát siratja az evangéliumi édesanya, aki ezúttal özvegy volt; ezer és ezer könny pereg le az özvegyek, az árvák, a rokonok és jóbarátok arcán és ruháin szeretteik elhaIta miatt ; a temetőbe vezető út sűrűn ki van rakva a könnyek drága gyöngyeivel, melyeket a bánat és a fájdalom sajtolt ki az emberek szeméből. A lélek halálát nem siratják az emberek, játék és zeneszó mellett, ének és kacagás közt, bor és tánc mellett temetik el a lelket, nem hirdeti gyászharang a lélek kimúlását falunak és városnak. Hiszen szünet nélkül kellene szólniuk a harangoknak. mert minden órában, mondhatni minden percben lelkek szállnak alá a vétek rettenetes sírjába. Csak az angyalok siratják és szomorkodnak kimúlásuk fölött. A lélek halála a bűn, a súlyos vétek. A léleknek is van élete. Ez az élet kegyelemteljes, természetfölötti élet. Mi az élet? Növekedés, érzés és törekvés, rnozgás, megismerés és akarat. A kődarabban nincs élet; a növényben tenyészeti, az állatban érzéki, az emberben szellemi élet van. Mindez csak természetes élet. Ezen túl van a. természetfölötti élet, a malasztnak élete. Ez is törekvés, megismerés és akarás. Tökéletes kibontakozása, beteljesülése Istennek látása és szeretete az égben és az ebből fakadó boldogító öröm; itt a földön még tökéletlen ez a természetfölötti, kegyelmi élet, és a hitben, reményben, szeretetben, a természetfölötti erények gyakorlásában bontakozik ki. Forrása Isten maga, amint a természetes életnek forrása a lélek. Amint a halál a testet életforrásától, a lélektől, elszakítja, úgy szakítja el a halálos bűn is a lelket életforrásától, Istentől. Ezért a súlyos vétek halála a léleknek. És valamint a halál a földi életnek mindenkorra véget vet, semmiféle emberi hatalom, csak Istennek rnindenhatósága képes a halottat új életre kelteni, úgy pusztítja el, öli meg a halálos vétek a kegyelem életét, és amennyire tőle függ, örökre. Az ember nem képes saját erejéből felemelkedni a bűn sírjából, csak Isten kegyelme képes őt feltámasztani. Ezért a megtérés Isten kegyelmének csodája, lelki halottfeltámasztás, Nem elég nagy a szeretetünk Krisztus iránt, ha nem tudunk még szomorkodni, sírni a lelkek halála fölött. Azért oly kevés a megtérés. mert kevés a szeretet a lelkek iránt, merl nem folynak a könnyek az igazak szeméből a bűnök és a bűnösök fölött, kevés az imádság és az áldozat a bűnösök megtéréséért. Nincsenek lelki "anyák", akik siratják gyermekük elvesztését. Mit nem tett az a kis lány, aki addig könyörgött, esengett Istenhez, míg maga nem hozta édesatyját a gyóntatószékbe ! Ez igazi apostol volt, és édesatyjának lelkileg édesanyja lett. Az apostol Krisztussal együtt sír a lelki Jeruzsálemnek, Isten templomának pusztulása fölött a lelkekben. Együtt sír az özvegy édesanyával szeretett gyermekének lelki halála fölött, és nem nyugszik, amíg őt Krisztus erejével a bűn sírjából fel nem támasztotta. Az irgalmasság cselekedetei közt a legnagyobb a bűnösök megtérítése.

II. Pont. Jézus könyörülete.

Harmadik előgyakorlat. 

Kérem a kegyelmet, hogy Jézus irgalomteljes Szívét megismerjem és tehetségem szerint kövessem.

    Jézusnak volt szíve a földi bajok és bánatok iránt. Nemcsak a lelki, hanem a testi halál is megindította. Megsiratta barátját Lázárt, és most részvétre indítják az özvegy édesanya könnyei. Saját édesanyját látja benne, aki majd egyszer szintén sír egyetlen Fia elvesztése fölött. Azért közeledik hozzá, megállítja a gyászmenetet, és így szól az özvegyhez: "Ne sírj!"  

  Milyen bensőséges, gyengéd részvét nyilatkozik meg ezekben a szavakban! Az özvegy fájdalma Jézus fájdalma. Nem képes elhaladni mellette, hogy könnyeit fel ne szárítsa. Bár az én szívem is mindig megnyílna a részvétnek és könyörületnek, bár ne tudnék szenvedést látni, melyet meg ne enyhítenék, fájdalmat, melyet ne csillapítanék, könnyet, melyet fel ne szárítanék, szűkséget, melyet ki ne elégítenék, mezítelenséget, melyet be ne födnék ! Ez a könyörület vonzza a lelkeket Jézus tanítványához, apostolához. Ez nyitja meg neki a szíveket, és a testi nyomoron át eljut a lélek nyomortanyáira, hogy ott is segítsen, ruházzon, tápláljon, életre támasszon. Bár Jézus minden apostola megértené Jézus Szívének ezt a könyörületét, és ne tudna részvétlenül elhaladni felebarátja testi-lelki fájdalma mellett! Jézus könyörülete nemcsak érzelem, hanem tett. Odalép és megérinti a koporsót, mire azok, akik viszik, megállanak. Jézus pedig mondja: "Ifjú! mondom neked, kelj  föl." Csodát, a legnagyobbat, műveli, hogy részvétének kifejezést adjon. "És átadá őt anyjának." Még sokkal nagyobb Jézus részvéte és könyörülete a lelki halottak iránt. A szamariai asszony, Magdolna, a házasságtörő nő, a harmincnyolcéves beteg, az inaszakadt, mind bizonyítják szánalmát, könyörületét a bűnösök iránt. "Nem szűkséges az orvos az egészségeseknek, hanem a betegeknek. Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot. Mert nem jöttem az igazakat hívni, hanem a bűnösöket." (Mt. 9, 12-13.) Ezt az irgalmas szeretetet csöpögteti Jézus tanítványainak, apostolainak szívébe. "Nem tudjátok, milyen szelleműek vagytok. Az Emberfia nem jött lelkeket elveszteni, hanem megmenteni." (Lk. 9, 56.) Mily hatalmat gyakorolnak az özvegy édesanya könnyei Jézus irgalmas Szívére! Mily sok édesanya hasonlít ehhez az özvegyhez, akik gyermeküknek nem a  testi, hanem lelki halálát siratják! Csak ne apadjanak ki könnyeik! A könny hatalmas közbenjárás, de hatalmas apostolkodás is. Közbenjárás Istennél, apostolkodás a bűnössel szemben. A gyermek nem tud édesanyja könnyeinek ellenállni, Isten nem tud a könyörgő édesanya könnyeinek ellenszegülni. Imádság, áldozat és könnyek az édesanya fegyverei, melyekkel gyermekei és Isten Szíve fölött győzelmet arat. Szent Mónika is könnyezve ment Ágoston halott lelke után, és életre támasztotta: "Ennyi könnynek gyermeke nem veszhet el." Azért olvassa az Egyház Szent Mónika ünnepén a naimi ifjú evangéliumát. Ez az édesanya apostolkodása. 

III. Pont. A csoda hatása. 

A csoda első hatását az özvegy édesanya érezte. Mily ujjongó öröm szállta meg lelkét, mily hála töltötte be szívét Jézus iránt! De még nagyobb volt az öröm Ágoston édesanyjának szívében, még nagyobb volt a hála benne Isten iránt fiának lelki feltámadása miatt. Másodízben érezte magát anyának; könnyek és lelki keservek közt szülte újra Isten országának és az égnek. Ilyen az öröme a lelkek közös édesanyjának, az egyháznak is, ha gyermekeit a gyóntatószékben térdelni látja, hogy megvallják bűneiket és megtisztuljanak. Az égben is nagyobb öröm lesz "egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon." (Lk. 15,7.) Ilyen öröme volt az atyának, amikor a tékozló fiú visszatért az atyai házba: örvendeni és vigadni kell, mert aki meghalt vala, feltámadt, és aki elveszett vala, megtaláltatott. (Lk. 15, Öröm 32.) Ezek az apostoli szívek örömei; . ezek az örömök az apostoli fáradalmak legédesebb jutalma, ezek az örömök új áldozatra lelkesítik Krisztus szolgáit. Bár egészen megtöltené szívemet az az öröm, melyet a lelkek megmentésén érzek, és elfeledtetné velem a világi örömök minden édességét ! De ha sikertelenség is kísérne apostoli munkáimat, egy örömöm mindig meglesz: hogy Jézus Szívét megörvendeztettem áldozatommal, munkámmal, és ami ennél a léleknél nem hozott termést, más léleknél talán százszoros termést fog hozni. "Örömeteket senki sem veszi el tőletek." (Jn. 16, 22.) Az áldozat soha el nem vész. A mag, mely ma még terméketlen, holnap már bőséges aratást ígér. A csoda második hatása a szemtanuknál, a kisérő tömegnél mutatkozott. "Elfogá mindnyájukat a félelem és csodálat , dicsőíték az Istent, mondván: Nagy . próféta támadt közöttünk, és az Isten meglátogatta az népét." Csodálat és szent félelem volt a csoda hatása a népnél. Megerősödött a hit is Jézus isteni küldetésében, némelyek már a Messiást sejtették benne. - Az apostol hitét és bizalmát is megerősíti, ha Jézus jóságos segítségét szemléli munkáiban. És ha Isten elfedi szeme előtt a látható sikert, akkor még erősebben bízik annak Bizalom hatalmában és jóságában, aki még a kövekből is tud Abrahámnak fiakat támasztani" (Mt. 3, 9), és "aki életre kelti a holtakat, és nevet ad a nem létezőnek, mint létezőnek" (Róm. 4, 17.l Azért az apostolnak hinnie és bíznia kell a remény ellenére is, hogy sok nemzetnek, sok léleknek atyja legyen. (Róm. 4, 18.) 

Imádság. : Jézusom, vezérem és királyom, bízom Szíved jóságában és hatalmában, hogy munkámat, törekvésemet megáldod és kegyelmeidnek bőséges harmatát bocsátod a terméketlen ugarra, amelyen dolgoznom kell. Bízom és remélem, hogy ha munkáimnak eredményét nem is látom ebben az életben, mégis szemlélni fogom azt a túlvilágon. Jóságod és hatalmad csodát fog művelni, és új életre támasztod azokat, akik még " a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, hogy lábainkat a békeség útjára igazítsad." (Lk. 1, 79.) Ámen.